Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-31 / 178. szám

1*68. július 31, S Szerda Több „Kuka”, kevesebb uicaseprö Elöljáróban néhány adat annak érzékeltetésére, hogy milyen nagy feladatot jelent a megyében a közterületek rendszeres takarítása: csak­nem 2 millió 200 ezer négy­zetméterre tehető a városok­ban és községekben az az út- és járdafelület, ami rend­szeres tisztogatást igényel, ennek azonban még a múlt évben is csak körülbelül 70 százalékát tudták megfelelő­en gondozni. A városokban több mint 8600 lakásból vi­szik el rendszeresen a szeme­tet. Az elmúlt két évben jelen­tősen javult a megye köz- tisztasági helyzete, bár ezt a városi lakosság nemigen ér­zékelheti, hiszen a közműve- sítési munkák miatt szünte­lenül fel van durva a járdák, úttestek egy része. A javulás elsősorban annak köszönhe­tő, hogy bővítették a szemét­szállítógépkocsi-parkot, illet­ve növelték a „Kuka“-edé- nyek számát. Így ma már a szemétnek csaknem 10 száza­lékát gépkocsival gyűjthetik össze. Szükség is van a gépe­sítésre, hiszen az utcaseprők létszámát egyre nehezebb feltölteni. Ma még 64-en dol­goznak e szakmában a me­gyében, de a nyugdíjba vo­nulók helyére nemigen talál­nak fiatalokat a vállalatok. A köztisztaság további javu­lását tehát csak további gé­pesítéstől, illetve a fűtés kor­szerűsítésétől — olaj, föld­gáz — remélhetjük. Új családi üdülőket, gyógyszállókat építtet a SZOT Nagyarányú beruházással növe­li a szakszervezeti tagok üdülte­tési lehetőségét a következő évek­ben a SZOT. 1970-ig 300 millió forintot fordít üdülők építésére. E program megvalósítását már a múlt évben megkezdték. A ren­delkezésre álló eszközökkel első­sorban a gyógy-, a gyerek- és a családos üdültetési lehetőségeket bővítik. Épül már a 10 emeletes, 400 személyes gyógyszálló Gyu­lán; 1969-ben fogadják itt az első beutaltakat. A mozgásszervi és reumás be­tegségben szenvedők gyógyításá­hoz új gyógyszálló épül a főváros­ban. A Rózsadomb déli lejtőjén, szentben a Margitszigettel emelik j u 7 szintes, különleges megoldású Intézményt. Közelében a Lukács- és a Császár-fürdő ideális lehetősé­get nyújt a beutaltak gyógykeze­léséhez. A családi üdültetési lehetőségek fokozására Siófokon — a Csepel- Művekkel közösen — 800 szemé- ; lyes családi üdülőt építtet a SZOT. Űj családi üdülő építési j munkálatai folynak Balatonszép- lakon; itt 1000 személyes repre­zentatív üdülő-komplexumot ki- í vánnak kialakítani. Magasodnak a falak Orosházán Arab nyelvtanfolyam — Mű- f csoportja a majdani színházte- velődési Ház iroda. Fúvószene-! rem nézőterén dolgozik, a szín- kar — Ruhagyári klub. Kerté- j Padi nyílást keskenyítő betonfal szeti Szakkör — Nőtanács. Or- | alapozásán. szág—Világjárók klubja. Fegyve­res erők klubja. Rádiós Szak­kör — Szentetornyai klubterem stb... Az orosházi Petőfi Sándor Mű­velődési Ház jelenlegi épületének ajtaján fehér és sárga betűs tábla ad tájékoztatót a program­ról, és a foglalkozások helyéről, de utal azokra a nehézségekre is, amelyek nap mint nap hely- és teremproblémák elé állítják a művelődési ház vezetőit. Kevés olyan orosházi ember van, akinél a városi közügyek iránti érdeklődés középpontjában nem az új, a most készülő mű­velődési ház építése áll, hiszen a csaknem 20 milliós beruházás ^hosszú időre megoldhatja az it­teni emberek művelődési, kultu­rálódási problémáját. Már áll az épület, magasodnak a falak. Az Árpád-kertre néző be­járat előtt betonkeverőgép dol­gozik, az udvaron^ építőanyag­szállító teherautó motorja berreg, és bent, a még felőlien épület belsejében a munkások egyik sem dicsőség, sőt már szeretet Elégedetten mentem ki az elő­sem. Hagyjanak engem béké­ben, ha lehet. Az idő múlik, ötven perc a szív megállása óta. A szívmű­ködés mintha stabilizálódott készítőbe és leültem, hogy meg­írjam a műtét jegyzőkönyvét. Hirtelen kiáltás, akárcsak ma: „Megállt a szíve!” Korán vet­ték észre, az elektrokardiográf volna. A vérnyomás megmarad jelzéséből. Szívmasszázs,- jo nyolcvan és kilencven között, eredménnyel. A vérnyomás a Felébredt és nyugtalan volt. normálisig emelkedett. Figyel- narkotikumot kellett beadnunk, tűk, majd elmentem, hogy az Most úgy alszik, mint egy cse- írást befejezzem. És újból meg- esemő. Csak az ajka kék: szíve állt. Ismét működésbe hozták, mégiscsak kevés1 vért ad. Az És húsz perc múlva — még analízisek eredményei azonban egyszei megállt, nem rosszak. Leverten indultam haza: há­Reményeink növekszenek. Né- romszori szívmegállás — re­hány betegünk már túlélte az ménytelen eset. Már nincs rám ilyen utólagos szívmegállást is. szükség. Másnap reggel odaér- Igaz, ritka eset — tán tíz kö- kezem, és meg se kérdezem, ,zül egy. Szásának azonban sok- annyira bizonyos vagyok benne, kai több az esélye. A szív az hogy nem sikerült megmente- első megállás után rendszerint ni. S egyszerre csak azt hal- 5—15 percig működik, és akkor lom. hogy a fiatalember él. Mi- áll meg másodszor. A végzetes után eltávoztam, a szíve nc- időponton tehát túljutottunk, gyedszer is megállt, masszázs- Egyelőre szerencséje van. És zsal hozták újra működésbe, és nekem is. ettől kezdve jól működött. Vár­Az orvostudományban ritkán tak egy óráig. Megnyugodtak, fordul elő csoda. De előfordul. Átszállították a kórterembe, és Egyszer egy este sürgősen íme’ k°z,bien' amikor már az operáltam meg egy fiatalem- ..°t“dsí,or , 1S bért, akinek mitrális sztenózi- Isrn?t működésbe hoz­sa volt. Tüdöödémája fejlődött . ea futtal mar végleg, ki. Ez olyan, mint a lavina. Az Ma ls el- Ime e&y csoda, ember fél órán belül meghalhat, Bár minél több hasonló for­beleíulladva abba a véres táj- dúlna elő! tékba. amely hirtelen gyülem- Mégiscsak haza kell telefo­lett fel tüdejében attól a magas nálnom. Most már nagyobb nyomástól, mely a bal szívpit- kockázat nélkül kimehetek a várban keletkezett rendellenes- helyiségből. Nem követnek el ség vagy izgalom következté- mulasztást, ahhoz túlságosan ben, mert ágyszomszédja ott megijedtek. Még figyelmezte- halt meg. Egészen elkékült már, tem őket: amikor a műtőbe szállították, — Gyerekek, jól figyeljétek, és öntudatlan állapotban volt... öt perccel később a mitrális billentyű összenőtt vitorláit uj­jammal választottam szét. és a bal szívpitvarban meg a tüdő­ben csökkent a nyomás. A be­teg visszatért az életbe. Sietség őket nélkül fejeztük be a műtétet. én a dolgozószobámban lesze: Okszana, te különösen vigyázz! Ha muszáj elmenned a képer­nyőtől, akkor állíts oda egy or­vost. Értetted? Rendben van. Otthagyom ('Folytatjuk) Feldmann Józseffel, a művelő­dési ház igazgatójával és Swecz János művezetővel járjuk végig az épülő, formálódó helyisége­ket. — Ez év márciusában „kerül­tünk ki a földből” — mondja a művezető —. de októbei végére tető alatt lesz az épület. Tőle tudtuk meg egyébként az új kultúrkombinát néhány jellemző adatát. Az épület 91 méter hosszú és 34 méter széles lesz. Alapterülete meghaladja a 3000 négyzetmétert. Az alapozás­ban, tehát a föld alatt, ugyan­annyi beton (1200 köbméter) van, mint lesz a föld felett. Az épület kétszintes, legmagasabb pontja csaknem 14 méter. Az Árpád-kertre néző egyik fő­bejáraton kívül még 5 helyen le­het bejutni az épületbe, amely­nek külső homlokzatát színes, klinker-burkolat borítja majd. A főbejárattól balra alakítják ki a 150 személyes üvegfalú presz- szót és a ruhatárat. Két hosszú folyosó fogja közre a 600 szemé­lyes színháztermet, amelynek ha­talmas, 200 négyzetméter alapte­rületű színpada ad otthont az előadásoknak. A színpad mögött kap helyet a 300 férőhelyes hangversenyterem, valamint azok a kisebb-nagyobb helyiségek, amelyek elengedhetetlenek egy ilyen modern kultúrkombinát üzemeltetéséhez. Az emeleti rész még csak a tervrajzokon szerepel. Négy szak­köri szoba, egy könyvtári és ol­vasószoba és egy tetszés szerint variálható klubterem épül rhajd rá a mostani falakra. A helyisé­geket gáztüzelésű kazánok fű­tik, de az előrelátó tervezők a színházterembe még melegleve- gő-befúvásos szellőzőket is épít­tetnek. Egyetlen kérdés marad még csupán, amely a félig készen is lenyűgöző látványt nyújtó épü­letre vonatkozik. Mikor készül el véglegesen, mikor vehetik bir­tokba az orosháziak az új műve­lődési házat? A válasz határozott és megnyugtató. A művezető sze­rint 1969 közepére az utolsó szeg is a helyén lesz, és megnyithatja kapuit a kultúrkombinát. Feld- mann József legalább annyira örül ennek, mint bármelyik itte­ni lakos. A jövő évben ünnepli cáros alapításának 225 éves ju­bileumát, és így ez az ünnepség sorozat is az új épület művelő­dési programjának részévé te­hető. Persze, egyelőre még fel sem térképezhetők mindazok területek, amelyek a művelődés ház elkészülte után nyílnak az orosháziak előtt. Egy azonban biztos. A naponta magasodó fa lak, a szemnek is szép. egyre formálódó épület, nemcsak az át adási határidőhöz kerül napról napra közelebb, hanem kaput nyit valóságosan és jelképesen Is a művészetek, a kultúra p; lotáján. Brackó István Négerek diadala — Hitler nem gratulál Owens mindig mosolygott. Még akkor is, amikor kritikus helyzetben volt. A távolugrás döntőjében a negyedik ugrás­nál a német Long utolérte az amerikai atlétát. A berlini sta­dion közönsége ujjongott és a díszpáholyból Hitler figyelte a párharcot. Owens nyugodtan, szemmel látható önbizalommal készült az újabb ugráshoz, pe­dig a németek már arra ké­szültek, hogy a stadionban fel­hangzik a „Deutschland, Owens ma, 32 esztendővel a nagj berlini siker után. Deutschland über alles”. Hitler is erre várt, ezért maradt. De csalódott. Owens újra át­jutott a nyolcméteres „bűvös határon” hat centiméterrel és legyőzte a német Lohgot. Hitler nem várta meg az eredményhirdetést, tüntetőén el­távozott a díszpáholyból, hogy ne kelljen kezet fognia — egy négerrel. Owens azután negyedszer is felállt a dobogó legmagasabb fokára, mert tagja volt a 4x100 méteres váltófutásban győztes amerikai csapatnak. Szerénysé­gét akkor is megőrizte, amikoi az egész sportvilág ünnepelte. Kár, hogy teljesítményének felső fokáig nem jutott el. A szakértők szerint később még többre lett volna képes, mint akkor Berlinben. Állítólag az olimpia alatt, edzés közben 830 centimétert is ugrott távolba Arthur Grix sportíró szerint, ha Owens tovább versenyez, akkor százon elérte volna a in, két­százon pedig a 20 m isodper- cet! Soha nem derült ki, hogy be­vált volna a jóslat. A berlini olimpia négyszeres aranyérmes profiszerződési írt alá A leg- meghökkentőbb dolgokat mű­velte. versenyt futott lovakkal, kerékpárosokkal, azután volt karmester, majd egy varieté- műsor sztárja. íme egy táblázat, amely bi­zonyítja, hogy milyen nagy at­léta volt Jesse Owens. A száz­méteres síkfutás győztesei Ber­lintől Rómáig: 1936: Owens (Egyesült Álla­mok) 10,3; 1948: Dillard (Egyesült Álla­mok) 10,3; 1952: Remigino (Egyesült Ál­lamok) 10,4; 1956: Morrow (Egyesült Ál­lamok) 10,5; 1960: Háry (Németország) 10,2; 1964. Hayes (Egyesült Álla­mok) 10. Owens berlini idejénél a né­met Hgry csak huszonnégy esz­tendővel futott jobbat és állí­tott fel új olimpiai csúcsered­ményt. Ugyanilyen hosszú él Hű volt egy másik rekordja is. Egy másik néger atléta. Ralph Bos­ton 1960-ban Rómában 812 cen­timéterrel nyerte a távolugrást. Ez a teljesítmény hat centimé­terrel múlta felül Owens 1936- ban felállított olimpiai csúcs- eredményét. „Minden idők legnagyobb at­létája”. így nevezték fényko­rában a négyszeres aranyér­mest. Van ebben a megállapí­tásban némi igazság. Owens ugyanis 10,2-es világrekord for­májával — elméletileg — ott lehetne a startnál még a mexi­kói olimpián is. Lehet vitatkozni rajta. Még akkor is, ha százon a győztes talán kerek 10 másodpercet fut vagy éppen Mexikó-City- ben ér el új világrekordot. Csak a végletek versenyez­hetnek egymással, ami lega­lábbis a népszerűséget illeti. A rövidtávfutók mellett a hosszú­távfutók voltak az olimpia leg­érdekesebb atlétikai hősei, ró­luk vitatkoztak és írtak a leg­többet. Az 5 és 10 ezer méteres sík­futás először 1912-ben szerepelt a programban. Stockholmban mindkettőt a finn Hannes Ko- lehmainen nyert,* meg. Tízez­ren semmi különöset nem lát­hatott a stadion közönsége. A finn atléta békésen körözött, gyorsabban és kitartóan, mint a többiek, így győzött. ötezren változatosabb küz­delem alakult ki. A francia Bouin a célegyenesben még ve­zetett Kolehmainen előtt, aki csak az utolsó métereken tudta megelőzni ellenfelét. Ezzel az olimpián a hosszútávfutásbar megkezdődött a „nagy finnek korszaka. Az egyenletes, szinte gépsze­rű futást Kolehmainen kezdte el, de Paavo Nurmi fejlesztette igazi tökélyre, öt egy eszten­dővel az antwerpeni olimpia előtt fedezték fel egy katonai versenyen. Semmi más nem ér­dekelte, csak a futás. De nem a salakpályák unalmas köreiben tartotta edzéseit, hanem az er­dőkben. A változatos terep el­terelte figyelmét a fáradtság­ról. (Folytatjuk) M. K.

Next

/
Thumbnails
Contents