Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-04 / 129. szám
1S®8. június 4. 4 Kedd Budapesti megrendelésre is termelnek az endrődi szabók Az Endrődi Szabó Ktsz az első negyedévben csak közvetlenül a kiskereskedelemtől kapott megrendelést, áprilistól azonban a nagykereskedelemnek, főként pedig — alvá'lal- kozásban — két budapesti ktsz- nek is termel. Az utóbbiaknak női nyári ruhát, hálóinkét, bébi alsóruházati cikkeket, exportra. A konfekciós részleg fiúnadrág gyártását ;s megkezdi. A munkaellátottság már novemberig biztosított. A szövetkezet továbbra is fenntartja a kapcsolatot a kiskereskedelemmel, amely a vásárlók igényeihez alkalmazkodva kis szériában rendel, és rövid határidőket szab meg ugyan, helyes termelésszervezéssel azonban megfelelő nyereség így is elérhető. Ünneplő anyák boldog’ gyermekek A gyermekek alig egyévesek, J elsők azok közül, akikkel édes- [ anyjuk otthon maradt. Már tipegnek, csöpp kis ajkukkal formálják az első szavakat, de még nem J tudják, milyen mérhetetlen aján- j dékat kaptak azzal, hogy édes- ' anyjuk mellettük lehet két és fél éven át. A gyermekgondozási sekicsinyékkel való törődés sok fáradsággal jár, mégis sokan úgy érzik, mintha ünnep lenne minden nap. Valóban az is, mert övéké az első mosoly, az első szó és sok-sok apró mozzanat, ami a gyermek és édesanyja közti kapcsolatot kifejezi. Kell-e ennél szebb ünnep, nagyobb ajándék? gélyt országosan a kismamák 60 | Hármat felkerestünk közülük, százaléka vette igénybe. S bár a j hogy megtudjuk, hogyan élneik? Tragédia és boldogság A tragédia 13 évvel ezelőtt történt, amikor első gyermekük megszületett. Fokozatosan rá kellett jönniük, hogy nem hallja az : édesanyja becéző szavát és vála- i szólni sem tud. A Falcione csa- I iádba ekkor költözött be igazán a bánat. Tizenhárom év, teli soksok reménytelen küzdelemmel. Ki tudná leírni az édesanya, édesapa Együttműködés gazdasági alapon Ahogy növekszik a piac szerepe, úgy fokozódik a vállalatok közötti verseny. A piaci konkurrencia a korszerűbb, a jobb és az olcsóbb termékek előállítására serkent, de szembe is állítja egymással a vállalatokat. Ma már nem várható el például, hogy a vállalatok tapasztalatcserék alkalmával ingyen átadják egymásnak legjobb gyártási módszereiket vagy más fórumokon nagy dobra verjék üzletpolitikai elképzeléseiket. A termelő kollektíva értékes szellemi produktuma, csakúgy, mint a piaci versenyben alkalmazott stratégia, immár — üzemi titok. Nem vezet-e mindez a szocialista vállalatok közötti észszerű ka pcsolat és célszerű együttműködés mellőzésére? — kérdezik sokan, nem is teljesen alaptalanul. , A helyzeten persze aligha változtathatunk a népgazdasági érdekekre, a szocialista önzetlenségre és más. a maga idejében is csak ritkán megszívlelt érvre hivatkozva. Kívánatos viszont megtalálni a gazdasági versenyben szemben álló vállalatok érdekeinek találkozó- pontjait. Mert vannak olyan együttműködési formák, amelyek nem gyengítik, hanem erősítik az adott iparág egymással konkurráló vállalatainak piaci pozícióit, kölcsönösen növelve a nyereséget. Több iparágban kezdeményezték a rokon profilú és egymással versenyző vállalatok a közös nyers- és segédanyagbeszerzést. Ha a hazai termelők, illetve importáló külkereskedelmi vállalattól közösen és nagy tételben rendelik meg a szükséges anyagokat, megtakaríthatják a nagykereskedelmi árrés nagy részét vagy teljes egészét. Más esetekben mentesülnek az elaprózott rendelésekkel szükségképpen együttjáró felárak fizetésétől. A rokon profilú vállalatok közös piackutató és értékesítő szervezetet is létrehozhatnak, ameny- nyiben ezzel nem teremtenek monopolhelyzetet a felhasználókkal szemben. A vállalatok összehangolt, 1 tervszerű együttműködésének nem csupán a forgalomban, hanem a fejlesztés és a termelés szinte minden szakaszában nagy szerepe lehet. A termelési kooperáció, valamint a bérmunka lehetővé teszi a szakosított termelés, a nagy sorozat gyártás előnyeinek érvénysíté- sét, s egyben — ez az új mechanizmusban különösen fontos — a kapacitások jobb hasznosítását, a párhuzamos beruházások elkerülését. A szomszédos gyárak intézmények között is — gyakran a profilra való tekintet nélkül — sokféle gazdasági kapcsolat létesülhet. így többek között igen gazdaságosnak bizonyulnak a közös beruházások és bővítések (közműveknél, például a földgáz bevezetésénél vagy a kulturális, szociális létesítmények építésénél). De célszerű és gazdaságos lehet a szakember-csere és átcsoportosítás, a szakosítás különböző jellegű feladatok (például gépjavítások, távolsági tehergépkocsi szállítások) végzésében, az ipari tanulók képzésében stb. Az a tény, hogy az új mechanizmus nem csupán az elv- társiasságra, hanem a vállalatok közös érdekeltségére alapítja a kölcsönösen előnyös és népgazdaságilag hasznos sokoldalú kapcsolatok létesítését és fejlesztését, nem jelent visszalépést szocialista elveinkhez és eddigi gyakorlatunkhoz képest. Sőt, nyugodtan állíthatjuk, hogy hatékony és céltudatos szocialista együttműködés tartósan csak anyagi ösztönzéssel, gazdasági alapon valósítható meg a vállalatok között. Persze, a teljes és reális képhez tartozik, hogy az anyagi érdekeltséget, a kapcsolatok gazdasági jellegét nem szabad szűk látókörűen és mechanikusan értelmezni. A gazdasági kapcsolatok fejlesztése- a közös előnyöket és a kölcsönös bizalmat egyaránt feltételezi. Természetes dolognak kell például tartani, hogy a közös anyagbeszerző szervezetbe tömörült, vállalatok esetenként kisegítik egymást a hiányzó anyagokkal, még akkor is, ha azok nem szerepelnek a közös beszerzési listán. Segítenek egymáson akkor is, ha üzemzavar vagy egyéb váratlan esemény miatt került bajba a társvállalat; nem teljesen önzetlenül, hanem szolid költségtérítéssel, de mindenesetre sürgősen és elvtársi- asan, azon az alapon, hogy „mindenkit érhet baleset”. A gazdasági együttműködés egyszerűbb, közvetlenebb formáin át vezet az út a sokoldalú kapcsolatok bonyolultabb, összetettebb formáihoz. A szűk látókörű anyagi számításokon és krajcároskodáson túlmutató gesztusok hozzájárulnak a vállalat jó hírnevének öregbítéséhez a vásárlók körében. de egyben elősegítik a gazdasági együttműködés magasabb szintű és hatékonyabb formáihoz szükséges kapcsolatok és biza- lomteli légkör kialakítását is. K. J. fájdalmát? A kisfiú most intézetben él, hasonló sorsú társaival együtt. És a boldogság 13 hónappal ezelőtt érte őket, amikor Sárika először sírt fel, s jelezte: itt vagyok, örüljetek. Érthető ezek után, hogy az édesanya milyen örömmel fogadta a kormányrendeletet. S hogy ez mit jelentett neki, arra így válaszol: — Annyira jó ez, hogy szinte nekem találták ki — mondja Falcione Lórándné —, ha nem lenne rendelet, akkor is itthon maradtam volna. Szinte ünnepnap számomra minden együtt töltött idő. — Sárika nevet, kacarászik a kis ágyban, mintegy alátámasztva édesanyja szavait. Ebben a házban ő jelenti a kárpótlást a másük bánatért. Sárika mellett elröpül az idő, az anyuka szinte észre sem veszi. Tizenegy éve pedagógus, s az iskolát, kollégáit bizony nehéz volt otthagyni. De vállalta, s emellett azt is, hogy 1800 forint helyett csak 600-at kap. — A vele töLtött órák, napok öröme megfizethetetlen — mondja erre. — A két és fél évet végig itthon töltöm. „Hogy élhettünk nélküle?" — Nálunik a kocsi és a kicsi együtt jött, de ha nem így történt volna, Reginával akkor is tökéletes lenne a boldogságunk — mondja Bocskó Györgyné. — A férjem eleinte nem örült jövetelének, de én ragaszkodtam hozzá és most sokszpr mondja: hogy is élhettünk eddig nélküle? Keül-e ennél nagyobb boldogság? Bocskóné a békéscsabai Tervező Irodában segédtervező. Talán ott sajátította el azt a nagyfokú precizitást, jó időbeosztást, amit most a kis Regina mellett hasznosít, Jut is ideje mindenre. A háztartásra, a kicsi ellátására s emellett olvasásra, televíziónézésre, kézimunkára, mozilátogatásra és sok-sok sétára a szabadban, amit anya és lánya együtt tölt. — Azt mondják, csak a kis fi-» zetésűek veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt. Ha így van, akkor én kivétel vagyok. De úgy láttam, itthon kell maradnom, mert egy gyermeknél ez az időszak a legfontosabb. Nagyon sokat kell vele foglalkozni. Most lehet kialakítani benne azokat a tulajdonságokat. amelyek egy egész életen át jellemzőivé válhatnak. A bölcsődei gyermekeknek nagyon jól dolguk van, de édesanyával töltött idő pótolhatatlan. Regina 10 hónapos és már az elsp szavakat mondja. Ez minden anyagi veszteséget kárpótol. Három a fiú Gyuri, Jancsi, Zoli — így jöttek egymás után ... azaz mégsem egészen, mert Jancsit és ZoAz építömufikások anyagi segítsége Vietnamnak A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottságának kezdeményezésé-1 re a szolidaritási hónap keretében pénzgyűjtési akció kezdődött a vállalatnál. A szófia- lista brigádok eddig 3 ezer forinttal járultak hozzá a hős| vietnami nép megsegítéséhez. lit csak percek választják el, és nem tudni, melyik jött előbb. Ikrek. A kis szobában a kinyitott re- kamién hófehér tipegőben fekszenek. Dehogy fekszenek! Mozognak, mint a csík, s anyukának minden idegszálával oda kell figyelni még beszélgetés közben is, hogy le ne pottyanjon valamelyik. Elevenek, fürgéik, vasgyúrók . .. igazi fiúk. A Kulich Gyula telepi bérház egyszobás lakásában kincs e három gyerek. Gyuri kétéves, az ikrek kéthónaposak. Nem így tervezték, de az örömük annál nagyobb. A gyermekgondozási segély soha jobbkor nem jött volna. A két és fél év pedig nagyon kell és lakás is ... — Az örömben ez az egyedüli bánatunk — mondja Hankó Györgyné ruhagyári technikus. — Édesanyámmal lakunk együtt, és hogy így meggyarapodtunk, bi- j zony nagyon kicsi az egy szoba. | Fekvőhelyekkel van tele, ahogy nőnek a gyerekek, úgy szűkül. Már a kicsiknek is külön gyermekágy kellene, de sehogyan sem tudom elhelyezni. Hogy jut-e idő a gyermekek mellett másra is? Hogyan is lehetne érzékeltetni, mennyi munka van három aprósággal. Hajnali ötkor kezdődik ■ — fürdetés, tisztába tevés, etetés, mosás és aztán kezdődik minden elölről, s folytatódik késő estig. — Amikor a kicsik alaszanak, akkor Gyurival kell játszani, amikor pedig ő elpihen, ébred Zoli és Jani. Sokszor bizony a férj és nagymama segítsége is szükséges. Amikor pedig elcsendesedik a ház, akkor jut idő a tv-nézésre, egy kis szórakozásra. Ha csak — a fáradt, ság ólomlábai nem húzzák álomra anyukát is. Kasnyik Judit Hangversen y a színházban A békéscsabai 3. számú általános iskola június 2-án, vasárnap délelőtt tartotta hagyományos hangversenyét a Jókai Színházban. A szülők és érdeklődők előtt szép sikerrel szerepelt az iskola 80 tagú énekkara, és az osztályonkénti kamarakórusok együttesei. A fináléban Liszt: Ünnepi dalát az általános iskolás dalosok együtt énekelték a Munkás Dalkör férfikarával. A minden esztendőben eseményt jelentő, nagy sikerű hangversenyt Baukó Mátyás vezette. Jól sikerült _ ■ _ ** __f\ / <i r v erseny Gyomén A Vöröskereszt gyulai járási elnöksége jól sikerült elsősegélynyújtó versenyt rendezett Gyulán a Várfürdóben a járás iskoláinak ifjú vöröskeresztesel részére. A tanulók nagy lelkesedéssel és izgalommal készültek a járási vetélkedőre, s csaknem minden községből eljöttek a versenyzők. Becsületesen és lelkiismeretesen tanultak a téli hónapokban és a gyakorlati foglalkozásokon is rendszeresen vettek részt. Ezt bizonyította a verseny, melyen sokan kiváló eredményeket értek el. Elsők lettek a szabadkígyósiak, a második helyezést a kötegyáni, a harmadikat pedig a sarkad! úttörők érték el. A győztesek értékes könyvjutalmat kaptak ajándékul a Vöröskereszttől. A verseny után fürdés, valamint szórakoztató játék következett. ben lá VÁLTOZATOS TV-MÜSOR volt előző héten, melynek méltó nyitányául szolgált Bizet: Carmen j ének a nápolyi San Carlo Színházból. Nem jártak rosszul azok a készüléküket nyitva felejtek sem, akiket a gazdasági és kereskedelmi jellegű témák hidegen hagynak. Figyelmet lekötő, érdeklődést keltő volt ugyanis a Teleimpexnek a Budapesti Nemzetközi Vásár bezárását követő elemző műsora. Még nincs messze az idő, mikor a szemüveges, rokonszenves megjelenésű Bán Jánost, sok más fiatal társával együtt, vetélkedni láttuk a tv-riporterségért. Ma pedig? Veteráni biztonsággal és belevalósággal mozog ezen a területen. A televízió sokakat tett sportkedvelővé, legalábbis szurkolóvá. A heti sportcsemege, az Európa Kupáért küzdő Manchester United és Benfica labdarúgó-viadala bizonyára a fél országot a képernyő elé ültette. Érdemes volt. Végre vérbeli meccset láthattunk! KÖVETKEZŐ SZÁMKÉNT a műsorszerkesztők, éles témaválasztással, Piyadassi Therát, egy világutazó buddhista papszemélyiséget szólaltattak meg, akinek az emberi társadalmakról és a békeharcról felettébb reális, a haladás bármely híve által elfogadható, bölcs nézetei voltak. Hangsúlyozta: bármelyik vallásról legyen is szó, önnön ellensége, ha a fejlődés útjába áll. A következő napokban sem unatkoztunk. A Tessék kérdezni, a nyelvész válaszol! témája „Az ifjúság nyelve ” volt. Lőrinczé- ék diákok közreműködésével bizonyították be, hogy diáknyelv — ha más-más stílusban is —, minden időben létezett iskolások körében. A maga helyén és korlátái közt senkinek, semminek sincs ártalmára. Egy riportfilmben látszólag egyszerű kérdést dobtak két kisközség lakói közé a tv-sek: — Ki a falu gazdája? Ahány válasz, annyiféle. A végső fogalmazást a nézőre hagyták: A falu minden ottlakóé, segítse hát mindenki a község- és tsz-vezetés munkáját, amivel tudja. A SHOW-HIVATAI, a köny- nyűműfaj rivaldája, méltó volt címéhez. Poór Klára derekasan megvallatta a táncdal- és szövegszerzés fiatal és idősebb képviselőit. Megnyerő közvetenség- gel társalgóit a készülő közös film, a Pál utcai fiúk angol gyermekfőszereplőivel, Mikes György pedig kedvünkre való fricskát adott a tv-filmműsor szerkesztőinek a két régebbi gyenge filmért (West—11, Három lány Párizsban). Bőséges izgalommal szolgált az új McGuil film, érdekes, tanulságos az ifjú űrhajósjelöltek vetélkedője, az Irány a Vénusz! VEGYES ÉRZÉST KIVÁLTÓ a Nótaszóban fellépő olyan énekpáros, melyben a magát kellető menyecske a legény édes szülőjének is beillene. Viszont maradandó élményt jelentett a Kodály Zoltán emlékére rendezett Népdal vetélkedő, melyben Budapesten keltek nemes versenyre ének- és zenei általános iskolák tanulói. Lelkesítő, együttérzésre hevitő volt a Budapest Hanoiért című riportfilm, változatos, érdekes, izgalmas a Ki mit tud? I. középdöntője. A tv rajzfilm-sorozatában Popeyt is láttuk, a régi — réginek üres, szublimált utódát, sajnos. Szomorúan emlékeztünk az időre, mikor — nem is oly rég — még Gusztáv és a Flinstone család ielentette tv-éknél a mércét! U. R. 000100010100
