Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-31 / 126. szám

1968. május 31. 3 Péntek Hz aszály miatt rovarinvázió várható Küldöttközgyűlés a Körösök Vidéke T sz-Szö vétségben Vizsgák előtt az általános gépipari technikum esti tagozatának hallgatói Megkezdődött a jelentkezés a jövő tanévben ismét induló I. osztályba Nem elég, hogy az „évszázad aszálya” sújtja a mezőgazdaságot, ráadásul minden eddiginél na­gyobb rovarinvázióra is számí­tani kell. A rendívüli szárazság­ban ugyanis egész sor élősködő szaporodott el a földeken, mégpe­dig olyan mennyiségben, amire még úgyszólván nem volt példa a hazai növényvédelem történeté­ben. A MÉM Növényvédelmi Főosz­tályának munkatársai sorra jár­ták a megyéket és mindenhol fel­mérni a helyzetet. Az első jelen­tések szerint ez kedvezőtlen Tol­na és Békés megyében, ahol a le- véltetű-fertőzés veszélyezteti a gabonatáblák amúgy is mérsékelt­nek ígérkező termését. Feltűntek a burgonyabogarak is: a meleg száraz időjárás kedvezett a veszé­lyes kártevőnek. Ezért a legveszé­lyeztetettebb vidékeken szabályos riasztóláncot szerveztek a károk megelőzésére. A jelek után ítélve, számítani kell arra, hogy a külön­böző kultúrákat kikezdi majd a lisztharmat-fertőzés is. Az inváziószerűen fellépő fer­tőzések gócai fölé repülőgépeket vezényelnek és már csírájában igyekeznek megakadályozni az élősködők elszaporodását. A MÉM Növényvédelmi Főosztá­lyának szakemberei a hónap utol­só napjaiban Baranya, Békés és Szolnok megyében mérik fel a nö­vényvédelmi helyzet alakulását. Még fél éve sincs, hogy az elő­ző küldöttközgyűlés jóváhagyta az 1968. évi első munkaprogramot. A kitűzött célok mennyiben való­sultak meg, hogyan, miként dol­gozott a szövetség elnöksége, a függetlenített apparátus? Az ár- és a pénzügyi intézkedések mi­lyen hatást gyakoroltak a tagszö­vetkezeteikre? Ezelket a témákat vizsgálta a tegnapi, máj. 30-i kül­döttközgyűlésén a Körösök Vidéke Tsz Szövetsége Békéscsabán. A te­rületi szövetség elnöke, Balogh Sándor részletesen beszélt azokról az erőfeszítésekről, melyeket az el­nökség és a függetlenített appará­tus a tagszövetkezetek érdekében az elmúlt félévben kifejtett. Han­goztatta: jó kapcsolatot teremtet­tünk a politikai és a társadalmi szervekkel. Az elnökség és a függetlenített apparátus fontos feladatának tar­totta a gazdasági helyzet áttekin­tését. Több szövetkezetben vizs­gálatot folytattak, hogy megálla­píthassák a szerződéses termelés­szervezés 1968-ra miként alakul, az üzemek érdeke hol kíván vé­delmet. Már az 1969. évi termelési szerződésminták előírásaira 12 esetben tettek észrevételt, melye­ket a felsőbb szervek és maigE a termeltető vállalat is magáévá tett. Külön javaslatot dolgoztak ki a háztáji árutermelés, növelé­sére, az értékesítés szervezésére. Tanulmányozták a gépjavítás megoldását, társulási formáiban Nagy Mihály, a szövetség titká­ra a termelőszövetkezeteiket ért ár- és pénzügyi intézkedések ha­tásáról adott tájékoztatójában ki­fejtette, hogy erőfeszítéseik elle­nére a gyenge tsz-ek pénzügyi helyzete csak május végére, jú­nius elejére normalizálódik. így a gyenge szövetkezeteknek egye­düli lehetősége marad a jövő évi termelés jó megalapozása. Lad- nyik Mihály, az ellenőrző bizott­ság elnöke beszámolt a szö­vetség 1968. évi esedékes pénz­ügyi gazdálkodásáról. A referátumot vita követte. Ötféle terméket állít elő a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz szeghalmi telepe (Tudósítónktól) Néhány éve hozta létre Szeg­halmon, a volt Pusztai-féle ma­lomban a Szarvasi Vas- és Fém­ipari Ktsz az új részlegét. Az el­múlt évben ötféle termék előál­lításával foglalkoztak az itt dol­gozók. Háromféle lámpát, vala­mint skálaizzó-foglalatot és transz­formátort készítenek. Jelenleg 61- en dolgoznak itt, többségük nő. , A szövetkezet további terve, ' hogy 9 millió forintos beruházás- i sál az utcai fronton égyemeletes épületet, irodát és szociális léte- ! sítményeket, valamint két új mű­helyt hoz létre. Ezáltal lehetővé vélik a munkaerő létszámának további növelése. Ez év decembe­réig százra emelik a létszámot, 1969 végére pedig már 200-an dol- i goznak a telepen. szombaton építettek , a sok-sok nagy üzlet mellé — természete­sen egy másik vállalat — egy nagy, kétemeletes áruházat. Az áruház tömve áruval, jobbal és olcsóbbal, mint a régiek. Mit te­hettek a régiek? Leáraztak, rek­lámáron kínálták portékáikat, és nyitva tartásban. is igazodtak az újhoz. Mindenütt bevezették a non-stop rendszert, az állandó nyitva tartást. Az egyik üzletben kinéztem magamnak valamit, hogy megveszem. Az ár is meg­felelt, a minőség is. Később úgy határoztam — vesztemre —, hogy nem cipelem, majd megveszem Ljubljanában. Meg is vettem, de ötven új dinárral drágábban. Pe­dig a minőségié semmivel sem volt jobb. Jugoszláviában az új gazdasági rendszer felszabadította az erőket. Nemcsak a társadalmi, de a ma­gánerőket is. A gyárak és min­denki arra törekszik, hogy meg­állja a helyét a piacon. Olyan árut termeljen, amire szüksége van a piacnak. Sőt, egyes üzemek, gyárak ma már nemcsak arra tö­rekszenek, hogy a hagyományos cikkeiket tovább fejlesszék, ha­nem arra is, ha van egy kis szabad kapacitásuk, más, új cik­keket is előállítsanak. A már em­lített maribori autógyárban meg­lepetéssel hallottam, hogy a gyár tervezőintézetében egy mérnök­kollektíva megalkotta az első jugoszláv műszívet és művesét. Jugoszláviában igen nagy iparággá fejlődött a turizmus. Csak Szlovénián keresztül tízmil- Mé turista megy a tengerre, a he­A 19. számú általános gépipari technikum békéscsabai kihelyezett esti tagozatának IV. osztályát 38- an fejezték be s közülük 37-en tet­tek sikeresen osztályvizsgát. Az írásbeli képesítő vizsga már meg­történt, a szóbeli június 20-án reg­gel kezdődik. Az alsóbb osztályok­ban június 10- és 15-e között lesz­nek a vizsgák. Már megkezdődött a jelentke­zés a jövő tanévben ismét induló ■ I. osztályba. Jelentkezési lapot a Szerszám- és Gépelemgyárak Bé­késcsabai Forgácsoló Szerszám- gyárában lehet kapni. Felvételi | vizsgát kell tenni matematikából, szabadkézi rajzból és magyarból. Megfelelő létszám esetén július végétől augusztus 25-ig előkészítő i tanfolyamat tartanak. Új termékek, új segítőeszközök säum- 4 íj ön, f ne-I gyekbe, Jugoszlávia minden részé­re. Ezek a turisták körülbelül ♦ négymillió gépkocsival közieked-1 nek. A benzinkúthálózat kitűnő, ♦ mindenütt kék egyenruhás, sárga-T inges, nyakkendős benzinkutasok,* a JUGOPETROL és az INA em-t béréi szolgálják ki jó minőségű' üzemanyaggal a turistákat. A; szervizhálózat már nem ilyen jó. • A meglevő állami szervizek nem; győzik a négymillió autó kiszol­gálását, amihez még hozzáji hogy Szlovéniában minden gyediik ember gépkocsival jár. A* turizmusból eredő jövedelemre! pedig nagy szüksége van az ál-* lamnak. Ezért az állam megen-J gedte, hogy megnyissanak magán* szervizállomásokat is. Hat dolgo-J zóban maximálta az itt dolgozói munkások számát, A turisták sze-* rétik a kis, intim vendéglőket,* olyanokat, amelyekben néhányj szoba is van. Az ilyen kis vendég- « lőre az állam csak ráfizet. Ezért t megengedték az ilyen kis vendég-* lök, szállodák megnyitását magán- ♦ személyeknek is. Jugoszláviában J Vannak vetkőző bárok, játékikaszi-* nők is.‘ Az előbbibe a jugoszláv; állampolgár is elmehet, az utób-«, bit csak a külföldiek látogathat-* ják. Pedig a jugoszláv ember is} szeret játszani — mondta egyik^ ismerősöm, lehet, csak azért, hogy} elsüthesse a következőt. A ju-* goszlávok annyira szeretnek ját-T szani, hogy mivel egyszerre több* gyerek született húszmilliomodik- J nak, hogy végül is ki legyen a* húszmilliomodik, sorsolással dön-T tötték el. * (Folytatjuk) f. Már a kiállítás megnyitásának napján is számottevő érdeklődés volt tapasztalható a gépjavító állomásokon gyártott új termé­kek, új segítőeszközök iránt Békéscsabán. Négy éve mindig megrendezik ezt a kisebbfajta mezőgazdasági gépi bemutatót. Jó eredménnyel — mondhatjuk —, mert ezek a kiállítások olyan gépesítési gondok megol­dására adtak és adnak választ, mint a kombájnszérű gépesítésé­nek szervezése, az üzemi gép­karbantartás kialakítása a se­gédeszközök importjának csök­ken tóséveL A Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei Szerve­zetébe tömörülő műszakiak most ismét tanúbizonyságát adták te­hetségüknek. A Békéscsabai Gépjavító Állomás előterében rendezett kiállítás méltán tanúsít­ja igényességüket. Az új siegéd- eszközök között talán elsőnek érdemel említést a belső majori munkák egyik új eszköze, a zsákfelhordó. Ezt a sarkadiak konstruálták. Érthető, hiszen eb­ben a körzetben legkorosabbak a szövetkezeti gazdák. Ezzel a géppel a zsákolás munkáját kí­vánják könnyíteni. Bizonyára mások tetszését is elnyeri a sar­kadiak billenő kocsimosó szer­kezete, amelyre akár egy SZ— 100-ast is felállíthatnának, hogy alulról rendbe hozzák, letisztít­sák, leolajozzák. A kiállított pél­dány 15 tonna teherbírású. Rendelésre kisebb teljesítmé­nyűt is készítenek az ötletes szerkezetből. A háztáji gazdaságok eddig nélkülözték azt a robotgéptípust, amellyel az orosháziak kiruk­koltak. A békéscsabai kiállításra a Budapesti Nemzetközi Vásár­ról hozták a kis mindentudó gé­pet. A morzsalóval, darálóval, szecska- és répavágó szerkezet­tel, zúzóberendezéssel ellátott Oros-robotot az itteni műszaki gárda most újabb eszközökkel egészíti ki. Tekintélyes területet kapott a gépjavító állomások részegységfelújító és szerelő munkája is. (Dupsi) Billenő kocsimosón a Volga személygépkocsi. Az Oros-robottal ismerkedik Janecskó István, Törekvés Tsz elnöke. a klscsáköi Szerelt részegységek bemutatása. Fotó: Demeny

Next

/
Thumbnails
Contents