Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-07 / 158. szám

'Ml Július 7.

7

Vasárnap

Gyulai Várszínház: Csák végnapjai

Pénteken este méltó ünnepélyességgel kezdődött meg a Gyulai Várszínház jubileumi, ötödik évadja. Madách Imre ifjúkori történelmi drámáját, a Csák végnapjai-t mutatták be Keresztury Dezső József Attila díjas író újraformálásában és Miszlay István Jászai- díjas rendezésében.

A 600 éves végvár múlt időket idéző falai között a Játék élménye újból csatát nyert, és országos híre, jelentősége e jubileum alkalmával befejezetten megvalósult.

Képeink a bemutató hat pillanatát örökítették meg. (A felvételeket Demény Gyula készítette.)

ERZSÉBET: Egykor én királynő voltam jog szerint, s nemzetem szivében, annak sarjaként, aki Mózesül kihozta népünk a vad pusztasági)ól... (Erzsébet — Demjén Gyöngyvér — Róbert Károly — Bánffy György.)

ZÄCH: Vége már mindennek, más kiút nincs. (Zách — Horváth Sándor, Margit, az Omodék anyja — Stefanik Irén, Zách Klára — Dőry Virág.)

MARGIT: Egy szót még, király! Ismertek: Omodé özvegye, Csák nővére vagyok. Megölhetsz, hiszen rám is halált mondott ítéleted. (Margit— Stetanik Irén, Róbert Károly — Báufty György, Drugeth — Gelley Kornél, Tamás érsek — Tyll Attila.)

CSÄK: Konok szívem dörömböl, hogy cselekedhessen» újra! (Csák — Iványi József, Omodé János — Fülöp Zsigmond, Omodé Miklós — Dégi István.)

DÄVID: Erzsébet, ég veled! (Omodé Dávid — Szersén Gyula).

♦

OMODÉ DÁVID: Erzsébet, mért szöktél Csákkal előlem? ERZSÉBET: Örül ! Előle is futottam... (Erzsébet — Demjén Gyöngyvér, Dávid — Szersén Gyula.)