Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-07 / 132. szám
f#68. június 7. 4 Fentek Ünnepség a madarak és fák napja alkalmából Jól sikerült iskolakiránduláson ünnepelték Lökösházán a „Madarak és fák napját”. A község határában levő erdőben a gyerekek vidám játékkal töltötték a délelőttöt. A nap fénypontja, a hagyományos tanár—diák labdarúgó-mérkőzés volt, amely a savó- kastól eltérően döntetlenül végződött. Az utóbbi években ugyanis a diákok — tekántélytiszteletet félretéve — mindig ..két vállra fektették’' tanáraikat. A találkozó a rendes játékidőben 6:6 arányban végződött, s a 2x15 perc hosszabbításnak a hirtelen jött zápor vetett véget. Így aztán a végső eredményre egy újabb évet kell várni. A közelgő vizsgák előtt diákoknak és tanároknak is jó kikapcsolódás volt az egész- napos kirándulás. Szigorúan büntetik az élő vizeket szennyező vállalatokat Az Országos Vízügyi Hivatal tájékoztatása Hazánk aránylag bő vizű or- engednek be tisztítás nélkül fo- szágnak számít, mégis komoly ! lyóinkba. patakjainkba és tavaink. gondot jelent az ipar és a lakóte lepülések vízellátása. Az élő vizek java részét szennyezik, az j ba. A műtrágyákkal és egyéb vegyszeres anyagokkal telített földekről is sok vegyszeres anyag iparvállalatok és a települések kerül be természetes vizeinkbe, szennyvizeit sem tisztítják olyan : ami árt közegészségügyünknek is. mértékben, ahogyan azt köz- egészségügyünk és népgazdaságunk megkívánná. Miután az Országos Vízügyi Hivatal foglalkozik a vizek szeny- nyezésének megakadályozásával, kérdést intéztünk Kádár László főmérnökhöz: — Hogyan foglalható össze a mai helyzet, és milyen intézkedéseket tesznek az élő vizek szennyezése ellen? — Vizeinket — mondotta a főmérnök — nagymértékben szeny- nyezik vegyi anyogakkal. Olajos, fenolos, ásványi sókkal fertőzött és másképpen szennyezett vizeket A hagyományok nyomdokain H agyomány már. hogy az építők napját minden év júniusában ünnepeljük. Ezen a napon köszöntjük az építő- és épitőanyagipari, valamint a faipari dolgozókat, akik becsületes munkájukkal teszik szebbé, jobbé életünket, és a társadalom egyre növekvő igényeinek kielégítésére mind korszerűbb építési módszereket alkalmaznak. korszerűbb termékeket állítanak elő. Ennek a napnak hagyományos múltja van. Az építőipari dolgozók között sokan voltak a múltban is olyanok, akik az akkori elnyomás, üldözés közepette nemcsak a termelésben álltak helyt, hanem a munkásosztály életének jobbátételé- re áldozatokat ts hoztak. Megyénkben már az 1920-as években harcot folytattak a jobb életért. Az akkori idők bátor veteránjai: Hrabovszki Mihály, Filipinyi János, Kozma Péter ma is aktív szerepet töltenek be a szakszervezeti, munkásmozgalmi életben. G yökeres változást a felszabadulás hozott, a munka új tartalommal telt meg. A második világháborúban nagyon sok lakás semmisült meg, sok vált lakhatatlanná, és a szomorú örökséget még tetézte az is, hogy az épségben maradt lakások igen nagy része a legszerényebb követelményektől is elmaradt. Az építőipari dolgozók az újjáépítés során éjt nappallá téve állították helyre a romos lakásokat. A munkásosztály helyzetével kapcsolatos párthatározat és a 15 éves lakásépítési távlati terv ti) módszereket követelt meg: a lakásépítéseket gyorsabbá, az építőanyagokat korszerűbbé kellett tenni. Ennek az új követelménynek az építők becsületesen eleget tettek, a hagyományos módszereknél mindinkább korszerűbbeket alkalmaznak. a korszerűsítés első lépése a falazóblokkos technoló- gia volt, az 1961—1965 években már a lakásoknak 43 százalékát építették ezzel a módszerrel. Az elmúlt 10 év alatt megyénkben 16 426 lakás épült fel, amelyből 4280 lakás állami es szövetkezeti, 12 146 lakás pedig állami támogatással magánerőből készült. A növekvő Igény, a lakásépítési terv végrehajtása mindinkább korszerűbb módszereket kíván, s ennek pedig a paneles építési mód felel meg. Ezért a megyei párt- és tanácsi szervek örömmel fogadták a Békéscsabai Téglagyár vezetőinek és a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak azt az elgondolását, hogy a lakásépítéseknél a panelgyártásos építkezést vezetik be. ami egyúttal egy új építési mód megszületését is jelenti. Az új építési mód alkalmazásával az építőipari dolgozók korszerűbb épületeket építenek, az építkezések idejét jelentősen megrövidítik. Ez az építési mód, amit a dolgozók és a műszakiak lelkes munkája biztosít, azt jelenti, hogy megyénk lakásállománya európai műszaki színvonalon és gazdaságosan, évente több száz lakással bővül. Az építőipari dolgozók az elmúlt években a szocialista munkaversenyben is becsülettel helytálltak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50 éves évfordulójára tett felajánlásaikat teljesítették, és bizonyos az Is. hogy az idén, a Kommunisták Magyarországi Pártja 50 éves évfordulójának tiszteletére indított munkaversenyben Is újabb sikereket érnek el. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat tavaly 226 lakással többet adott ái, mint öl évvel ezelőtt. Az utóbbi öt évben többek között olyan nagyberuházásokat valósított meg. mint a Békéscsabai Konzervgyár. az Orosházi Üveggyár, a tv-reléállomás a pusztaföldvári gázüzemi termelőberendezés. A megye téglaiparának dolgozói pedig az építőanyaghiány enyhítésére csak az elmúlt évben terven felül több mint 11 millió téglát és több mint 6 millió cserepet bocsátottak népgazdaságunk rendelkezésére. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat 1970-re áttér Békéscsabán a téglának földgázzal történő égetésére, és mintegy 52 milliós beruházással automata szárítót létesít. Ezzel kiküszö bölik az eddigi nehéz fizikai munkát, és megszüntetik az egészségre káros munkahely-eket. Az Orosházi Üveggyárban az üzemkezdés óta mintegy 6 millió forintot fordítottak szociális beruházásokra. Az újabb beruházással 1972-re a síküveggyártási üzemrészt nemcsak hazánk, hanem Európa egyik legkorszerűbb üzemrészévé fejlesztik. ! ddigi munkásságukért is elismerés illeti a mindig újabb és újabb építési módok alkotóit, végrehajtóit. Az építők napján ezért szeretettel, megbecsüléssel köszöntjük majd az építő-, az épitőanyagipari és bűnért dolgozókat. Berki László s Békés megyei Tégla- és Cserépipari Váll..igazgatója. E SZARVASI BÚTOROK MESTEREI Csak az iparunk naponta 6 millió köbméter friss édesvizet igényel, amit többszörösen megforgat. Javarészt már szennyezetten engedi vissza élő vizeinkbe. Az adatok szerint a napi 6 millió köbméter víznek csaik 17 százaié ka kerül vissza tisztított állapotban, illetve csak ennyit lehet újólag hasznosítani. Városaink, falvaimk települései naponként másfél millió köbméter vizel igényelnek csak ivásra, háztartási célokra és tisztálkodásra. Ebből a mennyiségből legalább 900 ezer köbméter válik szennyezetté. A háztartási vízmennyiségnek is csak 16 százalékát lehet újra felhasználni, a többi erősen szennyezi élő vizeinket. — A szennyvíztisztító és deri- töberendezések kétségtelenül sokba kerülnek és ezért az iparvállalatok inkább megfizetik a vizek szennyezéséért kirótt büntetéseket. minthogy szennyviztiszti; tásra rendezkedjenek be. — Ez a helyzet hamarosan megváltozik, mert a jövőben az eddigi büntetésnek két-három-, sőt ötszörösét kell fizetni, ha ismételten szennyezik természetes vizeinket. Ezek a bünietéspénzök többet tesznek majd ki. mint egy tisztítóberendezés létesítésének költségei, tehát az olajfinomítók- n:»K és egyéb vegyi üzemeinknek inkább lesz érdeke derítők építése. mint a maximális büntetések í kifizetése. Az Országos Vízügyi Hivatal 12 vízminőségi felügyelőséget állított fel. Hmelyek állandóan figyelik természetes vizeink szennyezését. . Ahol rendellenességet tapasztal- | nak, ott haladéktalanul közbelépnek. Az előírásokat érvényesítik, és gondoskodnak a maximális büntetések kirovásáról. Az így befolyó összegeket szenny víztisztítók létesítésére használják fel. Zs. L. A Szarvsai Mezőgazdasági és Faipari Ktsz termelése évről évre fejlődik. Az idén — rekordmeny nyiségben — több mint 9 millió értékben rendelt tőlük bútoro kát a kereskedelem. Összesei mintegy 13 milliós elöirányzato kívánnak az év végéig teljesíteni A népszerű Szikra kombinált szekrényből 400, a hálószobagar nitúrából 600 készül az idén. Újdonság a modem vonalú, világos fából gyártott garnitúra, amely a legkorszerűbb igények nek is megfelel. Lakossági meg rendelésre sok egyedi darabol, beépített konyhabútort, készíte nek. Felső képünkön: munkában a fényezőgép. Gondoskodnak a jövő asztalos utánpótlásáról is. A szövetkezel tanműhelyében huszonketten ismerkednek a szakma fortélyaival, közöttük érettségizett tanú lók is vannak. Jobb oldali ké púnkon: hagyományos asztalos szerszámmal ultramodern béréi, dezési darab készül. Fotó: Esztergály Rändern a K<W Ománban-frémtörfét*iet28. Wocheck fővárosi pályafutásának csakhamar híre futott. Szerencsére csak kevesen tudták, a valódi tudós bemutatkozása Berenden történt. Megérkezett egy törpebusz, kiszállt belőle egy ősz ember, beleszagolt a levegőbe. Elmosolyodott. — Itthon vagyunk Hilde — mondta — érzem a szagáról. Hilde felmarkolta a bőröndöket, senkit nem engedett a professzor holmijához nyúlná. A légényszállásón kaptak két szobát, de ezeket úgy berendezte az igazgatóság, hogy bármelyik szálloda büszke lett volna rá. A professzor azonnal a részlegéhez sietett. Hildet már ott találta. Az asszisztensnő néhány pultot áthelyeztetett, néhány asszimilátort és lepárlót új sorrendbe rakatott. A vállalat irat- táróból közben felhozták az osztály kutatási programját. Wocheck doktor pedig bezárkózott az irodájába. Mire kijött onnan, hogy megkezdje a munkát. addigra ez az egész előkészület lebonyolódott... ...Gömöry doktor egy egész napot és egy estét szánt Wocheck professzor napirendjének felderítésére. Mindenekelőtt körüljárta a budai házat és megállapította, hogy a villához egy nagy park csatlakozik, amelynek közepén egy pavilon található. A falak nélküli nyári épülethez tamariskus bokrok kisérte sétány vezet, amely az épület udvari kapujától kacskaringósan halad a célja felé. Észrevette azt is, hogy a professzor — miután vacsoráját elkölti — egy ideig még a rádiót hallgatja vagy a tv-t nézi és ezt követően, a nyári helyiségben levő villanyt felgyújtja. Egy hintaszékben foglal helyet és újságot olvas. Felderítés közben egészen a magányos házig merészkedett élőre. A bentiek gyanútlanok vóltak. nem gondoltak arra. hogy ezen az estén minden moccanásukat figyelő szempár követi. Ejfél felé járt az idő, amikor a professzor nyugovóra tért. Gömöry ekkor megállapította, hogy a professzor a lakóháztól a pavilonig terjedő utat ötven másodperc alatt teheti meg és azt is kiderítette: a ház kapujából nem lehet megállapítani, hogy a pavilonban nem ég a villany. A pavilont a kerítéstől mintegy negyven méternyi, bokrokkal benőtt vadon választotta el. A kerítés ezen a ponton alacsony volt, és úgy tűnt, hogy egy életerős férfinak nem okozhat gondot azon átugrani. Kifelé menet az utcasarki lámpát egy kődarabbal leütötte és úgy gondolta, hogy ezzel a terepet már kellőképpen elő is készítette. Másnap reggel — ez volt az akció lebonyolítására megszabott utolsó nap — Schirmbáum korán ébredt. Nagy nehezen életet vert Gömöry doktorba és azonnal haditervük elkészítéséhez láttak. Amikor beesteledett, a Volkswagent, amellyel a helyszínre mentek, a kis utca elején leállították. Ezután gyalogszerrel, Wocheck háza elé osontak. Tíz óra lehetett, amikor Schirmbaum átugrott a kerítésen. Jól emlékezett a professzort ábrázoló fényképre, amelyből néhány darabot most is magával hozott. A szobából kiszűrődő fényben a vacsorázó professzort a fényképen látható személlyel azonosította és megállapította, hogy ezt a személyt keresi. Ezután a bokrok mögé, a sötétbe húzódott Ólomlábakon jártak a percek és doktor Wocheck egyelőre semmiféle hajlandóságot nem mutatott arra, hogy elhagyja a szobát. Schirmbaum kínjában a tenyerébe mélyesztette körmeit, hiszen a késedelem végzetes következményekkel járhat, a teherautó egy percig sem vár, ők pedig egy ájult emberrel a karjukban az országúton maradnak. Ráadásul azt sem tudják, mit csináljanak Wocheck- kal. Az ütés — mert egy pillanatig sem kételkedett abban, hogy le kell a professzort ütnie — ilyen idős korban végze-
