Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-28 / 150. szám
1968. június 28. 3 Péntek Csotornatakarítás olcsón és gyorsan Belvízgépészeii ankét Gyulán Az Országos Vízügyi Hivatal, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság és a Gépipari Tu dományos Egyesület Békés megyei Csoportja együttes rendezé sében kétnapos országos belvízgépészeti ankét kezdődött Gyulán A KÖVIZIG előadótermében tegnap délelőtt mintegy 130-an, vízügyi szakemberek, a különböző tervezőintézetek és gépgyártó vállalatok képviselői vettek részt a tapasztalatcsere-tanácskozáson. Baráti vendégek is érkeztek: az újvidéki vízügyi igazgatóság 11 jugoszláv szakembere. Az ankétot a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgató-főmérnöke, Takács Lajos nyitotta meg. A tanácskozás célja a hordozható szivattyúk és a csatornakarbantartó kisgépek gyártásának megtárgyalása. Hazánkban mintegy 60 ezer kilométer hosszú csatornarendszer üzemben tartása, gyomtalanítása okoz gondot minden esztendőben éppen az őszi betakarítási munkák szezonjában. A gyulai tanácskozáson olyan „csatornatakarító” kisgépekkel folytatott kísérletek gyakorlati tapasztalatait vitatták meg, melyeiknek tipizálása és gyártása megoldaná ezt az országos problémát. Az ankét első napján Nagy Tibor, az OVH osztályvezetője „A csatornakarbantartó gépek fejlesztésének lehetőségei” címmel tartott érdeklődést keltő előadást. Nagy György igazgatóhelyettesfőmérnök a Körösvidék Vízügyi Igazgatóság sajátos gépesítési igényeiről számolt be. Réti Mihály csoportvezető pedig a hor- gépcsoportok volt Simon István, a VIZITERV osztályvezető-helyettese és dr. Fáy Csaba, a DIMÁVAG főosz tályvezetője. A délután folyamán érdekes szakmai vita bontakozott ki, melyben a vízügyi szak embereken kívül a VÍZGÉP Tervező Iroda, a gyártó vállalat és más, a gépesítésben érdekelt intézmények képviselői is hozzászóltak. Ma gyakorlati bemutatóra mennek az ankét résztvevői. Gyulán és a hosszúfoki szivattyútelepen a Diósgyőri Gépgyár és a GANZ- MÄVAG új típusú szivattyút, valamint a különböző importált csatornakarbantartó kisgépeket és belvízgépészeti berendezéseket működés közben tekintik meg. Az ankét összefoglalóját Kövesi Gyula, az Országos Vízügyi Hivatal osztályvezetője tartja majd. Az ankét tapasztalatait összegezik és javaslattervezet formájában a tervezők, a gépgyártók és az összes érdekelt vízügyi szervek számára eljuttatják. A cél: a praktikus, nagy teljesítményű, olcsón dolgozó, a korábban nehéz fizikai munkát és sok munkaerőt lekötő csatornakarbantartást gépesítő berendezések iránt a gyártó cégek érdeklődését felébreszteni. Hiszen csupán a Körösvidéki Igazgatóság területén több mint 4000 kilométer kisgépesítés- sel karbantartani való csatorna húzódik, s az öntözőárok hosz- sza az elkövetkező időben előreláthatóan a többszörösére növekszik. A belvízrendezés fejlesztésére, a csatornák és szivattyú- telepek karbantartására a Körösök völgyében több mint 13 milliót fordítanak évente, a különböző vízhasznosítási társulatok Megérkeztek Ábrís vendégei Ünnepélyesen megnyílt az I. Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivál A város a nemzetközi bábfesztivál hangulatában él. A főtéren és a főbb utcákban Ábris, a fesztivál kedves bábu-házigazdája mosolyog a vendégekre, a négyszázra, akik Európa és az ország különböző városaiból érkeztek a nagy versenyre. Szerdán már próbára jelentkezett több együttes, később az ismerkedési esten éreztük először fellobbanni minden fesztiválok leírhatatlan, megkapó hangulatát. Csütörtökön már gyorsan ■peregtek az események. A múzeumban az I. Békéscsabai Báb- és Plakátkiállitás fogadta vendégeit, este pedig a színházban az ünnepélyes megnyitó, és utána a pompás műsor: bevezetőnek felejthetetlen. I Az első nap éjszakai fogadással zárult a városi tanács dísztermében, ma, pénteken pedig szakmai konferencia és este a bemutatók folytatása a program. Békéscsaba a szemünk előtt emelkedik fesztivál-várossá ezen a héten, vasárnap estig. S. E. A báb- és plakátkiállitás sok érdeklődőt vonz a városi múzeumba. X^énÍ^lze^^nek költségvetése pedig csaknem 40 lehetőségeit ismertette. A teg- Jmi ia napi tanácskozás előadói között I V. J. legmélyebb benyomást kelti az emberben. HALAS VAGYOK barátaimnak azért, hogy annak idején arra is rászoktattak, ha az ember új barátokat akar szerezni, meg kell kóstolni a nemzeti ételeiket is. A Rusztavéii proszpekt egyik mellékutcájának sarkán néhány lépcső vezet le a jellegzetesen grúz népi vendéglőbe. Nyers tölgyfaasztalok, szőttesekkel letakart lócák, népi cserepek díszítik az éttermet. Jóformán körül sem tudtam nézni a látványosság számba menő vendéglőben, amikor megjelenik egy rokonszenves, idős pincér az étlappal. Tanácstalan arcomat látva a grúz nyelven írt étlap felett, hirtelen megfordítja, ahol ugyanaz áll oroszul. Grúziában mindent két nyelven írnak ki az utcanévtől az étlapig: grúzul és oroszul. Az öreg letelepszik az asztalhoz, s tekintve, hogy tájékozatlan vagyok, segítségemre siet. A sasiikot már ismerem, valami mást szeretnék enni. Aztán megállapodunk a fűszeres, vas- tagszaftú, grúz szoljankánál, ami a jól fűszerezett pörkölthöz hasonló. Aztán agyagkorsóból agyagpohárba önti az aranysárga cinandálit, ami jól csúszik a fűszeres ételre. A jó falatok után már nyugodtan végigtekinthet az ember a vendéglőben, s alaposan megfigyelheti a falakat díszítő Pirosmanisvili reskókat Pirosmanisvili, csont- árys színeivel, a grúz naiv fes- észet kiemelkedő egyénisége, ösztönös ráérzéssel, természetes művészi fogékonyságával, s különleges egyéni fantáziával kol- dusiszegényen festette meg az egyszerű grúz ember örömét, bánatát. Másnap még nagyszerűbb élmény volt ezeknek a képeknek eredetijét látni a Grúz Nemzeti Múzeumban, amely a nagyszerű és világhírű, csodálatos grúz ikon- és ötvösgyűjtemény mellett a múzeum legnagyobb élménye. A nagy Kaukázust átrepülve régi iskolai atlaszom elevenedik meg alattunk. A kis TU—124-es elhalad az Elbrusz 5600 méter magas, a felhők fölé emelkedő, s a nap sugaraiból százezernyi szikrát vető hófödte csúcsai mellett. Azután földet érünk. Gagra, a buja, szubtrópikus növényzet paradicsoma, pálmáival, fehér virágoktól pompázó magnóliákkal, ciprusfelékkel, fenyőkkel és agávékfcal üdén és zölden pompázva szinte szíven üti az embert. A Fekete-tenger partja Gagrától vagy akár Szu- humitól Szocsi-ig, összefüggő szanatórium-rendszer. Monumentális régi üdülők váltják egymást modern üdülőkkel, a szovjet dolgozók milliói pihenik itt egész évi fáradalmaikat. Ez a csodálatos part a szovjet dolgozók, munkások és kolhozparasztok Riviérája. Szibériából és Ukrajnából, Litvániából és Tádzsikisztánból és számos külországból is idejönnek az emberek, hogy élvezzék a tengert, a napfényt, s már közvetlenül a tengerpartról emelkedő Kaukázus ezernyi természeti szépséget. SZOVJET EMBEREK között járok, egy világhatalom polgárai között. Látom hogyan élnek, keményen dolgoznak, büszkék a két kezük teremtette hatalmas alkotásokra. Újra és újra meggyőződöm, mennyire szeretik és tisztelik a barátot. Jó érzés látni, ha még nem is élnek könnyen, de hétmérföldes léptekkel, rendületlenül és célratörően előrehaladnak. Moszkva, 1968 június. Boros Béla Milyen hatást gyakorol az új árrendszer az állami gazdaságokra? Hosszabb idő óta vitatkoztak az állami gazdaságok vezetői azon, hogy az új árrendszer hatását miként mérhetnék le 1968-bam. Mindenekelőtt azt kellett meghatározniuk, hogy az új és a régi ár- konstrukció között mi a különb- j ség, azaz, miiben egyeznék meg. A viszonyításnak, az elemzésnek ez J az alapja. Azt, hogy az 1968 évi ár- változások milyen hatást gyakorolnak az állami gazdaságok működésére, úgy állapítják meg, hogy átdolgozzák az 1966. és az 1667. évi gazdálkodásról szóló mérlegbeszámolót. Tulajdonképpen csak egy számtani műveletről van szó, a terméseredmények és a költségek új áron való elszámolásáról. Ez a munka azonban nemcsak néhány cikkre terjed ki, ha- nem a gazdaság egészére, a tér- í melvényektől a pótalkatrészekig, j A korábbi két esztendő termelési eredményeinek átkalkulálását valamennyi állami gazdaságban elkezdték és még ebben a félévben be is fejezik. E gyors munkának azért tulajdonítanak szeretet és jelentőséget, hogy az 1968. évi első féléves termelési eredményeket a korábbi két év azonos időszakához viszonyítani tudják. A kaposvári Csiri-biri bábegyüttes próbáján. Rendezőjük: Gács Tibor. Kukorica fajtakísérlet Körösladáuyban Egyre bővül a kísérletezésre^ vállalkozó szövetkezetek száma megyénkben. A napokban arról értesültünk, hogy a körösladányi i Dózsa Tsz is vállalkozott több kukoricafajta összehasonlítására, ök ezt a Vetőmagtermeltető és Ellátó Országos Vállalat együt- j tesen szervezték meg. Összesen hat t kukoricafajtát próbálnak ki Körösladány határában, hogy közülük kiválasszák azt a legjobbat, amelyik termesztésével a jövőben foglalkoznak. Pillanatkép a színház előtt szerdán délután: újabb csoport érkezik a fesztiválra. Fotói Desnény
