Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-15 / 191. szám
/ IMS. augusztus 15. 5 Csütörtök Gólyák a kéményen A szarvasi művelődési ház magas kéményén állva ismerkednek a világgal ezek a fiatal gólyák. Bár sok nézelődésre már nincs idő, közeleg az ősz, hamarosan útra kelnek ők is, dél felé. Fotó: Esztergály — Nem kell. Jártam itt már esténként Ejha? Furcsa. Azt hittem, nem találkoztak. De nem firtatom. Történt, ami történt. — Köszönöm önnek. Azt hiszem, hozzájárul, hogy beszélgessek vele a legközelebbi napokban. — Igen, természetesen. Majd telefonálok vagy maga juttassa eszembe. A lakásomon is lehet — Viszontlátásra. Kérem, vigyázzon Szására. Miért mondja ezt? Mert szerelmes, és ez több a barátságnál. Ezért van joga ezt mondani. Elment. Ez jó, ez is feloldódás. Legalábbis egyelőre. Átmegyek a betegszobába. Szását már bizonyára odaszállították. Remélem, útközben nem történt valami. Látszólag ez a legsimább: végigvinni a folyosón valakit majd fel a liften — a súlyos betegek mégis gyakran nehezen viselik el. Megyek a hosszú folyosón. A felső világítás nem ég, csak az asztali lámpák világítanak a nővérek asztalkáin. Minden nyugodt és megnyugtató. Jajgatás sehol. Ezen az emeleten főként olyan gyermekek fekszenek, akik velük született szívbajjal kerültek ide. A kórtermek sötétek. De nini, itt világosság látszik. Mi lehet az? Belépek. Kis helyiség, három lengyel ággyal. Két kislány félig kitakarva fekszik. Egyikük, Ljuszka már túl van a műtéten, és haza készül. Marija Vasziljevna mesterséges vérkeringés bekapcsolásával varrta be szivében a kamrák közti sövény rését. SzőA vasúti közlekedés 110 éves évfordulója Békéscsabán AKIKNEK KEDVES EMLÉKŰ kapcsolatai fűződnek Békéscsaba történetéhez, bizonyára érdeklődéssel veszik tudomásul azt, hogy ebben az évben, október 25-én 110 éves évfordulójához érkezik el a vasút története Békéscsabán. A magyarországi vasutak tör- ( ténetében Békéscsaba szerepkörét már korán — 1838-ban kialakították, amikor az Országos Levéltárban őrzött egykorú térképen, a Pest—Debrecen közötti vonalnak Törökszentmiklósról kiindulva Mezőtúron, Békéscsabán és Két- egyházán át Aradig terjedő részét is tervbe vették. Békéscsaba vasúttörténete tehát az első magyar vasút keletkezésének idejébe nyúlik vissza, és mégis húsz évnek kellett eltelnie, amíg az első vonat megérkezhetett ide 1858. október 25-én. Mi volt ennek a késésnek az oka, arra ad feleletet a magyar vasutak történetének első fejezete, amely az 1848—49-iki szabadságharc gyászos emlékű befejezésével lezárult. Az első magyar vasúti törvény (1836. évi XXV. t. c.) alapját Széchenyinek és Kossuthnak elgondolása rakta le abban az időben, amikor Magyarország önállóságának és függetlenségének hajnala derengeni kezdett. E törvény alapján három pénzügyi vállalat kapott királyi engedélyt magyar- országi vasúti vonalak építésére. Ezek közül a Magyar Középponti Vasúttársaság építette a Pesttől Szolnokig terjedő vonalat is, még 1847-ben. A MAGYARORSZÄGI vasutak történetének új fejezete kezdődött az 1850-es évek elején, amikor három osztrák vasúttársa- ! ság jött létre hazánkban. Ezek közül a Tiszavidéki építette tovább a Szolnokról kiinduló vonalat is Aradig. A Megyei Levéltár őrzi azokat az egykorú jegyzőkönyveket, amelyek a békéscsabaiaknak a vasútépítés nagy áldozatvállalással (a felmérési munkálatok és a területkisajátítások vődmények álltak elő, nehezen sikerült. Akkor is itt töltöttük az éjszakát... Most alszik, rózsásan, csinosan. Álmában mosolyog. Vajon mi kellemeset láthat? Elképzeli tán, hogy hazaérkezik, viszontlátja babáit, barátnőit? Boldog. Hasonlít Lenácskához. Semmi különös nem történt itt. Egy idősebb nővér, Anna Makszi. mova penicillin-injekciót ad be éppen. A harmadik ágyon a kis Vitya félálomban nyöszörög. A nővér csitítgatja, halkan, kedvesen. Jólesik hallani. S itt a műtét utáni állomás. Az aisztalnál Marija Dmitrijevna egy fecskendővel bajlódik. Mit csinál? Még nincs itt a váltás? De megjött, itt van Szima. —Marija Dmitrijevna, mit keres maga itt? — Csak itt maradtam. Most meg már késő volna elindulnom. Ez nem igaz. A valóság: nem akarta Szását, tapasztalatlanabb ápolónővérekre bízni. Tudta, hogy súlyos műtét lesz. Belépek a betegszobába. Szasa ágya. Szemét lehunyva fekszik. Kissé nyöszörgött. Fájdalmat érez. Az első éjszaka igen gyöt- remles. Sok narkotikumot adni nem szabad, mert az árt a légzésnek, kevés pedig nem használ. A színe azonban rózsás. Ez jó jel. Körülötte orvosok és nővérek sürgölődnek. Gyima épp a vérnyomást méri. Lenya ír valamit egy lapra. Zsenya ismét a drén- nél. Okszana beállítja az EWG- készüléket: úgy látszik, azt akarja megfigyelni, hogyan működik a szív immár a betegszobában. Még Valja is itt áll kémcsővel. Petro, Oleg... Egész tömeg. Vigyáznak, nehogy meghaljon. Hej, ha ez mindig sikerülne! (Folytatjuk) költségeinek egy része, nagy ösz- szegű részvényjegyzés, 500 000 db tégla felajánlása) járó hozzájárulását örökítették meg. A Szolnok —Arad közötti vonalrészen az 1857 június hónapban megindult vasútépítési munka menete gyors ütemben haladt és ehhez a békéscsabaiak községük területén az alapozási földmunkálatokban részvételükkel is hozzájárultak. Az építkezés befejeztével a műtanrendőri vizsgálatot 1858. október 11-én, a vasútigazgatósági bizottsági próbamenetet pedig 23-án tartották, amelynek sikere után két nap múlva ezt a vonalat is, a Magyar- országon üzembe helyezett 21-ik vasútvonalrészként, átadták a forgalomnak. Jelen korunkban már az elmaradott körülmények között élő embereknek sem szükséges meggyőző érvekkel bizonyítgatni azt, mit jelent egy város életében és fejlődésében, ha a szárazföldi köz. leíkedési fővonalakat rajta áthaladó irányban építik. Abban a korban azonban, amikor a vasutakról az emberek legnagyobb része csak mások elbeszélése alapján alkotott véleményt, kiemelkedően nagy érdemnek minősíthető minden olyan elhatározás, amely a vasútépítés ismeretlen és éppen ezért bizonytalan eredménye ellenére is, a nagy áldozatvállalással való hozzájárulástól sem riadt vissza. Ennek nagyon szép példáját adta Békéscsaba népe. EGY ÉVSZÁZADDAL ezelőtt, a vasúti közlekedés gyermekkorában az ennek ügyét páilolókon kívül tekintélyes számban voltak annak ellenzői is. Voltak olyanok, akik deszkapalánkok között akarták közlekedtetni a vasutakat, nehogy az utazók és a vonat közelében tartózkodók „gyorsasági tébolyt” kapjanak az akkor 20—25 km/óra sebességű vonatoktól. Mások attól tartottak, hogy a mozdony kéményének szikrái felgyújt, ják a vasútvonal közelében álló házakat és bennégnek majd ezek lakói, a füst pedig megöli a madarakat. A gazdasági ügyekkel foglalkozók attól tartottak, hogy a vasúti közlekedés elterjedése miatt a ló feleslegessé válik. Legélénkebben ellenezték ezt a fuvarosok, akik kereseti és ezzel összefüggésben létérdeíkü'k veszélyeztetőjét látták ebben. Volt Békés megyében is két olyan község, ahol utcai népgyűléseken, nagy lármával tiltakoztak a vasútépítés ellen, nemcsak a fuvarosok, hanem velük egyetértésben a föld. művelő gazdák nagy része is. A békéscsabaiak között is valószínűleg volt néhány ilyen álláspontú, ezek azonban a vasútügyért lelikesedők tömegében szóhoz sem juthattak. AZ ÉVFORDULÓ NAPJÁN gondoljunk hálás kegyelettel a magyar vasúti közlekedés megalapítóira és mindazokra, akik lehetővé tették, hogy Békéscsaba elfoglalhatta a magyarországi vasúthálózat egyik fővonalában azt a helyét és szerepét, amelyet ha ak- i kor meg nem szerez, soha többé | meg nem szerezhetett volna. De I gondoljunk ezen a napon a ma í élőkre is és köszöntsük munkás- > ságuk iránti nagy elismerésünkkel, I szeretetünkkel a békéscsabai vas- j utasokat. Rell Lajos Speciális papír az oxiclálódás ellen A balti halászati tudományos kutatóintézet szakemberei speciális papírt állítottak elő, amely megakadályozza az oxidálódást. Az úgynevezett „hűtőpapírba” csomagolt sózott és füstölt halak és más élelmiszerek hosszú időn át frissek maradnak és semmit sem veszítenek ízükből. Magyar győzelem Athéntől—Tokióig Magyarország versenyzői Antwerpent kivéve, minden olimpián részt vettek. (Feltehetően ott is megjelentek volna, de a volt „központi hatalmakat” nem hívták meg az 1920-as világversenyre). Már 1896-ban- Athénben is si1928 és 1960 közöt hétszer húzták fel az eredményhirdetésnél a pi- ros-fehér-zöld zászlót. A legutolsó olimpián viszont a Szovjetunió nyerte a csapatversenyt, a magyar együttes meglepetésre csak ötödik lett. Az eddigi olimpiákon a vívók A magyar csapat 1952-ben Helsinkiben bevonul a stadionon az ünnepélyes megnyitóra. kerrel szerepeltek. Az olimpiai bajnokok hosszú sorát Hajós Alfréd nyitotta meg, tehát az első siker úszó teljesítményéhez fűződik. De jól kezdték az atléták is, mert az első olimpián Dani Nándor a 800 méteres síkfutásban ezüstérmet, Szokoly Alajos száz méteren és Kellner Gyula a maratoni futásban bronzérmet nyert Ugyanez a helyzet alakult ki a második olimpián, 1900-ban Párizsban is. A magyar sikereket az atléták és az úszók szerezték. A diszkoszvető Bauer Dezső aranyérmet hozott haza, míg Halmay és Gönczy második, valamint harmadik helyezést ért el (úszás és magasugrás). 1904-ben az úszóké a főszerep. Halmay Zoltán győzelmét kétszer is jelzi St. Louis-ban a magyar Himnusz. Az 1908-as londoni olimpia fordulópontot jelent. Megkezdik nagyszerű sorozatukat a vívók. Bravúrjukkal magukra terelik a figyelmet. A kardvívás egyéni versenyének döntőjében nyolc versenyző közül — öt a magyar! A küzdelemből végül dr. Fuchs Jenő kerül ki győztesen. A csapatversenyben is Magyarországé az aranyérem. 1912-ben a stockholmi olimpián a kardvívás döntőjének hét magyar és egyetlen olasz résztvevője volt. Fuchs megismétli londoni siketét. 1920-ban, a magyarok távollétében az olasz Nádi szerzi meg az aranyérmet, majd pedig egy szép sorozat következik. íme, a kardvívás győztesei: 1924-ben Posta Sándor, 1928- ban Terstyánszky Ödön. 1932-ben Pillér György, 1936-ban Kabos Endre. 1948-ban Gerevich Aladár. 1952-ben Kovács Pál, 1956- ban Kárpáti Rudolf, 1960-ban Kárpáti Rudolf, 1964-ben Pézsa Tibor. A csapatversenyben nem volt ennyire kedvező a helyzet. A magyarok nyertek 1908-ban és 1912-ben, majd két olimpián az szerepléséhez fűződik a legtöbb siker, összesen 25 aranyérmet nyertek a különböző fegyvernemekben. Utánuk a birkózók következnek 10 aranyéremmel. Ez is jelzi, hogy a magyar sportban milyen jelentős szerepet játszottak a vívók. 1952 óta magyar szempontból az öttusa a legeredményesebb sportágak közé tartozik. Az első nagy sikereket Helsinkiben Benedek, Szondy és Kovácsi érte el. Egyéniben a svéd Hall, az öttusasport egyik legnagyobb egyénisége győzött, de mögötte Benedek szerezte meg az ezüst- és Szondy a bronzérmet. Csapatban a magyaroké volt az elsőség. 1960-ban Németh Ferenc szerezte meg az egyéni győzelmet, míg Rómában a csapatverseny eredményhirdetésekor is a magyar Himnuszt játszották el. 1964-ben Tokióban pedig Török Ferenc szerzett újabb aranyérmet. Egyénileg 1896 és 1964 között, Athéntől Rómáig, a legnagyobb teljesítmény Papp Lászlóé, aki egymás után három olimpián nyert ökölvívásban aranyérmet. Ilyen ragyogó teljesítményre nincs példa a modern olimpiák történetében... Papp sportpályafutása pedig egyáltalán nem úgy kezdődött, hogy világhíres ököl* vívó lesz belőlé. — Gyermekkoromtól kezdve sportolgattam — emlékezik visz- •sza fiatal éveire a háromszoros bajnok —. de elsősorban a labdarúgás vonzott. A gyorsaságom megvolt, a lövőerőm is, egészen jó kis belsőcsatár lehetett volna belőlem Később kezdtem egy kicsit felfigyelni az ökölvívásra, különösen kedvet csinált hozzá néhány film. Erős, keménykötésű ökölvívókat láttam a vásznon. Lementem, csak úgy nézelődni egy edzésre és lényegében ott is maradtam. Mondanom se kell, hogy nem bántam meg. Érdemes visszapillantani arra, hogyan szerepeltek Athéntől To>k sikerei következtek. jelez a statisztika A résztvevő snorA frynzcl mek Helyezés a nemtolók száma: száma: zetek hivatalos sportversenyében: 1896, Athén 12 2 VI. 1900, Párizs 12 1 VII. 1904, St. Louis 4 2 VI. 1908, London 64 3 VI. 1912, Stockholm 130 3 X. 1924, Paries 67 2 XIII 1928, Amszterdam < 150 5 IX. 1932, Los Angeles 51 6 VI. 1936. Berlin 220 10 IV. 1948. London 128 10 IV. 1952, Helsinki 210 16 III. 1956, Melbourne 81 9 V. I960. Róma 193 6 V. 1961, Tokió 196 10 M. &. VI. (Folytatjuk)
