Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-09 / 107. szám

M A: Tanulságok — a jelennek Nem a véletlenek A reform első tapasztalatai Szlovák fílmnapok kezdődnek ma Békéscsabán Békéscsaba város jubileumi ünnepségeinek alkalmából * a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetsége és a Bé­kés megyei Moziüzemi Vállalat szlovák filmnapokat ren­dez Békéscsabán május 9 és 12 között. A megnyitó díszelő­adást május 9-én este 6 órakor tartják a Szabadság moziban. Beszédet mond Knyihár János, a Szlovák Gimnázium és Általá­nos Iskola igazgatója, majd leve. tűik a Limonádé Joe című színes, zenés, szélesvásznú filmparódiát. A szlovák filmnapok további programjában bemutatják má­jus 10-én az Éjféli mise, 11-én A fehér asszony, 12-én a Dunai ki­rándulás és a Jánosik I.—II. cí­mű filmékei. Az előadásokra es­te 6 órakor, 12-én 4 és 6 órakor a Szabadság moziban kerül sor. Békéscsabán rendezik a GTE országos titkári értekezletét A tanácskozást békéscsabai és gyulai üzemlátogatás egészíti ki A Gépipari Tudományos Egye­sület pénteken és szombaton Bé­késcsabán, a Techni ka Házában rendezi meg az országos titkári értekezleteit, amelyen huszonkét vidéki szervezet titkára és hu­szonhárom központi szakosztályi titkár vesz részt Az országos értekezleten több fontos témát vitatnak meg. Bátyi Ignác, a GTE Békés megyei szer­vezetének elnöke a megyei cso­port elmúlt három éri munkájá­ról tájékoztatja a megjelenteket Ezután Frank János, a GTE főtit­kára tart előadást, melyben érté­keli a VIII. országos GTE küldött- közgyűlést ismerteti annak hatá­rozatait, valamint az azokból adó­dó feladatokat. A központi szak­osztályok és a vidéki szervezetek vezetőségei újjáválasztásának elő­készületeiről, valamint a tagreyi- zió kérdéseiről Prockl László, a GTE fótitkárhelyertítese tájékoz­tatja az országos titkári értekez­let részvevőit A fővárosból és az. ország vidé­ki városaiból összesereglő tiszt­ségviselőknek a GTE megyei szer­vezete üzemlátogatást és tapasz­talatcserét is szervez. Május Iá­én, pénteken délután Gyulára lá­togatnak él, ahol felkeresik a Fa- és Fémbútoripari Ktsz-t, a vízgé­pészeti vállalatot és a Békés me­gyei Húsipari Vállalatot, valamint megtekintik a város nevezetessé­geit. Május 11-én, szombaton pe­dig, a tanácskozás befejezése után Békéscsabán ellátogatnak a for­gácsoló- és szerszámgyár új üze­mébe, valamint felkeresik a Bé­késcsabai Konzervgyárat. Magyar-lengyel barátsági nap Gádoroson, Tarhoson A Hazafias Népfront megyei i bizottsága a szolidaritási hónap idején megtartásra kerülő gyűlé­sekre több baráti ország képvise­lőjét hívta meg megyénkbe. A meg­hívásnak eleget téve, május 8-án Békéscsabára érkezett Mieczyslav Mifkiewicz, a Lengyel Kulturális Intézet igazgatóhelyettese, aki két napot tölt megyénkben. Megérkezésekor a Hazafias Nép­front megyei titkárságán Vichnól Pál, az MSZBT megyei titkára, Bocskay Mihályné, a megyei párt­bizottság munkatársa, Nagy Já­nos, a megyei tanács vb-elnökhe- jjretfcese, valamint Szilágyi István, az IBUSZ békéscsabai irodájának vezetője fogadta. A népfront ked­ves vendége a kölcsönös bemutat­kozás után folytatta útját Gádo­rosra, ahol a községi párt-, állami és társadalmi szervek vezetőd fo­gadták. Délután 6 órakor megte­kintette a Lengyelország iparáról, tájáról rendezett fotókiállítást. Ezt követően este 7 órakor a köz- 1 ség művelődési házában baráteá- ; gi gyűlésen vett részt és felszólalt — méltatta a lengyel—magyar barátság jelentőségét. Ma, május 9-én Tarhosra láto­gat, ahol hasonló programmal fo­gadják. NE SIRASS. HŰ BARÁT... Kéiszáztizenegy diák elindul A ballagásról, a fiatal éle­teknek erről az elmúlhatatlan szépségű órájáról nem lehet nem elfogultan, nem érzel­mekkel csordultig telten írni.-—Valahol a felső emeleten kezdődik, ott kezd éledni a dal, a véndiákok édesbús éne­ke: „Ne fájjon hát a búcsúzás, ne sirass, hű barát”, aztán jön, kígyózik egyre lejjebb, már a földszinti termekben zengi kétszáztüzenegy megilletődött, mosolygó, könnyező szép ifjú ember: „Fel búcsúcsokra, cim­borák—” Az udvar virágerdö, kármin pünkösdi rózsák, pasztellszínű szegfűk mindenütt, az iskola zászlaja meghajlik, a Him­nuszt énekli a kórus. Rengeteg ember körben, ha­talmas, patkóalakú emberer­dő. Csattognak a fényképező­gépek, egy anyuka mozgó fű­met készít, fehéren villannák a fényben a könnyű zsebken­dők, és a férfiak mintha meg­keményítenék arcvonásaikat. Ilyenkor feltörnek az emlékek, régmúlt ballagások perceit idézik ezek a mostaniak. Ha mind megelevenedne láthatóvá válna! Ha azok a virágok, a régiek, mind itt illatoznának... A kórus énekel, a zászló meghajlik ott, a kétszáztizen­egy előtt. A szülök önmagukat látják a sorokban, és megerő­södik bennük a hit: érdemes, az élet halhatatlan. Az élet, mely várja és meg­méri majd a kétszáztizenegy csabai diákot is, akik az öreg alma matertől búcsúztak szer­dán délelőtt. Sass Ervin A sorokban megilletődött arcok, ifjú emberek Kruchio Gábor, a« igazgató beszél. Az útravalő egy egész életre szól. Megfogadja-e mindenki? Fotó: Demény

Next

/
Thumbnails
Contents