Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-01 / 127. szám

1MB. Június 1. 3 Szombat Szabályozzák az egyes állami tulajdonban levő külterületi földek értékesítését és haszonbérbe adását A mezőgazdasági és élelme­zésügyi, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter együttes rendeletet adott ki az egyes ätlaarri tulajdonban levő külterületi földek értékesítésé­ről, illetőleg haszonbérbe adásá­ról. A rendelet szerint értékesí­tem lehet vagy haszonbérbe le­het adni azokat az erre kijelölt, ailamí tulajdonban álló, nagy­üzemi gazdálkodásra nem alkal­mas külterületi földeket — be­leértve a zártkerti földeket is —, amelyeket a tanácsok kezel­nek. A rendelet alapján állami földet csak azok vásárolhatnák vagy bérelhetnek, akiknek a tu­lajdonában levő föld a megvá­sárolni, illetőleg bérelni kívánt földdel együtt a 200—400 négy­szögölet nem haladja meg. In­tézkedik a rendelet arról is, hogy a vevők és a haszonbérlők kötelesek a vásárolt, illetve ha­szonbérelt földet megművelni. MVWW»VVVWW-VW*UVVW Az értékesített földek vételára, illetve a haszonbér a községi tanács fejlesztési alapját illeti. Ezeken a földeken kert-szövet­kezeteket, hegy-községeket és más egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket lehet létrehozni és ehhez igénybe lehet venni az általános fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetek támogatását. Rendelet a kisiparban foglalkoztatottak munkaruha-ellátásáról és baleseteik nyilvántartásáról, kivizsgálásáról A Magyar Közlöny legutóbbi száma a könnyűipari miniszter két olyan rendeletét tartalmaz­za, amely a kisiparosokra, illet­ve munkavállalóikra, tanulóik­ra vonatkozik, ily módon mint­egy 11000 alkalmazottat és 16 000 tanulót érint A könnyűipari miniszter ren­deletben szabályozza, hogy a | kisiparos milyen munkaruhát Köteles adni dolgozóinak és szakmunkástanulóinak, és hogy a munkaköri egészségügyi ártal­mak elhárítása érdekében mi­lyen védőöltözettel, védőfelsze- ! reléssel köteles őket ellátni. A kisiparos a munkaruhával és védőfelszereléssel díjtalanul látja el munkavállalóit. A könnyűipari miniszter má­sik rendeletében elrendelte, a ! balesetek bejelentésének, nyil­vántartásának és kivizsgálásá­nak módját. A kisiparos köteles a munkakiesést okozó balesetről 24 órán belül értesíteni a KIOSZ helyi csoportját vagy szakosz­tályát, súlyosabb eseteknél azonnal értesíteni kell az illeté­kes rendőrkapitányságot, a já­rási, városi területi tanács ipari osztályát, vidéken a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsát is. Egyik sütőüzemet átadták, a másik készül Megyénkben a kenyérellá­tás ugyan zavartalan, azon­ban az állandó frissesóg ér­dekében szükségessé vált több üzem korszerűsítése, illetve újak építése. így több tízton­na kapacitással bővültek a pékségek. Legutóbb Gádoro­son a községi tanács anyagi támogatásával új sütőüzem épült. A korszerűen felsze­relt pékség biztosítja a lakos­ság megfelelő kenyérellátá­sát. Értesülésünk szerint ez évben Gyulán 12 tonna kapa­citású kenyérgyár kivitelezési munkálatai kezdődnek meg. A kenyérgyár üzembe helye­zésére előreláthatólag 1970 végére kerül sor. „MOTA” és társai... Tanácskozás a belső anyagmozgatás korszerű szervezéséről (Tudósítónktól) A minap — meglehetősem szerény számú hallgatóság előtt — érdekes előadás hangzott el a Békéscsabai Kötöttárugyár­ban. Horovitz György, a Köny- nyűipari Szervezési Intézet munkatársa, vetítettképes il­lusztrációkkal mutatta be a vál­lalati belső anyagmozgatás és tárolás korszerű eszközeit és módszereit. Az előadásból megtudhattuk, hogy az anyagmozgatási tévé­A zöldborsó útját követve A tsz-től a konzervgyárig A borsó fejlődése attól is függ, hogy milyen az időjárás. Az idén?... A hideg és a meleg hirtelen váltakozása meg a kevés csapadék miatt a termés nem a legjobb. Legalábbis a ko­rai fajtákból. A későbbiek már reménytéljesebbek, mert kaptak esőt Két panasz — Holdanként mindössze 5- 6 mázsát kapunk— tájékoztat Papp Bertalan, az eleki Lenin áruátadója, aki a borsócséplő­gépnél Elekes Istvánnéval, a Békéscsabai Konzervgyár megbí­zottjával számol el termeltetési osztályvezetője gyors intézkedésről biztosítja. Mossák, osztályozzák Nyolc helyen csépelnek, ezek­ről a helyekről hordják a kon­zervgyárba a borsót alumínium- tálakban. Egymás utón érkeznek a megrakott gépkocsik. A nyers- árut 2—3 óra alatt fel kell dol­gozni, máskülönben tönkremegy. Óriási a felelősség! — Itt van legalább 170—130 ! mázsa borsó és nincs víz! Ide­gek kellenek ehhez — panaszko­dik Várhegyi Ferencné meglehe­tősen kikelve magából. Azon a hatalmas berendezésen, Ez a korai fajta. A minőségre; ahol mossák és osztályozzák a nincs panasz. Vita sincs a két | nyersárut, lázas sietséggel szere­iéi között. Megy minden, mint a j lók dolgoznak. Valahogy meg karikacsapás. Kétszázhetven I akarják oldani, hogy több víz holdról hordják a termést. Két! jusson ide. hétig meg sem áll a gép. A dobozi Petőfi Tsz-ben pa­naszkodnak, hogy rossz a két borsócséplőgép. Mutatják is, hogy sok szem marad a szalmá­ban. Való igaz. Kovalovszki Lajos üzemegy­Béres Jánosra is átragad az idegesség: — Kínlódunk amiatt, hogy ke­vés a víz. Emiatt a beszállítás ütemét is lassítani kell. Csöveken — víznyomással — juttatják az osztályozott és tisz­ségvezető szinte remeg az ide- í ta borsót az előfőzőbe, majd a gességíől. amikor mondja: Január óta könyörgök vonalban — a szalagon érkező - __ „„ „tiszta üvegeket - felöntőlével konzervgyáriaknak, hogy hozzák \ 65 k°lsoval töltik meg. rendbe a gépeket. Tavaly is baj volt velük. Ígérték és nem tet­tek semmi. Béres János, a konzervgyár J Százhúsz évvel ezelőtt írták alá az első magyarországi kollektív szerződés A Nyomda-, Papíripar és a Saj tó Dolgozóinak: Szakszervezete a! tartalmazó helyi üzemi közelmúltban megvizsgálta az ez j mányt”. évre megkötött kollektív szerző­déseket. A szakszervezethez tar­tozó vállalatok közül 87-ben fektették le a Munka Törvény- könyve-t kiegészítő, a munkál­tatóra, a vállalatok vezetőire és a munkavállalókra egyaránt Sok ezer üveg konzerv Négy vonalnál serénykednek a fehér munkaköpenyes és kendős asszonyok, lányok. Fiatalok mind. Wolf Rozália a csoportve­zető, ő maga sem lehet több 20 évesnél. — Zsonglőrök ezek a lányok. Nagyon aranyosak — tekint vé­gig kis birodalmán. Kristályosán csillogó teli üve- hogy a pesti nyomdászok bér- ! gek siklanak a szalagokon. Min- mozgalmának eredményeként denkit siettetnek a gépek. Sok- 1848. májusában, vagyis 120 év- : sok ezer üveg konzerv készül egy vei ezelőtt írták alá az első ma- I műszakban. számos kötelezettséget és jogot alkot­Ugyanakkor a szakszervezet­ben megemlékeztek arról is, Gija csüggedten csukta össze Az el­méleti mechanizmus cimű tankönyvet. „Úristen! — gondol­ta —, hát meg lehet ennyi mindent ta­nulni?! Ki kellene mechanizmus találni valamit...” — Apa — fordult az édesapjához —, nem ismered te vé­letlenül Gabunyijt? gyarországi kollektív szerződést. . — Csak haladjunk, ez a lé­------------------------------------ | nyeg. Sajnos, ma 1 óra állás is j volt, mert nem jött a borsó — két. Mire az elővett szólal meg újra a csoportvezető. egy cédulát, s a kö- i Aztán elmondja, hogy tegnap vetkezőket körmölte 110 százalékot értek el. Szeret- rá: „Nyikoloz, hall- ' nék, ha ennyi lenne mindig. Gija feltárcsázott gasd meg ezt a két j Sajnos, nemcsak rajtuk múlik. egy számot, megér- embert. A rokona- Egyébként Csicsely Erzsébet, deklödte az elméleti xm”. Protekció pro­fesszorának nevét. — Georgijnak hív­ják. Georgij Gabu- nyin — mondta az­tán az apjának —, ; Buli Antalné és Vad Zsófia szo- Nyikoloz Gabunyin c*aüsta birgádja dolgozik a há­— Salva Ivanovi- Ismered?... A Sarkad! Gépjavító Állomás ni konstrukciója: a zsákfelhor- dó, mely a tsz-ekben folyó zsá­kolást munkákat könnyíti meg. Fotó: Demény csőt? — Azt a szórt. — Hát Salva pro­fesszor?! — derült fel az apa arca. — — Georgij?... Nem profesz- ismerem. Salva Ipa­meghallgatta őket, s ő is írt egy cédulát: „Vano, hallgasd meg ezt a rokon-gyere­ket!" Vano csupa fül volt, s már írta is a cetlit: „Kedves Geor­novicsot ismerem, de gij! HaUgasd meg e3t Georgijt nem... De hát miért kérdezed? Talán ő fog vizsgáz­— I-i-igen... — só­keservesen Én eddig mindössze tatni? annyit tudtam róla, hogy csak a hozzá hajtotta beosztott pincéreket Gija. tudja egrecíroztatni, s Másnap felkeresték más tudományhoz Salva Ivanovicsot, s nem ért eléje tárták a ténye­a fiút. Rokonom Georgij — a pro­fesszor — valóban meghallgatta Giját, s ő is írt — a fiú in­dexébe — egy hatal­mas egyest. Fordította: Krecsmáry László rom vonalon, a negyediken pe­dig a megtisztelő címre pályázó VoLsik Emília brigádja. Ezt is érdemes megjegyezni. P. B. kenységnek körülbelül kéthar­mada rakodási, egy harmada pe­dig szállítási munka. Ez az arány azonban a gépesítés foká­tól és sok egyéb körülménytől függően más és más, akár az előbbinek fordítottja is lehet. A kézi és gépi tevékenység ará­nyán túl fontos szerepet játszik az élőmunka-ráfordítás (mun­kások idejének) megoszlása. Ez utóbbinál például nem lehet kö­zömbös az anyagmozgatási tevé­kenységnél elkerülhetetlenül je­lentkező tétlenség! idő részará­nya, amely fokozottabb gépesí­téssel, a munkafolyamatok lán­colatszerű kapcsolásával, gyorsí­tásával jelentősen csökkenthető. A sokak által ismert, udvari szállításra használt motoros tar­goncán („MOTA”) kívül sok egyéb kisgépet is láthattunk a kép- és rajzikollekcióban. Ilyen például az elektromos meghaj­tású, konzolos emelőtargonca, amely az egyik legnehezebb em­beri erőkifejtést helyettesíti. Ugyanez mondható el a láda­szállításra alkalmas, rekeszes to­lókocsiról, a kis helyen megfor­duló raktári felrakó-daruról, a hidraulikus lánchenger-leeme- lő kocsiról vagy a kisebb szint- különbségek áthidalását célzó rakodóhídról. Tetszést aratott a „páternosz- ter” -rendszerű hengerállvány, a tölcsére® csévekiborító szerke­zet vagy a görgős üléssel ellátott kelmebevizsgáló gép, amelynek „képernyője” előtt a dolgozó könnyed láb-elrugaszkodással ültében jobbra-balra mozoghat, E gépen a bevizsgáló minden fi­gyelmét a hibák feltárására kon­centrálhatja. Az említett kisgépeken kívül ssi szeri, se száma azoknak a praktikus és elmés szerkezetek­nek, alumínium- és műanyag lá- dikáknak, rakodólapoknak, re. keszes és görgős állványoknak, kocsiknak, amely mind-mind az anyagmozgató és tároló tevé­kenységet könnyítik. Az előadást követő kötetlen beszélgetés is hasznosnak bizo­nyult. Itt vetődött fel, hogy sok vállalatnál — úgymond — „fáz­nak” e praktikus kisgépek, szer­kezetek használatától, mert be­szerzésük — kiváltképpen, ha import eredetűek — többnyire jelentősebb beruházást igényel. Arra hivatkoznak, hogy ha pél­dául egy 50 ezer forint értékű gép csupán egy munkaerőt sza­badít fel, ez „nem gazdaságos”. Azzal azonban többnyire nem számolnak, hogy ha az így fel­szabadult közvetlen termelő- munkába állítják, az 100—150 ezer forintnyi új termelési ér­téket is „hozhat” egyetlen esz­tendőben. Arra sem gondolnak sokan, hogy ezeket a nagyon sokrétű­en alkalmazható, de alapjában egyszerű kisgépeket, szerkezete­ket (gondoljunk csak a Mäklin- rendszerű ázerkezetakre!), azok a nagyobb üzemek, gyárak, ame­lyek saját kiszolgáló segédüze­mekkel (esztergályos-, lakatos, asztalos- stb. műhelyekkel ren­delkeznek, viszonylag szeré­nyebb ráfordítással, maguk is elkészíthetik. Mindenképpen hasznosnak bi­zonyult a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület rendezé­sében lebonyolított előadás és konzultáció. K. M. Motorkerékpárok javításához motorszerelőket, hegesztőket, TMK-lakatost általá­nos- és géplakatosokat, férfi segédmunkásokat és fiatalkorú munkásokat felvesz a BÉKÉSCSABAI LAKATOS ÉS GÉPJAVÍTÓ KTSZ BÉKÉSCSABA, Petőfi u. 4 sz, alatt. 424

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents