Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-19 / 142. szám
1968. JÚNIUS 19., SZERDA Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM Ma: Megvizsgálják a munkásvédelmet Betyárvirtus — tíz hónap börtön Bonn — a szűk Bonnban megszavazták a szükségállapot törvényt, amely — minit már az első kommentárok is rámutattak — négyféle szükségállapotot ismer. Az első háború, a második természeti katasztrófa idején biztosit csaknem maradéktalan telj haitalmait a kormánynak. A szükségállapot törvény hivatalos védelmezői erre a két lehetőségre akarják összpontosítani a figyelmet. Az úgynevezett „Notstands-Gesetz” igazi jelentősége és értelme azonban a másik két lehetőség, amely az úgynevezett ,,feszültség! állapot” és „belső szükségállapot” esetén teszi lehetővé az elemi állampolgári jogok megszüntetését. Természetesen maga a kormány határozza meg, hogy milyen helyzetet minősít belső feszültsógi vagy szükségállapotnak — tehát gyakorlatban akkor vethet be lakossága ellen rendőri vagy akár katonai erőket, amikor bármilyen, neki nem tetsző politikai vagy gazdasági jellegű megmozdulást „veszélyesnek” ítél. A nyugatnémet belpolitikában a szükségállapot törvény elfogadása megteremti a lehetőséget a parancsuralom bevezetéséhez, s ezzel egyidőben a belpolitikai har. cak teljesen új korszakát nyitja meg, A szükségállapot törvénynek a nyugatnémet belpolitikára gyakorolt hatását vizsgálva, mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy az a szociáldemokrata párt politikai csődjét jelenti. Az a tény, hogy a Brandt és Wehner vezetése alatt álló SPD „odaadta magát” a parancsuralmi törvények meghozatalához — óhatatlanul ki fogja élezni a „nagykoalíció” második pártjának válságát. Ezt már parlamenti síkon is meg lehetett figyelni. A nyugatnémet parlamentnek 496 tagja van. A szociáldemokrata párton belül 93 képviselő „lázadt fel” a szükségállapot törvények ellen, s eredetileg a szabad demokrata párt (FID) képviselőivel együtt 141 volt a szükségállapot törvény ellenződnek száma. Ez azt jelentette, hogy csak 25 újabb „lázadó” megjelenése szükséges a kétharmados többség megsemmisítéséhez. A kormány — s ezen belül a szociáldemokrata vezetők — ekkor nagyszabású „meggyőző hadműveletbe” kezdték. Ily módon érték el, hogy végül a szavazásnál jelen levő 484 képviselő közül csak százan szavaztak a szükségállapot törvény ellen. Így is világos azonban, hogy a szociáldemokrata pártban még parlamenti síkon is létrejött egy 90—100 tagú belső ellenzék, s a párton belüli harc élesedése — esetlég egy távolabbi, kritikus szakaszban még a pártszakadás is — a reális lehetőségek közé .tartócégállapot után A szociáldemokrata krízis kibontakozása mellett és azzal ösz- szefüggésben, a nyugatnémet szükségtörvény második belpolitikai következménye a parlamenten kívüli ellenzék megjelenése. Ez teljesen új jelenség a bonni politikai színképben. A döntő kérdés az, hogy a szükségtörvény- hozást következetesen ellenző és a szociáldemokrata politikában csalódott szakszervezetek menynyire képesek olyan politikai akcióra, amely a parlamenten kívüli ellenzéket szervezetté teheti. Már vannak igen komoly jelek e parlamenten kívüli ellenzék összefogására. Így például az egyik legerősebb nyugatnémet szakszervezet, a fémmunkásoké, már közölte: közöß harcot kíván folytatni a parlamenten kívüli ellenzékkel a bonni politikai szisztéma megváltoztatásáért Hasonló nyilatkozatot tett a müncheni nyomdász szakszervezet és számos más szakszervezeti központ is. A szükség- törvényhozás bevezetése tehát meggyorsíthatja azt a folyamatot, amelynek során a gyakorlatilag polgári párttá változott szociáldemokratákról leszakad a szakszervezeti és munkásbázis egy része: ez a maga erejével szervezetté és ütőképessé teheti a jelenleg elsősorban értelmiségi alapon szervezkedő, parlamenten kívüli ellenzéket. Ily módon nő a lehetőség arra, he— egy távolabbi mvőben kialakuljon egy tényleges politikai alternatíva Nyugat-Németország- ban a jelenlegi bonni vonallal szemben. Végül: a harmadik következmény az úgynevezett Szabad Demokrata Párt (FDP) irányváltozása. Ez a párt hivatalosan közölte, hogy programját „balra” tolja és kinyitja kapuit „az önkényuralom ellen lázadó munkások és értelmiségiek előtt”. Az FDP úgy döntött, hogy pártcímeréből eltünteti a sasmadarat és kinyilvánítja, hogy a jövőben nem kíván részt venni a kormányban, hanem következetesen ellenzéki szerepet akar betölteni. Ismeretes, hogy az FDP külpolitikájában eddig is voltak józan és konstruktív elemek, belpolitikáját és osztálytar- talmát tekintve azonban kifejezetten nagypolgári párt volt. Az a tény, hogy az FDP most megpróbál „színt váltani” — eleven bizonyítéka a bonni belpolitikában végbemenő erjedésnek. A szükségállapot törvény tehát — a parancsuralom fenyegetésével egyidőben — a bonni hatalmi struktúra bomlási lehetőségeit is megnövelte. A válsággócok fontossági sorrendben: az SPD krízise; a szakszervezetek és a parlamenten kívüli ellenzék közös szervezkedésének távlatai és az FDP balratplódása. Víz - Víz - Víz! Gyors és radikális intézkedést várnak a békéscsabaiak Az elmúlt napokban számtalanszor csöngött a telefon a szerkesztőségben és olvasóink egyetlen kérdést ismételtek: Mikor várható javulás Békéscsaba vízellátásában? Különösen súlyos a helyzet az emeletes lakóépületekben. Itt nemcsak az okoz problémát, hogy az utcai kutakból kell feldpelnd a vizet a mosáshoz, mosdáshoz, főzéshez, hanem az is, hogy lakásukat nem tudják tisztán tartani. Priskin Gyula, a Békéscsabai Viz-, Csatorna- és Fürdő Vállalat műszaki vezetője először arra adott választ, miért következhetett be a jelenlegi — nyugodtan mondhatjuk: nyugtalanító — helyzet a város vízellátásában. Elsősorban azért, mert a vállalat vízszolgáltatása nem fejlődött együtt az igények növekedésével. Igaz, hogy naponta ezer köbméterrel több vizet tudnak adni a lakosságnak, mint 1967 hasonló időszakában, a fogyasztás azonban ennél nagyobb arányban nőtt. Amíg 1967 májusában 44 ezer köbméter vizet használtak fel a békéscsabaiak, az idei év hasonló időszakában már 91 ezret. A nehézségeket ez okozza tehát, hiszen az ipar fogyasztása jóformán változatlan maradt. A konzervgyár például napjainkban is 3 ezer köbméter vizet használ el 24 óra alatt, nagyjából ugyanannyit, mint tavaly. Sokan felvetették, hogy a strandfürdő is a lakosság rovására működik. Gáspár Ervin, a strandfürdő vezetője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a nagymedencébe hetek óta a KörösÖtvennyolc szaktanácsodó szerv A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a jelentkezések felülbírálása után kijelölte a szaktanácsadási tevékenység folytatására jogosult szerveket. Az 58 szerv, a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti és elsődleges faipari termelés számos szakmai, valamint közgazdasági területen tevékenykedhet. A nyilvántartásba vett szaktanácsadó szervek túlnyomó többsége a megrendelő mezőgazda- sági üzemek és vállalatok részére szerződés alapján, megfelelő díjazás ellenében ad szaktanácsokat. Egyes kijelölt szervek azonban kötelesek díjmentesen is szaktanácsadással ellátni a hozzájuk forduló állami és termelőszövetkezeti gazdaságokat, üzemeket és vállalatokat. (MTI) Ülést tartott a fővárosi tanács Kedden az új városháza nagytermében ülést tartott a fővárosi tanács, ahol többek között ismertették a fővárosi tanács elmúlt évi költségvetési és községfejlesztési alapjának zárszámadását és a fővárosi tanács második félévi munkatervét. (MTI) csatornából szivattyúznak vizet. Ez a város ellátása szempontjából helyes. Ajánlatos azonban, hogy a KÖJÁL nap-nap után ellenőrizze a víz szennyezettségét, mert a nagy melegben a rendszeres fertőtlenítés ellenére is könnyen elszaporodhatnak benne a kórokozók. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy az elmúlt napokban, így legutóbb a vasárnapról hétfőre virradó éjszakán, több óráig szüneteltetni kellett a vízszolgáltatást, mivel megrongálódott az Újkígyósról Békéscsabára vezető cső ólomtömítése. (A gyakran rongálódó vezeték alig hat éve épült!) Sajnos, a helyreállítási munka sem haladhat a kívánt ütemben, mivel a vállalat javító- brigádjában kevés az ember, nincs szállítóeszköz és hetek óta különböző vállalatoktól kunyerált oxigéngázzal dolgoznak. Felvetődhet a kérdés: Miért járultak hozzá az illetékesek az új fogyasztók tömeges bekapcsolásához, ha egyszer a városi hálózat már korábban is maximálisan túl volt terhelve? Bűnbak-keresés helyett azonban nelyesebb, ha most arról beszélünk, mit kíván tenni a Vízmű Vállalat? Idézzük isimét a műszaki vezetőt: — A Békés megyei Vízmű Vállalat meggyorsítja a kisróti kút felszíni berendezéseinek az építését, és legkésőbb 25-én már innen is nyer vizet a város. Ezt megelőzően átépítjük a városban levő — összesen 600 köbméter űrtartalmú — tárolók műszaki berendezéseit. Így lehetővé válik, hogy feltöltsük a tartályokat, s a tartalékvízzel naponta egyszer vagy kétszer megfelelő nyomást biztosítsunk a vezetékekben. Az átépítés sajnos, azzal jár, hogy több óra hosszáig teljesen szünetel majd a vízellátás a városban. Egyeztetni kell tehát az időpontot az ipari üzemekkel, elsősorban a borsószezon csúcsidő- szakában tartó konzervgyárral. Kívánatos, hogy az átalakításra már a következő vasárnap sor kerüljön. Minden intézkedés kevésnek bizonyul azonban, ha a lakosság nem takarékoskodik a vízzel. Az emberek vízellátása most sokkal fontosabb a virágoskertnél, zöldségesnél. Érvényt kell szerezni a törvénynek, büntessék meg a pazarlókat! Mindenki csak annyi vizet tartalékoljon fazékban, kádban, amennyi a napi szükségletéhez feltétlenül kell. Békés Dezső Napirenden a Gyulai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának munkája A megyei tanács végrehajtó bizottsága június 18-i ülésén megtárgyalta a Gyulai Városi Tanács V. B. munkáját, Békéscsabán Csatári Béla vb-elnökhelyettes elnökletével. A jelentés az előző három év munkáját taglalta és vázolta a következő esztendők feladatait. A napirendi pont fontosságát tanúsította a kialakult vita, melyben csaknem valameny- nyi vb-tag kifejtette véleményét. Ennek alapján olyan megállapítás született, hogy a városi tanács végrehajtó bizottságának tevékenysége színvonalas és jó. Ebből adódik, hogy aktívak a tanácsülések, dolgoznak az állandó bizottságok. A végrehajtó bizottság a lakosság kívánságát igyekszik kielégíteni, ehhez azonban segítségül is hívja őket; mutatja ezt a több mint egymillió forint értékű társadalmi munka is. Különösen kiemelkedő a városfejlesztési tevékenység. Ezzel kapcsolatban olyan vita is felmerült, hogy Gyulán melyik az elsődlegesebb fejlesztési feladat: a fürdő az iparosítás vagy a mezőgazdaság. Tény, hogy a városi tanács 30 millió forintot fordított saját költségéből a fürdő fejlesztésére. Ez azonban nem I jelenti, hogy nem törekszik az iparfejlesztésre a meglevő objektumok rekonstrukciójára vagy éppen a termelőszövetkezet jobb gazdálkodásának kialakítására. A város össztevékenységében egyformán jelentkezik mind a három tényező — állapította meg a vb. Egy-két fogyatékosságra is felhívta a megyei végrehajtó bizottság a figyelmet. Sok esetben a vb-vezetők a szakosztályok apró munkáját is magukra vállalják. Ezzel azok önállóságát veszik el. A város vezetése az új gazdaságirányítási rendszernek megfelelően jobban támaszkodjon a beruházásoknál saját erejére, nagyobb önállósággal dolgozzon. Időtálló elképzeléseik vannak ugyan, a tervek megvalósítása terén azonban (lakásépítés, iparosítás, stb.) sok a gond. Ezt követően a végrehajtó bizottság tudomásul vette a megye sporthelyzetéről szóló jelentést, majd bejelentésekkel zárta ülését. Helytálltak a kohászok Kánikulai meleg ' idején a Lenin Kohászati Művek melegüzemeinek jó néhány munkahelyén a hőség eléri, sőt időnként túlhaladja az 50—60 fokot is. A légkondicionáló berendezések csak hely- lyel-közzel birkóznak meg a hőség ostromával. Sokat enyhít a helyzeten a munkások gyakori cseréje. A hőség ellenére mégis az emberi akaraterő, a munkások kötelességtudása folytán a legforróbb napokban is számottevően túlhaladják az előirányzatot. (MTI)
