Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-30 / 125. szám

1968. május» 30. 5 Csütörtök A zacskó Ha egy boltba vásárolni me­gyek, szerelem, ha az árul íz­léses csomagolásban kapom. Vagy legalábbis úgy, hogy ké­nyelmesen elvihessem. Valószí­nű így van ez mással is. Ám egyes kereskedelmi alkalmazot­tak, nem tudni mi okból, vona­kodnak a csomagolástól. A minap a békéscsabai Sza­badság téri boltban egy eléggé kellemetlen epizódnak voltam tanúja, ami egyáltalán nem öregbiti a bolt jó hírét. Egy fiatalasszony zöldborsót vásárolt. Nem volt nála csak egy nylon-háló. Kérte, zacskó­ba csomagolják. Arrogáns, visz- szautasító választ kapott a bolt vezetőnőjétől. — Mit képzel? A borsóhoz nem jár zacskó! — Tudom, kérem, de kifize­tem. — Minket az nem segít ki, kevés a zacskónk. Vigye a bor­sót a halóba. — De abból kipotyog — pró­bálkozott kérő hangon ismét a vevő. — Nem tehetek róla, zacskót nem adhatok. A vitát hallva elment a ked­vem a vásárlástól. A fiatalasz- ssony azonban állhatatos volt, s végül is zacskóba adták a borsót. Másnap a Tanácsköztársaság úti és a Szent István téri boltba mentem vásárolni és juszt is zacskót kértem a borsóhoz, krumplihoz. Nagyon szívélyesen — mégpedig igen ízléses fehér Vasakban — adták. Lehet-e ezek után csodálkoz­ni azon, hogy ilyen helyre szí­vesebben járnak a vásárlók? K. J. váratlan hatást gyakorolt. Min­denekelőtt bezárta a pihenőszo­ba ajtaját és az asztalát az ab­laktól a szoba belsejébe von­szolta. Ügy helyezkedett el, hogy a szemközti épületszárny­ból senki ne láthasson be hoz­zá. Ekkor jegyzetkönyyet vett elő, és ott ütötte fel, ahol ez a két szó volt olvasható: „német modell”. Alatta egy telefonszám állt. Bonyolult számításokba kez­dett, Tíz-tizenöt perc múlva már pontosan tudta, milyen fel­adat vár rá. Érkezni fog valaki, aki parancsot hoz magával és a közvetített utasítást vonako­dás nélkül teljesítenie kell. A hirdetés alján látható lakáscím azt jelenti, hogy nemcsak en­gedelmeskednie kell, de felada­tai közé tartozik az érkező sze­mély elhelyezése, magyarországi legalizálása is. Dr. Gömöry — mert ő volt az újságárus udvarias vendége — ezután visszarendezte irodáját, kinyitotta az ajtót és a házite­lefonon az osztály vezető nővé­rét hívta. — Sajnos, hőemelkedésem van — közölte —, nem vehetek részt a viziten. Az igazgató úr­nál beteget jelentek, kérem a lakásomon senki ne keressen, szeretnék meggyógyulni. Gömöry doktor néhány perc múlva hazaérkezett. Mindenek­előtt a háziaszonvát: házvezető­nőjét kellett eltávolítania. Ezt könnyen megoldotta, a balatoni vikendházába küldte néhány napra, takarítson, festessen, hozza rendbe a kertet. Amikor a lakása végre csen­des volt, a pincébe ment, ahon­nan — az ócska kacatok alól — két pisztolyt szedett elő. A fegy­vereket szétszedte és kitiszto­gatta. A hirdetésből azt is megálla­Zöldelljenek a iák lombjai és nyíljanak a virágok Ipari üzem Fáspusztán Ha Hoyos gráf ismét szétnéz­hetne egykori fáspusztai birtokán, szinte nem tudna a sok látnivaló­val betelni. Helyet ugyan alig ta­lálna magának, mert a régi kas­télyából állami gyermeknevelő in­tézet lett és minden más lakóépü­let is foglalt. Pedig a hintója most már nem döccenne akkorákat a földút kátyúiban, mert a honfog­lalók azóta kövesutat építettek. Éjszakai kiruccanásairól vissza­térve nem kellene a kocsi&ánaík vakoslkodnia, mert villany ég a pusztán. Hanem a lovak megbok­rosodnának a Haladás Tsz gép- szörnyetegeitől, amelyeknek a dübörgését a pusztát körülölelő erdők hangosan visszhangozzák. Talán még a hinlót is (elfordíta­nák grófostul együtt. Az intézői lak sem a régi szere­pet tölti be. Ktvül-belül rendbe hozták és ruhaipari üzem lett be­lőle Az OKISZ-Labor tervezte. Egy kiáll! táson mutatták be a varrógépek ilyen elrendezését, azt mintázták le. A tágas munka­épületet, a tanács pedig a tataro­zását, átalakítását vállalta. Kardos Imre tanácselnök ezt az elhatározását így indokolja: — Az üzeim megoldja a nők foglalkoztatósát. Akik máshová jártak dolgozni es naponta haj­nali 4 órakor voltak kénytelenek felkelni, most megszabadulnak az utazással járó fáradalmaktól. A másik dolog: azt az 1 millió fo­rint munkabért, amit évente kapnak, nagyrészt itt vásárolják el. A földművesszövetkezetnek érdemes bővítenie az iparcikk kiskeresked el met. — A bsz-ben nem lesz munka­erőhiány? — Akik az üzembe jelentkez- j tek. eddig sem dolgoztak a tsz- j ben. De azok a férfiak, akik a ha- j vi keresetért vidéken vállalnak j munkát, most többen visszatér- | nek. Az asszony pénzt kap, igy a ! család jobban megtalálja a szá- j mítását, ha a férj a tsz-ben dől- | gozik. A tanács tehát megfontoltan várja otthon ebéd, mint az előtt. Délután fél 3-kor ér haza, akkor kezd csak főzni. Azért annyi vál­tozást történt, hogy most a férje is segít. Az „éhség” biztatja, hogy bielőbb elkészüljön az estebéd. Derülnek az asszonyok. Az üzemvezető, Tóbi János, tele van gonddal. Csak aki már szervezett üzemet, az tudja, mit jelent a kezdet. Az egyik műszak termel, a rpásik még tanul. De bízik abban, hogy két hét alatt minden egyenesbe kerül. Vélemé­nyét elsősorban az asszonyok, lá­nyok szorgalmára, törekvésére alapozza. Lovas Mihály, a bélmegyeri Haladás Tsz párttá Okára kezdettől fogva az üzem létrehozása mellett, állt. Szívügyének tartja azt is. hogy szép legyen a környezet. A régi intéződ lak körül elterülő mintegy 2 holdnyi parkot, ami- j nek már csak a nyomai iátsza- j nak, majd újra rendbe hozzák. termekben esténként fénycsövek ; határozott. Az sem mellékes, hogy | Zöldelljenek a fák lombjai árasztanak nappali világosságot. Hogyan került ilyen üzem Fáspusztára? Nagy Gábor, a Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök Ktsz elnöke néhány éve együtt járt a Marxista—Leninista Esti Egye­temre Kiss István községi párttit­kárral. Akikor került szóba, hogy j Bélmegyeren gondot jelent a nők | foglalkoztatása, akik még Békés­csabára is eljárnak dolgozni. A gazdasági irányítás reformja, ; a szabadabb kezdeményezési lehe. tőség juttatta Nagy Gábor eszébe j az üzemben dolgozó nők a mun- ! nyíljanak virágok, erezzek jó ma­kafegyelemben példát mutatnak Lehet tanulni tőlük. A vetélkedő máris megkezdődött. A tsz-ben dolgozó asszonyok nem akarnak lemaradni. Az egyetlen specialgépen Ju­hos Ica dolgozik, aki az idén feb­ruárban látott ilyet először. Akkor kezdte tanulni a szakmát. Igaz, előbb már a Férfi fehérnemű gyár békéscsabai gyárának a bedolgo­zója volt. de csak a lábbal haj­tott varr ógépet ismerte. Az üzembe a községből jár. Ap­guíkait saját birodalmukban az egykori cselédek leszármazottai. Pásztor Béla Július 6—7-én: Szövetkezeti Nap országos ünnepsége Gyulán Jelentős esemény színhelye lesz július 6—7-én Gyula város. Itt rendezi meg az MSZMP Békés megyei bizottsága, a Ha­zafias Népfront Békés megyei bizottsága, a Békés megyei Szö­vetkezetek Szövetsége, a Kis­ipari Szövetkezetek Békés me­gyei Szövetsége, a Termelőszö­vetkezetek Dél-Békés megyei, valamint a Körösök Vidéke Te­rületi Tsz Szövetség az 1383 évi Nemzetközi Szövetkezeti Nap országos ünnepségét. A megyei rendező szervek ve­zetői május 27-én tartották el­ső megbeszélésüket a MÉSZÖV központjában, ahol kijelölték a különböző bizottságok vezetőit és tagjait. Előzetes tá­jékoztatás szerint július tí-án kerül sor az fmsz-ek, a ktsz-ek és mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek dokumentáció« és egyéb kiállításainak megnyitá­sára, Másnap, július 7-én hat órától zenés ébresztő köszönti Gyula város lakosságát, 8 órá­tól pedig térzene fogadja az ünnepi nagygyűlésre érkező­ket, melyre fél tízkor, a szabad­téri színpadon kerül sor. A nagygyűlést követően — szin­tén a szabadtéri színpadon — déli 12 óráig fúvószenekari kon­cert, fél 3-tól fél 5-ig az OKISZ Labor divatbemutatójában gyö­nyörködhetnek a helybeliek és a megyéből Gyulára sereglettek. Meckötötték a szerződéseket — Táblaszemle a lucernásokban - Magas követelmény a régebbi beszélgetést. Bélmegye- | rüisban 1300 forintot keresett. felkereste a ha»maroean község vezetőit ; — Nagyon jól jött nekem ez a megállapodás. A fasz átadta az megszületett a ; lehetőség. A szüleim nyugdíjas otthon — pította, hogy öt napon belül megérkezik a várt személy. öt nap... Gömöry-Gemner azt hitte, róla egészen megfeled­keztek. Nemesak hitte — re­mélte is. Százszor megbánta már, hogy elrejtőzésére a Gö- möry-féle megoldást vette igénybe. Attól nem félt, hogy lelepleződik, hiszen időben gon­doskodott arról, hogy a Csík megyei orvos Pesten élő hozzá­tartozói mind egy szálig elpusz­tuljanak. Igen ám, de ily módon öt gyilkosság terheli még akkor is, ha az áldozatok közül csak egyet lőtt le 6 maga, saját kezű­leg Régebben sokszor fontol­gatta, nem kellene-e a magyar elhárító szerveknél jelentkez­nie, de mindannyiszor meghát­rált. Ügy gondolta, hogy a bűn­üldöző szervek a félmegoldással — azzal, hogy 6 SS-katona volt és Gömöry neve alatt bujkál — nem elégednek meg. Nyomozni kezdenek, és akkor sok min­denre fény derülhet, a Pripet- mocsarak vidékén végrehajtott partizánvadászatokra is. a Gö- möry-féle család likvidálására és semmi nem menti meg őt a kötéltől. Ráadásul eseménytelen esz­tendők követték egymást, az ODESSZA 1943-ben ugyan je­lentkezett nála, de azóta sem zaklatta. Voltaképpen a bécsi lapot is csak megszokásból vá­sárolta meg, hiszen az elmúlt évek alatt mindösze két üzenet ________ é rkezett a számára, de egyik j effajta, gyanúsítást. Aztán Erdős fasz-tagok, kell a pénz mondja elegedetten. Papp Jánosnémaik még élénken az emlékezetében él az első napi műszak vége: — Csak úgy zuhogjott az eső és villámlott, mennydörgött. Akikor estünk át a tűz- és a vízkeresztsé- gen. — Kellett az eső a háztájira meg a veteményes kertre — tré­fálkozom, amit azonban ő egyál­talán nem vesz annak. — Ügy is van. Mi kériakiak va­gyunk, a nagyobb jövedelmünk — a férjem után — a mezőgazdaság­ból származik. De azért jó lenne, ha autóbusszal utazhatnánk ha­za a községbe. Vagy 35-en va­gyunk. egyelőre kerékpáron já­runk. Nem lehetne az AKÖV-ver beszélni ? Nagy terv foglalkoztatja: azt szeretné, ha a fia jövőre ebbe az üzembe kerülne müszerésztanu- lónak. Guti Ferencné a puszta lakója. Álmodni sem merte volna, hogy valaha üzemi dolgozó lesz belőle. Aztán attól félt, hogy képtelen lesz megtanulni a varrást. Most pedig már mindennap jobban megy a munka. — Persze, itt rendnek, fegye­lemnek kell lennie. A szaiagter- melés nem tűri meg a pontatlan­ságot, késést. Talán ezt is meg kell szokni még — mondom neki, amit azonban a két szomszédja, Jónás Imréné meg Erdős István­ná is meghall. És támad mindjárt akkora vihar ... — Nálunk még senki sem ké­sett — emelik fel egyszerre a fe­jüket és fordulnak felém, mintha ki akarnák kérni maguknak az A lucernaíajtáirói külföldön is elismert Békés megye ebben az esztendőben tovább öregbíti majd hírnevét. Nem véletlenül, hiszen a Dél-Tiszántúlra terve­zett lucerna- és vöröshere-mag- fogáa területének 70 százaléka a Körösök vidékére és a Békés— Csanádi löszhát térségére jut. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Országos Vállalat orosházi al­központja megkötötte a magfo­gási szerződéseket állami gazda­ságainkkal és termelőszövetke­zeteinkkel. Az első kaszálású széna betakarítása után az al­központ termelési felügyelői és a termelővállalatok szakvezetői bejárják a magfogásra kijelölt táblákat. Szemlét tartanak, hogy eldönthessék, érdemes-e vagy sem a kijelölt terület magter­mesztésre. A lucerna- és a.vörösheremag iránt a hazai és a nemzetközi piacon igen magas követelményt állítottak a vevők. Érthető, hi­szen lucernában a vöröshere- fertőzöttseg, vörösherében pedig a pillangós virágú takarmány- növények jelenléte íélszázalékon felül már nem megengedett. A táblaszemle után megálla­podnak majd az idegen növé­nyek eltávolításában, az újabb szemle kiírási idejében és a magfogásra kijelölt terület ará­nyainak meghatározásában. Nyugdíjasok köre sem volt fontos. Annál váratlanabb ez a mos tani. Parancsnok érkezik és pa­rancsot hoz. Gömöry-Gemner a heverőlén feküdt és egyik cigarettát szív­ta a másik után. A harmadik napon inni kezdett, mert vízi­ók gyötörték . (Folytatjuk) Í Istvánná folytatja: * — Inkább előbb jövünk egy fél órával. Nem hallott még arról, hogy a megyeri asszonyok milyen törekvők? Nekünk ez a munka meg külön öröm is. A miénk az üzem. Elárulja: a férje, aki bognár a tsz-ben, nem nagyon örült annak, hogy idejött dolgozni. Már nem Még csak terv, hogy megala­kítják a műszakiak és gazdasági szakemberek nyugdíjasainak körét. A szándék azonban már egyre jobban érlelődik. S ha minden .Jól megy, akkor a közel­jövőben egy-egy estére otthont kapnak majd a békéscsabai Technika Házában azok az éltes, deres hajú nyugdíjasok, akik közül többen ma is a Kossuth téri padokon pihenik ki délelőt­tönként és délutánonként sok évtizedes munkájuk fáradalma­it. De nemcsak pihennek, hanem éber szemmel figyelik a város fejlődését, arculatának változá­sát. Senki sem mondhatná rá­juk, hogy passzív szemlélői az eseményeknek. Nem, egyáltalán nem. Uhljár Mihály országgyűlési képviselőtől, a városi tanács vb- elnökétöl, aki egyúttal a Műsza­ki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége megyei szer­vezetének elnöke, hallottuk, hogy hivatalában már többször felkeresték a város nyugdíjasai. Nem kéréssel, hanem kérdések­kel jöttek. Ö szívesen eleget tett érdeklődésüknek, amikor felkérték, mondaná el nekik: mi épül a Kossuth téren, a Derko- vlts soron, a Széchenyi utcában, mert szeretnének minél többet tudni róla. Egy picinyke epizód ez azok­nak a nyugdíjasoknak az életé­ből, akik nem elégszenek meg csak a látottakkal. A munka ér­telmét, az új épületek rendelte­tését is szeretnek minél jobban megismerni — ezért kereste 'cl kis küldöttségük a vb-elnököi. De visszakanyarodva a Nyug­díjasok körének majdani ren­deltetéséhez. az is több lesz pusztán a gondtalan időtöltés lehetőségénél. Természetesen ar­ra is lesz módjuk az időseknek, bőgj klubéletet éljenek, hiszen jólesik az a munkában megiá- radl embereknek. Am, a kör szervezésén bábáskodók azt sem tagadják, hogy azt is szeretnék, ha a nyugdíjas műszaki és gaz­dasági szakemberek közben-köz- ben átadnák utódaiknak gazdag élet- és szakmai tapasztalatai­kat. Sőt, azt is várják, hogy ja­vaslataikkal és ölleteikkal is se­gítsenek egy-egy fontos műsza­ki, gazdasági feladat és téma kidolgozásában, megoldásában. Amint előrelátható: gazdagon honorálhatják meg ők is a ne­kik jó szívvel otthont teremtő fiatalabbak gondoskodását. Ezt a fizetséget pénzzel fel sem lehet mérni, hiszen a sok évtizedes élet- és munkatapasztalatokat sehol sem árulják az üzletek­ben. Ök sem árulják majd — közkinccsé teszik. Ehhez nem 'ér kétség. P. P.

Next

/
Thumbnails
Contents