Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-18 / 194. szám
!S#8. augusztus 18. Vasárnap Munkaénlemreodcs gyógyszerész A békési gyógyszertárban dolgozott ez év júniusáig Apáti Nagy Endre, aki azóta nsugallómba vonult, 1925 óta dolgozott a szakmában s mindig becsülettel helyt állt. A munkásmozgalomban példát mutatott sok fiatal társának is. Munkásor és a községi párt- bizottság tagja immár tizenöt éve. Munkája elismeréséül és nyugdíjba vonulása alkalmából augusztus 12-én magas kitüntetés érte, megkapta a Munkaérdemrend ezüst fokozatát, valamint a gyógyszertár vállalattól ezer forint pénzjutalmat. Gratulálunk. Jubilál az AFOR Több nagyüzemmel együtt, 20 évvel ezelőtt államosították megyénkben, Békéscsabán is a benzinkutakat. Kis kapacitású . magánvállalkozások voltak ezek. Tóth Jánost 18—20-ad magával találta a kutak mellett az államosítás. Egykori munkatársairól már nemigen tud számot adni, alig élnek néhányan közülük. A benzinkutas szakma afféle lábszárcsapkodó, unalmas foglalkozás volt 20 évvel ezelőtt. Csak nagy ritkán bukkant fel egy-egy üres tartályú teher- és személygépkoNagyszahású Honvédelmi Nap Békéscsabán Négy év után ismét megrendezi I zönség számára az ejtőernyősök Békéscsabán augusztus 19-én dél- I is. előtt 10 órai kezdettel a Honvé- j Nemcsak a levegőben zajlik delmi Napot a Magyar Honvédéi- j majd a műsor. Ízelítőt ad tudásáról Szövetség. A repülőtéren közel i ból a motoros akrobata-csoport, a Gyakorolnak az ejtőernyősök. négyórás látványos, gazdag műsorban gyönyörködhetnek a vendégek. A levegő bátor emberei kötelék műrepüléseket mutatnak be, a légiparádén lökhajtásos gépek és helikopterek is szerepelnek. Meglepetéseket tartogatnak a kőmodellezők több lépcsős „mini”- rakétákat indítanak, a határőrség, honvédség és a polgári védelmi pa- I rancsnokság pedig harcászati bemutatót tart. Ezenkívül haditech- ' nikai kiállítás és repülőtombola ' szerepel a Honvédelmi Nap műso- ! rán. A boldog nyertesek sétarepü- I lésre indulhatnak és a magasból is \ megtekinthetik Békéscsabát. esi. Az üzemanyagot szigorúan csak jegyre kaphatták. A külföldi autósok pedig sehogysem. De nem is igen jártak akkoriban megyénkben külföldi autók. Most szinte annyi fékez le a megye városai- i ban és községeiben korszerűsített benzinkutak előtt, mint ahány ha- | zai jelzésű. A forgalom-növekedé- j séről nincs pontos kimutatása az ÁFOR csabai kirendeltségének. Tóth János szerint 20 évvel ezelőtt | a két csabai kút mindössze 100 ezer liternyi üzemanyagot forgalmazott. A mostani három, s a korábbinál sokkal korszerűbb, automatikus kút legalább 1 millió litert. Hozzávetőleges szám ez. Gyarmati elvtárs, a kirendeltség vezetője sem gyűjtötte össze a régi adatokat. Nem az ő, hanem inkább a tröszt mulasztása, hogy a 20 éves évforduló megünneplésére nem készülnek méltó módon. Lesz ünnepség most is, csakúgy, mint az utóbbi év mindegyikében. Ugyanis náluk augusztus elsejével zárul a gazdasági év, s 20-ig számba veszik az éves munkaverseny eredményét, a szocialista brigádok felajánlásainak teljesítését. Most, augusztus 18-án, immár negyedik ízben kapja meg a Lovas János vezette Gagarin- és a Kovács László vezette Lenin-brigád a szocialista címet, s természetesen az ezzel járó plaketteket, okleveleket és pénzjutalmakat. Az összejövetel jelentőségét természetesen növeli a vállalat megalakulásának 20. évfordulója. Meg az, hogy szinte megtöbbszöröződött az üzemanyag forgalmazásával foglalkozó dolgozók száma. Az elmúlt 20 év alatt nemcsak Békéscsabán, hanem Gyulán, Orosházán, Szarvason, Békésen is modern üzemanyagkút létesült. Ezekbe nem Belsped-ko- csikkal fuvarozott hordókban, hanem gyors járatú nagy’ tartálykocsikkal hordják az üzemanyagot. Itt említjük meg, hogy 20 évvel ezelőtt Békéscsabán mindössze egyetlenegy 60 ezer literes üzemanyagtartály volt. Azóta mintegy 13 millió forint értékben bővült a telep kapacitása és a kocsiparkja. A kirendeltség évek óta országosan legjobb eredményt ér el a kocsiállás és az üzemanyag-kiszállítás költségének csökkentésében. erem Arany« kötélhúzásért és hegymászásért Gyakran változott Athén óta a modern olimpiák műsora. Az 1894. június 16-án Párizsban elfogadott alapokmány szerint négyévenként a következő sportágakban mérik össze tudásukat a világ legjobb amatőr sportolói: atlétika, vitorlázás, evezés, úszás, korcsolyázás, vívás, birkózás, ökölvívás,, lovaglás, céllövés, torna, kerékpár és ahogy akkor nevezték — „atlétikai főbajnokság”, vagyis a pen táti on. Ez azonban csak írott betű és elv maradt, mert a programot minduntalan megváltoztatták, általában főleg a rendező város, illetve ország kívánságai alapján. Ingrid Krämer, a közös német csapat versenyzőnője Rómában megnyerte a mű- és toronyugrást. m Ég és föld között. Fotó: Varga Gyula Karambolos autók, motorok karosszéria javítását, festését, fényezését vállalom határidőre. kulcsár Géza lakatos- és karosszéria- mester. BÉKÉSCSABA, VI. Bajza utca 7 szám. 18063 A muszáj rettentő nagy úr! Ettem én már életem sanyarú korszakában, muszájból, kukoricakását, csak azt mindennap, meg békahús- ' levest, holott ez a breke- I gö jószág nem nemzeti 1 eledelünk. Faltam csalánfőzeléket só nélkül, I mivel az sem volt, ittam i fenyöfatü-teát friss, ro- | pogós korpakenyérrel. j Jóllaktam olvasásra buz- { dító plakátokkal, mik j hús helyett lógtak a hentesbolt kirakatában. Ám ; olyan viszonylagos minden; ebből a mi húsos, zsíros, tejes, vajas, kalóriaezrektől tobzódó világunkból úgy pillantottam vissza néha a hét sovány esztendőkre, mint hőségben fuldokló a fagyosszentek arcot, kezet paskoló zimankóira. Táplálékbő közállapotainkat a ránk zuhant aszály karmai sem tudták végzetesen kikezdeni. A „zsírundor” még létező közérzet. Ennek ellenére izgatottan néztem minap is a tv: Utazás Gourmandiában című filmsorozatának legújabb részét, az Orle- ans-t. Ennek a storyja Tyúk a fazékban szerint a vadászat közben eltévedt, bokroktól tépett, csigázott IV. Henrik fáradtan, csapzottan köt ki egy jobbágyi házacskában. Annak egyszerű gazdája a kócos idegenben egy éhes vándort lát csak és egyetlen tyúkocskájával vendégeli meg. A császár olyan különlegesen elkészítettnek találja az étket, hogy lelkesedésében felfedve kilétét, a szegény embert egyik kastélyába küldi főszakácsnak. És hát a film végén egy igazi francia konyhachéf sülve-főve részletesen elmagyarázza és bemutatja a „fazékban főtt tyúk” isteni receptjét! Munkából tért nejemnek az otthonülők pihent energiáival, hatalmas elragadtatással tolmácsolom a látottakat. Csodálatosképpen őt is fellelkesíti a recept, ceruzát, papírt ragadva int, hogy diktáljam, örvendve állok rá és csak úgy fejből mondom is, mit, hogyan. Hiszen ami nagyon kívánatos, az a legapróbb részletekig bevésődik az emlékezetbe. Tehát végy egy jó testű tyúkot, belezd ki, vagdald le a nyakát lábát, szárnyát, tömd meg darált disznó- és marhahússal, varrá be, tedd fazékba, aztán készits hozzá krumplit, póréhagymát, fokhagymát, zellert, sárgarépát, fehéret, kelkáposztát, tojást, bort, szegfűszeget, sáfrányt, zellert, petrezselyme‘ és a többit, aztán főzd, forgasd, mártsd, süsd, sisteregtesd. hem- pergesd, lisztezd, sózd, párold, szűrd, kevérd. kavard, tálald, szagold, istenítsd és zabáid, zabáid... Nőm lejegyzés közben nagyokat nyelt, én is boldogan vele versenyben, hiszen megéreztem valami csodás nagy ajándékot, nagyszerűt, remeket! Holnap esetleg, talán? Ó! Nem, hanem egészen biztosan! Képzeletben már olt ültem a csodás illatú tál előtt.. Feleségem korán kelt, szatyrot ragadott és elrohant. Boldogan fordultam a másik oldalamra és ismét az ebédről álmodtam szépet! Mire felkeltem, rendbe hoztam magam, már vissza is érkezett. A szatyor gyanúsan sovány volt. A tyúk különben sem fért volna bele, azt külön kellett volna hoznia. — Mit szuggerálod a cekkert, fiam? Egy kis rizs, só, gyufa meg üveg ecet van benne. — Hát a fazékban főtt tyúk? Azzal mi lesz? — fordultam feléje döbbenten. — Hah! Pont a te szűkülő ereidnek egy mázsa zsírlerakódás. A fazekas tyúkból nem eszel, gyerekem. Egy kis savanyú rántott leves, meg tejberizs lesz ebédre és máskor nézd inkább a tudósklubot. a tv-ben — intézte el a dolgot. Esetleg karácsonyra szó lehet róla — fűzte hozzá anyáskodón. (Ó! Ez az átkozott második gyerekkor!)-Cj-Í Csak négy olyan sportág van, amely Athéntől Tokióig minden olimpián szerepelt: atlétika, úszás, vívás és torna. Az ezekben szerzett aranyérmeket mindig értékesnek tartották, bár időnként néhány furcsa teljesítmény után is rendeztek ünnepélyes eredményhirdetést. 1900-ban Párizsban például kö- télhúzó-csapatok küzdöttek egymással, az atlétikai program keretében. Ugyancsak ezen az olimpián „akadályúszást” is rendeztek. A vízben hordókat helyeztek el és a résztvevőknek a Szajna holt ágában 200 méteres táv vé- gigúszása közben hordókon kellett átevickélniük. 1904-ben St. Louis-ban az amerikaiak az európaiak csodálkozására megrendezték a „botvívóversenyt”. Más furcsaság is akadt, igaz, hogy főleg 1906-ban, amikor a görögök rendkívüli olimpiát tartottak. Akkor Athénben kődobásért is adtak aranyérmet, először és utoljára. Ugyancsak a görögök állították a programba a hatos és a tizenkettes hadibárkák versenyét. Egy kivétellel minden olimpián szerepelt a kerékpár, az evezés és a birkózás. Néhány különleges eset és versenyforma azonban itt is előfordult. 1896-ban Athénben például 12 óra hosszat kerékpároztak a résztvevők és a győzelmet az osztrák ScHmal szerezte meg, aki ez alatt 314 kilométert és 997 métert tett meg. Egyszer viszont a birkózásban az egyes súlycsoportok győztesei, részére külön versenyt tartottak. Nem meglepő az eredmény. Ebből az egyenlőtlen küzdelemből érthetően a nehézsúlyú birkózó került ki győztesen. Az ökölvívás 1920 óta állandóan visszatérő sportág, előzőleg csak 1904-ben és 1908-ban szerepelt a programban. A tenisz olimpiai pályafutása viszonylag rövid volt, ebben a sportágban 1924-ig lehetett aranyérmet nyerni. Labdarúgó-mérkőzést az olimpia közönsége 1906-ban láthatott először. Azóta csak egyetlen egyszer: Los Angeles-ben nem állították be a műsorba. Az Egyesült Államokban akkor még egyáltalán nem ismerték és nem szerették az európai futballt. Időnként lehetett aranyérmet szerezni a lovaspólóban, az íjászatban és rögbiben is. Valamennyi sportágat hosszú lenne felsorolni, mert a gyeplap- dától a golfig sok minden szerepelt, ha másképpen nem, akkor legalább próbaképpen vagy azért, hogy a rendező ország versenyzői több sikert érjenek el. A csak „egyszeri” aranyérmek közül mindenesetre a német Schmidt-fivéreké a legérdekesebb. Megmászták a Matterhorn csúcsát, ezért a teljesitményü- kért kapták meg 1932-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság határozata alapján az olimpiai bajnoki címet. Nyilván a következő olimpiákon még gyakran változik a műsor. A NOB véleménye szerint azonban nem ajánlatos tovább növelni a sportágak számát, mert már így is hosszú a program és nagy a részt vevő versenyzők létszáma. Ezenkívül gondolni kell arra is, hogy egyre több ország nevez. 1896-ban Athénben, az első olimpián 13 ország 285 versenyzővel képviseltette magát. És legutoljára Tokióban? 94 ország 5565 versenyzője szerepelt. Feltehetően ez a szám tovább növekedik az idén Mexikóban. M. K. (Folytatjuk)
