Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-04 / 103. szám
1968. MÁJUS 4., SZOMBAT Ára 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM Objektív mérce Azt természetesen senki sem vitatja, hogy az új gazdasági mechanizmus körülményei között lehetnek vállalatok, amelyek nem a gazdálkodásuk javításával igyekeznek magasabb nyereséget elérni, hanem spekulációs manőverekkel. Az ilyen törekvések ellen valóban jó, ha már most felvesszük a küzdelmet és mindent elkövetünk — felhasználva a széles körű társadalmi ellenőrzést is —, hogy időben gátat vessünk a jogtalan, meg nem érdemelt haszonszerzésnek. Azonban ma, amikor a nyereség ösztönző szerepe még ki sem bontakozott és máris a nyereséghajszolás elleni hadjáratról beszélni, és csak erre mozgósítani legalább akkora hiba, mint megfeledkezni róla. Ugyanis, ha csak a nyereségnövelés veszélyeiről esik szó, fél- reérthetővé, sőt érthetetlenné válik az eredeti célkitűzés: a nyereség pozitív hatásainak aktivizálása. Ma éppenséggel arra kell ösztönöznünk minden vállalati, szövetkezeti kollektívát — még ha ezt nem is tehetjük kockázat nélkül —, hogy az adott lehetőségeket mozgékonyán kihasználva érjenek el minél nagyobb nyereséget, aminek eredményeként jusson több a társadalomnak és több a kollektívának is. Erre kell biztatnunk a vállalatokat még akkor is, ha tudjuk: a népgazdaság számára nem minden nyereségnövekedés hasznos. Ez a megállapítás ellentmondásosnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy az érvényben levő jövedelemelvonási rendszer szinte automatikusan biztosítja az osztozkodást az elért nyereségen az állam és a vállalat között. Eszerint minél magasabb a vállalati nyereség, annál nagyobbak az állam adóbevételei, annál több forint kerül az állami költségvetésbe. Igen, ez valóban így van abban az esetben, ha a vállalat nagyobb nyeresége a magasabb színvonalú gazdálkodás, a kezdeményezés, jobb szervező munka, a gyors reagálás eredményeként keletkeznek. Viszont abban az esetben, ha a nagyobb nyereség nem a piaci lehetőségek jobb kihasználásából, a műszaki fejlesztés eredményeiből, az önköltségcsökkentésből, a termelés gazdaságosabb szerkezeti átalakításából ered, legfeljebb csak a vállalat számára jelent magasabb jövedelmet, de feltétlenül káros a társadalom számára. Ugyanis az ilyen módon megszerzett, meg nem érdemelt nyereség, még ha egy jelentős részét az állam el is vonja, mivel nem áll mögötte tényleges gazdasági teljesítmény, megtermelt termék, létrehozott érték, a társadalom megsarcolását jelenti. A szocialista társadalom csak azt a nyereségnövekedést fogadhatja és ismerheti ei, amely mögött valóságos teljesítmény áll. Csak az a kollektíva vehet el többet a társadalom által létrehozott értékből, amely arányosan gyarapította is azt. Az ilyen értelemben növelt nyereség a vállalati munka minden elemét érinti. Ezért alkalmas arra, hogy a vállalati tevékenység minőségének, eredményességének objektív mércéje legyen. Eredményesnek nyilvánvalóan az olyan vállalat tevékenységét tekinthetjük, amely a termelés megszervezése során figyelembe veszi a változó népgazdasági szükségleteket, a fogyasztók folyamatosan bővülő, átalakuló igényeit, ezekhez alkalmazkodva valóságos szükségleteket kielégítő termékeket gyárt, a lehetőség szerinti legkisebb költségráfordítással. Az ily módon elért eredményeknek tükröződniük kell a vállalati nyereségben, s az adott árak mellett meg kell, hogy határozzák annak nagyságát. Ha viszont a vállalatok nyeresége attól függ, hogy a kollektíva mennyire tudja tevékenységét szervezetté tenni, mennyire ismeri fel a szükségleteket, hogy reagál a piac jelzéseire, menynyire törekszik tartalékait feltárni és felhasználni, mennyire takarékoskodik a rábízott eszközökkel, beleértve a termelési eszközöket és a munkaerőt is, akkor ebben az esetben a népgazdaság számára is kívánatos a vállalatok érdekeltségét a nyereséghez kapcsolni, a vállalatokat a magasabb nyereség elérésére ösztönözni. Ezen az alapon minél nagyobb a nyereség tömege, annál magasabb a vállalati dolgozók személyi jövedelmének átlagos színvonala és annál nagyobb a vállalat fejlesztési lehetősége. Ily módon azok a vállalatok fejlődnek a leggyorsabban, ott a legmagasabb a személyi jövedelemi, ahol a legmagasabb a nyereség, ahol a legjobban dolgozik a vállalati kollektíva. Az állam és a vállalat közötti osztozkodás mértéke hosszabb időszakra rögzített, a vállalati célokra felhasználható nyereség- rész, de az állam részesedése is a vállalati tevékenység eredményességétől függ. Jelenleg nép- gazdasági méretekben a vállalatok a termelésben felhasznált saját álló- és forgóeszközeik minden 100 Ft-ja után átlagosan 7,5 forint nyereséggel számolnak, amiből — az érvényben levő szabályok szerint — 4,— Ft jut az államnak, a többi a vállalatnál marad. A vállalatot illető 3,5 Ft-ból kb. 2,— Ft jut fejlesztésre és 1,5 Ft a dolgozók részesedése. Ez a néhány adat számszerűen is bizonyítja, hogy a vállalati nyereség minden forintja, minden fillérje kollektív célokat szolgál. Dr. Dankovics László Tovább emelkedett az iparban dolgozók száma - Jelentősen növekedett a lakosság pénzjövedelme — Javult a kiskereskedelem árukínálata A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye gazdasági helyzetéről Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta eltelt három hónapban a gazdasági folyamatot a következők jellemezték: a foglalkoztatottság a belső mozgásokat, illetve az ágazatok közötti áramlásokat figyelembe véve, továbbra is az előző évi szinten volt. Az ipar termelése tovább növekedett, a termelés realizálása azonban a negyedév folyamán csak fokozatosan javult és nem is volt teljes. Mindezek ellenére javult a kiskereskedelem áruellátása, amit kiegészített a növekvő szabadpiaci forgalom is. A kiskereskedelmi árszínvonal kb. 2 százalékkal, az idénycikkek szabadpiaci árszínvonala kb. 12—20 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A lakosság takarékbetétjének állománya csaknek 4 százalékkal volt nagyobb, mint 1967 első negyedév végén. Foglalkoztatottság Az első negyedév folyamán tovább emelkedett az alkalmazásban álló dolgozók száma; számszerűen legnagyobb mértékben az ipari üzemeknél. A szocialista iparban dolgozott 44 000 munkás és alkalmazott, 10 százalékkal több, mint 1967 első három hónapjában. Az építőiparban 13, a közlekedésben és a kereskedelemben 7—7, a szolgáltatási ágazatban 14 százalékkal dolgoztak többen, mintegy évvel azelőtt. A munkások és alkalmazottak átlagos havi keresete 1670 Ft volt, az 1967 első negyedévinél 4, az ' 1966 első háromhavi átlagnál i csaknem 8 százalékkal több. A keresetek valamennyi ágazatban j emelkedtek. j A megyében az év elején 83 700 termelőszövetkezeti tag volt, akik- j nek 30 százaléka nyugdíjas, illetve járadékos. A tagok létszáma az új tsz-törvény hatására csaknem 600-zal emelkedett. A termelőszövetkezetekben mintegy 5000 állandó és időszaki alkalmazott volt az év elején, 19 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. A termelőszövetkezetekben 1967-ben egy dolgozó tagra csaknem 16100 Ft munka utáni jövedelem jutott. 7,5 százalékkal több, mint országos átlagban. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai A lakosság pénzbevételei az első negyedévben 10 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az országos átlaggal azonos mér- I téícben. Ezen belül a parasztság pénzbevételei 13, a munkás-alkai- i mazotti népességé 8 százalékkal i emelkedtek. A vásárlóalap nőve-1 kedését a kereskedelem igyekezett mennyiségben és választékban is j az eddigieknél jobban lekötni árualappal. Nemcsak országos átlagban, hanem Békés megyében is javult a kiskereskedelem árukínálata. A kiskereskedelmi forgalom volumene azonban — összehasonlító II megye több mint 5200 szervezett dolgozója üdülhet kedvezményesen az idén Sok csalód és iskolás gyermek is kap beutalót Az SZMT elnöksége ma, május 4-én, rendkívüli ülésen tárgyalja meg az idei II. félévre szóló üdülési beutalójegyek szakmánkénti elosztását, hogy azok időben jussanak el a vállalatokhoz, intézményekhez, hivatalokba. A II. félévre 1845 kedvezményes felnőtt jegyet kaptak a megye szervezett dolgozói, melyből 667 jut főidényre a Balatonhoz, hegyvidékre és gyógyüdülőbe. Ugyancsak a főidényben 334 család, míg azt követően, tehát szeptember 5-e után 60 család vehet igénybe üdülőjegyet. Az iskolás gyermekek közül nyáron 660-an, ősszel pedig 106-an kapnak beutalót. Az idén hajdúszoboszlói családos gyógy üdülésre is lehetőség nyílik, ha a gyermek ízületi megbetegedésben szenved. Az SZMT a II. félévre már kiadta a főidényre is szóló külföldi hajó- és csereüdülőjegyeket, melyek Csehszlovákiába, az NDK- ba, az Al-Dunára a Szovjetunióba és Ausztriába szólnak. Igen kedvezményes a csehszlovákiai üdülés a Magas-Tátrában és Pozsonyban. Kiadnak még 84 szanatóriumi üdülőjegyet, amit a betegségtől függően Hévízre, Faradra és Balatonfüredre lehet igényelni. A kedvezményes szakszervezeti üdülés jutalomjellegű, az elosztásnál emellett szükséges a szociális körülményeket is figyelembe venni. Az idén ‘ a megyében összesen 5213 szervezett dolgozó, a szak- szervezeti tagság 6,2 százaléka kap beutalót. Az üdülők fejlesztése és újak építése módot ad arra, hogy 1970- ben a szakszervezeti tagságnak mintegy 10 százaléka részesüljön kedvezményes üdülésben. Az elosztást megkönnyíti, hogy már sokan megszerették a téli üdülést, amely hegyvidéken a pihe- ! nés és a levegőváltozás előnyei mellett téli sportolásra is lehetőséget nyújt. | árakon számítva is — kisebb mértékben (kb. 7 százalékkal emelkedett, mint a lakosság pénzbevétele. Ez összefügg többek között azzal, hogy a lakosság a múlt év végén esetenként a szükségesnél is nagyobb mértékben lokozta vásárlását, az év elején pedig csök- (Folytatás a 3. oldalon.) M A: Mit mend a tudós a Föld és az Ikarusz Jugoszláv fiataluli érkeztek Battuuyára Battonya község KISZ fiataljai évek óta bensőséges kapcsolatokat tartanak jugoszláv és német fiatalokkal. Megszervezték a cserelátogatásokat, kölcsönös üdüléseket. Elsőnek Adáról, Jugoszláviából érkezett egy tíz fős csoport Battonyára. A vendégeket meleg barátsággal fogadták a battonyai kiszesek. Az ismerkedés után ellátogattak a Petőfi Tsz tésztaüzemébe, s korszerű baromfitelepére. Tervbe vették a Dombegyházi Állami Gazdaság, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság meglátogatását is. Pénteken Gyulára vitték vendégeiket a battonyai KlSZ-fiata- lok. Bemutatták a város nevezetességeit s kellemes órákat töltöttek a Várfürdőben. Vasárnap Szegedre kísérik a vendégeket, itt szintén bemutatják a város nevezetességeit s a határnál búcsúznak el egymástól. A battonyaiak első csoportja május 26-án utazik Adára. A vendéglátók többek között elviszik őket a Tisza-vidéki falvak táncdalfesztiváljára. A nyáron még több alkalommal cserélnek vendégcsoportot. Ugyancsak májusban érkezik Battonyára 10 tagú ifjúsági delegáció Drezdából. Németországba szintén több alkalommal utaznak csereüdülésre Batto- nyáról. Tervezik azt is, hogy baráti kapcsolatot alakítanak ki szovjet komszomolistákkal. a.
