Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-19 / 168. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG iS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. JÚLIUS 19., PÉNTEK Ára 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM Ma: A varsói értekezlet résztvevőinek levele a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságához Gyulán is megvalósítható a szénsavgázíürdős-kezelés Hasznos felajánlások az üzemeltetésre A Vöröskereszt és a városi ta­nács egészségügyi osztálya meg­hívására Gyulára látogatott dr. Megyesl Schwartz Pál, a kapuvá­ri kórház osztályvezető főorvosa, az ottani szénsavgázfürdő vezető orvosa, aki ezen a téren országos hírű specialista. A városi tanács dísztermében nagy számban megjelentek orvo­sok, egészségügyi dolgozók és érdeklődők, ahol részükre a szén­Függetlenül az időjárástól A bibliai „hét szűk esztendő” legendája voltaképpen az em­beriség tudatába mélyen bele­ivódott — évezredek egymást váltó generációitól megerősített — tapasztalat tükröződése. A kérlelhetetlen tapasztalaté, hogy egy-egy év bősége vagy szűkös­sége, a kövér mező, a porha- nyós föld adta javak gazdag­sága — az ember célszerű szor­galmán kívül — az „égiek”, a termeszei, az időjárás szeszé­lyeitől függ. A belterjes gazdálkodás, a folyamszabályozások, a világ­kereskedelem kialakulása stb. enyhítettek valamit a földmű­velő ember kiszolgáltatottságán, azonban apáink koráig, a leg­utóbbi esztendőkig gyökeresen nem változott a helyzet. Ma vi­szont a szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek arzenáljában már számos olyan hatásos fegyver található (öntözés, ke- mizálás, fajtanemesítés, kor­szerű talajművelés stb.), me­lyeknek ereje — legalábbis részben — visszaverik a termé­szet mostohaságából eredő ve­szedelmeket. A mezőgazdasági miniszter az országgyűlésen el­mondhatta: Az ideihez hasonló jó minőségű munkát még nem végeztek a szántóföldeken és ez jelentősen csökkentette az időjárás káros hatását.” Persze — általában — nem az aszály az egyedüli veszély. Emlékezünk rá, nem is olyan régen éppen az ellenkezője, a csapadékos, nedves időjárás okozta a legtöbb gondot. A fej­lett agrárkultúrájú országok­ban világszerte egyre erősebb a törekvés: a mezőgazdasági termelést az időjárástól — és részben az évszakoktól — mi­nél függetlenebbé tenni. Ehhez természetesen rengeteg energia szükséges. Az országban más­fél ezer kilométer hosszan kí­gyóznak a földgáz távvezeté­kei, s ahonnan elindulnak az éppen a dél-alföldi rónák, a mi közvetlen környékünk. Egyes iparágak teljesen vagy nagy­részt a földgázenergia haszno­sítására térnek rá, a mezőgaz­daságban viszont — statisztikai­lag is — alig számottevő föl­dünk e kincsének kiaknázása. Békéscsabán nemrég' három alföldi megye szakemberei ta­nácskoztak a gáz mezőgswda- sági hasznosításának lehetősé­géről. Szóba kerültek felhasz­nálásának közvetlen módjai .hajtatóházak, állattartó épüle­tek fűtése) és közvetett lehető­ségei (szárítás, tartósítás, kom­munális igények). A palántá­záshoz használt hagyományos biofűtésnél például az istálló­trágyában levő tápanyagok 40 százaléka elvész. (Nem beszél­ve arról, hogy nagy hidegben nem is ad elég meleget.) A paprika utóérlelése hőkezelés­sel gyorsabban, magasabb fes­téktartalmat biztosít, s ezért kedvezőbb exportot. A külke­reskedelem igen előnyösen tud­ná értékesíteni a különböző zöldségszárítmányokat és aszalt gyümölcsöket. Ez mind fűtő­energia kérdése. Bár most a száraz meleg a legnagyobb gond, máskor vi­szont a nedves idő, s a szálas takarmány, a lucerna minimá­lis tápanyagveszteséggel való tartósítása is hőenergiát igé­nyel. A mostani — sajnos vár­hatóan — abrakszegény esz­tendőben például egyáltalán nem mindegy, hogy az őszi­téli időszakban az állatok mennyivel több takarmányt emésztenek fel. A fűtés sokkal olcsóbb, mint az a takarmány, amit az állatok a hidegben testhőmérsékletük fenntartásá­ra fordítanak. Szovjet kísérle­tek bizonyítják, hogy tíz-húsz literrel nő az állatonkénti havi tejhozam, ha az itatóvizet temperálják. Elhallgatnánk az igazságot, ha nem jegyeznénk meg: egy- egy mezőgazdasági üzem „gá­zosítása” nem olcsó mulatság. Csakis a centralizált, nagy ka­pacitású, korszerű üzemeknél térül meg rövid időn belül a befektetés. Vannak biztató kez­deményezések. Három tótkom- lósi és egy békéssámsoni tsz közös sertéstársulása például, melyben — 60 milliós beruhá­zással — valóban világszínvo­nalon hizlalnak majd évente 14 ezer sertést. Az egészet a gázenergiára építik. Kiszámítot­ták, minden más fűtőanyagnál sokkal olcsóbb. Ma még a természet időről időre váratlan nehézségek elé állítja a földművelő embert. Évről évre mégis egy-egy lé­péssel előbbre haladunk abban, hogy fokról fokra függetleníte­ni tudjuk magunkat fenyege­tő veszélyeitől. A „hét szűk esztendő” réme, komor lehető­ségből így szelídül egyre in­kább ködbe vesző legendává: Vajda János savgázfürdő gyógyászati ered­ményeiről tartott előadást a nagyhírű orvos. Dr. Megyesi Schwartz Pál elő­adása során az érszűkület! be­tegség eddig ismert konzervatív gyógyítási módjait ismertette és kitért a sebészeti megoldásra is. Bírálta a túlzott mértékű egyol­dalú gyógyszeres kezelést. Ismer­tette a szénsavgázfürdő alkal­mazásának előnyeit és kimagasló eredményeit, amit saját kórháza adataival igazolt. Diaképeken be­mutatta a kezelés módját és azo­kat a zárt kádtípusokat, amelye­ket a hazai piacon be lehet sze­rezni. Javasolta e gyógymód be­vezetését Gyulán is, ahol nem­csak a város, hanem a Tiszántúl betegeit is kezelni lehetne. A témához többen hasznos ja­vaslatokkal szóltak hozzá. Az Országos Kőloaj ipari Vállalat megbízottja felajánlotta, hogy amennyiben határozat születik a szénsavgázfürdő bevezetésére, nemcsak technikai segítséget nyújtanak a felszereléshez, ha­nem bizonyos ideig díjtalanul biz­tosítják majd a szénsavgáz-kris- tályokat. Többen ajánlottak fel hasonló segítséget. Ünnepi megemlékezés Békéscsabán a Lengyel Népköztársaság megalakulásának 24. évfordulóján Pénteken délben Békéscsabá­ra érkezik a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövet­ségének küldöttsége, akiket a Hazafias Népfront megyei és városi elnökei, titkárai, a párt-, állami és társadalmi vezetők társaságában fogadnak a városi tanácsnál. Délután 6 órakor a városi ta­nács nagytermében a Lengyel Népköztársaság újjászületésé­nek 24. évfordulója alkalmából lengyel—magyar barátsági nagy­gyűlést rendez a HNF megyei és városi bizottsága. A lengyel dolgozók politikai, gazdasági és kulturális eredmé­nyeit, a két nép történelmi kap­csolatait Nagy József ország- gyűlési képviselő, a HNF Békés megyei elnöke ismerteti. Koreai vendégek Békéscsabán Nagygyűlés a Megyei Művelődési Házban Tegnap délelőtt Li Dong Szon- nak, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság budapesti nagy­követének vezetésével háromta­gú baráti küldöttség érkezett Bé­késcsabára. A vendégeket — a Szakszervezetek Megyei Tanácsá­nak székházában — Frank Fe­renc, a párt megyei bizottságá­nak első titkára, Csatári Bela, a megyei tanács elnökhelyettese. Nagy István, az SZMT vezető titkára, valamint a megye és a város egyéb vezetői fogadták. A látogatók megtekintették a Bé­késcsabai Konzervgyárat, ahol Zelenyánszki György igazgató is­mertette az üzem történetét, be­Infézkedések a csökkentett munkaképességű dolgozók foglalkoztatására Célszövetkezet Gyomán, Tótkomlóson Megyeszerte gondot okoz a csökkentett munkaképességű dol­gozók foglalkoztatása. Elhelyezé­sük azért is körülményes, mert minden ember más • és más testi fogyatékosságú és munkaképessé­géhez mérten más-más munkát vállalna. Így, igényüket egyönte­tűen kielégíteni szinte lehetetlen. A foglalkoztatásuk elősegítésére a törekvések megvannak. A ta­nácsok feladatai között szerepel célvállalatok, célszövetkezetek létrehozásának, fejlesztésének kezdeményezése, melyekre a ta­nácsok fejlesztési alapjaikból anyagi támogatást biztosítanak. A megyei tanács munkaügyi osztálya ennek érdekében már tárgyalt a Gyomai Háziipari Szö­vetkezet vezetőségével. Szó van arról, hogy ha célszövetkezetté válnának, úgy Gyomán és a ki­rendeltségeiknél — bedolgozó­ként — foglalkoztatná a nála je­lentkező csökkent munkaké­pességűeket. A Tótkomlósi Házi­ipari Szövetkezet is foglalkozik hasonló gondolatokkal. Mindkét szövetkezetnél még' jelenleg is folynak a tárgyalások, melynek eredménye a második félévben várható. Békéscsabán külön üzemet hoz­nak létre, amikor a vegyesipari vállalat helyisége rendelkezésre áll erre a célra. Egyébként a csökkent munkaképességűek ré­szére alkalmas munkahely jegy­zékbe foglalása megtörtént. Ennek alapján , folyamatosan irányítják át a testi hibás dolgozókat ezekre a helyekre. mutatta a tartósító üzemeket es a tésztagyárat. Délután a Megyei Művelődési Házban szolidaritási nagygyűlést tartottak, ahol Kiss Károly, a párt Központi Bizottságának tag­ja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnöke mondott beszédet. A gyűlésen — melyről fényképes tudósítást közlünk hol­napi számunkban — felszólalt Li Dong Szón, a KNDK buda­pesti nagykövete. Továbbra is hűvös, esős marad az idő Szerda estétől csütörtök estig az országnak minden pontján hul­lott több-kevesebb eső.' Hazánk területének 40 százalékén, ponto­sabban a nyugati határvidéken, a Kaposvár—Nagykőrös— Mezőhe­gyes vonaltól délre fekvő három­szögben, valamint az északkeleti határvidék egy-két részén 10 mil­liméternél is több eső hullott. A most következő napokon lé­nyeges időjárásváltozás nem vár­ható. öt millimétert meghaladó eső az ország területének 75 szá­zalékán valószínű. SZOT.SZÁLLÓ V vt ....v jy Impozáns látvány a gyulai SZOT-szálló épülete, mely tel­jes pompájában magasodik a Várfürdő előtt. A hatalmas da­ru már útnak indult más építkezésekhez. Fotó: Demény

Next

/
Thumbnails
Contents