Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-06 / 131. szám
W68. június 6. Csütörtök Kérünk technológiai utasítást is Mostanában több szőlőtulajdonos panaszolja, hogy a TU- ZÉP-telepen árusított szőlőkarók megvékonyodtak, Az eladási ára ugyanakkor a múlt évihez képest, vastagabb lett. Majdnem kétszeres. Az újdonsült karót kalapáccsal vagy fejszével nem lehet a földbe kényszeríteni, mert derékba törik. Leggyakrabban a karó két vége vastag, Két jó hír az AKÖV-től ADR1AI-EXPRESSZ Június 18-tól ismét közlekedik az Adriai-expressz. A buszjárat szeptember 15-ig minden kedden Miskolcról indul, Békéscsabát délelőtt 10 óra 21 perckor, Orosházát 11 óra 7 perckor érinti, majd j Szegeden, Újvidéken át másnap délután érkezik Dubrovnikba. Az utasok szállodai elhelyezéséről Banja Koviljacán gondoskodnak. A járat már ismert, tavaly is sokan utaztak ezen a megyéből a jugoszláv tengerpartra. A 850 ki- | lométeres útra az AKÖV kényelmes autóbuszt biztosít. ZART TEHERGÉPKOCSIK Az AKÖV eddig a fűszer-, gyümölcs- és mjs kényes áru szállítását nagy távolságon is ponyvatetős tehergépkocsikon bonyolította le. A ponyva nemegyszer beázott, ami miatt károk keletkeztek. A vállalat most három 8 tonnás, teljesen zárt Skoda gyárt-1 mányú tehergépkocsit vásárolt, amelyen fűszeráru, gyümölcs-, bú- j tor és mindenféle darabáru biztonságosan szállítható. A HUN- GAROKAMION Külkereskedelmi Vállalat megbízásából exportszállításokat is lebonyolít majd. a közepe pedig vékony, törékeny, mint a nádszál. Lehetséges, hogy az erdőgazdaság, amely ezeket a karókat gyártja, nem foglalkoztat MEÓ-t, de az is lehet, hogy a TÜZÉP megbízottja, amikor átvesz egy-egy szállítmányt, szemet'huny a kötegek felett. Addig is, amíg az erdőgazdaság fűrésztelepén visszatérnének a régi típusú szőlőkaró gyártására, javasoljuk, hogy az erdőgazdaság adjon ki technológiai utasítást a legfrissebb gyártmány földbe verésére. Nem nagy kérés ez, hiszen egy prospektus most sokat segíthet. A bajokat azonban mégiscsak úgy lehetne legeredményesebben orvosolni, ha olyan szőlőkarót gyártanának, amelyik nem karcsú sem középen, sem pedig a két végén, amelyik állja a kalapácsot vagy a fejszefokot, s amit el is lehet találni földbe helyezéskor. —sik. Tánczenekarok és énekesek nyári randevúja VIT-bólt rendez június 8-án, szombaton este a medgyesegyházi művelődési otthonban a mezőko- | vácsházi járás KISZ-bizottsága, a Járási Művelődési Központ és a művelődésügy osztály Tánczene- karok és táncdalénekesek nyári randevúja címmel. A találkozón a gyulai LÉLU-zenekar játszik. A rendezők gondoskodtak arról, hogy a közönség is vetélkedjen, | ugyanis VIT szellemi totószel vé- i nyékét adnak a belépők mellé. A | legjobb megfejtőknek értékes dí- I jakat osztanak ki. napnál tartunk, holnapután hajnalban vár bennünket a batár. — Még mindig nem mondhatod el,-hogyan visszük ki? — Aki kíváncsi, hamar megöregszik. Kivisszük és kész. Gömöry délelőtt az egyetem közelében levő presszóba ült le kávézni. Tudta, a mérnökjelöltek számontartják tudósukat.* Nem csalódott. Beszélgetők elújságolták egymásnak, hogy némely dolgozaton K. H. W. szignót találtak, következésképpen Wocheck az egyetemen dolgozik. Ezután Gömöry besétált a pirostéglás épületbe. Az egyik pedellust állította meg, és elmondta neki, hogy disszertációja ügyében Wocheck professzorral kellene beszélnie. — Nézze, öregem — mondta dr. Gömöry, és egy húszast csúsztatott az altiszt kezébe —, a dolgozatomban hibát vétettem. Fel szeretném hívni erre Wocheck professzor úr figyelmét, és meg akarom kérni őt arra, adjon módot, hogy kijavítsam. Az altiszt a fejét vakarta. Aztán eltűnt, hogy kisvártatva egy cédulával térjen vissza. — Én nem mondtam semmit — suttogta —, de a tanulmányi osztály ezen a számon szokta a professzor urat felhívni. Gömöry az első telefonfülkéből a szám szerinti tudakozót hívta. — Megmondaná kérem, kié ez a telefonszám? — Egy pillanat türelmet kérek ... — szólt a tudakozó, majd egy budai címet diktált... Ma már másodszor jelent meg az egyetemen Wocheck professzor és Hilde, Tempósan sétáltak fel a főlépcsőházba, a rektori hivatalba. Wocheck professzor úgy látszik, kissé nagyot hall, mert Hilde jó hangosan beszél vele. Természetesen németül. A növendékek áhítatos és rajongó szemmel figyelték a huszadik század egyik leghíresebb kutató vegyészét. A rektori hivatalból degeszre tömött aktatáskával jött ki Hilde. Mogorva pillantást vetett a titkárnőre és távoztakor úgy becsapta az ajtót, csak úgy dörren t. Ezután az illusztris tudós, titkárnőjével a közeli presszóba ült be, ahol teát rendelt. A szerencsés diákok, akik tanúi voltak az eseménynek, elfogódottan nézték az ősz férfit és cerberusát. Wocheck az aktatáskából találomra kiemelt egy dolgozatot. Kíváncsian belelapozott, majd zsebéből piros irónt vett elő. Áthúzott néhány passzust, s a számítások eredménye alá írt óriási kérdőjeleket. És miután átfutotta az oldalakat, a dolgozatok végére öklömnyi betűkkel ezt a szignót rajzolta: „K. H. W.” — Itt nincs hamuka, öregem — mondta egy diák —, ha az öreghez kerül a diplomamunkám, akkor kezdhetem elölről az első általánosban. Egy diáklány odahajolt a partneréhez. — Ha te is ilyen szálkás vén- ség leszel, már most mondd meg, hogy új vőlegény után nézzek. Nemsokára Wocheck és Hilde elhagyta a presszót. Az asszisztens fizetett és elmentében azt mondta a felszolgálónak: — Mindennap itt fogok teázni a főnökömmel — langyos teát kérünk, de olyan erős legyen, mint a konyak. Amikor kimentek, a felszolgálónő a kávéfőzőnőhöz fordult: — legalább "borravalót adott volna. (Folytatjuk) 5 Sikeres volt a megyei eszperantó tanulmányi verseny Június első vasárnapján a gyulai 2. számú általános iskolában rendezte meg a Békés megyei Eszperantó Bizottság és a Gyulai Városi Tanács Művelődésügyi Osztálya az első eszperantó nyelvű tanulmányi versenyt az általános és középiskolai tanulók részére. A versenyre öt járásból mintegy 23 tanuló érkezett. A 10—14 évesek csoportjában az első három helyen végzett Ambrus András, Kárnyáczky Rozália gyulai és Szarka Péter lökösházi iskolás. A ! középiskolások közül a megosztott első dijat kapta Rákosi Péter és ; Vaszkó Katalin békési, második | lett az orosházi Lőrincz Ágota és | Fülöp Katalin, harmadik Schneider Magdolna eleki diák. Ez a tanulmányi verseny országosan is egyedülálló. Az ér- j deklődés olyan nagy és a színvo- \ nal olyan magas volt, hogy a ver- j seny rendezői elhatározták, hogy S hasonló feltételek mellett jövőre | is megrendezik a megyei eszperantó tanulmányi versenyt. Az ezertizenhatos szellemében Négy évvel ezelőtt adta ki vezésében. Az igények, lehetősé- a KISZ Központi Bizottsága az gek, elvek hármas egysége felúgynevezett szabad idős határoza- tétlen kell, hogy tartalmazza az tot az ezertizenhatost. E hatá- ! adott kor indukálta hatásokat es rozat tartalmazza azokat az irány- j feladatokat. Az egyre növekvő is- elveket amelyek megvalósítandó 1 meretanyag feldolgozása, a világ feladatként állnak a KISZ-szer- , új jelenségeinek helyes értelmevezetek előtt, a fiatalok kultúrált, 1 zése és magyarazata, a folytonos 11 : Jg iilnolórtíni IrólVíóe »Y1 i nrl _rYlí n r\ dl — tartalmas programú szabad idő felhasználásának megvalósításában. Szerte az országban, így Békés megyében is a városi, járási tanácskozások után ezekben a napokban a megyei kulturális fórumok adnak számot a határozat végrehajtásáról, illetve annak gyakorlati módszereiről és a megvalósítás lehetőségeiről. A békéscsabai kulturális fórumon a megye több mint száz KISZ-delegátusa foglalkozott az 1016-os határozat általános és speciális Békés megyei problémáival. A program, mely célul tűzte ki a fiatalok szabad idejének tartalmas kitöltését, nem kampány- feladat. Ez mindjárt kiderült akkor, amikor a küldöttek — már a csabai találkozó előtt is — számot vetettek a rendelkezésre álló lehetőségek és a jelentkező igények, valamint a határozat elvi állásfoglalásának három determinánsával. Az egyr© nagyobb lehetőségeket nyitó gazdasági fejlődés szélesre tárta a kapukat a szórakozni, művelődni vágyó fiatalok előtt. Ha pusztán annak a reprezentatív vizsgálatnak a számadatait tekintjük, amelyek háromszáz megyei fiatal szabad idejének felhasználását szemlélteti, elégedettek lehetünk. Látogatottak a könyvtárak, magas a színház- és moziba járók száma, gyakran kerül sor neves előadók ismeretterjesztő előadására a többségben jól felszerelt ifjúsági klubokban. Mégis, a mennyiségi mutatók mellett nem hanyagolhatok el az olyan kvalitatív jellemzők, mint a kölcsönzött könyvek téma szerinti megoszlása, vagy éppen az ifjúsági klubok műsorának nem számszerűsíthető, műfaji összetétele, ismereteket adó nevelési, szórakoztató nívója. A fiatalok igényének növekedése, differenciálódása szerves egységben van a tömegkommunikáció fejlődésével, hatásával. A küszöbön áll a munkaidőcsökkentés és ez nem kis feladatot ró a KISZ-re, a szabad idő racionális kitöltésének megszerideológiai képzés mind-mind alkotó elemét képezik a szabad idő felhasználás komplex kérdésének. Természetesen — mint erre a fórum is rámutatott — a célok közössége csatasorba állít más, elsősorban kulturális intézményeket is. Éppen e feladatkör pole- mizációját tűzte maga elé a kulturális fórum egyik szekciójának ülése, pontosabban a KISZ és a népművelés kapcsolatának vizsgálatát. Általános volt az a vélemény, hogy ahol a KlSZ-szerve- zetek ifjúsági klubjainak működtetése nehézségbe ütközik — főként annak anyagi kihatása miatt —, ott célszerű még inkább kiszélesíteni a klub és a művelődési ház kapcsolatát a közös finanszírozáson túl, közös vezetőség létrehozásában is. Ezt igazolja egyébként az a megállapítás is, mely szerint „a KISZ, az aktív ifjúsági mozgalom színes, eleven mozgékonysággal töltheti meg a népművelés intézményeinek viszonylag stabil kereteit.” Speciális Békés megyei témával foglalkoztak a fórum hármas számú szekciójának küldöttei. Időszerű, megyénk lakóinak mintegy 15 százalékát érintő probléma a tanyai lakosság bekapcsolása a népművelésbe. A fórum tevékenyebb, élőbb mozgalommá szeretné tenni az évenkénti Tanyanapokat, elsősorban az igények valósághű felmérése alapján. A Tanyanapokon túl persze lehetőség van a felolvasó estek és a TIT-rendezvények gyakoribbá tételére is. A Békés megyei Kulturális Fórum, amelyet Ifjúság és népművelés címmel rendezett a KISZ megyei bizottsága, hétfőn fejezte be tanácskozását. A fórum nem elégedett meg pusztán a tapasztalatok összegezésével, hanem alkotó módon, az 1016-os szellemében konkretizálta a gyakorlatban használható módszereket és példákkal szolgál a fiatalok szabadidő-felhasználásának kérdésében, a művelődési, kulturálódási formák tökéletesítésében. Brackó István SS gyári portásokat fokozott büntetőjogi védetem illeti meg A Büntető Törvénykönyv a hi- lásfoglalásában kimondta, hogy a vatalos személyeknek fokozott I gyári portást szolgálatában ugyanbüntetőjogi védelmet biztosít az ellenük elkövetett támadással, erőszakkal szemben. Vannak azonban, akiknek — jóllehet, nem hivatalos személyek — a BTK ugyanazt a büntetőjogi védelmet biztosítja, mint a szorosan vett hivatalos személyeknek. Ezek közé tartoznak például a közlekedési. a távközlési vállalatok szolgálatot teljesítő alkalmazottai, továbbá a közfeladatot ellátó polgári őrök. Az ítélkezési gyakorlatban bizonytalanság volt a tekintetben, hogy e polgári őrök fogalma alá vonható-e a gyári portás is. A! Legfelsőbb Bíróság legutóbbi ál-1 az a védelem illeti meg, mint a hivatalos személyt. Tevékenységük ugyanis az üzem rendje és biztonsága szempontjából jelentős. Egy nyomdász emlékére Kner Ima-e és művének folytatója, fia, Izidor vezetése alatt vált világhírűvé a gyomai nyomda. Kozma Lajossal, a neves grafikussal együtt az új •magyar könyvművészei kialakítói és a klasszicista tipográfia korszerúsítői voltak. Nevüket itthon és külföldön különösen az Északi Írók Sorozata, a Kner Klasszikusok és a Magyar Bibliofil Társaság általuk nyomtatott, különféle kiadványai tették ismertté. Az utódot, Kner Imrét a . fasiszták 1944-ben elhurcolták és meggyilkolták. A neves gyomai műir.tézct folytatja a nagyszerű hagyományt és a magyar könyvművészetnek ma is egyik központja. A könyvkülönlegességek bibliofil ágazatában például több könyvet bocsát ki, mint a felszabadulás előtt. A szedők, díszítők, gépmesterek, tervezők, könyvkötők, berakok régi mestergárdájából még szép számmal élnek és dolgoznak ott, átplántálva ennek a nemes, művészi iparágnak a tudományát fiatal követőikre. A napokban rövid gyászjelentés látott napvilágot a Népújságban arról, hogy hetvenkét éves korában váratlanul elhunyt Malatinszky Lajos, a gyomai Kner Nyomda vezetője. Emlékének tartozunk azzal, hogy néhány sorban megvilágítsuk az intézet életében betöltött szerpét. Malatinszky -elv társ fiatal korában került a nyomdába és szakmájának, mondhatni. szerelmesévé vált, annak minden ágában teljes értékű mesterré képezte magát. Kne- rék felfigyeltek rá, mint olyanra, akiben az egyszerű szakmai érdeklődésnél jóval több lakozott; technikai, művészi fejlesztési törekvéseiket felfogta, magáévá tette és minden képességét, idejét, erejét ennek szolgálatába állította. Idővel kitűnő nyomdásszá, az üzemi élet széles látókörű szervezőjévé fejlődött. Szaktudása mély irodalmi műveltséggel párosult. Ezt, valamint haladó gondolkodását mind munkatársai, mind pedig liberális nézetű munkaadói elismerték, bíztak benne s fáradhatatlan életkedve még gazdagabb alkotómunkára serkentette mindnyájukat. Mi sem természetesebb, hogy a felszabadulást kitörő örömmel fogadé kollektíva, Malatinszky elvtárssal az élen. új- jult erővel látott munkához, most már a népi művelődés szolgálatában, annak kiteljesítése érdekében. Sajnos, adódott egy aránylag rövid időszak, amikor az a veszély fenyegetett, hogy a gyomai Kner Nyomda hivatalos űrlapok nyomtatvány- műhelyévé szűkül. Malatinszky elvtárs egyike volt azoknak a keveseknek, aki adatokkal, dokumentumokkal, a nyomda egész történetével bizonygatta mindenütt, ahol kellett és lehetett, hogy ez az intézmény meg kel], hogy maradjon a maga művészi alkotó szintjén, mert ezzel szolgálja legjobban, leg- hasznosabban a nagy múltú magyar nyomdaipar sokszínű tevékenységét. Váratlan halála szocialista nyomdakultűránk kiteljesedéséért küzdő önzetlen, becsületes elvtárs életére tett hirtelen pontot. Emlékét nemcsak közvetlen munkatársai, de mindazok megőrzik, akik Gyomén, a megyében és a megyehatárokon túl ismerték, becsülték az immár nyolcvanhét éves, híress gyomai nyomda 72 esztendős mesterét, Malatinszky Lajost. H. R. Ankét a Lássátok, felelm-rői Szeghalmon A Sárréti Napok egyik utolsó | sor közte és a jórészt fiatalokból rendezvénye volt a szeghalmi Ady álló nézők között. A film alkotó- iUrnszinhazbarii tartott^ fi Imánkét, , ja részletesen foglalkozott azokkal a problémákkal, amelyekkel a Lássátok, feleim című új ma- 1 gyár filmről. A vetítésen részt ] . , . vett az író-rendező, Fazekas La- ! írónak és rendezőnek meg jós is, és a bemutató után érdé- kellett küzdenie a film elkészíté- kes vitára, beszélgetésre került • sekor.
