Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-16 / 140. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. jrÜNIUS 16„ VASÄRNAP Ära 1 forint XXIII. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM A szakma sseretete Régen nem Jártunk olyan jöl sikerült szakmai tanácskozáson, mint a minaip, amikor a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete svájci szakemberek részvételével tájékoztató előadást és hegesztési bemutatót rendezett Békéscsabán. A Technika Házában mintegy százan zsúfolódtunk össze. Az előzetesen felfokozódott érdeklődés nemcsak a világhírű svájci Castolin cég vezérigazgató-helyettesének és műszaki igazgatójának, Rodolphe Haenni nek és Francis Pfister műszaki igazgató-helyettesnek szólt, hanem a témának is: a hegesztésnek és eszközeinek. Akik eljöttek Orosházáról, Gyuláról, Füzesgyarmatról és Mezőkovácsházáról, nem sajnálhatták ide az utat, de a csabaiak sem az idejüket, mivel hasznosan töltötték el ezt a néhány órát, mert új tapasztalatokkal gyarapodva térhettek haza. Mindenekelőtt a szakma szere- tete, a tudásszomj, az új módszerek megismerésének kínálkozó lehetősége hozta el valameny- nyiüket a tapasztalatcserére. Nos az előadás és a bemutató jól kielégítette a várakozást. Menynyire, az abból derül ki a legjobban, hogy jó néhányan kértek a svájci cég vezérigazgatóhelyettesétől részletes magyarázatot egy-egy elektróda célszerű használatához vagy valamilyen speciális hegesztési eljárás megoldásához. A kérdések ts, a válaszok is célba találtaik. Legalább úgy, mint a Békéscsabai Gépjavító Állomáson rendezett hegesztési bemutató, ahol a cég műszaki igazgatóhelyettese munkaköpenyt öltve, nem sajnálta a fáradságot, az időt és az energiát attól, hogy minél jobban bemutassa a különböző elektródák megfelelő alkalmazását. S e- közben nemcsak a szákrák röpködtek szerteszét, hanem a használati utasítások és jótaná- csok is. Távol áll tőlünk a szándék, hogy valamiféle túlzott propagandát csináljunk az itt járt svájciaknak. Azt azonban mégis el kell ismerni, mint ahogyan a részvevők is nyilatkoztak, hogy gyártmányaik, melyeknek két külkereskedelmi vállalatunk is vásárlója, jól vizsgáztak. De legalább ilyen jól a cég rangos képviselői is, akik az országot járva próbálják megismerni és felkutatni az igényeket, valamint a különböző szakmai követelményeket, mert ők sem csak tanítani, hanem tanulni is jöttek. És legalább eny- nyire kitűnőre vizsgázott az a száznyi szakember is, aki nem volt rest megismerkedni a külföldiek szóban és gyakorlatban bemutatott gyártmányaival. Kölcsönös volt mindkét részről a szakma szeretete. Ezért is sikerült várakozáson felül ez a valóban munkajelle- gű, szakismereteket gyarapító találkozó (Podina) Aki ismeri Békéscsaba múltját és látja jelenét, a% tud cselekedni jövőjéért Emlékünnepség a város évfordulóján Uhljár Mihály elv társ az ünnepi beszédet tartja. Tegnap, június 15-én a Jókai Színházban Békéscsaba újratelepítésének 250., valamint várossá nyilvánításának 50. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendeztek. Helyet foglalt az elnökségben Szirmai István elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára, K. A. Mihajlovics elvtárs, a hazánkban ideiglenesen tartózkodó egyik szovjet alakulat ezredese, Csatári Béla elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese, Such János elv- társ, az MSZMP békéscsabai bizottságának első titkára, Uhljár Mihály elvtárs, a városi tanács elnöke, valamint a város más vezetői, társadalmi, gazdasági szerveinek képviselői. Részt vett az ünnepségen Jugoszlávia képviseletében a zrenjanini járás három vezetője is: Dusán Rada- kovics elvtárs, a JKSZ járási titkára, Lyubomir Pajics elvtárs, a járási tanács elnöke és Belovai Mihály elvtárs, a Szocialista Szövetség járási elnöke. Az elnöki megnyitót Such János elvtárs tartotta, miután az úttörők köszöntötték az elnökséget Ezután Uhljár Mihály elvtárs tartott ünnepi beszédet. — Csak, aki ismeri Békéscsaba múltját, az tudja értékelni igazán a jelenét, s csak, aki felméri a jelent, az láthatja, milyen jövő formálódik az alkotó' munkából — mondotta többek között az elnök. — Azon kell tehát munkálkodnia minden városát szerető embernek, hogy a ma szebb legyen, mint a tegnap, és a holnap még szebb legyen a mánál. A tanácselnök ezután visszaemlékezett a város történetére. Elmondotta, hogy Békéscsaba 1718-ban újratelepült, de a város története jóval régebbi. A népvándorlás, valamint a honfoglalás idején már település állt ezen a helyen. Bizonyítják ezt az ásatások során előkerült em-' Gyulára, aki a nép felemelkedéséért áldozta fiatal életét. Beszélt 1944. október 6-ról, a város felszabadításának napjáról, és megemlékezett a felszabadító szovjet hadsereg fiairól, akik kiűzték a fasisztákat az országból és szabadságot hoztak a magyar népnek. — Büszkén gondolhatunk most a felszabadulást követő harcos évekre — mondotta —, amikor a nagy társadalmi átalakulások során városunk vezető szerepet vitt a megye politikai harcaiban. A jelenről szólva többek között ezeket mondotta az elnök: — Az emberről való gondoskodás jegyében fejlődött városunk mezőgazdasága, ipara, egészségügye, kultúrája. Az elmúlt tíz évben óriási volt a fejlődés üteme. Az ehhez kapott segítséget és támogatást megköszönjük és köszöntjük ezúttal is a város dolgozóit, társadalmi munkásait, akiknek szorgalma, lelkiismeretessége benne van a város fejlődésében. A díszünnepségen a Munkaérdemrend Ezüst fokozata kitüntetést kapta Nagy János nyugdíjas tanácstag és Szabados Belőné, a végrehajtó bizottság titkára. Többen kaptak Kiváló Dolgozó jelvényt. A díszünnepség az Internaci onalé hangjaival ért véget. V. T. Ma: A tárgyalóteremből j, * * * Fiú-várás közben * * * Munkájuk igazi értéke... Dubcek és Cernik nyilatkozata J a megérkezéskor A Magyarországon járt csehszlovák pár*- és kormányküldöttség vezetői hazaérkezésükkor szombaton a prágai repülőtéren rövid nyilatkozatban méltatták a budapesti látogatás eredményeit. — Nemcsak én, hanem az egész küldöttség elégedett látogatásunk eredményeivel — jelentette ki Dubcek, a CSKP Központi Bizottságának első titkára. Jó tárgyalni a magyar vezetőkkel — mondotta —, mert megérjük egymást. Örömmel tölt el bennünket — tette hozzá —, hogy a magyar elvtársak és személv szerint Káíír elvtárs, akit évek óta jól ismerek, jóindulatú megértéssel követik a csehszlovákiai eseményeket. Cernik miniszterelnök megjegyezte, hogy a most aláírt szerződés kedvező feltételeket teremt a politikai, a gazdasági és a kulturális együttműködés további fejlődéséhez. lékek és a korábbi okiratok. A város munkásmozgalmáról beszélve többek között a következőket mondotta: — Békéscsaba 1919-ben is kivette részét a magyar nép nagy forradalmi harcából. Igaz, hogy a proletárdiktatúra a városban csak 36 napig tartott, de ez alatt a rövid idő alatt is nagyszerű próbálkozásokat tettek a dolgozók felemelkedésének érdekében. Az elnök megemlékezett a három direktóriumi tagról, Paróczai Jánosról, Petrovszki Pálról és Ur- bán Mihályról. — A Tanácsköztársaság bukása után történelmünk egyik legsötétebb korszaka következett. — Városunk munkásai és parasztjai munka nélkül voltak és nyomorogtak. A sztrájkokra, a bérharcokra börtönnel felelt a rendszer. Ennek ellenére vagy éppen ezért erősödött a kommunista mozgalom. Emlékezünk kegyelettel városunk mártírjára, Kulich Szirmai István elvtárs beszélget Frank Ferenc, Such linos, Szobek András, Uhljár Mihály elvtársakkal.