Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

ms. május 12. 3 Vasárnap Miért nincs félliteres palackos tej? Sokan szívesen fogyasztanak reggelire vagy tízóraira friss te­jet. Ám aki történetesen Békés­csabán tejet akar inni, kénytelen megvenni egyliteres üveggel vagy pedig elmenni a büfébe egy pohár tejért. Szívesebben venné azon­ban, ha a lakáshoz jóval közelebb levő élelmiszerboltban nem lite­res üvegben, hanem félliteres vagy két-három decis üvegben kaphatná. Néhány évvel ezelőtt kapható volt, sőt kakaót is fogyaszthattak a vásárlók ilyen kis üvegekből. Az eltett néhány év alatt tapasz­talható, hogy az ilyen irányú igény továbbra sem csökkent a lakosság körében. Más városokban rugal­masan megoldották a tej kisebb palackokba való töltését. Vajon miért nem lehetséges ez Békés­csabán? <K.) Először rendeztek GTE országos titkári értekezletet megyénkben Városnézés Gyulán, látogatás békéscsabai üzemekben Három esztendővel ezelőtt, 1965-ben első ízben rendezték Békéscsabán a Gépipari Tudo­mányos Egyesület vidéki titká­rainak értekezletét. A minap újabb kitüntetés érte megyénk­nek ezt az egyik legrégebbi tu­dományos csoportját. Ezúttal azonban már országos titkári értekezlet színhelye volt a Tech­nika Háza, mivel a vidéki tit­károkon kívül az egyesület köz­ponti bizottságainak és szakosz­tályainak titkárai is hivatalosak voltak a tanácskozásra. A csütörtök esti fogadáson az országos értekezlet részvevőinek kiosztották a GTE Békés me­gyei szervezetének elmúlt há­rom évi munkájáról összeállí­tott írásos beszámolót. A je­lentés — a titkárok véleménye szerint — több, másutt is hasz­Békéscsaba népművészetének kincsei Sokan nem is tudják, hogy Békéscsabán milyen gazdag népművészeti kincseket rejte­nek egyes családi házak. Anyák­ról lányokra, nagyanyákról uno­kákra maradtak a szebbnél szebb háziszöttes térítők, tö­rülközők, díszpárnák, szőnye­gek, amelyeket az unokák ke­gyelettel őriztek évtizedeken át. A városi nőtanács kezdemé­nyezésére így került egy kiállí­tás keretében — amit Békés­csaba telepítésének 250. évfor­dulója alkalmából rendeztek — a nagyközönség elé az a 250 éves szőttes oltárterítő, amely a kiállítás egyik legértékesebb darabja, és azok a 150 éves fő­kötök, amelyek dédnagyanyá- ink finom kezemunkáját dicsé­rik. A szlovák népművészet gaz­dag tárháza volt eá a kiállítás, melyet számos érdeklődő tekin­tett meg. A kezdeményezés igen hasz­nos. Sokat nyújtott a látogatók­nak és jó néhány olyan javaslat is elhangzott, hogy a legszebb darabokból helyes lenne egy ál­landó kiállítást összeállítani, hogy a megye népművészete iránt érdeklődök rendszeresen meríthessenek belőle újabb öt­leteket. K. J. ■■«ff ■mád ||jÉ J r « ; özv. Szerencsi Gyulánét a kü­lönleges minták érdeklik. r >V; Si >'y>\ *v .A.»'; -■ A>\ A a A 150 éves főkötőt mutatja Farkas Jánosné, a kiállítás rende­zője egy látogatónak. (Fotó: Demény) nosítható módszert, kezdemé­nyezést tartalmaz, akár az it­teni szakosztályok munkáját, akár a már eddig rendezett szakmai tanfolyamok és belföl­di tanulmányutak programját illetően. Az országos titkári értekez­letet pénteken reggel Bakó Ig­nác, a GTE megyei szervezeté­nek elnöke nyitotta meg, majd Frank János, a GTE főtitkára a VIII. küldöttközgyűlést érté­kelte beszámolójában, és rész­letesen válaszolt az azon el­hangzott javaslatokra. Elmon­dotta többek közt, hogy az or­szágos hegesztési verseny szer­vezésével megbízták a hegesz­tési szakosztályt, amely már .munkához is látott. Az egyesü­let szorgalmazza és keresi a le­hetőséget arra, hogy a buda­pesti Műszaki Múzeum rangjá­hoz és jelentőségéhez képest fej­lődjön a jövőben. Arra is töre­kednek, hogy a különböző szak­mai lapók szerkesztése javul­jon. s a nehezebb veretű mű­szaki jellegű írások mellett több, a szervezeti élettel, a kü­lönféle helyes kezdeményezé­sekkel és a közélettel kapcso­latos információkat közöljenek. Ezenkívül fórumot nyitnak a kiemelkedő jelentőségű disszer­tációk közzétételének is. Ez­után a VIII. küldöttközgyűlés határozatait és az abból követ­kező feladatokat ismertette. Prockl László, a GTE főtit­kárhelyettese a központi szak­osztályok és a vidéki szerveze­tek vezetőségei újjáválasztásá- nak előkészületeiről, valamint az ezt megelőző tagrevízió el­veiről tájékoztatta a tanácsko­zás részvevőit. Mindkét beszámolót élénk vi­ta követte. Többen arról beszél­tek, hogy ezután még jobban szükséges összefogni és kamatoz­tatni azt a szellemi kapacitást, amely az egyesületben megvan. A mérnökök és technikusok ér­dekvédelmének szükségességét szintén többen szóvá tették, szintúgy, mint a mérnöki etika fogalmának pontos meghatáro- ! Az országos titkári értekez­let részvevői itt-tartózkodásukat üzemlátogatásra és tapasztalat- cserére is felhasználták. Pén­teken délután Békéscsabán meg­tekintették a Kulich Gyula La­kótelepet, majd, különautóbusz- szal Gyulára utaztak ahol a vá­ros nevezetességeivel ismerked­tek. Szombaton délelőtt Békés­csabán megtekintették az új forgácsoló- és szerszámgyárat, majd a konzervgyárba látogat­tak el. A megyében látottakról és a GTE megyei szervezetének az első országos titkári értekezlet technikai szervezéséről és a gazdag programról valamennyi részvevő elismerően nyilatko­zott. P. P. 909.445 Tévedés ne essék, nem valami telefonszámról van szó, hanem e hat számjegy a „Szolidaritási Bizottság a függetlenségért küz­dő népek megsegítésére, Buda­pest” számla tulajdonosát jelzi. Ezen a számlaszámon gyűlik össze megyénk dolgozóinak ál­dozatkészsége alapján az az ösz- szeg, mellyel — az erkölcsi és politikai segítés mellett — anya­giakkal is támogatjuk a vietna­mi nép harcát. A szolidaritás anyagi megnyilvánulása egyben nagy jelentőségű politikai állás- foglalás, mert megtestesül benne a tisztelet és együttérzés mind­azok iránt, akik a szabadságu­kért és függetlenségükért küz­denek. A lakosság legkülönbözőbb ré­tegeinél bizonyára megtalálják a módot és lehetőséget, hogy az önkéntes anyagi segítés « 909.445-ös csekkszámlán jelen­tősen gyarapodjon. Rászolgáltak az elismerésre R megye második legfőbb közös gazdasága a békéscsabai Lenin Tsz A MÜLT ÉVI eredményei alap­ján a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa az elismerő okle­velet kapott nagy kategóriájú termelőszövetkezetek között az V., a megyei versenybizottság pedig a II. helyre rangsorolta a békés­csabai Lenin Tsz-t. Első ízben ért el ilyen helyezést és először kap ilyen jelentős ki­tüntetést ez az eddig sem ismeret­len termelőszövetkezet. Ahhoz vi­szonyítva, hogy mindössze négy évvel ezelőtt alakult ki több szö­vetkezet egyesülése után a jelen­legi 6400 holdas határa — ugrás­szerű a fejlődése. Ennyi időt lé­nyegében csak a négy volt szövet­kezet „összerázására”, a termelés és a gazdálkodás alapjainak meg­vetésére szántak. Külön-külön ugyan megszavazta a többség az egyesülést, de azt is csak kiköté­sek alapján. Az összeszokás első hónapjai, évei sok kétkedést, meg nem értést, széthúzást szültek. Mindez megérthető és meg is bo­. ,. . ..., ,, ., , , csathato most mar, a rohamos fej­zasat. A vitában elhangzottak- ..... _ . . „ . . . . 1 lodes lattan, ra Frank es Prockl elvtars vá­laszolt. Országos juhászati ankét Füzes^yarmaton A Körösök Vidéke Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsége és deltsége a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben országos jellegű juhászati ankétot rendezett, amelyre száznál több szakember érkezett. A juhtenyésztés időszerű kérdéseiről ról Német József, az OÁF ősz tályvezetője tartott vitaindító elő­adást. Kiderült többek között, hogy a műanyag nem szorítja ki a gyap Az eltelt négy év, különösen a tavalyi eredmények azokat iga­zolják visszavonhatatlanul, akik az alapos közgazdasági szemlélet és elemzés alapján vették szem- I ügyre a négy szövetkezet addigi j fejlődését és a további kilátásait. A tények az egyesülés mellett j döntöttek már négy évvel ezelőtt . , | is. Az azóta beért gyümölcsöt az Országos Állattenyésztési Fel-1 nemeik az országos és megyei ugyeloseg Békés megyei kxren-: elismAés jelentij hanem az évről évre növekvő terméshozam és jö­vedelem is. A négy évvel korábbi 13,3 mázsáról 21,2 mázsára növe­kedett tavalyra holdanként a bú­népgazdasági haszná-' za, 16 mázsáról 19,4-re az árpa, 21,9-ről 27,1 mázsa morzsoltra a kukorica termésátlaga. Ennek meg­felelően a bruttó jövedelem 15,7 millióról csaknem 27,3 millióra növekedett. A szövetkezeti gaz- jútermelést. Sőt! Világviszonylat-j dák tavaly 5 millió forinttal több ban nő az igény a finomgyapjú j részesedést kaptak, mint négy iiánt Megyénkben szép eredmé- j évvel korábban, vagyis dolgozó nyékét érték el ezen a területen az elmúlt években. A füzesgyar­mati Vörös Csillag Tsz-ben pél­dául 15 éves törzstenyésztési múlt­tal rendelkeznek. Évente kétmil­lió forint jövedelmet hoz a jó hí­rű juhászat és évente mintegy 150 —200 kiváló kost adnak tovább- tenyésztésre. Sok finom gyapjút kap innen a népgazdaság. A tanácskozás végén gyapjúnyi- rási, osztályozási és csomagolási bemutatót rendeztek. A. R. tagonként 14 ezer 758 forint he­lyett 20 ezer 109 forintot. Az Országos Tobbtermelési Versenynek sok feltétele van. Sok mindennek és jól kell egyeznie, mutatnia ahhoz, hogy helyezést, oklevelet, jutalmat lehessen nyer­ni az évente mind több induló tsz hatalmas mezőnyében. Egyik fontos mérce a halmozott terme­lési érték. Nos, ez a békéscsabai Lenin Tsz-ben a négy év előtti 7600 forintról 10 ezer 343 forint­ra alakult szántóegységenként, összességében 41,7 millió forint­ról 56,1 millió forintra az elmúlt évben. A termelési értéket a tojó baromfitelep lendítette fel lénye­gesen, amely tavaly csaknem 13,4 millió értéket produkált. A ba­romfiállomány kedvező arányban alakította a szövetkezetben a nö­vénytermesztés és az állattenyész­tés árbevételi tervét: az utóbbi ez évben már alig marad le 4 millió forinttal. A VERSENY lényeges pontja a szövetkezeti demokrácia érvénye­sülése. A Lenin Tsz gazdáinak bő­ségesen van alkalmuk arra, hogy éljenek tulajdonosi jogaikkal. Évente ugyanis két közgyűlést, négy küldöttközgyűlést tartanak a szövetkezetben. A brigádérte­kezletek — amelyeken leginkább az egyben igazgatósági tag bri­gádvezetők ismertetik a hozott határozatokat, feladatokat — szin­te nélkülözhetetlenül rendszeressé váltak. Az elért eredmények után naiv­nak látszik azt boncolgatni, hogy milyen a szövetkezeti gazdák szorgalma és fegyelme. A szövet­kezet Vezetői nem könyörögnek senkinek, nem biztatgatnak sen­kit a rendszeres vagy a még rend­szeresebb munkára. Ezt az ösz­tönzőt egyrészt a jól kialakított premizálási rendszer, másrészt a háztáji föld kimérése tölti be. Régebbi közgyűlési határozat az, hogy teljes, vagyis 1600 négyszö­göl háztáji föld csak annak jár, aki előző évben végigdolgozta a meghatározott munkanapokat. így osztják ki az idén is a háztájit, s a tavalyi nagyszerű eredmények mellett ez is a tagság szorgalmát dicséri. Nagy többségük ugyanis megszerezte a jogot a teljes ház­táji földre. MINDEN BIZONNYAL hasonló szorgalom jellemzi majd az idén is a szövetkezeti gazdákat, ha ugyan nem hatványozottabb a kapott elismerések birtokában. Sok lehetőség Vár még kiaknázás­ra ebben a szövetkezetben is, meg aztán csak nyilvánvaló az, hogy „étvágyat”, ösztönzést kaptak a mostaninál nagyobb rangot adó eredményekre és kitüntetések megszerzésére. B. L

Next

/
Thumbnails
Contents