Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-24 / 172. szám

I9M. Július 24. 6zerd» „CSINÁLJÁTOK1 Csak arra vigyázzatok, hogy balul ne üssön ki... LiJfiHa." SÄ h, vigyázatlan a fogatos. Különösen a nemrég befogott „tegnapi csi­kó”, amelyik ugyan a traktorok pöfögését megszokta már, de ha egy személygépkocsi suhan el mellette, megriad, ágaskodik, s futni akar ki tudja merre, ha nincs erős kezekben a gyeplő... A példa csak látszatra furcsa, viszont pontosan érzékelteti, miről van szó. Igaz. nem bal­eseti krónikát akarok írni e példázat után. Inkább „baleset- mentes” történetet egy olyan helyről, ahol jó kezekben van a gyeplő. A riport témája a kon- dorosi Dolgozók Termelőszövetke­zetből való. Sokszor vádolják — és néha joggal — a fiatalokat, hogy meg­gondolatlanságuk, heves termé­szetük, nagy lendületük elragad­ja, és tévútra viszi őket. Lehet. Ám csak akkor, ha nem megfe­lelő irányba tereli környezetük a bennük levő energiát. A Dolgo­zók Tsz-ről igazán nem mond­hatja senki, hogy idegenkednek a fiatal szakemberek alkalmazá­sától. Régebben volt ilyen is, de ez már a múlté. Csak úgy ha­marjában számolja össze Szmola Gyula, a szövetkezet párttitkára: tizenegy ifjú mezőgazdasági mér­nököt, különböző szakú techni­kust alkalmaz a tsz a tagság ál­talános megelégedésére. — Sok helyen az a baj, hogy • főiskolát vagy technikumot a járt gyakornokokat nem állítják felelős munkakörbe, túlzottan bá­báskodnak fölöttük, nem bíznak rájuk önálló feladatokat — mond­ja a párttitkár. — Mi, a vezető­ség javaslatára fordítottunk ezen és a gyakornokokra is közvetlen önálló munkakört bíztunk. Ter­mészetesen az idősebb és tapasz­taltabb vezetők oldalán. 'El­mondhatjuk, bevált a gyakorla­tunk. A szövetkezet párttitkárának irodaajtaját sűrűn nyitogatják az emberek, meg-megszakad a be­szélgetés, mégis úgy, hogy a „közbejövök” csak kiegészítik a témánkat. régiben például igen morgolód­tak a paprikaszedő assz.onyok. Ott álltak jó néhányan, hogy szedjék a paprikát, de nem tudták hová rakni. Szervezési dolog az egész, hogy amikor megkezdődik a szü­ret, ládahiány miatt ne álljon egy percig sem a munka. Gondos­kodjon ládákról is a brigádve­zető... 1 Csuoán egvsm | Benyit az aitán Raj ki Já­nos is, a szövetkezet 153 holdas öntözéses kertészetének vezetője. Régi szak­ember. Beosztottjai tíz évvel is fiatalabbak nála. Mellette dolgo­zik mint brigádvezető a tanter­mekből nemrég kikerült Dóka István öntözéses technikus és Fekete Béla, aki a zöldségter- mesztési felsőfokú technikumban tanult Hatvanban, brigádvezetők a fordult elő ilyen, mert a kondorosi Dolgozók fiatal szak­emberei meghallgatják a jó ta­nácsokat, útmutatásokat, nem ma­rad fullánk bennük az esetleges figyelmeztetés után. Dóka sem sértődött meg, mint ahogyan Fe­kete sem, amikor borult időben is be akarta árnyékolni a tűz­delt palántákat és Rajki megaka­dályozta ebben. — Nem szükséges ilyenkor az árnyékolás — mondta. — Alatta csak elsenyvednének a palánták. Engedjük inkább rájuk a ki-ki- bukkanó nap fényét, annak ener­giájától erősödik a palánta... Fekete nem védekezett azzal, Mindketten j hogy ő ezt így tanulta. A tapasz­kertészetben. | tálát előtt „meghajolt", és főker­A gyulai kolbászt ma már 33 államba exportálják. Pontos ki­mutatás tanúskodik arról, hogy 15 évvel ezelőtt még csak öt va­gon kolbászt szállítottak külföld­re, 1960-ban hatvan vagonnal, 1967-ben pedig 200 vagonnal. A nagy érdeklődésre való tekintet­tel 1968-ra 220 vagon exportkolbász ] rintot költenek korszerűsítére. Feladatuk brigádjaik munkájának i tésze észrevételeinek megfelelő a szervezése, irányítása. | en cselekedett. Néha kisebb hiba csúszik 1 Hasonló példákat sorolhatnánk ebbe, de hát azért vagyunk, hogy fel a szövetkezet állattenyészeté- segítsünk tapasztalatainkkal a fi- i bői, amely a bruttó jövedelem- ataloknak — mondja Rajki. j nek mintegy 45 százalékát adta Kérdezősködöm: mondjon pél- j már tavaly. E szakágazatban dát, mire céloz? i Győri István idősebb főállatte — Nem nagy ügy — folytatja I nyésztő mellett dolgozik önálló azza válhat, ha az ember ! munkakörben Várnagy Péter, szó nélkül hagy ilyesmit is. Nem- akinek nem kis része van abban, hogy ennyi bevételt biztosít a jó­szágnevelés, és ezen belül, ahol ő tevékenykedik: a szarvasmar ha-hizlalás. Thury György, Fekécs Ilona, a gépjavításoknál dolgozó fiatal szakemberek, s a többiek sem csupán „az utasítások végrehaj­Terven felül ezer mázsa gyulai kolbász exportra gyártását tervezték, a KMP meg­Ha a külső reflektorok fényé­ben magcsillanó gépkocsik sora nem csempészne valami tündéri anakronizmust a képbe, akár azt is hihetnők: Itáliába cseppentünk, úgy a XVIII század közepe táján. A gyulai vár falán Mirandolina, a cserfes fogadós lány cégérét len­geti a szól. Afféle bevezetésként, a kapun dalos kedvű gitáros masz­kák kórusa zsibong elő. Carlo Goldoni: A fogadósné cí­mű vígjátékát mutatta be a Gyulai Várszínház. Bent, a falak határolta nézőté­ren újabb gyönyörűségek várják a nagyérdemű közönséget. Kiderül: a vár patinás szeglete, természetes : jainkban se nem eredeti, se nem merész fordulat, inkább magától értetődő. Ezért szerencsés, hogy Dómján — a közönséggel cinko­san összekacsintva — némi finom öniróniával „korszerűsíti” a fi­gurát. | Az előadás legkidolgozottabb és legkiemelkedőbb alakítása Káló j Flóriáné. Forlipopoli őrgrófja jel- ; lemtanulmányi remeklés. Hálás szerep, de Káló ragyogó játékok­kal is tetézi. Az a kétségbeesett j mohóság például, ahogy belefelejt, tezik egy csésze ..potya” csoko- j Iádé elfogyasztásába, a „cifranyo- ' morúság” kórképe. Egy éhkoppon tengődő, molyette úriember tra­alakulásónak 50. évfordulójára ' tói”. Azok is természetesen, de azonban a dolgozók versenyválla- ! megvan a lehetőségük arra, hogy lásban megtoldották még tíz va- ia tapasztaltabb vezetők segítsé- gonnal. ! §®vel a maguk feje és gondola­Egyébként az üzemben a terme­tai szerint hajtsák végre a közös ,. .. ... - .„ , , (érdek diktálta tennivalókat. Nem les bővítésére törekszenek. Ebben , szégyeiinek kérdezősködni, ta­az evben hat es fél millió to- • nácsért menni Ladnyik Mihály I hoz, a szövetkezet immár vete­rán elnökéhez, vagy Misik La­. jós roagronomusnoz, aai jo ei- I gondolásaikra ezt feleli: „Csi­li a hasamra m€g rös vérsejteket, s őnála bizonyé- j náijátok! Csak arra vigyázzatok, a főidre csorog. Mar arra gon- ra mintegy húsz literrel púm- I hom. balul _ üssön ki ” doltam, hogy újra iehűttetem a páltunk át. j 0V s *1’ testet és megállíttatom a szivét. — Állítsák le a motort. { íflnáflSffirVBZfit vezetősége Ez azonban a háláit jelentené. Felpillantok. Mohó kíváncsi- S ‘ figyelem­végre, sikerült. Abbamaradt, sággal néznek. Bosszant. Csiibé- I me^ kíséri a fiatal szakemberek Csak vékony kis patakocskák szék! Bámulnak, mint a cirkusz- szivarognak a folt alól. Még né- ban. Hátha elvétem. Félnek is, hány öltés és minden száraz. de... Hagyjuk, nem érdemes. Minden száraz. A szívókészü- Mind szívből izgulnak. Nem sza- léket kikapcsoltuk. A szív mű- bad azt hinnem, hogy csak én. ködik, de sokkal gyengébben — Nem rosszak az emberek. Igen- még nem tudtuk pótolni vér- is, nem rosszak. Erre kell gon- veszteségét. Atömlesztünk. Már dőlni, ezt kell mondani mindig. j°bb. Enélkül nehéz az élet. Körülnézek. Elkínzott, szeren­csétlen arcok. Már nincs öröm. Még mind a történtek hatása alatt nem tudjuk elhinni, hogy rendbejött minden. Es joggal, mert még újabb veszélyek lesel­kednek. Talán Sztyopa miatt van mindez? Tán nem így kellett vol­na elbánnom vele? Az embere­ket nem lehet büntetlenül meg­bántani. De hát miért? Nem ma­gamért tettem, hanem őértük. Igen, igen, de mégsem így kel­lett volna. Hát hogyan? — Okszana, ott nálad minden rendben? — Egy apróság van, nem ve­szélyes. Az EKG-hullám ala­csony. Gyenge a szívizma. Értem, hogy gyenge. Ezért is Gyima sürgölődik a páciens körül. Nehéz szakasz kezdődött: a légzés, az erek, a szív beszabá­lyozása mind az ő feladata. Ér­tenie kell hozzá, hogy sokat gyorsan számításba vegyen. A szívműködés intenzitását egybe­vetni a vérpálya telítettségével. Érzékenyen figyelni, hogy észre­vegye, ha a balkamra gyengülé­se folytán tüdőödéma állna be. A szervezet általános tónusát hormonok segítségével emelni. A szívizmokat speciális szerek­kel felélénkíteni. Gyorsan hely­reállítani az alvadékonyságot, melyet a mesterséges vérkerin­gés idejére heparinnal teljesen meg kellett szüntetni. Sok isme­ret és érzék kell ezekhez. Ellen­őriznie, sajnos alig lehet. EKG. munkáját, s a gazdasági vezetés sei együtt, segíti őket gondjaik megoldásában is. Ezekről a ki- sebb-nagyobb gondokról a rend­szeresen tartott pártbizalmi-érte- kezleteken szereznek tudomást, így „futnak be” a 7200 holdas gazdaság minden területéről az információk. Ilyen módon segí­tettek szállás-, majd lakásprob­lémáik megoldásában is. Ezt a gondoskodást a fiatalok úgy vi­szonozzák, hogy részt vesznek a KISZ munkájában, hallatják sza­vukat, önálló véleményüket, el­képzeléseiket, amelyek a tsz hasznára vannak. Varga Dezső szakadtak ed a fonalak. De be a vénás és az artériás nyomás, a kell fejezni. — Mennyi ideje működik a motor ? — Százhatvan perce. — Ilyen régen? Hemoh,.».' — Az utolsó analízis még nem kész, de a szövődmény előtt nyolcvan volt. Ez azt jelenti, hogy most okkal több. A sebből való vér- edsscivás hevesen roncsolja a vö­szembogár, a bőrfedület színe. Biokémiai analízisek is, de leg­alább félórás időközökkel. Egyre halkabban zúg a mo­tor. Megáll. Izgatottan nézzük a szivet. Gyima sűrűn nézi a pupillát és próbálja mérni a vérnyomást. Végre sikerül. — Vérnyomása hetven. Pupil­lája végig szűk. Egyformán. , (Folytatjuk) Kalászo! a rizs a Szarvasi Kísérleti Áffamí Gazdaságban A Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaságban — ahol az elmúlt évben rekord rizstermést taka­rítottak be — a szokásosnál ko­rábban halászol a vízi gabona Kétezer holdnyi területen dús kalásztengert látni. Főként a he­lyi nemesítésű Káka—165 és Káka—203 rizsfajták ígérnek be termést. A gondosan ápolt rizs­táblák gyommentesek. A bő ter­més betakarítására mintegy fél tucat jugoszláv rizskombájn áll rendelkezésre. Egy mulatságos jelenei A 1'ogaUósnéból. Fotó: Esztergály tered pompásan felidézik egy két- : gikomédiája, akit ráadásul ínyenc- százvalahány év előtti fogadó ud- J nek neveltek. varát. Díszleteket alig látni, maga j a fogadósné Goldoni vígjátékai- a vár játszik itten. A rendezői le- nai< kiteljesedése, mondják, talán lemény nagyszerűen kiaknázza az egy komédiája sem egyesíti ilyen eredeti adottságokat. Féloldalas kissé a színpad? A bal sarokban éppen elfér a kórus, mely a szín­padkép változásainak rövid inter­mezzo: ban magára vonja a figyel­met. Kicsi a mélysége a játéktér­nek? A Kerecsényi-kapu bevo­násával szinte a végtelenbe tágul a színpad A játék magától értető­dő színhelyeivé válnak itt a háttér kerengői, a csipkés bástyák, sőt az öregtorony oldalában függeszkedő kis erkély. Régi vitát dönt a maga javára a rendező, Békési András és a dísz­lettervező Csányi Árpád invenció- zus kettőse. Azt ugyanis, hogy Gyulán várszínház legyen, vagy csupán színház a várban? Az utób. bira a tavalyi Calderon előadás volt kirívó példa, amikor a más­milyen stílusú díszletek idegen kö- j ahol eúankad a játék zege egy szuverén színpadot for- i máit a várban. Talán formabontásnak tűnik a kritikát a színpadképpel kezdeni, i de hát a színház látvány is — ki­váltképpen Goldoni korában. Szer- | zőnk másfélszáz darabot írt életé­mesterien a jellemábrázolást, a lé­lektani realizmust a környezet­rajzzal. Azonban mégis csak a XVIII. század közepén készült — s ezen nem sokat változtat, hogy a szerző a commedia dell’arte tuda­tos reformere — a jellemekből fa. kadó komikumot mozgalmas és mediterrán vérbőségű játék kell, hogy fűszerezze. Amit nem min­den szereplőnél és nem minden jelenetben találtunk meg. Lőte Attila alkatában ideális Ripafratta lovag, a fensőbbségesen egykedvű, feudális „sportfiuból” fokozatosan „züllik" hold világos lelkű, majd őrjöngő szenvedélyű szerelmessé. Figurájában azonban több játékötletet és bizonyos latin lendületet hiányoltunk. Vannak páros jelenetei Mirandolinával, ritmusa, mintha — ez a női főszereplőre is áll — a szövegismeret fogyaté­kosságai akoznának gondot. Albafiorita megszemélyesítőiét, Pákozdy Jánost, jó megjelenése, szép orgánuma és kulturált játéka ben, volt közöttük tragédia és ko- ;a „fővárosi” partnerekkel egyen- média, az utóbbinak minden mű- ! rangúvá avatta. Kár, hogy túl ro- faja. Legfőbb törekvése mégis: az konszenvesre vette a gróf figurá- olasz vígjátékot felszabadítani a ját, nem hangsúlyozta a pöffesz- commedia dell’arte megkövesedett kedő parvenü nevetséges vonásait, formái alól. A hagyományokba A két színésznő rajzában kedvesen merevedett maszkok helyett való- j voltak butácskák és közönségesek di hús-vér jellemekkel benépesí- Szentirmay Éva és Cseresnyés Rő­tem a színpadot. Az okos, bájos zsa. Fabrizió, a pincér szerepe polgárlány, Mirandolina sorra ma- . nem könnyű dió. El kell hitetnie, gába bolondítja a fogadójában j hogy nemcsak a társadalmi kon- vendégeskedő férfiakat, akik mel- j venció sérthetetlensége és a ki- lesleg egy avult feudális hierar- j egyensúlyozott happy end érdeké- chia jellegzetes figurái; hogy az- 'ben nyeri el a tűzrőlpattant foga- után fügét mutatva a szerelemtől dóslány kezét, hanem egyébként is lihegő uraknak, a derék pincérnek adja kezét. Ennyi a történet. Dómján Edit Mirandolináját a nőiesség megejtő fegyvereinek gazdag kelléktárán kívül — hu­mora teszi elragadóvá. Ennek a ő a legméltóbb rá. Nos, ezt — kü­lönösen az első két felvonásban — nehezen hittük el Szerscn Gyulá­nak. A darabot Révay József ízes for­dításában élvezhettük, a stíluso­szívből áradó jókedvnek valami san összeállított kísérőzene íjács- talpraesett, népi bölcsesség a for- j Icai György érdeme. A jótékot’nan.. rása, mely lóvá tett gavallérjai fö­lé emeli a fogadóslányt. Igaz, a nemes kompánia trónfosztása nap­gulatosan szolgáló jelmezeket Mialkovszky Erzsébet tervezte. Vajda János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents