Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-26 / 148. szám

1968. június 26. 4 Szer di Lelielne bútorgyárnak is nevezni Látogatóban az Európa-szerte ismert Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz-ben | rökországnak, Angliának és Eu­rópa számos más országának. Az exporton kívül 1967-ben jelentős volt még számunkra a 15 millió forint értékben leszállított modern ülőgarnitúra sorozat, az irodai bútorok, szállodai, éttermi és presszóberendezések, melyeket a belkereskedelem rendelkezésére gyártottunk. E 15 milliós tételből 4 milliós értéket a VOSZK-nak, valamint a fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetek közvetlen meg­rendelésére készítettünk. Győri Lászlótól azt is megtud­tam, hogy a Gyulai Fa- és Fém- bútoripari Ktsz kollektívája mintegy 170—180 típusú bútort gyárt jelenleg is. S hogy milyen magas színvonalon dolgozik e szövetkezet több száz dolgozója, azt jól érzékelteti az a 8 mil­lió forint értékű irodai berende­lés és különböző ülőgarnitúrák, valamint speciális tárgyalóaszta­lok sorozatának megrendelése, amelyet az idén a Moszkvában épülő KGST-palota részére készí­tenek és szállítanak. — Úgy vélem — tájékoztatott tovább a KISZ-titkár —, hogy szövetkezetünk által 1967-ben az állami költségvetésbe befizetett 11 millió forint is azt jelzi: nem dolgoztunk rosszul. Eredménye­inkben benne volt a 32 KISZ-fia- tal munkája is, akik legtöbbje a szövetkezet 15 szocialista brigád­jában szorgoskodott. Itt szeret­ném megjegyezni, hogy ktsz-ünk egy kicsit a fiatalok „birodalma'’. Ugyanis a már említett 650 dol­gozó mintegy 60 százaléka fiatal. De miközben 1967-ben jelentősen növekedett ossz termelési érté­künk és ezen belül exportunk, valamennyien megtaláltuk számí­tásunkat. Jól példázza ezt a két hónapnak megfelelő nyereségré­szesedés is, melyet az 1967. évi eredmények után tudtunk oszta­ni. Amikor mindezt szóvá teszem, nem mulaszthatom el a leglénye­gesebbet. Azt, hogy egész tagsá­gunk és valamennyi dolgozóink szorgalma, igyekezete eredmé­nyeként az utóbbi hat évben egy­más után háromszor lettünk me­gyei, valamint háromszor orszá­gos kiváló címmel kitüntetett ktsz. Legutóbb a múlt év ered­ményei alapján. Amikor az üzemlátogatás után visszatértünk az irodába, jogos büszkeséggel mondta, hogy erre az évre 117 milliós\ termelési ér­téket terveztek. A megrendelések, valamint azok eddigi teljesítése arra enged következtetni, hogy év végére elérik a 150 milliós ter­melési értéket. Ebből export- megrendelésük mintegy 100—105 millió forintot tesz majd ki. Az idei, minden eddiginél nagyobb termelésnövekedés további 40— 50 gyulainak jelent munkalehető­séget. Győri László szavait hallgatva minduntalan arra gondoltam: le­hetne a szövetkezetei bútor­gyárnak is nevezni. Balkus Imre Győri László technikus. — Temérdek erőfeszítés kellett ahhoz, hogy az 1951 januárjában 16 kovács, bognár, kerékgyártó és lakatos összefogása óta Európa sok országában kivívja szövetkezetünk az elismerést — mondta Győri László technikus, a KlSZ-szerve- zet titkára, miközben a régi mű­helyekbe, s a város szélén befeje­zéshez közeledő új telep hatalmas csarnokába invitált bennünket. S mintha könyvből olvasta volna, úgy beszélt a jelenleg 650-es lét­számmal dolgozó Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz múltjáról, je­lenéről, valamint ígéretes jövőjé­ről. — Szövetkezetünk — folytatta — 1960-ban lépett a felfelé ívelés útjára, amikor megbízást kapott az exporttermelésre. Ez azt jelen­tette, hogy 1964-ben 28. egy évvel később 37, majd 1966-ban 55. míg a múlt évben már 87,3 millió fo­rint termelési értékről adhatott számot év végi közgyűlésén a szövetkezet kollektívája. E terme­lés-növekedéssel párhuzamosan nemcsak fellendült, hanem ural­kodóvá is lett szövetkezetünknél az exporttermelés. 1966-ban ugyanis az 55 milliós összterme­lésből 37.5, a múlt évi 87,3 mil- .lióból már több mint 43 millió forint értékű bútort gyártottunk exportra és szállítottunk a Szov­jetuniónak, Csehszlovákiának, Lengyelországnak, a Német De- mokratikus Köztársaságnak, vala­mint Ausztriának, Hollandiának, Svájcnak, Franciaországnak, Tö­Csöklientik az összóraszámoí az 1968/69-es tanévben Kedden a Művelődésügyi Mi­nisztériumban folytatták tanács­kozásukat a tanulmányi felügye­lők, szakoktatási előadók és is­kolai csoportvezetők. A miniszté­riumnak a gimnáziumokkal kap­csolatos tájékoztatójában egyebek közt hangsúlyozták: a túlterhelés csökkentésére az 1968—69-es óra­tervben az összóraszámot leszál­lították. Tovább növekszik a sza­kosított tantervű osztályok szá­ma. Az 1968—69-es oktatása év­ben 160 gimnáziumi osztályban vezetik be a világnézetünk alap­jai című tantárgyat: a világnézeti nevelésnek át kell szőnie az egész oktató-nevelő munkát. (MTI) hullott n Péntekre virradóra — hajnali két óra tájban — jeges eső hullott a nagykamarást határra. A mi nemzedékünk nem emlékezik ar­ra, hogy valaha is jégeső hullott volna éjszaka. Nagykamarás öre­gei sem tudnak ilyen természeti tüneményről. Hogy a jég, valójá­ban Nagykamaráson járt, tanúsít­ja az az 1100 hold kiválóan gon­dozott szántóföld, melyen jórészt ripityára verte a növényeket. A háromszáz hold törpecirokból 150 hold, sajnos, nem hozhat termést, mert a jég bugahányás közben érte a táblát. Több száz holdon a jugoszláv kukorica termése' is csökkent, mivel a jég ezt a táblát sem kímélte. A szövetkezet veze­tősége annak idején olyan mag­ágyat készített ä jugoszláv kuko­ricának, hogy holdanként 100 má­zsa csőtermésre számíthasson. A jég megtépázta elképzeléseiket, s nemcsak a cirok, a kukorica, ha­nem a magúborka, a paradicsom, a fűszerpaprika, a cukorrépa, a búza és a kétszeres növénnyel hasznosított területen is. Az aratás azonban nem állt j meg a jégverte táblákon. Zana Mi- j hály főagronómus irányításával j mintaparcellákat jelöltek ki. Eze­ket körbearatták a kombájnosok,; hogy a napokban odaérkező ter- J mésbecslők láthassák a jég kár- j okozását. A jégverés láttán, a szövetkezet vezetői máris intézkedtek’ még­pedig másodvetésű takarmánynö­vények termesztésére. Kétszáz hold napraforgós csalamádét vet­nek és ebből 70 holdat meg is ön­töznek. Ebben a közös gazdaság­ban még egyik esztendőben sem volt ennyi másodvetemény. Hogy most mégis van, az nemcsak a jégverésnek tudható be, hanem annak az előrelátó üzemszerve­zésnek is, amelyik a szárazság kö­vetkeztében gondolt a takarmány­hiánnyal küzdő tsz-ek segítésére. ! Pénteken orvos—műszaki-találkozó Gyulán Az Építők Szakszervezete Békés megyei Bizottsága június 28-án délelőtt 9 órai kezdettel, a Buda­pesti Bútorgyár Gyulai Gyáregy- I ségében orvos—műszaki-találkozót jrendez. Vitaindító előadást tart j dr Horváth Mihályné, a SZOT fő- I orvosa és Domá Gábor, a bútor­gyár főmérnöke. Mindenkinek van egy terve • • • Hogyan alakul az építőanyag és lakásfelszerelések forgalma? Jubileumi népténcfesztivál Gyulán Húsz esztendővel ezelőtt, 1948- ban Gyulán rendezték meg az I. Országos Népi Táncfesztivált. Az első fesztivál ‘húszéves jubileuma alkalmából újból Gyulán adnak találkozót egymásnak az ország legkiválóbb népi táncegyüttesei, hogy bemutassák legújabb prog­ramjukat és megemlékezzenek az 1948. évi első fesztiválról. A program június 28-án kezdő­dik, ezen a napon délután 2 óra­kor a városi tanács dísztermében „A néptáncmozgalom helye a népművelésben” címmel hangzik el előadás, melyet vita követ. Másnap, június 29-én este 8 óra­kor rendezik meg a jubileumi I fesztivál első bemutatóját a sza­badtéri színpadon, melyet este 10 órakor tábortűz követ. A találko- J zó második bemutatója június 30- j án lesz. szintén a szabadtéri szín­padon. A műsorban — többek kö­zött — fellép a békéscsabai Ba­lassi Táncegyüttes, a Debreceni Népi Együttes, a HVDSZ Bihari Táncegyüttese, a Pécsi Mecsek Táncegyüttes, a Vasas Központi Művészegyüttesének tánckara, a gyulai szövetkezetek Körös Tánc- együttese és még több neves népitánc-együttes is. Vállalták: Hárommillió forint terven felüli termelés Felsönyomáson A Felsőnyomási Állami Gaz- j szesen 541 fő nevezett be a ver- daságban széles körű munkaver- senybe. Ifjúsági brigádok is tet- seny bontakozott ki a KMP meg- | tek versenyvállalást a jubile- alakulásának 50. évfordulójára. I umra. A Felsőnyomési Állama A Szocialista brigád cím elnye- Gazdaságban összesen 3 millió 97 lését 24 kollektíva tűzte célul, j ezer forint terven felüli efed- az építők, a sertés- és baromfi- I mény elérését vállalták a KMP gondozók pedig a Szocialista Te- [ megalakulásának fél évszázados lep eléréséért versenyeznek, ősz-1 jubileumára. EVEK SORÁN ahány lottómil­liomost csak megkérdeztek, mire szándékozik fordítani a pénzt, egy se hagyta ki a felsorolásból az új lakást és az azzal járó új be­rendezést. Ez is csak igazolja azt a szakemberek által megerősített feltételezést, hogy majd minden embernek vannak lakásterved, akadnak elképzelései otthona új berendezéséről. A gazdasági lehe­tőségeket tekintve ez természete­sen nemcsak pénzkérdés, hanem annak kérdése is, hogy az embe­rek pénzükért megvásárolhat­ják-e mindazt, ami a ten.’ük meg­valósításához nélkülözhetetlen. Az elmúlt évihez képest ez év első félévében a kereskedelem a tavalyinál jobb árukínálattal állt a fogyasztók rendelkezésére épít­kezési anyagokból, felszerelések­ből, bútorokból és lakástextíliák­ból. Vegyük elsőnek a lakosság építőanyagellátását. Köztudott, hogy a kislakásépítkezésa kedv különösen az utóbbi három év­ben növekedett, 1965-ben 32 000, 1966-ban 35 000 és tavaly több mint 38 000 lakást építettek. (Az idén már 40 000 magánerőből épülő lakással számolnak.) Egy­re több anyag jutott tatarozási, javítási és korszerűsítési célokra, valamint nyaralók, garázsok és melléklétesítmények építésére. Az idei népgazdasági terv az építő­anyagellátás biztosítására a fon­tosabb anyagokból — így falazó­anyagokból 20 százalékkal, ce­mentből 40 százalékkal, fenyőfű­részáruból 10 százalékkal — na­gyobb árualapot biztosított a lakosság számára. Új, jól bevált módszer, hogy a kereskedelmi vállalatok az új lakást építők el­látására anyagbiztosítási szerző­déseket kötnek az építőkkel. Az építőanyagtelepek lakásfelszere­lési anyagokkal is bővítik válasz­tékukat (például kerítéssel, ka­puval, mosdóval stb.) AZ EV ELSŐ felében a lakos­ság építőanyagokból — összeha­sonlítható árakon számítva — a múlt évinél két százalékkal vá­sárolt többet. Látszólag ellent­mond ennek az, hogy szakembe­rek szerint 1968-ban 4,7 milliárd forintos forgalommal számolnak, 13 százalékkal többel az előző évinél. Ügy vélik ugyanis, hogy az építkezési kedv főleg ezután jelentkezik, mert egyrészt múlt év végén nagyobb elővásárlások történtek, másrészt az OTP-köl- csönök, a telekkijelölések és az építési engedélyek élég lassú ütemben bonyolódnak le. A kere­setnövekedés elsősorban a kur­rens anyagokból élénk, (tégla, te­tőfedő-anyagok stb.), ezekből vi­szont az ellátás javítására a lehe­tőségek minimálisak. Az építkezésekkel összefüggő vasárukból évről évre nő a ke­reskedelmi forgalom, s az idén I azokból a termékekből is javult | a kínálat, amelyekből korábban ! a keresletet csak részlegesen le­hetett kielégíteni. Jelenleg nem kielégítő a kapuk, ajtók, ablakok javításához szükséges épületvasa­lás, valamint a lakatok kínálata. Az építkezési vaslemezekből és rúdvasakből a rendelkezésre álló­nak mintegy kétszerese kellene. Megfelelő mennyiségben besze­rezhetik szükségleteiket az épít­kezők csatornákból és kerítésle­mezekből. Ami a fürdőszoba-be­rendezéseket és felszerelési cik­keket illeti: fürdőkádból 50 szá­zalékkal többet — mintegy 56 000 darabot — hoznak forgalomba. A második félévben hazai és import forrásokból várhatóan javul az ellátás csapokból, csaptelepekből és épületszerelvényekből. Víz- és gázvezetéki csövekből 30 száza­lékkal jobb a kínálat, ám a kielé- gítettség még így is csak mintegy 70 százalékosra tehető. BÚTORBÓL a kereskedelem kiegyensúlyozott ellátást irány­zott elő, általában több kárpito­zott bútort, egy-egy lakó- vagy hálószoba bútortípust pedig több­féle fumírozással vagy szövettel készíttet. A hazai bútoripar az év első felében kielégítően szállított, konyhabútorokból teljes egészé­ben teljesítette az igényeket, s a tavalyinál több és választékosabb kárpitozott bútor került a keres­kedelem hálózatába. Bár eddig kevesebb import áru érkezett, év végéig várhatóan a múlt évivel azonos mennyiségben kerül kül­földi bútor is az üzletekbe. Egyébként a bútorkiskereskede­lem forgalma 4 százalékkal meg­haladta az elmúlt év első hat hónapjának forgalmát Javult a kínálat olyan árukból is, mint a műszál takaró, a bob- byn függöny, a paplan, s össze­hasonlíthatatlanul jobb volt az ágyneműellátás is. Nagyon élénk a kereslet a jobb minőségű sző­nyegek iránt, bár a kínálat ezt nem tudja követni. A keresettebb velúrszőnyeg ára lényegében változatlan maradt, a bükié drá­gább lett és közelebb került ár­ban az előbbihez. Az árváltozás a velúrszőnyegek iránti keresletet fokozta, összegezve: a lakástex­tíliák forgalma a múlt év azo­nos időszakához képest körülbe­lül 10 százalékkal nőtt. A KERESKEDELEM arra szá­mít, hogy az év második felében a legtöbb lakberendezési cikkből tovább nő a kereslet. A legtöbb árucikkből az ellátás kielégítőnek ígérkezik. (h—gy) Meghalt a csütörtöki moionterékpáros baleset sérültje Lapunk szombati számában kö­zöltük, hogy június 20-án, a mező- berényi országúton, Csárdaszállás és Mezőberény között ittasan mo­torkerékpározott Szabó István, s ennek következtében összeütkö­zött a segédmotorkerékpárján sza­bályosan haladó Gyaraki Gábor­ral. A 63 éves Gyaraki Gábor életveszélyes sérüléssel került kór­házba, ahol szombaton reggelre belehalt sérüléseibe.

Next

/
Thumbnails
Contents