Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-27 / 175. szám
IMS. július 27. 5 Szombat Kik kannak rendkívüli szociális segélyt? Az egészségügyi miniszter a pénzügy miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a SZOT-tal és a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályával egyetértésben rendeletet adott ki a társadalom támogatására szorulók ellátásának további javításáról. A rendelkezés a rendkívüli szociális segély, az elemi károsultaknak nyújtható segély, valamint a közköltségen történő, illetve temetési segély feltételeit szabályozza. Rendkívüli szociális segélyt olyan 18, életévét betöltött személy kaphat, aki valamilyen rendkívüli. körülmény folytán, saját hibáján kívül átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe kerül, ezért létfenntartása vészé-1 ; lyeztetve van és a helyzetén más ' módon nem lehet javítani. Egy I naptári évben ugyanaz a személy j legfeljebb négy alkalommal kaphat ilyen segélyt. A segély összegét a lakóhely szerinti illetékes j járási, városi, illetőleg városi ke- ! rületi tanács végrehajtó bizottsá- ,j gánalt egészségügyi osztálya állapítja meg. ötszáz forintot meg- j haladó egyszeri segélyt azonban I csak a végrehajtó bizottság elnö- | ke adhat. j Közköltségen olyan teljesen va- | gyontalanokat temethetnek ei. [ akiknek nincs tartásra köteles és a temetési költségek fedezésére képes hozzátartozójuk. Kéf-ftérom hét alatt gyógyítja a trachomát egy új magyar műszer Koleszár Gyula, a debreceni szemklinika adjunktusa a világon egyedülálló műszert szerkesztett, amely ibolyántúli sugarak segítségével két-három hét alatt gyógyítja a trachomát és más vírusos szembetegségeket. Az ibolyántúli sugarakat eddig azért nem használhatták fel a szembetegségek gyógyítására, mert hegese- dést okoznak, s gyakran kötőhártyagyulladást is előidéznék. Ezért más hullámhosszú sugarakat alkalmaznak az orvosok, ami viszont a gyógyítás idejét lényegesen meghosszabbítja. Első félévi' gyorsmérleg Nehéz rajt után biztató eredmények a Békéscsabai Kötöttárugyárban — Kétszázezer forint árbevétel-többlet minőségjavulásból (Tudósítónktól) A gazdaságirányítás reformjából fakadó új követelmények nem könnyű feladat elé állították a Békéscsabai Kötöttárugyár vezetőit és egész dolgozó kollektíváját. Szerencsére e gondok nem érték felkészületlenül a kötöttáru- gyáraikat, ám a sokféle bizonytalansági tényező az év első hónapjaiban mégis számottevő lemaradásokra vezetett. A féléves számbavétel azonban azt mutatja, hogy a gyár komplex tevékenységének eredményessége immár erősen javuló tendenciát mutat. Az első félévi 3 millió 271 ezer darab késztermék 97,1 százalékos tervteljesítést fejez ki. Ez 600 tonnányi készávusúlynak és mintegy 110 millió forint érteknek felel meg. A lemaradás oka jobbára a kelmében értékesített termékek iránt megmutatkozott igény csökkenésben keresendő. A választékbővítés, a Sokféle igénymódosulás gyakori átállást eredményez s az ezzel együtt járó, átmeneti begyakorlatlanség visz- szahúzó erőként hat a termelés folyamatosságára. A kis szériás lehívások növekedésére jellemző, hogy fél év alatt 190 fajta konfekcionált kötöttárut gyártottak a belkereskedelemnek és 162 félét exportra. Jórészt ezzel magyarázható, hogy a normaóra-alapon | mért 97,8 százalékos termelékeny- j j ség még csak megközelítette a bá- j zisév szintjét. Mégis örvendetes a fejlődés tendenciája: az első tervnegyedben még csak j 90,5, a másodikban már 102,5 százalékos volt a termelékeny- | ség s ez mindenekelőtt a legnagyobb | üzemben, a vállalat „szívében", a | varrodában jelentkezett, i A legszembetűnőbb pozitív ered- | mény a minőség javulása. Az első osztályú termékek részaránya bá- Izishoz mérten 1,4 százalékkal nőtt meg a mellkasa. A szív jól nekiindult. — Pupillája? — Szűk. Mindjárt összeszűkült a masszázstól. — Hhhaj! — Ez a sóhaj mindnyájunkból feltört. Az arcok felderülnek, a tekintetek is mások már. Nekem egész bensőm reszket, s ugyanakkor testemen lassan valami gyengeség terjed szét. Majdnem összeesem. — Ültessetek le. Te pedig.mássz le onnét, mit állsz ott, mint egy bolond? Ez Gyimának szól. Még egyre csak áll a zsámolyon, felegyenesedve, az asztal fölött — hosz- szú és esetlen. Szasa ismét eltávozott tőlem. Valami idegen fekszik itt öntudatlanul. Egy ember. Én teljesen üres vagyok. Tudom, ini következhet még. Ezért nem is örülök. — Mondjátok el. Okszana, te állandóan figyeld a képernyőt. — Nincs mit mesélni. Minden rendben volt, tessék a feljegyzett adatok. Néhányszor felnyitotta a szemét. A légzés kezdett helyreállni. Nyugodtak voltunk. Okszana már ki is kapcsolta készülékét, éppen át akarta tolni. Hirtelen, mintha valami belémszúrt volna, felemelem a szemhéját, hát tág a pupillája. Felordítok és rögtön neki a masszázsnak. Akkor futott ide. Korábban kellett volna jönnöm. Néhányszor el is szántam magam, aztán mégis odaragadt a fenekem. Nézegetem a feljegyzéseket. Amikor itthagytam, pulzusa százhúsz volt. Aztán egyre ritkább... ritkább... Utoljára nyolcvanötöt jegyeztek fel. Ez húsz perccel ezelőtt volt, mintegy tíz perccel a szívmegállás előtt. Fáradtság, méreg és bosszúság. Undorodom rájuk nézni. Undorodom még szitkozódni is. Hibák, megint hibák! — Hol volt a szemetek? A pulzusa hirtelen zuhant, tehát va- j lami bolygóidegtől az izgalom... , Te bizonyára már siettél volna > haza. Persze, dolgod van. Lekés- 1 nél. De mi köze ehhez a beteg- | nek? Ti pedig az ajkatokat pin- j gáltátok, elégedetten, hogy min- j den jól ment, bizonyára disku- ráltatok is! Igazságtalanság. Mindnyájan diskuráltunk. Én meg aztán ott fennt ültem, elmélkedtem a „felsőbb” elveken, olvastam azokat az ostoba jegyzeteket. Mit tudta ő, mikor ideadta... Ha én,itt vagyok, nem hagyom... Biztos ez? Nem biztos... Egy kis atropint kellett volna beadnunk, hogy csökkentsük a bolygó ideg ingerlékenységét. így képzelem... De lehet, hogy minden bonyolultabb... ördögien bonyolult gépezet az ember, és milyen tehetetlenek vaevunk vele! Hiszen már ma is sokkal többre lehetnénk. A technika igénybevételével... No jó, erről majd később. Most — több nyájasságot. Ök bizonyára azt gondolják: „Hogy a fészkes fene I enné meg ezt az egész klinikát! Az ember úgy dolgozik, mint az állat, még a lelkét is kiadja, és... csak szidást hall.” Nyájasabban. Jó gyerekek ezek. Egy fokkal lejjebb: — Mit gondolsz, sokáig állt a szive ? (Folytatjuk) s ez mintegy 200 ezer forintnyi árbevételi többletet jelent. Az első féléven belüli javuló Irányzatra mi sem jellemzőbb ,min.t az, hogy például a körhurkolt termékek minősege a második negyedévben kereken hét százalékkal javult az első negyedévhez képest. A mostanihoz hasonló minőségi indexet a gyárban évek óta nem regisztráltak. Kiváló munkát végzett ebben a minőségellenőrző osztály, amely a korábbi nehézkes gyakorlattal szemben — amely gyakorlatilag negyedéveket követő, utólagos statisztikára korlátozódott — dekádonként és havonta mutatja ki, hogy „hol szorít a cipő”. A tervezetthez képest kedvező volt a szabászati hulladékalakulás is. A technológiai osztály által kimutatott 1,23 százalékos megtakarítás mintegy 5600 kg anyagnak és szűkített kelme-önköltségen számítva, hozzávetőlegesen 600 ezer forint értéknek felel meg. A szervezett rendszerben folyó rezsiköltség-gazdálkodás a tervezetthez képest, egymillió forintot meghaladó relatív költségmegtakarítást mutat, az árbevételi értékre vetítve. A kereskedelem Jcezdeti húzódozó, tartózkodó magatartása után, a második negyedévben meggyorsult a késztermékek kiszállítása, illetve az értékesítés. Az 584 tonnányi kiszállításból csaknem 31 százalék, mintegy 180 tonna esett az exportra. Ez utóbbi vonatkozásban pénzügyi nehézségeket okoz, hogy az export-kiszállítások árbevétele — az új elszámolási rendszer miatt — sokszor csak 90—120 napos átfutási idő után realizálódik. A kereskedelmi tevékenység ellenágán, a beszerzéseknél némely kellékféleségek beszerzése okoz időnként gondot. Jó eredményeket tudnak felmutatni a gyárban a Kommunisták Magyarországi Pártja 50 éves jubileumának tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaversenyben is. A 855 versenyző, 53 brigád létszámban nem, de minőségi munkában és vállalásokban annál inkább meghaladja a tavalyi szintet. A legkiemelkedőbb egyéni teljesítmények a varrodában jelentkeztek, a brigádversenyben féléves szinten a szabászüzem Április 4. brigádja vezet 421 pontszámmal, míg a főtermelő üzemek második ne gyedévi versenyét a kelmekikészítő nyerte. A javuló termelési, gazdasági eredmények nyomán a gyár időarányos nyereség-tervét is teljesítette. A kétezres kötöttárugyári kollektíva bizakodással kezdte a második félévet. Kazár Mátyás Ásatások Olimpiában Ahogy csökkent az ókori görög városállamok hatalma és fénye, úgy romlott ,az olimpiai versenyek szelleme is. Már nem az olajfaágakból font koszorúért, hanem pénzért és más anyagi előnyökért léptek porondra a résztvevők. Előfordult, hogy a győztest küldöttség fogadta szülőföldje határán és diadalmenetben vitték városába, ahová a város falán tört résen át vezették be. Nem kellett adót fizetnie, a színházakban és az ünnepélyePierre Coubertin francia tudós, akinek javaslatára felújították az olimpiai játékok gondolatát. ken díszhely járt neki, a költők pedig verseket írtak erejéről és ügyességéről. Egyre többször for_ dúlt elő csalás és megvesztegetés. Elpusztult az ókori görög világ és vele együtt az olimpia is. Megőrizték az írások az utolsó győztes nevét: a 291. olimpián, az ökölvívást Varazdatesz nyerte, aki egyébként később Armenia királya lett. Több versenyt azután már nem is rendeztek. Időszámításunk kezdete után 393- ban Theodosius császár rendeletet adott ki: „Megszüntetem az olompiai játékokat”. A császár ugyanis „pogány ünnepekének nyilvánította a versenyeket. Elnéptelenedett az olimpiai liget. Senki és semmi nem tudta feltartóztatni a pusztulást. 395- ben a gótok vonultak végig a görög félszigeten és ledöntöttük, kifosztották az olimpiai épületeket. Ami még megmaradt, azt a földrengés pusztította el 522- ben és 551-ben. Többször kiáradt a közeli Kladeosz folyó és több méteres iszappal temette be a romokat. Hosszú századokon át temetői csend honolt az egykori nagy erőpróbák színhelyén és mintha a világ el is feledkezett volna az egykori Olimpia dicsőségéről. Csak néhány szobor, dombormű s néhány ókori költő, író fentma- radt sorai őrizték meg a hajdani küzdelmek emlékét. Pindarosz például igy énekelt az egykori versenyekről: ..Miként a világűrben nincs ragyogóbb csillag a a napnál, ugyanúgy az olimpiánál fenségesebb versenyt is hiába keresnénk...” Sok sikertelen kísérlet történt később, hogy az olimpiai eszmét újra felelevenítsék. A német Guths-Muths is megpróbálkozott vele a XVIII. század végén. De indítványát nem támogatták. Ernst Curt’us német történész 1852-ben nagyobb energiával lépett a nyilvánosság elé: — Tárjuk fel az ókori olimpia* romjait — ezt indítványozta a világ történészeinek és régeszeinek. Curtius fáradhatatlanul tevékenykedett azért, hogy felhívja a világ figyelmét az ókori Olimpia romjaira. Szavai a legnagyobb visszhangra éppen Görögországban találtak, ahol a törökök elleni diadalmas szabadságharc után nagy lelkesedéssel kezdtek hozzá a régi dicső múlt felidézéséhez. Athénben 1859-ben megrendezték az első újkori olimpiát és ugyanúgy, mint kezdetben az ókorban, csak görögök versenyezhettek egymással. 1875-ben pedig Curtius professzor 23 esztendős fáradozásának eredményeként megkezdődött az olimpiai romoknál az ásatás. Megtalálták az egykori Ze- usz-szobor talapzatát és a főisten tiszteletére emelt templom 38 oszlopjának darabjait. Kiásták az atlétabejárót, amelyen keresztül a versenyzők a föld alatt a stadionba vonultak. Sportjeleneteket ábrázoló domborművek is ■•lőkerültek, néhányat közülük az athéni olimpiai múzeumba vittek, néhányat viszont megvásároltak az angolok, amelyek a British Múzeumba kerültek. Csodálatos világ tárult a kutatók elé. A páratlan leletek nagy szenzációt keltettek és megmozgatták a képzeletet. A görögök 1875-ben, 1888-ban és 1889-ben újabb versenyeket rendeztek. Az olimpiai eszme ébredezni kezdett sok évszázados tetszhalálából. Döntő a francia Pierre Coubertin szerepe, aki kezdeményezésére később így emlékezett vissza: — 1889-ben megbízást kaptam a francia kormánytól, hogy tanulmányozzam az egyetemes testnevelés kérdését. Kérdőíveket küldtem a világ minden államába és adatokat kértem arra vonatkozóan, hogy milyen az. egyetemek és a gimnáziumok testgyakorlatainak az anyaga. A válaszokból megállapítottam, hogy a XIX. században újjáéledt at- letizmus (akkoriban ez volt a gyűjtőneve a sport különféle ágainak) hanyatlóban van. Civakodnak egymással a sportolók: a tornász ellensége az evezősnek, a vívó a kerékpárosnak, a lövész á teniszezőnek. M. K. (Folytatjuk) A GANZ-MAVAG ALKALMAZ: esztergályos marós lakatos hegesztő öntő kovács szak- és betanított munkásokat, továbbá férfi segédmunkásokat. A vidéki szakmunkások részére díjmentes szállást biztosítunk. Szabad szombat van. A jelentkezés személyesen vagy írásban a vállalat munkaerőgazdálkodásán. Bp., VIII., Vajda Péter u. 10.
