Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-17 / 166. szám
BEKS MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljeteki NÉPÚJSÁG 1968. JÚLIUS 17., SZERDA Ára 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM Ma: Jövőt formáló emberek * * * Fátyolos szemű veszedelem Rendőrségi hírek Előtérbe kerül a hálózatfejlesztés — Tanulóképzés a kereskedelemben — Fogyasztási érdekvédelem Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Egy év meg egy fél a Parlament előtt A három napból kettőt a tavalyi költségvetés végrehajtásának megtárgyalására fordított az Országgyűlés. És anélkül, hogy lényegében eltért volna a hivatalos tárgytól, jócskán megvitatta az idei év mögöttünk álló első felének gazdálkodási tapasztalatait is. A kettő ugyanis szorosan összefügg. Nem csupán az előrehaladásnak és a gazdálkodás folyamatosságának természete szerint, hanem azért is, mert a korábbi — s persze a tavalyi — tapasztalatokból következett gazdasági reform első félévi pályafutását egyszerűén nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Különben, a törvényhozás fokozódó aktivitása egyebek mellett éppen abban nyilvánul meg, hogy a bizottsági munkában, de a plenáris üléseken is kiterjeszti érdeklődését minden fontos kérdésre, amely az adott időszakban az érdeklődés előterében áll. A reform kibontakozása pedig elsőrendűen ilyen kérdés. A tavalyi gazdálkodásról most csak annyit, hogy a már sokoldalúan kielemezhető tapasztalatok újból és végérvényesen igazolják a bevezetett reform szükségességét. A mérleg a termelés mértékét, minőségét és tendenciáit vizsgálva, egyaránt számos jó eredményt mutat, aminek mellesleg elsősorban köszönhető, hogy minden megrázkódtatás nélkül léphetett rá az ország a gazdaságirányítás új útjára. Bizonyos feszültségek, ellentmondások azonban nem csökkentek, s mint ismeretes, éppen ezek újfajta megközelítésére és megoldására. végeredményben egész gazdálkodási rendszerünk magasabb szintre emelésére hivatott a reform. Fél év, természetesen, túlságosan rövid idő a kívánt jelenségek erőteljes kibontakozásához; közgazdászok, politikusok már az év kezdetén óvtak a türelmetlenségtől. A türelmes vizsgálat azonban, amelyre az Országgyűlés is vállalkozott, igen figyelemre méltó tapasztalatokat hozhat és hozott is felszínre. Mindenekelőtt, hogy az immár .,régi”-nek tekintett módszerekre visszanézve, észrevehetően gördülékenyebben, kevesebb megkötöttséggel halad a vállalati munka, holott éppen a nagyobb zökkenők elkerülése végett átmenetileg még számos korlátozó tényezőt fenn kell tartania. Az viszont, hogy a vállalatok élve lényegesen nagyobb önállóságukkal, általában jó, sok helyütt a tavalyinál máris jobb eredményeket értek el, nemcsak rátermettségüknek, hanem a reform igazának is bizonyítéka. Kiviláglott továbbá a felszólalásokból, hogy fokozatosan ösz- szehangolódik a termelés és a fogyasztás a lakossági ellátás, a külkereskedelem, sőt a még mindig erős egyensúlyi zavarokkal küzdő beruházások piacán is. És ha nagyon kezdeti módon is, de az áralakulás kezdi megtalálni ezzel összefüggő, rendkívül fon tos szabályozó szerepét. A beru házások területén például, a kapacitásokat lényegesen meghaladó igények bizonyos áremelkedéshez vezettek, amelyek szükségképpen hozzájárulnak majd a túlzott vagy ésszerűtlen felhalmozási szándékok lefaragásához, illetve a termelés bővítése egyéb, rendelkezésre álló tartalékainak, mindenekelőtt a munka- és üzemszervezés jobb kihasználásához. A lakossági fogyasztásról, ennek forrásairól is elég sok szó esett az Országgyűlésen, de még a bíráló megjegyzésekből is kiviláglott, hogy a kereskedelem és a termelés között a kölcsönhatás mind szorosabbá válik, ami az ellátás egyenletes és minőségi javulásának legfőbb félté tele. Érthető módon sokat foglalkoztak a képviselők a mezőgazdaság időszerű viszonyaival és a páratlanul mostoha időjárás okozta gondokkal. Hogy a tanácskozás mégsem fajult valamiféle „panasznappá” — bár a természet most bőven adott okot sopánkodásra — az önmagában is döntő bizonyíték a végbement pozitív fordulat vagy legalábbis folyamat mellett. Ha nem is veszteségek nélkül, de kiállta és kiállja a mezőgazdaság, pontosabban a mezőgazdasági nagyüzemek túlnyomó többsége i megpróbáltatásokat, ami élet erőre és a reform ez irányban is megmutatkozó kedvező hatására vall. Pedig még nagyon az elején tartunk a reformnak, nem is láthatjuk teljességgel, mi mindent lehet „kihozni” belőle. Az a bizakodás azonban, amely az Országgyűlés tanácskozásaiból még a problémák mélyreható elemzése közepette is kicsendült, nem csekély záloga a lehetőségek gyorsuló, jó kiaknázásának. Egyébként annak is, hogy az Országgyűlés, a közéletben reá háruló nagy hivatására mind tel jesebben rátalál. B. J. A megyei tanács végrehajtó bi- ' zottsága július 16-án ülést tartott Békéscsabán Csatári Béla vb-el- nökhelyettes elnökletével. Ezúttal a népművelési csoport tevékenységét, valamint a kereskedelmi osztály hatósági munkáját tár- gyalták meg. Különösen élénk vitát váltott l ki a kereskedelmi politikáról szóló jelentés. Mint ismeretes, a tanácsok kereskedelmi osztályainak kettős irányítása megszűnt. Az új gazdaságirányítási rendszerben az osztály hatósági jogköre a megye területén kereskedelmi tevékenységet folytató valamennyi szervre, vállalatra, hálózati egységre, illetve iparigazolvánnyal rendelkező személyre kiterjedt. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy ennek az új helyzetnek megfelelően az osztály jól tevékenykedik. Megyénk kereskedelmét nem a gyengék között emlegetik. Ezt tanúsítja többek között, hogy az iparcikk kiskereskedelmi vállalat működése alatt hét esetben nyerte el a kiváló vállalati címet, ebből háromszor a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, három esetben a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ Vörös Vándorzászlaját és egy esetben a kiváló vállalati címet. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat négy esetben nyerte el a kiváló vállalat címet, ebből egyszer a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ Vörös Vándorzászlaját. Az a vélemény alakult ki, hogy az alsófokú tanácsok végrehajtó bizottságai segítségével sikerült az átállást helyesen megoldani, a fogyasztók áruellátása javult és a többcsatornás beszerzési lehetőségek választékosabbá tették az ellátást. Ennek eredményeként ez év első öt hónapjában a tanácsi kiskereskedelem 10,7 százalékkal, a szövetkezetek pedig 12,9 százalékkal értek el magasabb forgalmat, mint 1967. évben. A növekvő igények szükségessé teszik a kereskedelmi hálózat fejlesztését. Ugyanis, amíg a második ötéves terv időszaka alatt a megye kiskereskedelmének áruforgalma 30 százalékkal, a hálózat alapterülete azonban csak 11,3 százalékkal nőtt. Megközelítően ugyanez volt a helyzet a vendéglátásban is, ahol 32,7 százalékos forgalomemelkedéssel szemben a hálózat alapterülete csak 11,7 százalékkal nőtt. A hálózat fejlődése tehát több év távlatában messze elmaradt a forgalom fejlődése mögött. Ezenkívül fehér foltok is jelentkeznek, bár ez nem nagymérvű. A járási-városi kereskedelmi szakigazgatási szervek bevonásával az osztály felmérte a kereskedelmileg ellátatlan lakóterületeket. Eszerint a megye területén jelenleg 19 olyan terület van, ahol a napi fogyasztási cikkek sem állnak a lakosság rendelkezésére. Ezen túlmenően 13 olyan terület van, ahol nincs biztosítva a lakosság vendéglátóipari ellátása. Ezzel kapcsolatban olyan javaslat hangzott el, hogy nagyobb teret kell adni a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságok, fogyasztási szövetkezetek bolthálózat-fejlesztésének. De jó megoldás az is, ahol szükséges, hogy iparengedélyeket adjanak ki. A kereskedelmi hálózat fejlesztésében gondok is jelentkeznek. Ezeket elsősorban a városrendezési tervek gyors ütemű végrehajtása során jelentkező türelmetlenség, a nem kellő, anyagi és időbeni megalapozottság idézi elő. A fogyasztói érdekvédelemről szólva a rendszeres ellenőrzést nagyon is indokoltnak tartotta a végrehajtó bizottság. Arra kell törekedni — állapította meg —, a vállalatok és szövetkezetek feladata és kötelessége legyen, hogy ott, ahol a vendéglátó és kereskedelmi dolgozók a vevőkkel közvetlenül találkoznak, őket kiszolgálják, a kereskedelmi morál és etika normáit feltétlenül tartsák be. A kulturált kiszolgálás érdekében előtérbe kerül a kereskedelmi tanulóképzés fokozása. Emellett szól a rohamos technikai fejlődés, mely az ipari fogyasztási cikkek beszerzésében és forgalmazásában mind nagyobb hozzáértést és előrelátást kíván a kereskedelmi dolgozóktól. Az eladóknak nagy ismeretekkel kell rendelkezni ahhoz, hogy a piacot a maguk eszközeivel képesek legyenek befolyásolni. Végezetül a vb javasolta, hogy az osztály bátorítsa a különböző szektorok között a verseny kialakítását. , A végrehajtó bizottság ezen az ülésén döntött a Békéscsabán átadásra kerülő állami erőből épült lakások sorsáról. Hangsúlyozta, hogy törekedni kell a kiutalásnál, I hogy a lakások 70 százalékát fi- j zikai vagy közvetlenül a termn- I lést irányító műszaki dolgozók kapják, betartva ezen belül is a fiatal házasok 20 százalékos részesedését. A tanácskozás | ért véget. bejelentésekkel PÉNTEKEN : Lengyel-magyar barátsági nagygyűlés Békéscsabán A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának rendezésében pénteken (19-én) délután o órai kezdettel lengyel—magyar barátsági nagygyűlést tartanak a Békéscsabai Városi Tanács dísztermében. A gyűlés előadója Nagy József, a HNF megyei bizottságának elnöke, országgyűlési képviselő lesz. Az ünnepi megemlékezésre a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségéről a baráti országot képviselői vendégeket várnak Békéscsabára.1 Az est iránt máris nagy az érdeklődés, a népfront megyei titkársága ezúttal is meghívja az érdeklődő békéscsabaiakat a baráti találkozóra. MOZDONYON Forróság árad a tűztérből. Mozdonyon kánikulában a hőmérséklet néha a 40—50 fokot is eléri. Ilyenkor a fűtő sokszor letörli verejtékező homlokát.
