Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-18 / 167. szám

Hazánk külpolitikája az Országgyűlésen Szombat óta tekintélyes helyet kapott a világsajtóban az a szín­vonalas vita, amely a magyar külpolitikáról zajlott le az or­szággyűl« most véget ért ülés­szakán. A külföldi kommentárok — nemzeti, illetve világnézeti ho­vatartozásuknak megfelelően — mást és mást ragadnak ki kül­ügyminiszterünk expozéjából és a felszólalásokból, de közülük még azok sem, akik nem tartoz­nak barátaink közé, tagadhatják le a vita konstruktív jellegét, s egyértelmű végeredményét: azt, hogy a Magyar Népköztársaság pozitív külpolitikája a nemzet­közi enyhülést, a különböző rendszerekben élő nemzetek bé­kés egymás mellett élését, az együttműködést, a haladást szol­gálja. Az országgyűlési vita természe­tesen nem foghatta át annak a nemzetközi tevékenységnek az egészét, amelyet társadalmi és politikai szervezeteink folytatnak. A külügyminiszteri beszámoló érthetően a kormány, a diplomá­cia működési területére korláto­zódik, de figyelembe veszi nem­zetközi tevékenységünket a maga teljes egészében értelmezett fő jellegzetességét: a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának a kommunista és munkáspártok kölcsönös megérté­se kimunkálására, a munkásmoz­galom egységének helyreállításá­ra, a nagy tanácskozás előkészíté­sére irányuló erőfeszítéseit, ame­lyek megadják a magyar külpoli­tika alapállását. Legelső feladatunknak termé­szetesen azt tekintjük, hogy a Szovjetunióval minél szélesebbek és mélyebbek legyenek politikai, gazdasági és kulturális kapcsola­taink. Hiszen a Szovjetunió az új világháború veszélye elleni harc fő támasza. Helyünk a szocialista világrendszerben egyben megha­tározója nemzetközi szerepünk­nek és súlyunknak is. Arra törek­szünk, hogy valamennyi szocialis­ta országgal bővítsük kapcsola­tainkat és együttműködésünket. Ez nem áll ellentétben, hanem harmonizál azzal a törekvésünk­kel, hogy erősítsük kapcsolatain­kat a harmadik világ országaival, s — az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvének szigorú tiszteletben tartása mellett — nö­vekvő gazdasági, kulturális és po­litikai kapcsolatokat építsünk ki a fejlett tőkés országokkal is. Az ilyen kapcsolatok alkotó ténye­zők lehetnek az emberiség béké­sebb jövőjében. Részt veszünk ter­mészetesen abban a nemzetközi küzdelemben, amelynek célja a békét veszélyeztető lépések meg­előzése, meghiúsítása, felszámo­lása vagy megtorlása. A külpolitikai vitát egészséges optimizmus jellemezte; a felszó­lalók, bár a nemzetközi helyzet egyes vonásait más és más hőfo­kon értékelték, abban egyetértet­tek, hogy az elmúlt hónapokban viszonylagos javulás mutatkozik. A Vietnammal kapcsolatos párizsi tárgyalások, a közel-keleti kérdés­ben mindinkább kimunkálódé, a korábbinál rugalmasabb arab ál­láspont, az atomsorompó-egyez- mény aláírása, a Szovjetunió új kezdeményezései a nemzetközi biztonság fokozására, a kilátások a fegyverkezési verseny korláto­zására, a nukeláris háború veszé­lyének csökkentésére irányuló szovjet—amerikai táigyalásokra,. javítják a nemzetközi légkört. Péter János külügyminiszter a kormány nevében bejelentette, hogy országunk kész részt venni minden akcióban, amely a vietna­mi nép, általában Délkelet-Ázsia népei, az egyetemes nemzetközi béke és biztonság ügyének tá­mogatásával arra irányul, hogy a párizsi előkészítő megbeszélések fokozatosan hivatalos tárgyalások­ká legyenek és nyissák meg az utat a délkelet-ázsiai problémák poli­tikai rendezése előtt. Attól, hogy a párizsi tárgyalások hogyan foly­tatódnak, rendkívüli mértékben függ: valóban enyhülés felé hala­dunk-e vagy pedig minden eddi­ginél nagyobb arányú nemzetközi összeütközések irányába. Abból kiindulva, hogy a leg­pusztítóbb fegyveres erők Európa területén és Európa felett néznek farkasszemet egymással, a ma­gyar kormány megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít az európai biztonság problémáinak. E bo­nyolult kérdéscsoportnak két leg­fontosabb komponense: ne legyen olyan ország Európában, amely kétségbe vonja Lengyelország mai határait, s ismerje el min­denki a két német állam létezé­sét az adott történelmi viszonyok­ból következő szükségesség és az európai béke egyik garanciája gyanánt. Elsősorban ez határoz­za meg viszonyunkat a Német Szövetségi Köztársasághoz, amely mindeddig nem tett eleget e két sarkallatos követelménynek. Az NSZK-val a diplomáciai kapcso­lat felvétele csak a vitatott kér­désekben való megállapodás be­fejezéseként történhet meg. A Varsói Szerződésben és a KGST-ben betöltött szerepünk alapján úgy képzeljük, hogy nö­velni kell Európában a kétoldalú szerződéses kapcsolatokat a kü­lönböző rendszerű országok kö­zött és ezek révén kell fokozato­san kialakítani olyan biztonsági hálózatot, amely Európa összes népei érdekeinek megfelel. Euró­pa békés jövője a jószomszédi kapcsolatokon és a regionális megállapodáson át mozaiksze- rűen fog kialakulni. Ennek a meggyőződésének adott hangot külügyminiszterünk, ami­kor sorra vette a különböző kulcs­országokhoz fűződő kapcsolatain­kat és ismételten laszögezte kor­mányunk, s egyben egész népünk óhaját a békés nemzetközi viszo­nyok türelmes és fáradhatatlan építésére. K. S. Vasbetonalj — Gyárakat tervez az UVÁTERV a Szovjetuniónak lazánk 1970-től kezdődően tíz asbetonalj-gyár gépi berendezé­sét szállítja a Szovjetuniónak. Mindegyik gyárban több mint 800, összesen a tíz gyárban 8250 gépegység működik majd. A gyá­rak évente mintegy 900 ezer elő­feszített aeélhuzalbetétű vasbe­tonaljat tudnak majd gyártani, mégpedig az eddigieknél jobb mi­nőségben. Húszezer küldöttet vár Szófia — autóbuszkaraván viszi a négyszáz tagú VIT-delegációt Útra kész a magyar VIT-kül- döttség, végleges a névsora annak a 400 főnyi delegációnak, amely a magyar fiatalokat képviseli a vasárnaphoz egy hétre Szófiában megnyíló IX. Világifjúsági és Diáktalálkozón. Küldöttségünk indulásáról és útjáról, a világese kordot ígér. A Szófiában működő nemzetközi előkészítő bizottság­tól kapott legfrisebb tájékoztatás szerint a világifjúsági találkozóra ösz- szesen mintegy húszezer hiva­talos küldött érkezését jelen­tették 116 országból, mény programjáról, külsőségeiről ! ötszáz ifjúsági szervezet és továb beszélgetett az MTI tudósítója Kárpáti Sándorral, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkárával, aki egyik vezetője lesz a VIT-en részt vevő nemzeti csoportunk­nak. Hétfőn megkezdődik VIT-kül- dötteinelk háromnapos gyakorlati előkészítő tanfolyama, amelynek tematikája a VIT-tel kapcsolatos valamennyi szükséges ismeretet nyújtja a kiutazóknak. Július 25-én a küldöttség 2 cso­portban búcsúzik el a budapesti fiataloktól: a budai Parkszínpadon és a Köz­társaság téri emlékműnél sorra kerülő ünnepségen. Utána a cso­portok a Parlament előtt találkoz- j nak, ahol az MSZMP Központi Bizottsága nevében Biszku Béla, | a PB tagja, a KB titkára mond I beszédet. A csoport 27-én érkezik meg a VIT városába, ahol a Levszkij- | bi körülbelül 30 nemzetközi szer­vezet képviseletében. Szinte a vi­lágon jelenleg működő valameny- nyi politikai hivatású, célú és tar­talmú ifjúsági mozgalom képvi­selteti magát. — A központi forgatókönyv szerint a vasárnap megnyíló ün­nepséget hétfőn a vietnami szo­lidaritás napja követi, augusztus 5-ét a békeharc, a nukeláris fegyverek elleni tiltakozás, vala­mint a Hirosimára és Nagaszaki- ra való emlékezés jegyében tölti el a világ ifjúságát képviselő húszezres küldöttsereg. MA DÉLUTÁN Ma: A sikeres kombájnolás titka * * * Mi van a számok mögött? * * * Magas termelés — minimális szociális igények? Koreai szolidaritási nagygyűlés a megyeszékhelyen Ma érkezik Békéscsabára Li stadionban lesz a színhelye — 28- . . ■ . ■ án délután 4 órakor - a VIT tö- Do^ f zon, a Koreai Népi De- megdemonstrációs központi meg- j mokratíkus Köztársaság buda- nyitó ünnepségének. [ pesti nagykövete. Délután fél 4 — A VIT programja a korábbi- ' órai kezdettel a békéscsabai Ba- akhoz képest gazdagodik, színese- j lassi Megyei Művelődési Ház- dik, s a résztvevők száma is re- ! ban koreai szolidaritási nagy­gyűlést, tartanak a Szakszerve­zetek Békés megyei Tanácsa rendezésében. A gyűlés szónoka Kiss Károly elvtárs, a SZOT al- elnöke. A rendezvényen részt- vesz és felszólal a KNDK buda­pesti nagykövete is. Épül a gázüzem Több száz millió forintos beruházása kőolnjiermelíí vállalat orosházi kirendeltségén Ahhoz, hogy egy feltárt földgázmező kincsét hasznosít­sák, nem elegendő csupán a tucatnyi, szénhidrogént tartal­mazó kút, olyan bonyolult be­rendezésekre is szükség van, amelyek felhasználásra alkal­massá teszik az olcsó energia- hordozót. A Nagyalföldi Kő­olajtermelő Vállalat , orosházi üzemegységénél összességében több százmillió forintos nagy­ságú beruházások vannak fo­lyamatban, illetve egy részük már elkészült. Az úgynevezett soványgázüzem megtisztítja a kutakból érkező földgázt', s ezl továbbítja az országos távve­zetékbe. A most készülő dús­gázüzem hasonló céllal épül. amely lehetővé teszi, hogy na­pi újabb egymillió köbméter­rel több gáz jusson a felhasz­nálóknak. A kardoskúti földgáz legnagyobb fogyasztója Duna­újváros, Kecskemét, Budapest, s természetesen megyénk há­rom városa. A több holdnyi te­rületet elfoglaló létesítmény­komplexum egyik egysége, az említett dúsgázüzem ez év szeptemberétől már termel, majd egy nyomásfokozó komp-. resszort, egy szénsavas szárítót és egy ammóniás hűtőberende­zést építenek. Felvételünkön a dúsgázüzem egy része látható, Világ proletárjai, egyesüljetek/ NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. JŰL1US 18., CSÜTÖRTÖK Ára 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents