Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-20 / 143. szám
!§68. június 20. 3 Csütörtök Jó előkészítés — gyors betakarítás Június elején a csorvásá Ady Tsz kommunistái pártvezetőségi, majd pártcsoport-értekezlete- ken vitatták meg a nyári betakarítás tennivalóit. Szekér József, a tsz párttitkára elmondotta, hogy a több száz hold gabona betakarítását teljesen gépesítették. Most az a legfontosabb feladat, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére minél kevesebb legyen a szemveszteség, gyorsan és szervezetten haladjon a munka, amely az aratástól a raktározásig tart Hogy valóban így is történjen, ezért konkrét feladatokíkai bízták meg a párttagokat. A kommunisták javaslatai alapján a tsz-vezetőség intézkedéseket tesz az aránytalan mun- kadijazások kiegyenlítésére. Például sokan kifogásolták, hogy a cséplőgépnél dolgozók kevesebbet keresnék, mint azok, akik az aratógép után gereblyéznek. A párttagok jó tájékoztatásét és a szövetkezeti gazdák felkészítését mutatja az a tény, hogy június 14-e óta rendben folyik az aratás és a terméskiesést lelkiismeretes, jó munkával igyekeznek csökkenteni. Szabadtéri nyugdíjas klub Békéscsabán, a Kossuth tér a délutáni és esti órákban az idősek találkozóhelye, akik szabad idejükben szívesen kiülnek a széksorokra, pihennek, társalognak. Van, aki még táskarádiót is kihoz magával vagy pedig újságot, de van, aki semmit, csak csendben beszélget a szomszédjával. Szombat és vasárnap különösen benépesül a tér az idősekkel. Budapesten és több nagyvárosban is vannak olyan parkok, amelyek az idős emberek kedvenc találkozóhelyei. Ott kártyázni és sakkozni is lehet, mivel kőasztalok is vannak. A csabai Kossuth téren szántén lehetne felállítani ilyen asztalokat, hogy az öregek még jobban élvezhessék szabad idejüket, pihenhessenek, szórakoz- hassank kedvükre a csendes nyári délutánokon, vasárnapokon. Kasnyik Költséges ivászat Mennyibe kerül két pohár sör és fél deci pálinka? A helyes válasz így hangzik: harmadosztályú vendéglátó helyen fogyasztva, összesen 8,80-ba. Bodnár Ferenc gépkocsivezető azonban bizonyára így válaszolna: ezernégyszáznyolc forint és nyolcvan fillérbe. A szóban forgó „pilóta” nemrégiben a battonyai vendéglőben ismerősei társaságában elfogyasztott két pohár sört és fél deci pálinkát. Ezután, mintha mi sem történt volna, gépkocsira szállt, és munkahelyére indult. Útközben azonban találkozott a rcndőr-járó'rrel és az igazoltatás vérvétellel zárult. Kiderült, hogy közepesen ittas állapotban vezette járművét. Ahogy az már lenni szokott, a bíróság elé került az ügy és a könnyelmű gépkocsivezetőt 1400 forint pénzbüntetéssel sújtották. 1400+8,80=1408,80. Nem mondhatjuk, hogy olcsó árat fizetett Bodnár Ferenc. De fizethetett volna még sokkal többet is — a baleseti statisztika szerint. BMerre tart megyénk állami gazdaságainak fejlődése? Beszélgetés Zsibók Andrással, a Területi Főosztály vezetőjével Megalakulásuk 20. évforduló-1 hogy egyéb növények rovására | turális és sportcélra. Az ilyen jához érkeznek immár megyénk j kenyérgabonából 800 holddal töb- | irányú igények kielégítésére már bet vetettek gazdaságaink a ko- a korábbi években is nagy gon- rábbinál. A kötöttebb talajjal ; dot fordítottunk. Többek között rendelkező gazdaságokban főleg a j központi segítséggel még 1967államd gazdaságai. A kezdeti évek ezekben a gazdaságokban is kevés eredménnyel és annál több nehézséggel, útkereséssel, ágazatváltoztatási kísérletezéssel, a vezetők és a szakemberek okkal vagy oknélküli cserélgetésével teltek el. Mi tagadás, többségük csak részben töltötte be az első egy, másfél évtizedben elhivatottságát. Vagyis azt a feladatát, hogy mintául, példaképül szolgáljon a jóval kevesebb anyagi támogatásban részesülő és sok más szempontból is hátrányosabb körülmények közt megalakult termelőszövetkezeti gazdaságoknak. Tegyük hozzá, hogy mindez csak egyik oldala az igazságnak. Ugyanis a kezdeti nehézségek figyelmen kívül hagyása mellett a türelmetlenség is diktálta az olyan megjegyzéseket az elmúlt egy, másfél évtized alatt, hogy „lám a legjobb földek birtokában, a növekvő épület és gépi felszerelések ellenére is kevés árut termelnek, mitöbb évről évre jórészt mérleghiányosak, veszteségesek. megyénk állami gazdaságai.” Az ilyen bíráló megjegyzések — jónéhányszor teljes joggal — nem kerülték el a fennállásának 180. évfordulójához közeledő Mezőhegyes! Állami Gazdaságot sem. Mindezek ismeretében, immár húsz évi több-kevesebb sikereik láttán időszerű feltenni a kérdést: merre tart megyénk állami gazdaságainak fejlődése? Erre és több kisegítő kérdésre elismerést kiváltó és a jövőre vonatkozóan megnyugtató választ adott Zsibók András elvtárs, az Állami Gazdaságok Békés—Csongrád megyei Főosztályának vezetője. — Milyen rangsorolásban, milyen eredményeket értek el együttesen és külön-külön megyénk állami gazdaságai az elmúlt esztendőben? — Az új gazdasági mechanizmus szellemének és gyakorlatának megfelelően a korábbinál lényegesen nagyobb önállóságot kaptak az állami gazdaságok. Bizonyság erre, hogy már az elmúlt évben is nem tervelőirányzatot, hanem eredményfetadatot kaptak. Ezt is lényegében csak vezérfonalnak. Ismeretes, hogy milyen szélsőséges volt az elmúlt évi időjárás. Ennek ellenére Békés megye Valamennyi állami gazdasága jelentős eredményjavulással, együttesen 53 millió 476 ezer forinttal zárta az elmúlt esztendőt. Eredményfeladatukat csaknem 51,9 millió forinttal teljesítették túl. Az eredményjavulás jó része a növénytermesztés sikereiből adódik: 255,9 millió helyett 290,2 millió forint értéket termeltek a gazdaságok. Közülük kiemelkedik a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, amely 34,7 millió helyett 49 millió forint értéket állított elő különböző növényekből. A Szarvasi Állami Gazdaság 37,3 millió helyett csaknem, 42,5 millió forint j ve; növénytermesztési értéket ért el. Békés megye állami gazdaságainak állattenyésztéséről még nem nyilatkozhatunk teljes megelégedettséggel. A várt 400 millió forint helyett 386,9 millió forint értéket produkáltak. Eredményfeladatát csupán a bánkúti, a bi- harugrai, a vizesfásá és a szabad- kígyósi gazdaság teljesítette túl. Az együttes eredmények mindezek ellenére is dicséretre méltóak, annál is inkább, mert amint már szó volt róla, eléggé kedvezőtlen volt az elmúl esztendőben az időjárás. — Milyen feladatokat tűztek maguk elé ez évre megyénk állami gazdaságai és milyen ágazati változtatásokkal igyekeznek ezt elérni? — Az idei tervek, feladatok nem tartalmaznak lényeges váltó- sást a korábbi évekhez képest. Talán azt említhetnénk meg, takarmánygabona javára mutatkozik némi eltolódás. Valamennyi gazdaság igyekezett úgy kialakítani a vetésszerkezetet, hogy önellátóvá váljon abraktakarmányból. Ezt a fővetés mellett a melléktermékek fokozott felhasználásával és a kettős termesztés növelésével is igyekeznek megoldani gazdaságaink. Az állattenyésztésben csupán annyi változás várható, hogy a korábbi erőltetett fejlesztés miatt megszaporodott, gazdaságtalan termelésű állatokat, főleg a kistermelésű teheneket kiselejtezik. Ezek helyett természetesen folyamatosan, gazdaságosan termelő egyedeket állítanak tenyésztésbe. A sertéstenyésztés lényegében a korábbi színvonalon marad, bár bizonyos létszám- és árutermelés-növeléssel számolhatunk. Ugyanis a bánkúti, a felsőnyomási, a hidasháti, az orosházi, a töviskesl, a szabadkígyósi és a Szarvasi Állami Gazdaság is jelentős sertésférőhely-bővítést tervezett erre az esztendőre. — Megszilárdult-e megyénk állami gazdaságainak vezető gárdája a fokozott feladatok és a nagyobb önállósággal járó felelősség arányában? — Az elmúlt években megszilárdult állami gazdaságaink vezető gárdája. Személyi változás csak ritkán és nagyon indokolt esetben fordult elő a közelmúltban. A gazdaságok vezetőinek, dolgozóinak ragaszkodása a hosz- szú évekkel ezelőtt kiválasztott munkahelyhez, s az azóta megnövekedett helyismeretük, gyakorlatuk, jelentős forrásává vált az árutermelés és a jövedelmezőség növelésének. Ügy véljük, nem szükséges különösen hangsúlyozni a gazdaságok vezetőinek, dolgozóinak rátermettségét, helytállását és szorgalmát. Ezt ugyanis beszédesen bizonyítja az, hogy az elmúlt évre előirányzott 786 millió forint árbevételi tervüket 837,8 millió forintra teljesítették Békés megye állami gazdaságai. — Milyen premizálási és bérezési módszer kialakításával, szociális és kulturális létesítmények pótlásával, bővítésével igyekeznek növelni a megye állami gazdaságai dolgozóik munkakedvét, szorgalmuk és ötletgazdaságuk hatványozását? — Az állami gazdaságok a rendelkezésükre álló bérösszegek keretein belül továbbra is maguk alakítják ki önállóan a bérezési rendszerüket. A bérszínvonal emelésére sok lehetőségük van további jó munkaszervezéssel, a termelékenység növelésével. A közvetett bér növekedésének alapja a jövedelmezőség növelése. Ennek elérésében a dolgozók az eddiginél 50 százalékkal nagyobb mértékben vannak érdekeltté téA már meglevő alapjellegű zociális és kulturális létesítmények bővítése s az ilyen értelmű juttatások növelése az új pénzügyi rendszerben is biztosítva van. A képződő részesedési alapból az eddigit meghaladó mértékben tartható vissza pénzösszeg üdülésre, szociális juttatásra, kulben üzemi konyha épült a tövds- kesi és a Halaspusztai Állami Gazdaságban, irodaház a Vizes- fási Állami Gazdaságban. Ezek mellett úgynevezett szolgálati lakások építésével igyekeztünk letelepíteni a gazdaságok szakembereit és dolgozóit. Az eredményesség növelése lehetővé teszi a lakáskörülmények további javítását, s azt is, hogy mind nagyobb bér- és premizálási összeggel növelhessék gazdaságaink a dolgozók munkakedvét, szorgalmát és a hozamok növekedését elősegítő találékonyságukat. K. X. Budapesten rendezik meg az 1971. évi vadászati világkiállítást Szerdán a MUOSZ székházában Földes László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes bejelentette: hazánk rendezi meg az 1971. évi vadászati világkiállítást. Eldőlt már az is, hogy az eseményre augusztus 27 és szeptember 4. között kerül sor, a budapesti mezőgazdasági kiállítás és vásár 33 hektáros területén. Itt összesen 55 ezer négyzetméternyi terület áll majd a kiállítók rendelkezésére. A kiállítás programja rendkívül változatosnak ígérkezik. A vendégek fedett csarnokban ismerkedhetnek meg a világ minden részéből beküldött trófeákkal. 2800 négyzetméteres kiállítóteret kap a kollektív vadászfegyverbemutató. Nemhogy folyna, nem is csöpög... Idestova két hónappal ezelőtt romlott el az a szivattyúmotor, amely Békéscsaba negyedik kerületében, a Zrínyi és a Balassi utca sarkán levő kútból lenne hivatva, több száz környékbeli lakos ivóvíz ellátását biztosítani. Mint annyi sok, korábban Békéscsabán fúrt kút, ez sem valami jól sikerült. Fúrása után nyomban tárolót építettek hozzá, amelyből szivattyúmotor emelte ki a vizet. Ezt a motort azonban valami átok sújtja immár két évtizede. Annyiszor javították azóta, hogy látszólag beleuntak és azért áll immár 2 hónapja. Szerencsére a Síp utcai iskolába is eljött a várva várt szünet, s ott már nincs ivóvíz-gond. Ellenben a környékben lakóknak sok bosszúságot okoz a víz hiánya. Társadalmi munkával bevezettek ugyan egy bajuszvezetéket a Kígyósról érkező víznek a Gel- lért utcába, ám ebben sem sok örömüket lelik. A borsószezon beindulása óta ugyanis annyira rákapcsolt a konzervgyár a fővezetékre, hogy még az azon levő kifolyók is inkább csak csö- pögőkké váltak. Jórészt csak csöpög a Gellért utcai kifolyó is, ahol gyakran tucatnál több üres kanna gyűlik össze és a vízre várók sokat polemizálnak * Zrínyi és a Balassi utca sarkán levő kiszáradt kút sorsán. A kút víztartálya ugyanis tele van, csupán a motort kellene kijavítani. Ámbár az sem ártana, ha egy újat vásárolnának és a régi, sokat szolgáltat tartalékba helyeznék az új meghibásodása esetére. Minden bizonnyal nemcsak a két hónapja tartó vízhiányon való elkeseredésükben mondják a környékben lakók, hogy anyagi áldozattól sem riadnának vissza. Állnak a szavukat, ha a városi tanács illetékesei szivattyúmotor - vásárlást kezdeményeznének. Ezt máris sürgeti a nagy kánikula, meg aztán az, hogy gyorsan elröppen a szünidő és újra benépesedik a Síp utcai iskola inni és mosakodni akaró apróságokkal. K. I. A felületi öntözés lehetősége SOK GONDOT OKOZ a mező- [ irányban terjed. Minél több vizet gazdaság számára a gyakran elő- . szállít a barázda, annál nagyobb forduló szárazság. A korszerű felületi öntözés azonban sokat enyhíthet a gondokon. Melyek fejlődésének az irányai? Az egyik irány a helyes vízgazdálkodás megállapításában mutatkozik, amely biztosítja a sávok, barázdák hosszában a talaj egyenletes beázását. így csökkenthető a ez a rész. A cél mindig az egyenletes beáztatás elérése, amiben szerepet játszik a víz haladási sebessége, az öntözőelemek hossza, a talaj vízáteresztő képessége, valamint a vízsugár nagysága és esése isA sávos csörgedeztető öntözésnél elsősorban a talaj víznyelő minimálisan kiadagolható víz- I képességét és a víz adagolását mennyiség. Közvetlenül ehhez a problémához tartozik a tereprendezés, amelyet az egész világon a felületi öntözés előfeltételének tartanak. Külföldi és hazai szakemberek kutatásai alapján barázdás öntözésnél a beáztatás három szakaszban történik. Az első fázis az öntözés kezdetétől a vízsugaraknak a barázda végére történő megérkezéséig tart; a második fázis a barázda megteltéig; a harmadik viszont a viz teljes beszivárgásáig. AZ ÁTNEDVESEDÉS oldalA Békéscsabai Konzervgyár 15 éven felüli középiskolai tanulókat vesz lel azonnali belépéssel. A felvételhez vér-, tüdő- és bacilusgazda vizsgálati eredmény szükséges. Jelentkezni a konzervgyár felvételi irodáján lehet, A vállalat a teljes nyári szünidő időtartamára tud munkát biztosítani. 17402 kell megvizsgálnunk, illetve meghatároznunk, amelyet a sávok kis szakaszokra történő bontásával végeznek. Egyre nagyobb szerepet kap az öntözésnél is a műanyag. Kiváló lehetőséget nyújt a , vízszállító tömlők készítésére. Nálunk is megvan minden lehetősége a tömlős öntözés üzemi alkalmazásának. Az öntözés módszerét mindig az adott terület lehetőségei és szükségletei határozzák megi amelyet azonban mindig a gazdaságossági szempontok alapján kell megítélnünk. HA AZ ÖNTÖZÉS jelentőségét akarjuk érzékeltetni, talán legjobb, ha arra hivatkozunk, hogy a mezőgazdaság egyik legnagyobb I problémája az időjárásnak való kiszolgáltatottsága. Olyan isme- 1 rétién tényezővel kell megküzde- , ni minden termelési évben, amihez hasonló bizonytalanság más í gazdasági ágazatban nem fordul elő. Az időjárás egyik legsúlyosabb kihatása: a szárazság felett, az öntözés megfelelő színvonala esetén, már többnyire képesek vagyunk urr . lenni.-
