Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-18 / 167. szám

) 1968. július 18. Csütörtök Az aszály ellenére bő termés! hoz a paprika és a paradicsom Szabadkígyóson Az aszály ellenére bő termést hoz a paprika és a paradicsom a Szabadkígyósi Tangazdaság­ban. A paradicsom például hol­danként eléri a 200 mázsát. A fajtaösszehasonlító táblákon a kecskeméti új fajták viszik a pálmát, nem zöldtalpasak, ko­rán, egyenletesen érnek s ízle­tesek. Étkezési célra frissen és tartósítva egyaránt kiválóak. Legtöbbet az uborka szenved az aszálytól, a tartós kánikulá­tól. Az öntözés ellenére nehezen viseli el az uborka a forrósógot s emiatt sok közte a görbe. Ezért a tangazdaság saját kon­zervgyárában úgy tartósítják a csemegeuborkát, hogy három­négy felé vágják. van a számok mögött? A TIT múlt évi munkája a statisztikák tükrében Az 1967—68-as ismeretterjesztő I tikai nevelés és általában a ter- évadban a TIT 4453 előadást tar- j mészettudományok megismerteté- tott, összesen 217 645 hallgató | se és megszerettetése adta. előtt. A számok csábítanak az ösz­szehasonlítósra és most, az elmúlt évad munkájának, eredményeinek értékelésekor és a jövő év prog­ramjának ismeretében dr. Krupa Andrást, a TIT Békés megyei tit­kárát kérdezzük a szervezet múlt évi tevékenységéről. A TIT megyei elnöksége a szer­— A szakosztályonkénti rendezve- nyék statisztikai adatai arra utalnak, hogy az előadások témánkénti és területi megoszlása némileg eltér az előző időszakokétól. Mi van a 1 számok mögött? 1— Kétszázötvennel több elő­adást tartottunk az elmúlt évben, mint azelőtt. Legnagyobb arányt vezet ismeretterjesztő program- összesen (640-et) a mezőgazdasági jának megvalósításakor az el- és élelmezési témája ismertetések múlt évadban is kettős feladat- í képviselik. Jelentősnek tartom a nak igyekezett eleget tenni. Egy­részt a mindenkori érdeklődés in­dukálta igényeket elégítettük ki, másrészt törekedtünk az újabb ismeretek igénylésének kialakítá­sára. A TIT fő munkaterületét a szocialista hazafiságra nevelés, a gazdasági feladatok megoldását segítő ismeretterjesztés, az észté­Pótolják a terméskiesést A rendkívüli időjárás miatt a -.sadányi Búzakalász Tsz-ben a párt- és a gazdasági vezetés egyik legfőbb feladatának tart­ja, hogy megfontolt és gyors in­tézkedésekkel enyhítsék vagy pótolják az aszály okozta ter­méskieséseket. Gabonaneműeknél kétezer holdon a tervezett 11 mázsa bú­za helyett 13 mázsát takarítottak be, takarmánygabonából pedig 15 mázsát holdanként. Számíta­nak több frúnt egymillió forint többletbevételre. Ugyanakkor kifagyás és a szárazság miatt cukorrépából, mákból és kapor­ból nem tudják a tervezett ter­melési értéket elérni. A növénytermesztés gyengébb eredményeit több állat tenyész­tésével és eladásával igyekez­nek pótolni. Az elmúlt napok­ban 17 ezer darab húscsirkét ad­tak át az államnak, 1,20—1,50 kilogrammos súlyban, amit 56 napos tenyészidővel értek el. A tervezett 150 ezer húscsirke he­lyett 180 ezret nevelnek és ez ideig már 80 ezret értékesítet­tek. Mathews és bronz, pulyká­ból 15 ezer helyett 20 ezer da­rabot tenyésztenek, amit októ-, beiben és novemberben adnak el. A gondos és jól szervezett ter­melői munka eredményeként valószínű sikerül a 33 millió fo­rintos bevételi tervüket teljesí­teni. TIT munkáját az új gazdasági mechanizmus jogi és közgazdasági kérdéseinek széles körű megis­mertetésében, s nem véletlen, hogy e két nagy témakörrel fog­lalkozó szakosztályunk az új gaz­daságirányítás első évében, il­letve azt megelőzően 600-nál is több előadást rendezett. Az ér­deklődés érthetően nőtt a gazda­sági és jogi témák iránt, s hogy csak egy példát mondjak, a jövő tanévtől már az osztályfőnöki órá­kon a középiskolásoknak is tar­tunk alapfokú munkajogi ismer­tetéseket... Ami a rendezvények területi megoszlását illeti, ott a járások közül a gyulai és az oros­házi részesedik legmagasabb arányszámmal, 21,5, illetve 18 szá- i zalékban. Békéscsabán, csak a megye városait figyelembe véve, az előadásoknak több mint egy- harmadát. tartották. Gyulán pedig pontosan 25 százalékát. Néhány városban, illetve járásban némi­leg ellentmondásos a helyzet, ha a lakossági aránnyal állítjuk szembe a fenti viszonyszámokat. — Egy-egy előadás vagy tanfo­lyam ismeretet adó, oktató-nevelő halasa, gyakorlatban realizálható eredményessége nehezen mérhető. ciálődó voltát jelző, olyan prog­ramok megvalósítása, mint a ta­nyai lakosság aktív bekapcsolása a TIT munkájába, külön szabad- egyetemi sorozatok szervezése, a vállalati igazgatók, a kereskedel­mi és pénzügyi dolgozók, ktsz- vezetők részére... A TIT elnöksége tehát minden esetben arra töre­kedett. hogy a témák, rendezvé­nyek sokoldalúságával egyre in­kább megfeleljen a specializálódó követelményeknek és hasznos se­gítőjévé váljon az emberek ösz- szetetten jelentkező szakmai, kul­turális ismeretszerzési igényeinek kielégítésében. Előadóinkat, szer­vezőinket folyamatosan képezzük, ezt szolgálta többek között a mód­szertani hónap rendezvénysoroza­ta s a megyénkben ez évben tartott nagy számú országos konferencia. Ahol lehet, az előadásokat ezután is szemléltetéssel kötjük össze, hi­szen köztudott, hogy a hatásfok ebben az esetben megduplázódik. Ha erre a téma jellegéből adó­dóan nincs lehetőség, akkor az ed­digi gyakorlatnak megfelelően a hallgatók aktivizálásával, párbe­széd és vita formájában tesszük maradandóbbá az ismeretanyagot, hogy az meggyőződéssé váljon. — Kevés szó esett eddig a fiata­lokról. Hogyan kapcsolódik össze a TIT munkája akár az eddigi ta­pasztalatok ismeretében, akár a terveket tekintve, az ifjúsággal? — Űj lehetőségeket nyit az is­meretterjesztő társulat és a KISZ közötti együttműködésre a fiata­lok szabad idő felhasználás prob­lémájának előtérbe kerülése. Az eddigi ifjúsági akadémiai előadá­sok köre bővíthető és a jövőben, adott esetben párhuzamosan a fel­nőtt sorozatokkal, ifjúságiakat is rendezünk. Eddig elsősorban a kö­megpróbáltuk belevarrni, mind elpusztultak. Egészséges szív nem bírja el. Előbb a rendellenessé­get kell létrehozni, ez pedig igen nehéz. Nem is tudom, hány hó­napra lenne szükségünk, amíg megtanulnék ... Utána további hónapok a várakozásra: meg kell győződnünk róla, hogy va­lóban odanőtt-e. Ehhez kísérle­tek is kellenek még. Mindent egybevetve — egy esztendő. Szi- ma nem él addig. — Mihail Ivanovics, ugye nem mond nemet... ? — Majd meglátjuk ... Szülei: idősebb emberek. Min­dent elmondtam nekik: nagyon félek, nem akarnám ..; — Mentse meg! Bízunk ön­ben . .. reménykedünk ...” Nos, mit tehetek? Halálra van ítélve. Fájdalmas, de így van. Ügy azonban — van némi eshetőség. Tehát döntöttem. Ugyanígy mondja Szasa is: „Operáljon csak... nincs mit vesztenem . ..” Azt senki sem akarja megérteni, hogy én is veszíthetek ... Hát igen, Szi- mácska, veled nem veszítettem, hanem nyertem. Surával vi­szont...? És mi lesz Szásával? Phu, még ez is: „druszák”, Alek. Szandra és Alekszandr... „Nincs itt egyéb csak egy nagy gépezet.” A műtét. Motoros-műtét. Mes­terséges lehűtés — húsz fokos testhőmérsékletig. A szíve meg­állt. Feltárom — szörnyű! Bil­lentyűvitorláit szinte felismer- hetetlenné torzítják a hegek és a mész. Megpróbálkozom plasz­tikával. Még rosszabb! Nincs más hátra: igy kell bevarrnom. Tudom, a szívét nem lehet majd elindítani. Vad izgalom. Szidom magamat, az egész sebészetet, magát a beteget, „ön engem feltétlenül meg fog menteni. ..” Szitok és nyavalygás nem segít. = csak Be kell varrni. Reménytelenül, mint egy holttesten. És most hirtelen felkiált valaki: — Varrjuk bele a Misa-féle billentyűt mindegy, nincs vesz' teni valónk! Gondolatok fervetege. Bele- varrom! Ha nem nő hozzá, ak­kor majd később meghal, de nem most mindjárt. 1 is köny- nyebb. És hátha ... ? A billen­tyű kitűnő, kipróbáltuk a mo­dellen. De ha kudarcot vallunk, megindul a sutto s: „élő embe. reken kíséri ' - znek ...” „kipró­bálásán módszerek ... És végül az ügyészség... Ha viszont nem varrom bele, akkor meghal, de engem senki sem ítél el. „A mű­tét nem sikerült..Eh, mit... bánom is én! — Adjátok! Bevarrtuk. Befejeztük az ope­rációt. Szimácska felébredt. Semmi zörej. Általános öröm. Csak én éreztem magam csaló­dottnak: a billentyűt vékony szálak tartják, egy-két hét alatt elszakadhatnak és — vége. Mennyi szorongás! Minden reggel odafutok, meghallgatom. „Ne nyugtalankodjék, minden rendben van ...” — még ő nyug­tat engem, nevetséges. Hogy is fogok ma megbirkózni ugyanezzel a feladattal? Meny­nyivei nyugodtabb volnék, ha nincs az a másik eset... (Folytatjuk) kább túlsúlyba kerül a rétegek- j hez szóló, kis csoportos, intenzív zépiskolásokhoz jutottunk el, de mi szolgái biztosítékul arra, hogy j szeretnénk bővíteni a kört a dol- a TIT munkája hatékonyságában gozó fiatalok nagyobb arányú be- is felnőjön vállait feladataihoz? j vonásával. Törekvéseink közép- — Ha az utóbbi időben, mond- j Pontjában az ismeretadás mellett juk tíz év távlatában vizsgáljuk:0 nevelés és főként a világnézeti az ismeretterjesztő előadások té-! nevelés áll. Hivatkozhatunk a maköreit és a résztvevők számát,1 most induló nyári előkészítő összetételének alakulását, kitűnik, I nyelvtanfolyamokra, szakköreink- hogy programunkban egyre in- re> de különösen a KlSZ-szerve­zettel és a művelődési osztállyal közösen szervezett matematikai ismeretterjesztés. ' szakkörre, ahol négy csoportban Í már harmadik éve foglalkozunk — Mondana néhány példát? rendszeresen a megyei középis­— Különválasztották az ipari és kólák legtehetségesebb tanulóival a mezőgazdasági dolgozók részére j vagy az új évadtól kezdődő ifjú - | összeállított programot, de nem- sági előadássorozatok bármelyiké ■ —’■ a szakmai, hanem az isme- re— retterjesztés más területén is.1 — összegezve az eddigieket, el­Külön 150 órás mezőgazdasági j mondhatom, hogy a TIT múlt évi tanfolyamot szerveztünk például: munkája eredményes volt és véle- e i a nyolcadik osztályt nem végző: ményem szerint kiállta azt a pró- . | fiataloknak. Félezernél is több: bát, amely elé nap mint nap ál­akadémiai sorozatnak témái és | ütja a társulatot az emberek egy- módszerei szinte üzemenként, em- re magasabb szinten és összetet- bercsoportonként mások. Terve-, tebben jelentkező szakmai, mű­ink között szerepel az ismeretter-! veltségi igénye, jesztés egyre finomodó, differen- Brackó István Ifjiís;íjji Klub-találkozó Kiskumiorozsinán július 27—28-áu Nagyszabású klubtalálkozót szervez július 27—28-án a kis­kundorozsmai „Pax” ifjúsági KISZ-klub, a móravárosi ifjú­sági könyvtár klub és a szegedi Konzervgyár ifjúsági KIS2- klubja. A találkozó színhelyéül a házigazdák a kiskundorozsmai Széksóstó melletti területet je­lölték meg. Az első napi programban für­dés, tábortűz, zenés, énekes táncmulatság' szerepel. A szelle­mes meghívó előzetes tájékoz­tatása szerint a takarodó idő­pontját az időtől és a hangulat­tól teszik függővé. Július 23-án, vasárnap délelőtt klubvezetői tanácskozás, majd délután sze­gedi kirándulás lesz. Ezer literrel nőtt a napi tejfogyasztás Szarvason A gazdaságirányítás új rend­szere lehetőséget adott * szarvasi Dózsa Tsz-nek arra, hogy a város tejellátását köz­vetlen segítse. Korábban napon­ta alig kelt el Szarvason 1600 liter kanna tej. melyet a tej­ipari vállalat szállított az üzle­tekbe. Most viszont, ahogyan Dózsa Tsz szállít teljes tejet a városi lakosságnak, már 2600 liter fogy naponta. A tejfogyasztásban beállt ilyen előnyös változás jelentősen javítja az egy főre jutó tejfo­gyasztás statisztikáját, amely arról tanúskodik, hogy hazánk­ban rendkívül kevés tejet fo­gyaszt a lakosság. Kétségtelen, hogy Szarvason azért isznak több tejet az emberek, mert a régebbi, a tejiparnál zsírtarta­lomra beállított tej helyett most olyat kapnak, amilyet a terme­lőszövetkezet tehenészetében fejnek: 3,6 százalékos zsírtar­talmút. A kiváló minőségű tej Szarvason megnövelte a tejba­rátok táborát. Horgászverseny — fuvószenével A gyomai Horgászok Egyesü­lete a hét végén, szombaton és vasárnap tartja halfogó verse­nyét a Hármas-Körösön, az endrődi határtól az Ilona-tele- pig terjedő folyószakaszon. Nem a halak megfélemlítésé­re, de a horgászok nagy örö­mére a Körös Étterem alkalmi sátorban kitelepül a vízpartra a verseny ideje alatt, és azokat a pecásokat, akiket elkerül a jó­szerencse, a gyomai öregfiúk fúvószenekara szórakoztatja majd. < vwwwwws A százötvenedik szü­letésnapomon rendezett ünnepség fénypontja az ükunokám lányával való fergetes táncom volt. S itt kezdődött a bibi. Másnap reggelre hasogatni kezdett az ol­dalam és életemben elö­Í ször elhatároztam, hogy orvoshoz megyek. ! Amikor rám került a ! sor, beléptem a rendelő­di be. A belgyógyász szak­orvos egy asztal mögött üldögélt és irt, írogatott valamit. Körülbelül 40— 50 perc telt el, mire vé­gül pontot lett iromá­nya. végére. Megköny- nyebbülve felsóhajtotl és megszólalt: — Nos, mi a panasza? — Tetszik tudni — mondtam illedelmesen —, tegnap születésnapi ünnepség volt nálunk, s ina már úgy szúr az ol­dalam, hogy na! Kortörténet — Régi história — — Tehát még gyer­csóválta a fejét szemre- mekkorában. És később? hányóan a doktor. — — ötven évig kutya­Hol van az előírva, hogy bajom sem volt, csak a születésnapon feltétlenül századik születésnapi ki kell rúgni a hámból? ünnepségen fáradtam el — A többiek a luda­sok ... Ök biztattak. Azt hitték a jámbor lelkek, hogy bizonyára utoljára ünneplem a születésna­kissé. De a százhusza­dikra ismét összeszedtem magam. — Egy pillanat — né­zett rám tágra nyílt pomat, s illő, hogy eláz- szemmel a belgyógyász tassam magam. — No, jó. Mikor volt legelőször beteg? — Én kérem csak arra emlékszem, hogy vala­melyik születésnapi ha- cacáré után gyengélked­tem valamelyest. — És aztán? — Amikor negyven esztendővel ezelőtt ün­nepeltük a születésem napját. —, hány éves is maga most? — Százötven — felel­tem és eléje tartottam személyi igazolványomat. Néhány percig döb­bentem pislogott felém a doktor úr, majd így szólt: — Tisztában van az­zal, hogy milyen nehéz helyzet elé állít engem? Egész héten a maga be­tegségeinek a históriáját kellene írogatnom, vagy­is a kórtörténetét, pedig már most is alig érzem a kezem a rengeteg írástól. Meddig írnám le egy százötven esztendős ma­tuzsálem ... jaj, még rá­gondolni is borzasztó! — Miben lehetek a se­gítségére? — kérdeztem megértőén. — Tudja — szólt kö­nyörögve —, menjen magánorvoshoz. Hajlan­dó vagyok megfizetni a felmerülő költségeket... Nyilalló oldalamat tá­mogatva mentem a meg- idott címre, s közben ar­ra gondoltam, mi lesz, ía betöltőm majd a két- századik v életévemet?! Magánprakszis akkor már nem lesz, a kórtör- ‘énetem viszont addig is •sak nyúlik, egyre nyú­lik ... C. Kamolilidzc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents