Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-12 / 162. szám
Megkezdte tanácskozását az Országgyűlés Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az Országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Ezt követően — Kállai Gyula indítványára — az Országgyűlés a következő tárgysorozatot fogadta el: 1. Az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. a külügyminiszter beszámolója a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről és a Magyar Nép- köztársaság külpolitikai tevékenységéről; 3. a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között Budapesten 1968. május 16-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 4. interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Vályi Péter pénzügyminiszter beszámolója Tisztelt Országgyűlési Hosszú idő óta először történik, hogy az Országgyűlés az előző évi áHíaim költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésit részleteiben megtárgyalja. Olyan időszakban kerül erre sor, amikor népünk minden rétegét érintő, nagy jelentőségű gazdasági reformot valósítunk meg. A társadalmi szervek, a gazdasági egységeik és a dolgozók tevékeny részesei az új gazdálkodási és irányítási rendszer kibontakoztatásának és a közös ügyhöz méltó módon figyelemmel kísérik működésének eredményeit. Az afctávitás már az új gazdasági mechanizmusra való felkészülés időszakában megmutatkozott A termelés 1967-ben jelentősen, nőtt, az ipari termelés 9 százalékkal, az építőipari termelés 12 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelés is némileg meghaladta a megelőző évi magas színvonalat A nemzetközi jövedelem 1967. évi növekedése több mint 8 százalékos volt, ami az elmúlt 10—15 év átlagánál jóval nagyobb. Különösen gyorsan nőtt a beruházás, amely 19 százalékkal volt több, miirt az előző évben. A fogyasztás 6 százalékkal emelkedett A belföldi felhasználás jelentős növekedését a magas behozatal is elősegítette. A nemzeti jövedelem jelentős növekedése lehetővé tette a lakos, sági jövedelmek és az életszínvonal emelkedését; Az állami akkumulációs források bővülését és az állóalapok számottevő növekedését. A kedvező hatások mellett azonban egyes, már meglevő aránytalanságok fokozódtak. Nem javult kellően a termelési struktúra, a megnövekedett import mellett elmaradt az export, a társadalmi felhalmozás hányadának emelkedésével egyidejűleg néhány fontos létesítmény üzembe helyezése elhúzódott, nőtt a befejezetlen beruházások állománya. Az előzőekben vázolt gazdasági helyzetet tükrözi az állami költségvetés 1967. évi végrehajtása. Az államháztartás bevételei jelentős mértékben meghaladták az előző évi bevételeket és az élőirányzott összeget is. A költségvetési bevételek növekedésének fő forrása a múlt évben is a vállalati nyereségek emelkedése volt. Az állami vállalatok 95 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe, ami az összbevételek 87 százalékát tette ki. A vállalatok nyereségbefizetése 44,6 milliárd forint volt, ez kereken 18 százalékkal több annál, mint amit a költségvetés összeállításánál számításba vettünk. A nyereség többlete elsősorban a termelés nagyobb növekedésének következménye. A vállalatoknál nőtt a nyereségrészesedés. Tovább csökkent a nyereségrészesedésre nem jogosult és emelkedett az egyhavi béreknek megfelelő — tehát maximális — részesedést fizető vállalatok száma. A kifizethető maximumot meghaladó nyereségrészesedést ért el az iparvállalatok egynegyede és a mezőgazdasági üzemeknek csaknem egyharmada; ezek a vállalatok 1968-na tartalékot képezhettek. A költségvetés kiadásai 3 százalékkal voltak magasabbak az előirányzottnál. A kiadások növekedésének kétharmad részét a beruházásokra fordítottuk. A beruházási volumen 1967-ben erőteljesen jiőtt és csaknem 57 milliárd forintot ért el. Ebből a költségvetésben 23 milliárd forintot számoltunk el, 13 milliárd forintot pedig a vállalatok amortizációs befizetéséből fedeztünk. Központi pénzforrásból tehát összesen 36 milliárd forint beruházás valósult meg, arra 11 százalékkal magasabb az előző évinél. A vállalatok és szövetkezetek saját forrásokból történő beruházásai 21 milliárd forintot tettek ki. Ezen belül a vállalati saját alapokból megvalósított beruházások különösen gyorsan, mintegy 22 százalékkal nőttek az előző évihez képest. A vállalatok támogatására 34,5 milliárd forintot fordítottunk. A tanácsok költségvetése a végrehajtás során 3 milliárd forinttal, keréken 15 százalékkal bővült. Ennek nagyobb részét a ta- (Folytatás a 2. oldalon.) (Síj. ,■>:•* :»<í Kádár Tános elvtárs a Parlament üléstermében képviselőtársaival beszélget. (Bozsán Endre felvétele) flz újraválasztások „startja” Kibővített pártbizottsági ülés Békéscsabán Az MSZMP városi bizottsága kibővített pártbizottsági ülést tartott tegnap, a békéscsabai pártszékházban. A tanácskozáson — melyen Such János, a vb első titkára elnökölt — Baukó Mihály titkár tartott tájékoztatót a párt Központi Bizottságának 1968. június 19-i üléséről. Ezután Pál Zoltán, a városi pártbizottság pto. vezetője az alapszervezetek előtt álló időszerű feladatokról, az őszi vezetőségválasztás előkészítéséről számolt be. Ezzel voltaképpen elérkeztünk a pártszervezetek újraválasztásának startjához. Július ban a vállalatok, gazdaságok, intézmények pártvezetőségei megvitatják, hogy kiket javasoljanak az újraválasztások jelölő- és szavazatszedő bizottságaiba. Az augusztusban tartandó párttaggyú- léseken pedig megszavazzák ezeknek a bizottságoknak az ösz- szetételét. Mint az előadó hangsúlyozta, nagy figyelmet szükséges fordítani a vezetőségválasztó taggyűlések beszámolóinak elkészítésére. Értékes segítséget jelent, ha a közeljövőben a párt- csoport-értekezleteken a kommunisták elmondják véleményüket az alapszervezeti vezetőségek munkájáról, s ezeket felhasználják a beszámolók összeállításánál. A városi pártbizottság harmadik napirendi pontként megvitatta a szakszervezeti munka helyzetét, időszerű tennivalóit Békéscsabán. v. jSzerződésen felül egy vonatszerelvény búzát ad az országnak a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz Megyénk egyik legnagyobb területű és legtöbb gabonát termelő gazdaságának ismerik a füzes- gyarma/ti Vörös Csillag fenne lő- szövetkezetet. Ebben az esztendőben 2535 holdon termeltek búzát, 1100 holdnál is nagyobb területen őszi árpa- és búzakeveréket, kétszerest és igen kis területen tavaszi árpát. A 3800 hold kalászos aratását tegnap, július 11-én a déli órákban befejezték. Az igen érdekesnek mondható termést 11 napon át nyújtott műszakban aratták, csépelték a szövetkezet 14 saját, és a Szendrői Gépjavító Állomás öt kölcsönkért kombájnjával. A munka üteme olyan óriási volt, hogy naponta 60 vagon gabonát szállítottak a ■kombájnoktól a tsz jól gépesített szérűjére, ahol tisztították, majd az állami eladásra készítették elő. A búza holdanként 17 mázsa termést hozott, egy mázsával többet, mint arra a tervkészítés időszakában számoltak. A búzatermesztés kedvező eredménye tette lehetővé, hogy az eredeti 270 va- gonos szerződés helyeit 350 vagon búzát — vagyis egy vonatszerelvénynek megfelelő terményt — szállítsanak a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalatnak. Kiállítás Gyulán Az Orosházi Vasipari Ktsz VP Automat elnevezésű vákuumfor mázó gépét működés közben láthatja a közönség. A gép poharakat, dobozokat, tálakat gyárt műanyagból. Fotó: Demény
