Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-11 / 135. szám
1968. június 11. 3 Kedd .99 Tv-krimi nyomán — „Ügy' a túl rövid mini? — Rendőrtiszt a tanteremben Leckét nem kaptak, mégis szokatlan izgalommal készültek a következő órára, A lányok azt találgatták: lesz-e olyan csinos, mint az igazi Angyal, a fiúk — akik szintén tudták, hogy egy valódi nyomozónak nincs glória a feje felett — kérdéseket állítottak össze. Ez volt a hangulat a most záruló tanévben 819 fővárosi és egy sor megyei és járási középiskolai osztályban, amikor egy- egy osztályfőnöki órát bűnügyi nyomozótisztek tartottak meg. A másodikosoknak a fiatalkori bűnözésről, a negyedikeseknek az államellenes bűncselekményekről tartottak előadást. A felnőtt a felelős? A jobb „felkészülés” érdekében megelőzőleg a témákkal kapcsolatos filmeket vetítettek a fiataloknak, az órákat tartó rendőrtisztek pedig igyekeztek megismerkedni az iskola környékének „bűnügyi krónikájával”. Ha éppen krimi volt műsoron az előző napon a tv-ben, akkor biztosan azzal kapcsolatos „szakmai” kérdésekkel kezdték a fiatalok. A tapasztalatok szerint a negyedik osztályokban több volt a kérdés, mint a másodikban. Jellemző, hogy legtöbben a felnőttek mulasztásairól beszéltek, alig volt olyan, aki saját kortársainak felelősségéről szólt volna. Csínytevés? — Bűn? Az órákat tartó rendőrtisztek beszámolójából megállapítható, hogy alig akadt fiatal, aki a büntethetőség, a fiatalkorúság fogalmával tisztában lett volna és tudta, hogy 14 éves kor után már büntethető a fiatal. Az is kiderült, hogy a diákok nehezen tesznek különbséget a csínytevés és a bűncselekmény között. Egyesek szerint például a fegyverrejtegetés nem olyan súlyos eset, mint egy talált kézigránát felrobbantása. Arra már az órát tartó rendőrtiszt mondott példát: hogyan használták fel ellenséges elemek saját céljaikra azokat a fiatalokat, akik csak „romantikus” vágyból rejtegettek fegyvereket. Házibuli és a többi... Mutató az elhangzott kérdésekről: Hogyan nevelik a börtönben a fiatalkorú bűnözőket? (Elsősorban munkával és a rendszeres, fegyelmezett életmóddal.) Bekísérhet-e a rendőr valakit, mert túl rövid a miniszoknyája? (Nem.) Hogyan lehet valakiből nyomozó, milyen iskolát kell ehhez végezni? (Érettségi, jogi egyetem.) Mikor nevezi a rendőrség erkölcstelennek a házibulit? (Ez nem rendőrségi, hanem szülői döntés kérdése.) És végül: Miként igyekeznek csökkenteni a fiatalkori bűnözést a hatóságok? Erre a kérdésre mosolyogva így válaszolt a nyomozó: — Például azzal is, hogy rendőrtiszt létemre itt vagyok és osztályfőnöki órát tartok nektek! Magyarországon rendezik meg a vadászati világkiállítást Küldöttközgyűlést tartott a Magyar Vadászok Országos Szövetsége Országos küldöttközgyűlést tartott vasárnap a MEDOSZ Jókai utcai székházában a Magyar Vadászok Országos Szövetsége. Helyet foglalt az elnökségben Fehér Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Földes László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, valamint Kiss Dezső közlekedés- ős postaügyi miniszterhelyettes is. Az elnöki megnyitó után dr. Koller Mihály főtitkár terjesztette elő az országos választmány beszámoló jelentését. Egyebek között elmondotta, hogy az ország vadászterületének 82 százalékát bérlő vadásztársaságok becslése szerint az élő vadállomány tény észértéke megközelíti a félmiiliárd forintot. — Utalt arra, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a vadon tenyésztés megjavítására — itt a legfontosabb az elszaporodott kártevők irtása —, s szükséges a biológiai egyensúly helyreállítását célzó mesterséges tenyésztés fejlesztése. A jelentés szólt a vadgazdálkodás fejlesztési program megvalósításáról, a vadásztöltény- és fegyverellátásról is. Szó esett az eredményekről is. | Az export értéke — a bérkilövés- j sei együtt — az előző évi 26 és fél | millió forintról csaknem 29 és fél i millió forintra növekedett. A be- | számoló kiemelte, hogy megkez- I dödött a felkészülés az 1971-ben | Magyarországon megrendezendő i vadászati világkiállításra. A küldötteik ezután 45 tagú or- | szagos választmányt, 5 tagú or- 1 szágos ellenőrző bizottságot és 5 I tagú országos fegyelmi bizottságot I választottak. Az országos választ- j mány elnöki, illetve főtitkári tisz- > tét a következő négy évre ismét I Vallus Pál, illetve dr. Koller Mi- j hály tölti be. Az összefogás első eredményei Beszélgetés Szabó Istvánnal, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökével Májusban múlt egy éve, hogy munkához látott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, s több mint fél éve működnek a termelőszövetkezetek területi szövetségei. Munkatársunk arra kérte Szabó István elvtársat, a TOT elnökét, hogy válaszoljon a tsz-ek erdekképviseleti szerveinek eddigi tevékenységével, tapasztalatai, val összefüggő kérdéseire. Statisztikai könyvszemle Mezőgazdasági adatok I. 1968. Százhúszezer forint a sarokban Az orosházi járműboltban fültanúi lehettünk, amikor egy fiatal férfi Danuvia motorkerékpárhoz első rugót és egyéb alkatrészeket kért. A boltvezető sajnálkozva közölte, hogy nem tudja kiszolgálni. A vevő felháborodása indokolt volt annál is inkább, mivel a bolt vezetője, mintegy két hete ígéretet tett az alkatrészek beszerzésére. És a rugó az üzletben van. A mintegy 120—130 ezer forint értéket képviselő alkatrészt a Csepel Kerékpár és Motorkerékpár Nagykereskedelmi Vállalat május 22-én szállította. A kísérő számlamásolatban azonban nem tüntette fel a beszerzési árat. Ennek hiányában az áruda nem tudja eladni a portékát. Van, de még sincs. Május 22-én levélben kérte a bolt a szállító céget a számlák kiegészítésére. Sajnos, a nagykereskedelmi vállalat még várat magára... Valaki mulasztott. Megérdemli, hogy ő kapjon „rugót”. Bo—Já— A sorozat most megjelenő kötete a mezőgazdasági termelés 1967. évi legfrissebb eredményeit ismerteti. A kötet első része hosz- szú idősorban mutatja be a mezőgazdasági termelés, az áruforgalom és a felvásárlás alakulását. Ezt követik az élelmiszeripari termelés és a külkereskedelem forgalmának indexei. Megtalálhatók a kötetben az élelmiszeripar, a behozatal és a kivitel legnagyobb volument jelentő mennyiségi adatai negyedéves részletezésben az előző év azonos időszakával ösz- szehasonlítva. A növénytermelés fejezete tartalmazza az 1967. évi végleges vetésterület — a termésmennyiség — és a termésátlagok megoszlását társadalmi szektorok és megyék szerint. Hasonló részletességgel közli az 1967. évi őszi vetésű növények és az állóvetések területi adatait, valamint a szőlő- és bortermelés eredményeit. Az állattenyésztésre vonatkozó közlésekben megtalálható az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek állatállományának alakulása negyedévenként, valamint az egyes állatfajok termelési mutatói (szaporulat), állati termékek termelése, hizlalás eredményessége stb.). A kötet jelentős terjedelemben mutatja be az 1967. év végi gép- összeírás eredményeit. A főbb erőgépeket traktorlépcsőbe sorolva, szektoros és megyei bontásban közli. A fontosabb munkagépek számát is hasonló részletességgel mutatja be. A gépesítés színvonalának, a gépek és fogatok kihasználásának alakulását is a gépesítés fejezete tartalmazza. A munkaügyi fejezetben találhatók a mezőgazdasági keresők társadalmi szektorok és nemek — Hogyan igazolja a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa azt a sok várakozást, amelyek megalakulásához, majd működéséhez lűztek? — Nem vagyunk hatóság, nem vagyunk minisztérium, így a mi munkánkat nem olyan egyszerű lemérni. Az a hivatásunk, hogy képviseljük a termelőszövetkezetek érdekeit és segítsünk a kormánynak olyan agrárpolitika kialakításában, amely legkedvezőbb a parasztságnak és a népgazdaságnak. Ennek a munkának az eredményei nem mindig látványosak. — El kell viszont mondanom, hogy létünkkel kapcsolatban minden érdekelt minisztérium és főhatóság tiszteletben tartja a párt irányelveit, a termelőszövetkezeti törvény előírásait. Ha a mozgalmat érintő bármilyen rendelkezés jelenik meg, azt előzetesen megtárgyalják velünk. Ha a lceznek, apparátusukba a legjobb szakértőket tudták egyesíteni. Ezek a szövetségek — számuk az összesnek mintegy a felére tehető — nem jönnek hozzánk kérdezni, hogy mit csináljanak, inkább mi járunk hozzájuk tanulni. Nagy ambícióval képviselik tagszövetkezeteik érdekeit; közös vállalkozásokat, értékesítő irodákat hoznak létre, szakembereket küldenek az áruátadásokhoz és munkájuk általában csaknem kitaposottnak nevezhető úton halad. — A szövetségek másik fele még nem érte el, hogy munkája ilyen színvonalon alakuljon. Ezek inkább kérnek tőlünk tanácsot és mi szívesen segítünk, gyakran úgv, hogy összehozzuk őket az erősebb szövetségek képviselőivel. — Említhetnénk-e olyan területet, ahol valamennyi szövetség azonos, vagy legalábbis hasonló feladatokat talál? — Természetes, hogy ilyen teszerinti megoszlásara vonatkozó' kormánv a IVIinisztertanács a me— ., .. . —, , adatok Vr a feiezet tártnralia a Kormány, a ívuniszíertanacs a me rulet jo néhány van. Én egyet adatok. Ez a fejezet tárgyalja a I zogazdasagot akar csak részben is emelnék ki közülük, a sokat emtermelőszövetkezeti tagok számát érintő kérdést tárgyal, akkor az iPEPtett eevenincús íent szövetkezeti típusok, valamint a ülésen mi jelen vagyunk, kifejt mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak megoszlását kor- és nem szerint, továbbá a mező- gazdasági termelőszövetkezeti tagság jövedelmének alakulását, a készpénzelőlegek és munkabérek folyósítását. Ugyanitt találhatók első ízben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek társulásainak főbb munkaügyi adatai. A mezőgazdaságból történt felvásárlás mennyiségéről, összetételéről a felvásárlási fejezet ad részletes tájékoztatást. A fontosabb termény-, zöldség-, gyümölcs-, bor-, valamint vágóállat- ás állati eredetű termékfelvásárlást cik-1 kénként is részletezi a fejezet, és j a termény-, az állatpiaci, az állatvásári forgalomról és átlagárakról megyei bontásban is áttekintést ad. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodásának 1967. évi legfontosabb adatai előzetes tájékoztatást adnak a gazdálkodás eredményeiről. / A „Mezőgazdasági adatok” sorozat 1968-ban ismét négy kötetben jelenik meg. Ezek a kötetek is lényegileg a korábbi évek gyakorlatát követik, szerkesztésük azonban jobban megfelel a gyakorlati használat céljainak. Huszonegy film a zsűri előtt Vasárnap Győrött befejeződött Az országos vidéki amatőrfilmszemle, amelyen 21 film került zsűri elé. A Vörös Csillag Filmszínházban megrendezett záróünnepségen Herskó János filmrendező, a zsűri elnöke átadta a díjé, a kiemelt ezüstdijat és a zsűri jutalmát Faragó Mihály (Fertőd) Kis vérszopók című filmje, az ezüstdíjat Miegend Árpád (Székesfehérvár) Hullámok című filmje, és Gulyás—Mátis (Miskolc) jakat. A kiemelt aranydíjat Nagy Elnevezték prófétának című film- János (Debrecen). Odú című film- j je kapta. hetjük véleményünket. — Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mások nem törődnek a parasztság, a termelőszövetkezeti mozgalom érdekeivel, vagy hogy korábban ezeket az érdekeket senki nem viselte szívén. Most azonban létünkkel és közreműködésünkkel a kormány talán közelebb került a mozgalom vérkeringéséhez, közvetlenebbül kapja a szükséges információkat és állás- foglalásokat. — Tudjuk, hogy ennek a folyamatnak az előrehaladása nem mérhető. Szeretnénk azonban mégis valami konkrét példát hallani. — Sok példát tudnék említeni. Korábban például a Magyar Nemzeti Bank mereven ragaszkodott a fogyasztás és a felhalmozás előírt arányaihoz alyan tsz-ekberv is, ahol ez komoly bonyodalmat okozott. Sikerült elérnünk, hogy a bank elnöke rendelkezést adjon ki: ezentúl egyedileg vizsgálják meg az eseteket és ne ragaszkodjanak mereven korábbi előírásokhoz. A Belkereskedelmi Minisztérium egy tervezett rendelkezése előírta volna, hogy a tsz-bormérések- ben ugyanazokat az előírásokat alkalmazzák, mint az állami üzletekben. Ez az „egyenlőség” a tsz-eket versenyképtelenné tette volna. A rendelkezés végül is úgy jelent meg, hogy a tsz-ek maguk dönthetnek, milyen árakat alkalmaznak. — A területi szövetségek azonban talán közelebb esnek a szövetkezetekhez. Mi a véleménye a szövetségek mai helyzetéről? — Érdekes folyamat játszódott le a megalakulás óta eltelt hónapokban. Amint differenciáltak az egyes termelőszövetkezetek, úgy differenciálódtak a területi szövetségek is. A jobb adottságokkal rendelkező vidékeken alakultak magasabb anyagi alappal rendela vállalatok és a tsz-ek között. Jogilag I egyenrangúak vagyunk, a termelőszövetkezet ugyanolyan szocialista szektor, mint az élelmiszer- ipari vállalat, sőt, a minisztériumuk is közös. Amíg azonban a 3100 tsz szétforgácsolt erejével a vállalatok, sőt trösztök koncentrált ereje, nagy jogügyi apparátusa állott szemben, az egyenlő partnerségről alig beszélhettünk. Ma már elértük, hogy sok száz jogász dolgozik a termelőszövetkezetekben közvetlenül, ezenkívül pedig egy-egy területi szövetség több tucat tsz egységes fellépését teszi lehetővé. Persze az út az egyenlő partneri viszony teljes megvalósulásáig hosszú lesz még. — Sok vita dűl ma a tsz-tag- ság soraiban. Vitákat váltott ki a háztáji földek új rendezése, a tagnyilvántartások felülvizsgálata, vagy például az a tény. hogy egyes gyenge tsz-ekben is magas prémiumokat vesznek fel a vezetők. A TOT munkája kap- csolódik-e ezekhez a kérdésekhez? — Hatósági feladatokat mi nem láttunk el és nem akarunk ellátni a jövőben sem. Azonban a pártoló tagokkal való embertelen bánásmód vagy az öregek kisem- mizése mozgalmi, politikai kérdés is. Az érdekvédelmi szervezetek legfontosabb feladata szerintem itt az, hogy emberségre neveljék saját tagszövetkezeteik vezetőit és tagjait. A tsz-vezetők javadalmazásáról a közeljövőben ad ki javaslatot a TOT. Persze sok részletkérdés is nyitott még, például a tsz-ek és közös vállalkozások pénzgazdálkodásával, anyagi elszámolásaival kapcsolatban. Én úgy gondolom, nem ellentétes az érdekképviseleti feladattal, ha a TOT vagy a szövetségek erre is megpróbálják majd tevékenységüket kiterjeszteni. Gondolkodnunk kell ezen és reméljük, találunk megoldást. F. B.
