Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-13 / 137. szám

1WS, június 13. 5 Csütörtök Átadás előtt a békéscsabai Munkácsy té­Késziil a munkásmozgalomtörténeü lexikon A Párttörténeti Intézet számos kiadványainak kéziratát adják át még ebben az évben a kiadónak. A tucatnyi jelentős kiadvány kö­zött van „A magyar forradalmi munkásmozgalom történeté'-nek harmadik kötete, egy monográ­fia a KMP újjászervezéséről az ellenforradalom első éveiben. Va­lamint egy elemzés a magyaror­szági szocialista elmélet fejlődé­sének fő kérdéseiről. Egy-egy visszaemlékezés-gyűjtemény az európai ellenállási mozgalmak magyar katonáinak állít emléket, míg a Hadtörténelmi Intézettel együttesen a magyar partizán­mozgalmak történetéről készíte­nek tanulmánykötetet ren elkészült legújabb lakó­ház. Mellette tnár befejeződ­tek a következő épület kül­ső vakolási munkálatai. Fotó: Demény 4 (»TE cs az oktatási bizottság munkájáról tanácskoznak A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetségének megyei elnöksé­ge ma, csütörtökön délután 2 órai kezdettel tartja ülését Békéscsabán, a Technika Há­zában. Az értekezleten meg­vitatják a GTE megyei szer­vezetének munkáját, majd az oktatási bizottság 1967— 68. évi tevékenységét érté­kelik. valamint az 1968—69. évi munkatervét vitatják meg, és hagyják jóvá. Ezután a nemzetközi kapcsolatok ki­építésének lehetőségeiről ta­nácskoznak. A íáspusztai gyermekekért I A TIZENNYOLC HOLDAS PARK * j hatalmas fái között szinte megbú­jik az impozáns, Ybl Miklós ter­vezte kastély. Az erre tévedő ide- [ gén nem is sejti, hogy szobáiban | apró emberkék, a sors kegyetlen I játékától szenvedett gyermekek, j állami gondozottak laknak, és a gondos pedagógusok segítségével készülnek az életre. Talán sehol sem találtak volna eszményibb helyet gyermekott- | honnak, mint Bélmegyer-Fáspusz- tán, a régi grófi kastélyban. Am J egy kicsit távolabb van az élettől, ! a felnőttek világától, mint aho- [ gyan az kívánatos lenne. Szász- ! falvi László, az otthon igazgatója I és a pedagógustársai már az első I pillanatban érezték ezt, és meg is I tesznek mindent, hogy e távolság j minél jobban megrövidüljön, s a 80 gyermek ne elzárt világban él­jen. MI MINDEN KELL EHHEZ? '! Azt csak azok tudják, akik itt él- ! nek. Kezdve olyan „apróságtól” mint a telefon és folytatva olyan dolgokkal, mint egy uszoda építé­se vagy egy politechnikai műhely létesítése. És hogyan lehet az el­képzeléseket, terveket megvalósí­tani? Ehhez természetesen segít­ség szükséges, mégpedig kívülről. Ez nem hiányzik. S hogy melyik vállalat, szerv nyújtotta először a kezét, azt ma már kideríteni nem lehet. Tény, hogy például a békés­csabai tiszthelyettesképző iskolá­val, konkrétabban annak KISZ- szervezetével már 10 éve tart a kapcsolat. Amikor a parancsno­kok megtudták, hogy a gyermek- otthonnak nincs telefonja és baj esetén nagyon körülményes len­ne segítséget kérni, néhány napon belül felszereltek egy tábori tele­font. Hajdúk Károly őrnagy szemé­lyesen is részt vett ebben. Egyéb­ként legrégibb barátja a gyer­mekotthon kis lakóinak. AZÓTA SOK-SOK KEDVES, közös élmény fűzi össze a KISZ- szervezet tagjait és a gyerekeket. Harci játékokat tartottak, mely­nek vezetését a tiszti iskolások vállalták. Az úttörőavatásokon minden évben részt vettek. A Fegyveres Erők Napján pedig rendszerint közös a programjuk. Ezeket az élményeket fényképek­kel illusztrálva az idén a nemzet­közi gyermeknapon albumba gyűjtve adták át az otthon lakói­nak, s ezzel mintegy megünnepel­ték a 10 éves barátság jubileumát is. A felnőttek között akadnak más barátok is. Kiss János, a Danuvia Központi Szerszám- és Készülék- gyár műszaki igazgatója is sűrű ciót végre akarjuk hajtani. . . kiderül, hogy egy díjbirkozó jelenik meg helyette. — Az a baj — mondta Jana szemrehányóan —, hogy túlsá­gosan is ®ll?íaták magukat. — Saját szememmel láttam. Ott voltam-a presszóban, ami­kor teázott. — Wocheok soha nem teázott a maga presszójában, azt hiszi, hogy ezek a magyaroik fejre es­tek? Nem számoltak azzal, hogy Wocheckért harc fog folyni? Azt hiszem, lebecsülték ellenfeleiket. Léprementek. Felbukkant egy Wocheck, mindenki láthatta őt, mint ahogy minden hal láthatja a folyóba dobott horog végén a csalétket. De hát mi nem va­gyunk halak. Meggyőződésem, hogy tervük elkészítésekor nem a tényből, hanem a látszatból indultak ki.. . — Milyen tényre gondol? — Arra, hogy a tudós, mióta az eszét tudja, kísérletező mun­kát folytatott. Talán most egyik napról a másikra teázással tölti az idejét? Inkább abból kellett volna kiindulniuk, hogy melyek az ország legnagyobb vegyipari üzemei és gyárai. És hogy közü­lük melyek foglalkoznak műtrá­gya és növényvédőszer kísérle­teivel. — Én orvos vagyok és nem trágyaszakértő... — Másodsorban orvos, így mondja: elsősorban az ODESZ- SZA katonája, és mint ilyentől, sokkal több hozzáértést, gondol, kodást és sokkal megfontoltabb cselekedeteket várunk... Én most elmegyek a szállóba, ahol szobát vettem ki. Azt hiszem, a leghelyesebb az lenne, ha este 10-kor a bárban találkoznánk. Ne az asztalomhoz üljön, de ha tud, kérjen fel táncolni. Azután majd valamit megbeszélünk. Fi­gyelmeztetem. eszébe ne jusson a magyar elhárítást értesíteni. Engem lebuktathat és Schirm- baumot is akasztófára juttathat­ja, de mindezt büntetlenül ten­ni — ebben ne reménykedjen ... .. . Amikor Schirmbaum meg­tudta a siófoki ház címét, kocsi­ba ült és visszarobogott az üdülö- települóshez. Néhány kilométer, rel az üdülőhely eiőtt, az ország­út oldalán árnyas fák és bokrok idilli környezetében leállította a motort. Körülnézett és úgy lát- ta, nagyszerű rejtekhelyre buk­kant. A bokrok között kellőkép- pen álcázva elrejtette a kocsit. Ezután gyalog folytatta az útját. Késő este érkezett meg a villá­hoz. Kaput nyitott, besietett az épületbe. Gömöry doktor víkendháza három helyiségből állott, a ház fölé padlásteret is kiképeztek. Schirm baum észrevette, hogy a padlásra két út vezet, az egyik az előszobából nyíló ajtón át, a másik pedig egy hosszú létra felhasználásával valószínűleg azért, hogy ha a házban senki sem tartózkodik, a kéménysep­rő akkor is el tudja végezni a sürgőssé vált munkálatokat, Schirmbaum nem volt igényes és e pillanatban a minél na­gyobb biztonságot a legteljesebb kényelmetlenségnél is fonto­sabbnak tartotta. (Folytatjuk,) vendége Fáspusztának. Látogatá­sai során mindig megkérdi: mire van szükségük. S amikor elmegy, néhány nap elteltével újabb dol­gokkal gazdagodik a gyermekott­hon. A Mezőgazdasági Gépgyár Bé­kési Üzemének dolgozói a játszó­tér berendezéseinek vasszerkeze­tét készítették el társadalmi mun­kában. A községi tanács segítsé­gével a gyermeknapra elkészült a 10x7 méteres uszoda, zuhanyozó­val együtt. A gyerekek legnagyobb j öröme ez az utóbbi ajándék, j ÉS A BARÄTI KÓR tovább szé- ! lesedik. Hivatali és társadalmi szervek segítik a gyermekotthont, hogy minél kényelmesebben él- í. hessenek, tanulhassanak az itt la­kók. Vajon miért e szoros kapcso­lat, e segítő szándék? A válasz egyszerű: szülők azok is, akik ön­zetlenül segítenek és azt akarják, hogy az itt élő gyermekek érez­zék: nemcsak az otthon vezetői gondoskodnak róluk féltő szere­tettel, hanem a távolabbi, kinti vi­lág felnőttéi is. Kasnyik Judit. A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR azonnali belépéssel férfi segédmunkásokat iiacj fpl békéscsabai iG3£ IGI munkahelyre. Jelentkezés mindennap délelőtt a gyár felvételi irodáján. A felvételhez munkakönyv és érvényes egészségügyi könyv szükséges. 17291 Megjelent a Békési Élet 1968. évi második száma A napokban hagyta el a nyom­dát a Békési Élet című népszerű tudományos és kulturális antoló­gia 1968. évi második száma, melyben több értékes tanulmányt olvashatunk. Bizonyára nagy ér­deklődést kelt dr. Becsei József: A békési tanyarendszer,, dr. Szabó Ferenc: A szocialista mozgalom kezdete a Sárréten, Leiner Gyula: Az 1944-es földmunkás kongresz- szus Vésztőn című dolgozata. A szerzők részletes áttekintést ad­nak a választott témakörből, fel­dolgozásmódjuk olvasmányos és könnyen érthető. A továbbiakban Irányi Dezső: A Tudományos Is­meretterjesztő Társulat megala­kulása és első lépései Békés me­gyében címmel elemzi a TIT Bé­kés megyei Szervezetének eddigi történetét, a művészetet kedve­lők számára pedig külön élmény dr. Dömötör János Koszta Rozá­lia festőművésznél tett látogatá­sáról szóló írása, melyben az is­mert művész életútját vázolja fel és művészi útkeresésének állomá­saival ismerteti meg az olvasót. Az antológiát a Vita-rovatban dr. Szabó Gyula: Városrendezés Orosházán című dolgozata, a Té­nyek, dokumentumok, emlékeik rovatban — többek között — dr. Papp János, a tótkomlós! szlovák műkedvelő'színjátszás történeté­nek első korszaka, dr. Tábori György: Békés megye iparművé­szet-történeti múltjából, valamint Szilágyi Miklós: Újabb adatok a sárréti pákászok életének megis­meréséhez című írásaik egészítik ki. Változatos a Szemle-rovat anyaga is. majd mint a Hírek és a Kulturális krónika nyújt képet megyénk tudományos, kulturális életének elmúlt néhány hónapjá­ról. Az antológiát a Békés megyei Nyomdaipari Váüaiat gyulai üze­mében készítették, sajnos sok hi­bával. A fényképfelvételek és az egyes írásokat záró grafikák tör­delése igénytelen, ugyönakKor a tartalomjegyzék is nxsszul utal az Megyei »vermeli rajz-kiállítás nyílik Gyulán j j Június 16-án. vasárnap déli 12 órakor nyitják meg Gyulán a 2. sz. általános iskolában azt a me­gyei gyermekrajz-kiállítást, me­lyen a megye általános iskolái­nak legjobb rajzolói vesznek részt. A kiállításon részt vevők közül több rajzot jutalmaztak, míg a zsűri különdí.iát kiemelke­dő alkotásaiért Ball Rozália 14 éves általános iskolai tanuló aap- ta. BUDAPESTI SZÖVŐGYÁR azonnali belépéssel felvesz 16 évet be­töltött lányokat fonodái betanított munkára Vidékiek részére in­gyenes budapesti la­kás, heti egyszeri ha­zautazáshoz hozzájá­rulást biztosítunk. Jó kereseti lehetőség. Jelentkezés: KÖBANYAI TEXTILMÜVEK FONÓTELEPE. Budapest. X. kér., Maglódi út 25. Munkaerőgazdálkodás. 115 ■ oldalszámokra. Kár, hogy a nyom­! da ezúttal nem fordított annyi | gondot az országosan is elismert ■ és figyelmet keltő antológia elő- I állítására, mint régebben. A Szakma Mestere Ügy bizony, csodálkozó fülű olvasóm! Utaztam már kémény­seprő mesterrel, mesterfokú tor­násszal, közönséges patkányfo­góval, de patkányirtó mesterrel tegnap először, a sarkadi szu- perexpresszen. Azzal szórakoz­tattam magam, hogy útitársaim foglalkozását találgattam, mi­előtt társalgásra nyitnák száju­kat, mert aki megszólal, a mes­terségével kezdi: „Nálunk az üzemben”, „A hivatalban”, „Bez­zeg mi, gépkocsivezetők”, „Csak tökmagárus ne lettem volna uram.” Eddig csak egyszer té­vedtem. Valakiről azt hittem az ájtatos képe után, hogy áldozó­pap. Ám így kezdte a társalgást: — Ha egyszer mi, vágóhídiak be­ledöfjük a marhába a nagy­kést ... ! Most azt találgattam, hogy a mellettem ülő joviális arcú, kék­szemű úr baba-szem festő, vagy cukrász? Tévedtem. Patkányirtó mester volt. Szelíden rázogatta a szemben ülő és békésen szen­dergő matrónát: — Bocsánat, drága asszonyom, a kalapomon tetszik ülni. — Min? Kicsodán? — riadt fel a hölgy. — Nemsokára leszállók. A ka­lapom túl drága ahhoz, hogy ön alatt hagyjam. Patkányszőrből van. Csávók, patkányirtó mes­ter, engedelmével... Az öreg hölgy felsikoltott és utastársaival kitódult a folyosó­ra. Szomszédom a fejét rázta: — Mindig ilyenek. Pedig tisz­tes szakma az enyém. Na és a kalap! Ha lehet tevéből, kecské­ből, nyúlból, miért ne lehetne patkányszőrből is? — próbálta normális alakúvá bokszolni a tányérrá nyomort totta t. — Lá­tom. magát, nem ijeszti a foglal­kozásom, kedves úti társam — fordult felém szívélyesen. — önnek elárulhatom: foglalkozá­som több mint szakma, művé­szet! És mert művészet, a kóntá- rok is belecsámcsognak. Ezek a mihasznák, ezek a himpellérek végigjárják a szövetkezeteket, állami gazdaságokat. Közpénzen esznek-isznak. felveszik a szép gázsit semmiért, azért az öt-hat rágcsálóért. Hát munka ez? A szakma lebecstelenítése! Töm­lőébe az ilyenekkel, a kontárok­kal' Igazi márkás patkányirtók mindössze öten vagyunk az or­szágban, uram. Csak öten értünk ehhez a fortélyos mesterséghez. Az én napi termelésem például ötven tői kétszázötvenig is fut­ja. A rekordom a kétszerese! Né­hány esztendeje teljesítettem egy öreg kanális-labirintusban. Akkor' lettem a Szakma Mestere! — Félezer dög — ámuldoztam. — És miként tetszik produkálni. ebbel, görénnyel, méreggel vagy komplex módón? . Derűs fejcsóválással közölte: — Nem, nem, de még pdkulá- val sem, amivel valamikor az a hammelni kolléga csinálta, mint hírlik. — Hát altkor? — Patkányirtó mesteri tit­kom. Itt, ebben a kis bőrtáskám­ban tartogatom, emelt le a cso­magtartóról egy fekete doboz­szerű alkalmatosságot, s kacsin­tott közbeni A vonat állomáshoz ért, lassított, megállt, A titok tudója búcsúzott, s leszállt. A széles határ gazdaságainak a hombárjaiban, pincéiben, ver­meiben, pöcegödreiben nyüzsgő patkányseregnek sejtelme sem volt. hogy kényelmes de végze- es léptekkel ballag feléjük a rékszemű, mosolygós arcú Mes­ter.-Üj-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents