Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-11 / 109. szám

IMS, május 11. 5 Szombat Sok „szellemi segítséget” szolgáltat az újkígyósi Aranykalász Tsz Bélyeggyűjtő úttörők A gyulai járás termelőszövetke­zetei közül az újkígyósi Aranyka­lász Tsz egyesítette elsőnek a község egész határát, s mivel leg­jobban használta ki az adottságo­kat és lehetőségeket, elsőnek fej­lődött az ideális, más szóval a pél­damutató közös gazdaságok közé. Jobbnál jobb eredményeinek el­ismeréseként több kitüntetésben kezet mögé figyelemreméltó ter­melési színvonallal zárkózott fel a telekgerendási Vörös Csillag is, amelyben szintén nem rejtik véka alá a termelési módszereket. A já- I rási tanács mezőgazdasági és élel- | mezésügyi osztályától nyert érte­sülés szerint éppen a leggyengéb- t ben gazdálkodó szövetkezetek i vezetői közül nem áldoznak né­Érdekes kiállítást nyitnak meg vasárnap a Munkácsy múzeumban j * A Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban május 12-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitják meg a prak­tikus pedagógiai rajz módsze­rét bemutató kiállitást. A ki­állítást Bessenyei Antal, a Szarvasi Felsőfokú Óvónő­Megyénk sok iskolájában igen jól működő bélyeggyűjtő szak­kör van. A megyei úttörőelnök­ség a napokban értékelte ezek munkáját és többek között meg­állapította, hogy egyre nagyobb létszámmal vesznek részt az ál­talános iskolai tanulók a szak­körök munkájában. Sok helyen igen jó módszerek évben a békéscsabai 7-es számú általános iskola igazgatója, s ezt az úttörőelnökség eljuttatta a többi intézménynek. Hasonló­képpen a békéscsabai Üttörőház is ad ki módszertani útmutató­kat. Az elmúlt évben Békéscsabán, a megyében működő szakkörök anyagaiból, nagy sikerű kiállí­tást rendeztek, melyen a leg­részesült.. Az ország nagy határú termelőszövetkezetei közül elis- j merő oklevelet kapott tsz-ek rang- | sorában most is a nyolcadik he­lyet foglalja el. Évekkel ezelőtt A bemutató gazdaság címet is kiérdemelte az újkígyósi Aranykalász, s azóta sok „szellemi segítséget” ad az azt igénylő járási, megyei terme­lőszövetkezeteknek az elemzési, üzemszervezési módszerek alkal­mazásához, bevezetéséhez a gabo­nabetakarítás teljes gépesítésének megoldásához, a zöld-, a szálas és az abraktakarmány gazdaságos felhasználásához. Egy másik szellemi segítségfor­rás az eleki Lenin Tsz a gyulai járásban. Itt is több szakmai ta­nácskozást szervezett már a ter­melőszövetkezeti vezetők részére a gyulai járási tanács. Ezek az összejövetelek és viták nagy se­gítséget adtak a járás szövetke­zeteinek a nagyüzemi sertés- és szarvasmarha-tenyésztéshez, az állatnevelés és -hizlalás eredmé­nyesebbé tételéhez. E két szövet­hányán megfelelő időt és fáradt­ságot a kínálkozó szellemi, sók esetben az ezzel járó anyagi se­gítség igénybevételére. képző Intézet tanára tervezte. Az érdekes bemutatót Knap- csek Pálné óvodai főelőadó nyitja meg. is kialakultak, s a legjobb ta­pasztalatokat átadják más isko­lának is. Ilyen céllal készített módszertani útmutatót az elmúlt Három kép Dévaványáról Tudományos ülés a mentők jubileuma alkalmából Az Országos Mentőszolgálat fennállásának 20. évfordulója al­kalmából kétnapos tudományos ülés kezdődött az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszervezetének székházában. A megnyitó után párhuzamos | ülésen megkezdődött a tudomá- j nyos tanácskozás, amelynek té- I máit a sürgős baleseti és sebésze­ti, valamint a sürgős belgyógyá- szati ellátás problémái alkotják. Szombaton együttes ülésen az elsősegélynyújtás egyik legnehe­zebb és legkorszerűbb feladatá­nak, az újraélesztésnek módsze­reit és problémáit vitatják meg. Három kép persze kevés, hogy a teljesség igényével mutassa be a magát büszkén sárrétinek valló Pévaványa sokarcúsagát Ntm is ez a cél, hiszen órákig lehetne beszélni csak azokról a dolgokról, amelyek szinte kérdezés nélkül is megtudhatók a községbeliektől. Itt van mindjárt a víz-gondokkal bajlódó fürdő problémája, a gim­názium közelgő, három év múlva j esedékes végleges kapuzárása j vagy az a hír, hogy Rostovból Dé- vaványára látogat a világháború alatt hősi halált halt és itt elte­metett szovjet katona leánya... Mind megannyi téma, mégis kezdjük egy másik, nem kevésbé érdekes és tanulságos történettel'. Utcanevek Kevés községet ismerek, amely annyira sajátos utcanevekkel ren­delkezne, mint Dévaványa. Több­ségükben nem tudom, honnan származnak az elnevezések, de például a Zsombék utca e táj vagy a környék zsombékosságára utalhatott, és a Sáros utca keresz­telési körülményeinek felkutatá­sa sem igényel különösebb utána­járást. (Igaz, ma már betonjárda hazudtolja meg az utca nevét.) Ez év elején a községi tanács úgy döntött, hogy felülvizsgálja és rendezi az utcák problémáját, öttagú bizottságot hívtak életre az átkeresztelés végrehajtására, s a bizottság becsülettel eleget tett feladatának. A községben össze­sen 32 (!) utca neve változott malitás, hiszen semmiféle meg­lepetéstől nem kell tartaniuk. A három vendég a szobában úgy ült, hogy Rudolf egyiküket sem tudta alaposabban szem­ügyre venni. Ebből megértette, hogy „őrszolgálata” tulajdon­képpen ürügy. Részt is vesz a tanácskozáson, meg nem is, nem látja, ki szól; nem tudja meg­jegyezni az arcát. „Vigyáznak magukra” . . . megértette elgon­dolásukat és egyre fokozódó csodálatot érzett vendégei és a titokzatos szervezet iránt. — Uraim — mondta valaki —, mostantól kezdve hosszú ideig nem találkozunk. Tisztáznunk kell a tennivalóinkat. Kérem, tábornok, terjessze élő jelenté­sét. — A mai napig .kétszáztíz buj­dosó SS-katonánkat és tisztün­ket derítettük fel és kapcsoltuk munkánkba. Bécsiben egy zász­lóalj erejével .felérő szervezettel rendelkezünk. Az organizáció gyakorlatilag két irányú tevé­kenységet folytat: egyrészt ösz- szeköttetést teremt a bujkáló és letartóztatott SS-ek és az Odesz- sza között, másrészt pedig anya­giakkal, iratokkal és minden le­hető módon segíti bajtársainkat abban, hogy az amerikai meg­szállási övezetbe, Münchenbe jussanak. Ott a Deutsches Mu­zeum raktárában dolgozó Simmy nevű alkalmazottat kell keresni­ük. Érti és figyeli ugye a dolgo­kat, Schirmbaum?! — Igenis! — Elsején azután megnyílik üzletünk — folytatta az előbjjj hang. — Megbízottaink ott cse­rélik ki értesüléseiket. Erről már tájékoztatták Schirmbaumot. De vészjelzésről is gondoskod­nunk kell. Abban az esetben, ha az üzletben bárki olyan tízschil­lingessel fizetne, amelyet leg­alább három darabból ragasz­tottak össze, összekötőnk azon­nal Svájcba utazik, de előtte né­hány gyöngysort helyez az üz­let kirakatába. Addig egyetlen darab ékszer sem lehet az üzle­tében. E jellel riasztja szerveze­tünket. Az ODESSZA ekkor talpra ugrik és megteszi a hely­zet kívánta szükséges védelmi intézkedéseket. Schirmbaum nem tudott to­vább parancsolni kíváncsiságá­nak. — Elnézést, uraim — szólt —, de mi ez az ODESSZA? Bent hosszú ideig senki nem válaszolt. Azután egy eddig csendes, de Schirmbaum által valahonnan mát ismert hang szólalt meg. Tagoltan mondta: — Odessza — egy városnév. Győzelmünk egyik állomása volt. Városnév.... amely akár rövidítésként is felfogható. O-rganization D-er E-hemaliger SS A-ngehöriger. Az Egykori SS Katonák Szervezete. Vagyis: ODESSZA. A holnapi győzelem dicsőségére. Aki ezt érti, élve többé nem vonulhat vissza. ODESSZA — most már maga is. Egy mindenkiért. Mindenki egy­ért. Van konyakja? — fordult S«hirmbaumhoz. ffolytatjuk) meg egy csapásra a határozat alapján. Nézzünk néhány példát! A már említett Zsombék utca József At­tila nevét kapta meg. A dallamos hangzású Három rózsa— Hámán Kató út lett. A Sárrét jellegzetes madaráról, a bíbicről elkeresztelt utca Baj esi-Zsil iszky Endre nevét vette fél. A régi használati tár­gyakra vagy az azokat készítő mesterekre utaló Sarló, Nyíl, Ho­rog utcából így lett Kulich Gyula, Fürst Sándor, Kölcsey Ferenc ut­ca... Sorolhatnám tovább. Némi nosztalgiával gondolok az eredeti, hagyományokat őrző utcanevek­re, még akkor is, ha a keresztelő révén történelmünk nagyjainak neve kerül majd fel a táblákra. Kovács József, a községi tanács­titkár három pontban foglalta össze a változások szükségességé­nek okát: 1. Sok volt a „darab” utca és mindegyik részt másképp hívták. Egyszerűsíteni kellett, az egy utca — egy név elv alapján, így lett a Kör, Bojtos, Tövis utcá­ból Mező Imre utca. 2. Az elavult és a ma már nem megfelelő el­nevezéseket újakkal cseréltük fel, korszerűbbé akartuk tenni a köz­ség utcaneveit. 3. A házszámozás felülvizsgálata és rendezése is okot és lehetőséget adott a vál­tozások megvalósítására, mivel sok helyen, egy házszám alatt több ház, illetve porta is létezik. A közigazgatási rendezés he­lyességéhez és indokoltságához nem fér kétség. Mégis túlzott ta­lán, hogy a községben mindössze a Hajó6, Sirály és Hajnal utca tartotta csak meg a régi hevét, a jó hangzású, karaktert adó, több­ségében nem elavult utcanevek közül. Ki keriil be az utazókeretbe? A községi nevelőotthonban a mindennapi, megszokott élet fel­színe alatt különös készülődés tartja izgalomban a gyerekeket. Az izgalom oka, röviden, a cím­ben feltett kérdés: Ki kerül be az utazókeretbe? Ugyanis május 26-án, a Bélme- gyer melletti fáspusztai nevelő- ottonban tartják a megyei nevelő- otthonok gyermeknapját, ame­lyen a dévaványai otthonlakók is részt vesznek. Egy 15 perces, Vi­etnamról szóló műsort állítottak össze és adnak majd elő Fás- pusztán. A 'forgatókönyv kész, a próbák folynak, a produkciót magnóról hallgatják vissza, hogy minden a legnagyobb rendben menjen az előadáson... A műsort hatvan tagú együttes próbálja. Es itt jön a probléma, mert csak 30 gyerek utazhat el a fás­pusztai seregszemlére, a fuvaro­zást vállaló Lenin Tsz gépkocsi­ján. Ki legyen hát az a harminc szerencsés, aki „befér” az utazó­keretbe, hogyan válogassanak, hogy az ott maradók — bár fájó szívvel is —, de megnyugodja­nak...? Az otthon vezetői, közösen megbeszélve a dolgot a gyerekek­kel, úgy határoztak, hogy azok utaznak, akik minden szempont­ból a legjobbak; tanulmányi elő­menetelükben, szorgalomban, ma­gatartásban példamutatóak. „A falu költője” A Sárréti Napok alkalmából rendezett író—olvasó-találkozón j ezzel a megszólítással köszöntötte a község szülöttét, Ladányi Mi-1 hály költőt, a közönség nevében Szűcs Alajosné könyvtáros. A találkozó külön érdekessége volt, hogy a költő szülei fiuk mel­lett ültek, középen az tisztáinál, a résztvevők tekintetének kereszt- j tüzében. Nem szokhattak meg a nagy nyilvánosságot, mozdulatla­nul ültek, kicsit feszélyezetten. Csak ritkán pillantottak fiukra, szemük egy pontra meredt, vala­hová a közönség közé. — Hogyan lett költő? — tette fel a kérdést egy fiatalember La­dányi Mihálynak. A válasz frap­páns volt és nagyon érdekes. — Kisújszálláson jártam gim­náziumba. Diákkoromban két dolog érdekelt igazán, a képzőmű­vészet és a lányok... Magyar érett­ségin azt a feladatot kaptam, hogy elemezzem és mutassam be a kurucköltészetet. A tétel köny- nyűnek látszott, de én nem tud­tam egyetlen kuruc verset sem. A történelmet viszont szerettem, ismertem a kor hangulatát, és a rendelkezésre álló 20 perc alatt írtam néhány „saját” kuruc-ver- set. Ezekről beszéltem és ezeket elemeztem.... Az érettségi elnök — szerencsére — matematika sza­kos volt, a magyar tanárom pedig értette a tréfát Leérettségiztem... De akkor annyira megragadott a versírás, hogy azóta is írok, nem tudom abbahagyni. Es ami a leg­érdekesebb, sok kritikusom — annyi idő után is — mostani írá­saimat is olyan „kurucosnak” tartja... A közönség nagy tetszéssel fo­gadta a magyarázatot, nyilván úgy érezte, hogy az korántsem I alaptalan, s a „falu költője”, La- | dányi Mihály verseit ismerő és j szerető dévaványai közönség vé- j leményét mondta el, saját magá- I ról. Brackó István szebb, legérdekesebb összeállítá­sokat értékes díjakkal jutalmaz­ták. A KMP megalakulásának 50. évfordulójára meghirdetett úttörő bélyegtervező pályázatra megyénkből 11 rajzot küldtek el. A Vörös Zászló Hőseinek Ütján elnevezésű mozgalom keretén belül ezzel a témával kapcsola­tosan külön anyagot állítottak össze az úttörők Békéscsabán, Szarvason, Békésen. Csabacsű- dön, Kunágotán és Bucsán. Ezt kiállítás keretében mutatják be. Ugyancsak külön összeállításo­kat mutatnak be bélyegekből megyénk több községében és vá­rosában a VIT történetéről. A megyei úttörőelnökség ülé­sén szó volt a további feladatok­ról is. Több érdekes javaslat hangzott el, amit az elnökség el­fogadott. A legjobb szakkörök munkájáról például újabb mód­szertani anyagokat adnak ki és juttatnak el az iskolákba. Ter­vezik, hogy kétévenként meg­rendezik a megyei ifjúsági bé­lyeggyűjtők anyagainak kiállí­tását és az ifjú filatélisták me­gyei találkozóját is. Ifjú kertészek versenye Békés megyében Május 14 és 18 között Békés megyében rendezik a mezőgaz­dasági szakmunkásképző iskolák VI. országos „Szakma Kiváló Tanulója” versenyét, a dísznö­vénytermesztő és kertépítő, va­lamint a zöldségtermesztő és haj­tató szakmákból. Gyula város ad otthont a dísz­növénytermesztő és kertépítő szakma fiataljainak, hogy 3 napos (május 14—16) küzdelemben ösz- szemérjék erejükét az írásbeli, gyakorlati és elméleti versenyen. A nyitó- és záróünnepélyre, va­lamint az eredményhirdetésre a kertészeti technikumban kerül sor. A zöldségtermesztő és hajtató szakma fiatal tanulói Szabadkí­gyóson találkoznak. A program május 16-án kezdődik, s a szak­ma legjobbjait itt is elnyerik ju­talmaikat, a Szakma Kiváló Ta­nulója büszke címet. Vizsga-menetrend a felnőttek iskoláiban A dolgozók mezőgazdasági te­rületen működő általános iskolái­ban már megtartották a tanév végi vizsgákat. A felnőttek többi általános iskolájában május vé­gén ér véget a tanítás. Egy héttel később kezdődnek az írásbeli vizs­gák, amelyeket követően nyolc­tíz nap múlva szóban is számot kell adniuk a hallgatóknak felké­szültségükről. A középiskolák esti és levelező tagozatain ebben az oktatási évben több mint 30 ez­ren fejezik be tanulmányaikat. A gimnáziumokban a negyedikes hallgatók írásbeli vizsgáinak idő­pontja június 3—4—5. A szóbeli érettségi vizsgákat részükre jú­nius 15 és július 5 között tart­ják. A Művelődésügyi Minisztérium irányításával működő közgazda- sági technikumok esti, illetve le­velező tagozatain az írásbeli érett­ségi, illetőleg képesítő vizsgák jú­nius 3-án kezdődnek és 6-án ér­nek véget. Június 24-e és július 20-a között kerül sor az említett ' iskolatípusokban végző dolgozók szóbeli érettségi, illetve képesítő vizsgáira.

Next

/
Thumbnails
Contents