Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-25 / 147. szám
1968. június 25. 4 Kedd Hadsereg, honvédelem A szerzők, dr. Zágoni Ernő, Somogyi Gyula, Farkas Ferenc, az MSZMP katonapolitikájának és ezzel összefüggésben a Magyar Néphadsereg fejlesztése társadalmi-politikai vonásainak vizsgálatára és elemzésére törekedtek. Abból indultaik kd, hogy a hadsereg létrehozását és fejlődését meghatározó objektív tényezők — a nemzetközi osztályharc alakulásának alapvető tendenciái, a belső társadalmi- ' politikai viszonyok jellemzői és változásai, valamint a hadügy szintje és fejlődési tendenciái — nem közvetlenül és automatikusan, hanem a politikán, jelen esetben a honvédelmi és katonapolitikán keresztül érvényesülnek, illetve fejtik ki hatásukat. így a honvédelmi . és katonapolitikának meghatározó szerepe van abban, hogy a had- sereg az objektív tényezők követelményei szerint fejlődik-e, s ha igen, mennyiben? A szerzők népszerű formában, tudományos igénnyel tárgyalják a marxizmus—leniniz- mus, a szocialista hadsereg kiépítésének szükségességével, jellegével, funkcióival és fejlődésével kapcsolatos tanításait. Sokoldalúan és újszerűén elemzik a Magyar Szocialista Munkáspárt katonapolitikáját, s annak kialakulását. A szerzők vizsgálják a Magyar Néphadseregnek a Varsói Szerződés rendszerében betöltött helyét és szerepét, s kitérnek nemzeti és nemzetközi jellegére is. Végül vázolják néphadseregünk fejlesztésének további feladatait. A könyv tartalmánál és jellegénél fogva közvetlen segítséget nyújthat a honvédelmi nevelő- munka magasabb színvonalúvá, politikailag sokoldalúbbá és megalapozottabbá tételéhez. Ma érkezik Békéscsabára Szergej Obrazcov A Nemzetközi Bábfesztivál programja kívül. Ekkor lép színpadra, illetve a paraván mögé a zrenjanini (Jugoszlávia) és a Pécsi Bóbita Bábegyüttes. A csütörtök esti ünnepélyes megnyitótól kezdve rendszeresen este 7 órától kezdődnek a bemutatók, vasárnap, június 30-án, 15 órakor pedig nyilvános előadáson szerepelnek a részt vevő magyar és külföldi együttesek. Az eredményhirdetés és a díjkiosztó ünnepség vasárnap 18 órakor kezdődik. Az előzetes tervek szerint a békéscsabai fesztiválra! beszámol majd a rádió és a televízió, valamint a MAFILM dokumentumfilmet készít a produkciókról. A bábfesztivál főhadiszállásán, a Megyei Művelődési Házban érthetően nagy az izgalom. Nem csoda, hiszen holnap, 26-án olyan jelentős bábseregszemle kezdődik a jubiláló Békéscsabán, amilyen a felszabadulás óta nem volt Magyarországon. A fesztivál résztvevői és a vendégek kedden és szerdán érkeznek városunkba. Az előzetes program szerint ma délután már Békéscsaba vendége lesz Szergej Obrazcov világhírű szovjet bábművész, a békéscsabai fesztivál zsűrijének elnöke. A résztvevők mindjárt megérkezésük után birtokba veszik a Jókai Színházat. két órától ugyanis megkezdődnek a próbák. Szerdán este 9 órakor a szlovák kollégiumban ismerkedési est lesz, ahol a Művelődési Ház Bal- iássd-együttese ad műsort. Másnap, június 27-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor nyitják meg a Munkácsy Mihály Múzeumban a Nemzetközi Báb- és Plakátkiállítást, ahol többek között szovjet, svéd, osztrák, indiai, ólasz, csehszlovák bábokat, illetve bábplakátokat mutatnak be. A fesztivál első napi programjában 27-én 19 órakor a Jókai Színházban a házigazda Napsugár Együttes Bartók művét, a | Cantata Profana bábszínpadi feldolgozását mutatja be versenyen Az arcátlanság ellen Az itt leírtakat az ország bármely rendelőjében tapasztalhatja az olvasó. Várakozók tömege. Fullasztó meleg. Elhasznált levegő. A ( betegek és betegjelöltek alig várják, hogy orvos elé kerülhessenek. Az emberi együttélés íratlan szabálya azonban azt parancsolja, hogy betartsák az érkezés sorrendjét. Olyan kivételt mindenki természetesnek vesz, amikor látni a várakozón, hogy kora vagy közérzete mielőbbi bejutást követel. Mindenki más várjon sorára. Ám mindig akadnak olyanok — rendszerint a legjobb erőben levők —, akik fittyet- hányva a már ott levőkre, frissen érkezetten, „receptet íratok!” felkiáltással berontanak, beosonnak, becsúsznak természetük, érzelmi alkatuk, életstílusuk szerint. Bent azután kényelmesen vizsgálathoz vet- köződnek, körülményesen, hosz- szan ecsetelik panaszaikat, időhúzásukkal kikezdve az orvos, a nővérke, s a kint várakozók idegeit. A többi beteg részéről zsörtö- lődés, zúgolódás, epés megjegyzések, a betolakodók háta mögött. Csak néha akad valaki, aki veszi a bátorságot és szemtől szembe leteremtettézi a többség türelmével, szemérmes hallgatásával visszaélőket. Holott mindig, minden esetben és mindenütt ezt kellene cselekedni, ahol felüti fejét az önzés, a mások jelenlétének a semmibe vevése, különben maholnap fejünkre ül az arcátlanság paprikajancsija Nemcsak a békési iárás gondja: Miért nincs szólóbútor? Miért kevés a hely: szolgáltatás? — Es még sok miért Nagyon sok miértre keresett választ június 21-én tartott ülésén a Békési Járása Tanács Végrehajtó Bizottsága, amikor a helyi kisipari termelőszövetkezetek és magánkisiparosok Sizolgáltató tevékenységét tárgyalta. A vb tagjai abból indultak ki hozzászólásaikban, hogy egy cseppet sem közömbös a tanácsnak: jó vagy rossz a szolgáltatás. A meglevő szektorok árui és javítószolgáltatásai kielégítik-e a lakosság igényeit? A tárgyalt jelentés arról tájékoztat: „jelenleg a tervezett szolgáltatás értéke, mintegy 38 százalékkal magasabb az 1967. évinél”. Ez fejlődést mutat — úgy globálisan. Am a -lakosság igénye, érdeklődése az új áruk iránt nem globális, Ez kitűnt a vitából, és azokból a megállapításokból, hogy ez idő szerint a ktsz-ek — V Gól nélkül nem megy’” — avagy: A humor nyelvtanórája így és így néz ki — ezzel kezdődnék a portré, így kívánja a műfaj öntörvénye is, de Komlós Jánosról írva rendhagyóak lehetünk, ha máshonnan nem, a televízióból ismeri az egész ország. Szerzői estje a humorlogika ankönyve. Az egyes gondolatok elemzése, az ellentmondások kiemelése, olyan abszurditásig jut el, amelyből egy „komlóscsavar- ral” mindig „gól” születik. Vagyis: lényegre tapintás, gyilkos, megsemmisítő irónia a károssal, a feleslegessel szemben. Kedélyes, lezser és iszonyatosan szigorú. Tiszta műfaj, amit megteremtett, tartópillére a logika — vegyük most ezt egy gondolkodó paripának, amely kiveti a nyeregből a legméltóságtelibb- iek tűnő lovast is, ha nem a iyeregbe való. — Az már tisztázott, hogy rónnyű-e szatírát írni. A jó ókoriak azt mondták, könnyű, mert mindig a mások hibáját kell ostorozni. Ez volt az ókorban, de nálunk, politikai szatírát ... ? — Nehéz és könnyű. Nehéz, nert mi kvaterkázó, anekdotázó lép vagyunk. Ez derűs, csendes nűfaj: nálunk elsősorban ennek van hagyománya. Ettől távol áll a szatíra. Ezért nehéz nálunk szatírát írni. De könnyű azért, mert nincs belőle sértődés. Sóira. Beszélek, írok például valami nem egészen rendes dologiéi egy-egy embertípushoz kötve. Tessék már mondani, ki vállalja el, hogy őróla van szó, hogy ő nem egészen rendes. Nem én vagyok, a szomszéd — gondolják. No, így él nálunk tízmillió szomszéd. — Vád persze éri a humoristát, hogy „felnagyítják a dolgokat”. Meg hogy „nem is úgy volt...” \ — Persze, hogy felnagyítjuk, egyrészt azért, hogy jobban látható legyen, amiről beszélünk. És más a hatás! Ki nevet azon, ha egy csúszkáló kislegényke elesik a jégen. Senki. De ha egy százhúsz kilós, tiszteletreméltó úr terül el, abban már van valami komikus. Ezért is nagyítunk. Különben megszokás kérdése az egész. Amikor az első „Az érem harmadik oldala” műsorom elhangzott... ajaj... Csak a legszolidabb hangú levelek egyikét idézem: „— Uram, ön nem tud magyarul, vagy hülye. Amiről ön beszél, az nem az érem harmadik oldala, hanem a pereme. Tisztelettel...” Tavaly megjelent könyve a „Gól nélkül nem megy”, világos utalás: a „játékot” gólokra játszók. S a szerző vállalja a gólrúgást: gólokat rúg az ostobaságnak, a restségnek, 'a számító dörzsöltségnek. Nagy, kivédhetetlen gólokat. — Beszéljünk a fociról is. Nemigen érek rá mostanában kimenni a pályára, a tévében nézem a meccseket. De nemigen tudok drukkolni. Nincs még színes televízió, minden csapat fekete-fehér mezben van és bizony huszonként ácsorgó játékos közül nem tudom kiválasztani az enyéimet. Nem olyan egyszerű manapság .. . Vajon a világ, vagy a futball? Kiderül ez biztos rögtön. — A fociügyben Soós Károly az illetékes. No hogy a magyar— szovjet előtt én is lelki trénere voltam a csapatnak, hogy feloldjam a fiúkat, hogy ne legyen feszültség bennük, hogy ne gondoljanak mindig a focira. Hát jól dolgozhattam, mert a luzs- nyiki stadionban már egyáltalán rá se gondoltak . . . Hát a világ, az tényleg bonyolult, mindig is az volt. Behunyott szemmel persze nem tűnhet annyira bonyolultnak. Nyitott szemmel kell nézni. Szerzői estjei azt bizonyítják, hogy úgy nézi, az egész horizontot vizsgálja és ha valahol a szellemi szemhatáron utunkat álló. mérgezően füstölgő salakhegyet tornyoz fel az emberi butaság, Komlós rögtön látja — elnézést, hogy kemény logikájjí művészetét most egy gyors, erős dózerhoz merem hasonlítani —, és segít tisztítani: mély, elvhű, intellektuális gondolati humora ellenállhatatlan. Nagyon veszélyes csatár a butaság kapuvédőire. Harcos játékos, hiába, gól nélkül nem megy... —tiszai— a fodrászat kivételével — lakos- | két meglovagolni. Mutatja ezt az sági szolgáltatása elenyésző. Es, ha elöljárójában leszűkítjük csak a jelentkező szakmahiányra, máris sorolhatjuk: hiány van az egész járás területén vízvezeték- szerelő, könyvkötő, ács szakmában. Nincs gépkocsi-, motorszervizük. Mezőberényben és Körös- tárcsán üveges sincs. A GELKA csak egy szakembert foglalkoztat. Nincsen bőrönd- és táskajavító sem. Valójában most látszott meg teljességgel, hogy az „általában fejlődés mutatkozik” — kijelentések már kissé gyanúsak. Minden község vízmű vési t. Jogos tehát a vízvezetékszerelő, meg az is, hogy az üzletekben árusítsanak fürdőszoba-berendezéseket. Vagy a másik: némi túlzással mondhatjuk, hogy se szeri, se száma a motorkerékpároknak. — Valamivel kevesebb az autó — és nincs, aki karbantartsa. Itt valamiről megfeledkeztek az úgynevezett szolgáltató szektorok. A békési járásban is lassan-Iassan a sütőlapát helyett a bolti friss kenyér, a kapanyél helyett a traktoralkatrész a keresettebb cikk. így értelmezhető a vb-nek az a megállapítása, hogy a termelők, a szolgáltatók részére a piac adja a jelzéseket. Ezeket sajnos, a helyi ktsz-ek nagyon felemásan értelmezik. Abban igazuk van, hogy a piac a járáson és a megyén túl is piac. Csupán azt nem veszik figyelembe, hogy a helyi lakosság aligha szaladhat, mondjuk Bor- j sód megyébe egy fotelért vagy éppen fürdőkádért. Természete- j sen minden példa sántít — ez is —, de ilyen következtetést lehet levonni abból, hogy a Mezőberé- nyi Faipari Ktsz bútorárutermelésének csupán 3 százaléka kerül megyénkben eladásra. Vagy a méretes szabók és szűcsök szövetkezete termelésének csupán 10 százalékát adja helyi piacra. Summázva: ebből a járásból a helyi ipar termékének 20 százaléka jut megyénkbe. Nem akarunk merevek lenni vagy éppen közhellyé tenni a „helyben-hélyben” — szót, de milyen logika sugallja azá, hogy máshová vigyék portékáikat, amikor ott helyben is van rá kereslet. Nyilván más az exportra, a központi alapra való termelés, és megint más a helyi piac. Az utóbbinak előnye van a távoli piaccal szemben: gyorsabb az ellátás, kevesebb a szállítási "költség. Ez viszont belesegíthet az árak alakulásába is. Hiszen az ár, a vásárló szempontjából aligha közömbös. 9 Tapasztalható, hogy némelyek szeretnék a mechanizmus adta konjunktúra-lehetőségeár alakulása ebben a járásban. A ktsz-ek rendelésre készült női cipő 38 százalékos áremelkedést mutat. A férfiszabód fazondíj 17 százalékot. Ezzel ellentétben a magánkisiparban a cipészek és szabók méretes tevékenységének árai jóval alacsonyabb mértékben növekedtek, sőt egyes termékek árai változatlanok maradtak. Nem ide tartozik az árkategóriák felsorolása, egy azonban biztos, hogy a vásárló ott lesz tartósan vevő, megrendelő, javíttató, ahol számára a legkedvezőbb árakat és árukat biztosítják. És máris elérkeztünk ahhoz a megállapításhoz: az elkövetkezendő időkben, a szolgáltatásban változásnak kell bekövetkeznie éppen a verseny létrejötte miatt. Ez nem papírra vetett, aláírt versenyszerződés, ezt a piac köti az élettel, a pecsétet a piaci mechanizmus teszi rá. Nagyon érdekes, hogy a ktsz-ek alakuló kormányaiban sorra az áll, hogy ennyi és ennyi kisiparos szövetkezetei alapít a lakosság szolgáltatására. És mi a valóság? Némelyik ktsz a szó szoros értelmében gyári tempóban termel — úgy valahová. Ezzel viszont fehér foltot hagytak egy- egy területen. Mondhatjuk úgy is, hogy megindították a szolgáltató tevékenység bomlását. Am emiatt a lakosságú ellátás nem szünetelhet. A szolgáltatás újjászervezése az, ami most megindult és erre való törekvés van a békési járásban is. A lakosság igénye olyan ipari szolgáltatások iránt is jelentkezik, melyeket a ktsz-ek éppen az előbb említett okok miatt nem fejtenek ki. Ezért a jövőben jelentkező újfajta igényekhez kell az ipart igazítani. Ez viszont a tanács tevékenységéhez tartozik. Ez olyan formán értelmezhető, hogy nem kell megriadni, ha történetesen a hiányzó vízvezetékszerelö pótlására magánkisipari engedélyt adnak ki. Ez jelentheti más területen is a fehér foltok megszüntetését, s egyben felrázza a ktsz-eket a ma még kényelmes helyzetükből. Talán így eljuthatunk odáig, hogy lesz, aki megjavítja a bőröndöt, a vízvezetéket vagy éppen behelyezi az ablaküveget. összegezve: nem teljességgel adtuk vissza a sok miértre keresett és kapott választ. Azonban arra megfelel, hogy jelezzük: a lakossági szolgáltatás nemcsak a békési járásban gond. A megoldás kulcsa a tanácsok kezében van. Rocskár Jáno
