Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-09 / 159. szám

1968. július *. 5 Kedd A Csehszlovák Néphadsereg Bratislavas Művészegyüttese Békéscsabán Százötven tagged, ma délután érkezik Békéscsabára a Csehszlo­vák Néphadsereg Bratislavai Művészegyüttese. Délután a konzerv­gyárat és a kötöttárugyárat látogatják meg, majd este 7 órakor a Jókai Színházban adnak műsort Balett és revü címmel. Jelenet az együttes Ballada a iáról című balettmeséjéböl. A dal- és táncrevü egyik nagy sikerű műsorszámáról készük felvétel, melynek címe Színes tűzijáték. re. Mit lehet hát tenni? Azt csak nem lehetne megengedni, hogy a sofőrök büntetlenül gázoljanak? Hogy tessék jobban vigyázni. Van ezenkívül háború is. Tö­meges gyilkosság. És itt vagyunk legvégül mi, sebészek. Bennünket senki sem hív gydkosoknak. Céljaink ne­mesek. Veszélyben egy ember, az orvos bátran harcol az éle­tért és néha veszít. Nem tu­dott győzni. Nos, mit tehet? Nem első ízben fekszem így ezen a pamlagon. Elég sok halál van a hátam mögött. Gyilkossá­gok? Igen, gyilkosságok. Nem előre megfontolt szándékkal, így mondják a jogászok. Nos, nevez­zük nevén a dolgot. Sokat gon­dolkoztam már ezen és újra meg újra végiggondoltam. Több ezer bonyolult, sőt, nagyon bonyolult műtét, és... meglehetősen sok ha­láleset. Köztük jó néhány olyan, amelyben én közvetlenül hibás voltam. De hát mégsem, ezek nem gyilkosságok. Egész bensőm reszket és tiltakozik! Hiszen én tudatosan vállaltam a kockáza­tot egy-két élet megmentéséért. Milyen szomorú mindez! És mennyire elkeserít! Ma például vajon hol követtem el a hibát? Abba kellett volna hagyni. Mi­helyt megállapítottam, hogy ve­rőértágulás, meg kellett volna állnom. Bevarrni. Vérátömlesz­téssel akár másnapig életben tarthattuk volna. Előkészítettük volna a szív—tüdőmotort, a friss vért. Aztán újra operáltuk vol­na. Kiiktatva a szívet, a tüdőle­beny eltávolítása után nyugod­tan be lehet varrni az aortán a lyukat. Ej, hagyjuk. Ez is igen nehéz: veröértágulást motorral operál­ni. És könnyen lehet, hogy a kislány nem élt volna holna­pig­De mégis, az esély sokkal na­gyobb lett volna. Hiba, hiba. Mint egy kis kölyök, hibákat kö­vetek el... Többféle műtét létezik. Hábo­rúban megoperálunk egy súlyos sebesültet. Meghal így is, úgy is. Ugyanez a helyzet, ha felszakad a gyomorfekély vagy bélcsavaro­dás történik. Hogy előfordulhat­nak hibák? Persze, műhiba le­hetséges, de nincs más választás. Sürgősen kell operálni. Egészen más az olyan műtét, mint ez a mai volt. A kislány a saját lábán érkezett és mjég három-négy évig élt volna. Most pedig ott fekszik, az asztalon, az elülső sarokban. Miért halnak meg a bete­gek? Minden szabályszerűen törté­nik, a páciens pedig meghal. Nem jól számítottak. Először ta­lán azért, mert nem tudták ki­számítani. Az orvos ügyetlennek bizonyult. Másodszor pedig, nem is lehet kiszámítani. A tudo­mány gyarló. Helytelenül csináltad: valamit rosszul vágtál át vagy maga a betegség jellege tette igen nehéz­zé a műtétet; a szövet nagyon elváltozott. Egy kiváló szakem­ber megbirkózott volna vele, a gyengébbnek nem sikerült. Ha­lál. Vagy: tízet jól megcsinálsz, a tizenegyediknél elvéted. És ismét halál. A sebész nem csu­pán orvos. Művész is, és mester­ember. Mint az ötvös vagy a szerszámkészítő lakatos. A mű­vészek és a mesteremberek kö­zött is vannak jók meg rosszak. A rosszak inkább ne vállalják. Terven felül adnak el búzát az államnak megyénk tsz-ei Sorra veszítik el a „fogadást” [ el az államnak. Kamuiról, Két- a szakemberek; a becsültnél 1—1 sopronyból, Sarkadról és számos mázsával több búzát ad egy jól ! más termelőszövetkezeti község­megmunkált tábla. Mivel most j bői szintén 40—50 vagonnal több már pontosan látad a várható j búzát adnak közfogyasztásra, eredményt, pótszerződéseket köt- I mint eredetileg tervezték, nek gabonaértékesítésre a kollek- j Egyébként az átvevőhelyeken tíVonnZdaSá8°K- Eíldi v■ "rwvt" na®y a forgalom: naponta mintegy szerződésf011 j ezer vagon új gabonát vesznek át “páTallan esemény például a a termelőktől. Vasárnap estig 1300 vésztői aranykalász Tsz esete: tér- i vagon árpa és 8 ezer vagon búza ven felül 60—70 vagon búzát ad került átvételre megyénkben. If Hogy ne „sántítson a propaganda II napokban kedves meghí-1 g-vedik kerületi pártházat ahol vásnak tettem eh get. Részt vet- ifjúsági klubot szervezünk, tem Békés, Bács és Csongrád Mamlecz Untai Bács me­megye KISZ agitációs és propa­ganda felelőseinek taggyűlésén és klubestjén a békéscsabai KISZ-táborban. Az ünnepélyes külsőségek, a szívből jövő lel­kesedés, a klubest közvetlen vi­dámsága — mitagadás — ben­nem is felébresztette az emléke­zést az ifjúsági mozgalom hősi korszakára, a MADISZ-ra. Arra gondoltam: a mai fiatalság a megváltozott viszonyok között méltó követői az elődöknek. Ezt a véleményt a fiatalokkal való beszélgetés is megerősítette. Egy leányt és két fiút kér­deztem meg, hogy mi a vélemé­nyük a tanfolyamról és a tanul­takat, hogyan tudják munkahe­lyükön hasznosítani? Kiss Anikó, a Békéscsabai Pamutszövő előkészítő munkása szerény, filigrán teremtés. Ha­tározottan és magabiztosan fo­galmaz: — Először vagyok KlSZ-isko- lán és úgy érzem értékes útra- valót kaptam. Olyan módszere­ket tanultam, amit munkámnál hasznosíthatok. Éppen jóhoz: 70 gyéből, a Kiskunhalasi Cipész Ktsz meósa. Jóvágású, fekete bajszos fiatalember, magabiztos fellépésű. Meglátszik, hogy nem­régiben szerelt le a katonaság­tól. Ilyen magas színvonalú és mégis közérthető előadásokat még nem hallgattam. Sokat ta­nultam az előadóktól és a tár­saimtól. Az iskola után tisztáb­ban látom mit kell tennem, hogy alapszervezetünk gyenge szervezeti életét, a „sántító” propagandamunkát megjavítsam A politizálást, a napi és helyi események megbeszélését, a vi­tát és eszmecserét rendszeressé kell tennünk. Ehhez kérni fo­gom a pártalapszervezet segítsé­gét is. Illyés Ferenc, a Csongrád megyei Tápé község MAHART hajójavító munkása, ö már az „idősebb” kiszes generációt kép­viseli. Gondolatait nyugodtan, megfontotlan rendezi és tömö­ren mondja el: — Már 18 éve veszek részt az ifjúsági mozgalomban. Sok tan­folyamon voltam, de itt tanul­tam a legtöbbet. Sok új mód tagú KISZ-alapszervezetünk szert ismertem meg. amivel szí­több más üzemi alapszervezettel j nesebb és érdekesebb klubfog- együtt birtokba vehette a ne- i lalkozásokat és politikai tanfo- —a»., lyamokat tudunk majd rendez­j ni. , , .5 — Nagyon tetszett az őszinte Hogy az ember számítani tud- j vitatk07Ó légkör és az az együtt­jon, okosnak kell lennie és na­gyon kell értenie-«ia mesterséget. És még ez sem minden. Ma­tematikus ismerősöm az orvos- tudományt egyáltalán nem tart­ja tudománynak. Ahol nem le­het mindent előre kiszámítani, az nem tudomány. Azt mondja, ■ számológépek kellenek nekünk is. Lehet. Nem tudom. Annyi azonban bizonyos, hogy az em­beri agy tökéletlen, hiszen ösz- szezavar és elfelejt mindent, A jó operáláshoz az orvosnak nemcsak veleszületett kézügyes­ségre, hanem tapasztalatra is szüksége van. Sokat kell ope­rálni. S ráadásul a jellem is nél­külözhetetlen. No, milyen pon­tosan megtalálom mindennek a skatulyáját. Tehát: csupa Szkülla és Kha- rübdisz: a halálesetek folytatód­nak. Nem várhatunk addig, amíg az orvostudomány egzakttá vá­lik. Múlnak az évtizedek, sok beteg meghal, nem tudja kivárni azt a szép időt. Az ember — bármilyen területen — számító- ! saiban képtelen elkerülni a hi- j bát. A mi hibánkért mások az ? életükkel fizetnek. Hogy mester- I ségünket kitanuljuk, ahhoz gya- jj korlatra van szükség. Rosszul j 'sikerült darabokra. A mi mun- | kadarabjaink az emberek. Rettenetes. És nem lehet rajta változtatni. Ezért nem is szabad elkese­rednem. Minden rendben van. Csak az kell. hogy a szándékunk becsületes legyen. Vasidegek­re és sokak által irigyelt ön­uralomra van szükségünk. Gyen­ge idegzetű ember ne menjen sebésznek. (Folytatjuk) működés, aminek alapján nem éreztem különbséget munkás vagy egyetemet végzett fiatal között. A három fiatal tömör vé­leménye tükrözi a többiekét is. Mások is megjegyezték, hogy a fiatalság nagy része érdeklődő, van önálló véleményük, amit őszinte és gyors politikai tájékoz­tatással — no meg — erkölcsi példamutatással lehet jó irány­ba befolyásolni. Pankntai István — Kis előny nagy hátrány A technika forradalmát éljük. Ezért manapság népszerűtlen feladat egy- némelyik alapvető gazdasági eszköz vagy szerszám felett — viszonylag rö. vid időre is — megállítani az időt. Pedig ezt szeretnénk. A mezőgazda- sági üzemek, de különösen a nép­gazdaság teherbírását nem kellene próbálgatni a viszonyaink között tö­kéletes és gyakorlatban is kiválóan bevált technikai berendezések új tí­pusra cserélésével. Az üzemeknek renkívül hátrányos az a tipizálásra szinte alkalmatlan „traktorvilág”, amely az országban fellelhető. Mező- gazdasági üzemeink elégedettek vol­tak az MTZ-45 teljesítményével. — ezek a gépek igen jól beváltak a ha­zai földeken. Valószínű, hogy az öt lóerővel erősebb MTZ-traktor kibo­csátása éppen ezért felesleges volt. Az 5 lóerő nem nagy előny a pót­kocsi, az eke és a vetőgép vonta­tásában, mint, ahogyan az sem előny, hogy ezért az 5 lóerőért „átkö­tötték” az MTZ—45-ös traktort. Külö­nösen a nagyjavításnál szembetűnő, hogy a két traktor alkatrészei nem egyeznek. Találunk idehaza is hasonló pél­dákat. Az U—28-as traktortól az UE—28-ig, a kis Dutráig vezetett a fejlődés útja. Ez helyes és jó törek­vés volt, mert az UE—28-as könnyű traktorral mezőgazdaságunk olyan géphez jutott, melynek teljesítménye világszínvonalon áll. Most azonban olyan hír járja, hogy az UE—28 gyár­tásával leállnak és egy másik, ennél nagyobb teljesítményű traktort ké­szítenek. Ezek az átállások vajon kifizetödnek-e az országnak? Nem a fejlődés megállítása mellett szólunk, amikor azt mondjuk, hogy ezek gyakran felesleges erőfeszítést köve­telnek a társadalomtól. Ami a gya­korlatban jónak bizonyul, ahhoz egy bizonyos időig nem lenne szabad hozzányúlni csupán típusváltás cél­jából. Ehelyett magában a típusban rejlő további lehetőségeket kellene feltárni, kiaknázni. Kiváló példáját adta ennek a Zetor traktorcsalád K—25-ös tagja, amelyik másfél év­tizedig szolgálta és még néhány he­lyen évekig szolgálja a mezőgazda­ságot. Nem volt különösebb problé­ma a javításnál, a pótalkatrész be­szerzésénél azokban az években, amikor ez a gép virágkorát élte. A népgazdaság teherbírásának é* az üzemek anyagi lehetőségének szol- gálására jó lenne, ha az UE—28-as traktor is legalább másfél évtizedig „élne”, ha nem állnának le a gyár­tásával és ha csak olyan változtatá­sokat csinálnának rajta, melyek a főbb részegységeket nem érintik. Csakis ebben az esetben kerülhet­nénk el az azonos teljesítőképességű traktorok több típusát egy-egy üzemben. Ennek eredményeként bi­zonyára kedvezőbben alakulhatna * pótalkatrész-ellátás, az üzemek rak­tári készlete, az üzemeltetés és " javítás gazdaságossága. De jól járna a gyár is, mert éveken át nagy szé­riában, Igen nagy termelékenységgel onthatná az új gépeket. Dupsi Károly 11 Békéscsabai Autószerviz vállal: GAZ—51-es tehergépkocsi futó- és Középjavítást. Személy- és kis tehergépkocsi karambolos, valamint karosszéria [Kárpit, fényezés) nagyjavítást 17560

Next

/
Thumbnails
Contents