Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-25 / 121. szám
IMS. május 25. 3 Szombat II legfontosabb a minőség Milyen segítséget nyújt a BOY a tsz-eknek? — Érdemes- e baromtit nevelni? Hányféle termék készül? Beszélgetés Halápi Balázzsal, a BOV békéscsabai gyáregységének igazgatójával Tudvalevő, hogy a mezőgazdaság jövedelmének egy része a baromfi nevelésből ered. Az értékesítés szinte teljes egészében a Baromfiipari Országos Vállalat útján történik, amely a baromfit feldolgozza és késztermékként el- adja a hazai vagy külföldi meg-' rendelőknek. A mezőgazdaság és j bizonyítja, hogy 5 évvel ezelőtt az ipar kölcsönös érdeke tehát a [ baromfiból 500 vagon volt a gyár piac megtartása és bővítése, ami- | éves termelése, tavaly pedig már nek azonban feltételei vannak. A | meghaladta az 1000 vagont. Tojás- legfontosabb a minőség és az ár. i bői elértük a 330 vagont. Mindez Az évek során mindkét „fél” I c‘saa e”-v részét elégítette ki a sok tapasztalatra tett szert, me-1 hazai fs az exportigényeknek, lyek felhasználásával fejlesztették j Hangsúlyozom azonban, hogy egyalatt 2 kiló 50—60 deka súlyban dolgozhatók fel. — Milyen lehetőség van az értékesítésre? Érdemes-e a gazdaságoknak több baromfit nevelni és arra hosszabb távon is berendezkedni ? — Hogy mennyire érdemes, azt a termelés módszereit re inkább követelmény a minőHalám Balázzsal a BOV békés 1 sé& Csak jó mm5séSü nyers árucsTbafgy^Sének^z^óiá' Í DÓ1 készülhet eladható készáru. . . gyáregységének igazgatója-. _ A minőséffi követelménynél val beszélgettünk ezekről a kér- mjk a szempontok? d^ekrol, akx azt is elmondta _ A szerzödesben meghatáro. h<^ a termelőszövetkezetek zott feltételek súly, eredményesebb^munkájához a ba- ! tollasodási nevelési idő fejiett: Ä' Ä' ■ * ’** * * M—** —• Miben mutatkozik meg ez? — A mi gyáregységünk 43 tszszel áll kapcsolatban, melynek 50 ság és a súly. Erről egyébként a gyáregység szakembered a helyszínen tájékoztatják a gazdaságokat. Megjegyzem még: a korábbi százaléka már egy profilú. Ennek j időkben olyan híresztelések térkialakításához 12 szövetkezetnek j jedtek el, hogy a BOV-nak nem mintegy 5 és fél millió forint I kell a tojás. Az történt ugyanis, korszerűsítési középlejáratú hitelt j hogy nagyobb igényt támasztot- nyújtottunk. A baromfinevelők j tunk az átvételnél. Az igazság az, létrehozásához olyan típustervet j hogy több tojás kell, de csak ami biztosítottunk, amely olcsón kivi- j megfelel a minőségi követelmé- telezhető. Az anyagbeszerzéshez j nyéknek, vagyis, amit értékesíteni is segítséget adtunk. Még tapasz- tudunk. talatcsere-lálogatást is szervez-1 Tudjuk, hogy a gyáregységtünk jól kialakított gazdaságokba. [ ben házinyulat is feldolgoznak. A BOV olyan baromfifajták meg- j honosításában is közreműködik, j amelyekből a gazdaságoknak nagyobb jövedelmük származik. A nevelési időszak alatt a mi szakembereink figyelemmel kísérik az állatok fejlődését és szaktanácsot adnak. — A baromfiipar ezzel a segítséggel bizonyára a mennyiséget is növelni akarja. Van-e még kiaknázatlan lehetőség? — Nagyon érdemes lenne kihasználni a tavakat, bányagödröket, úgynevezett pecsenyekacsanevelésre. Jó példa rá a békásban, hogy a belkereskedelem igényét — az export rovására is — bármelyikből kielégítjük, sőt, ha úgy tetszik, még a speciális igénynek is eleget teszünk. — El-e ezzel a lehetőséggel a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat? — Sajnos nem, arra hivatkozva, hogy nincs elegendő hűtőpultja, amelyben az árut tarthatja. Nekünk rendszeres hűtökocsi- tűrajáratunk van, az áru eljuttatása tehát nem képez akadályt. — Mit ajánlana, Halápi elvtárs, a lakosságnak? — Többek között az előhűtött friss árut konyhakészen, visszahelyezett belsőséggel. Csak darabolni kell vagy egészben süthető. Csirkét, kacsát, libát, pulykát, amit csak kíván a vásárlóközönség. Közületeknek ketté vagy. negyeddé vágott csirkét. Egyébként a Békéscsabán június 22-én megnyíló ipari kiállításon termékeink nagy részét bemutatjuk. — Helyes lenne talán, ha a BOV legalább Békéscsabán üzletet nyitna. — Tervezzük, hogy egy-két éven belül a Tanácsköztársaság útján mintaboltot rendezünk be, bár addig a kiskereskedelem — mirelit-áruval kiegészítve — nyithatna hasonló boltot — fejezte be nyilatkozatát Halápi elvtárs. P. B. Sok a munka, kevés a munkaerő A Békéscsabai Építő- és Épületkarbantartó Ktsz dolgozó* az első negyedévben a tavalyihoz képest 5 százalékkal növelték a termelést és azóta is jó ütemben halad a munka. Hamarosan befejezik Békéscsabán, a Mokri utcában a három 16 lakásos, 3 emeletes lakóház építését, dolgoznak többek között a hűtőházban, a BOV Békéscsabai Gyáregységében, a DÁV Békéscsabai Üzletigazgatóságnál, építenek tár sasházat és több családi házat. A megrendelés ennél is jóval több lenne, a szövetkezet azonban a létszámát — jelentkezés hiányában — nem tudja növelni. Különösen a segédmunkás kevés. A ktsz vezetősége nemrég vakológépet és meszelőgépet vásárolt, ami meggyorsítja, könnyebbe teszi a kőművesek és szobafestők munkáját. A jövő félév tervein dolgoznak a pártszervezetek A községi, járási pártbizottságok és a pártalapszervezetek hozzáláttak az idei második fél év munkaterveinek összeállításához. Mindjobban foglalkoztatja a vezetőségek tágjait az, hogy melyek a legidőszerűbb teendők 1968 második felében. Általános törekvés: tovább javítani a párt- szervezetek ellenőrző, elvi-irányító munkáját. Ügyelve arra. hogy az időszerű termelési kérdésekben is —• operatív ügyintézés helyett — eszmei, elvi iránymutatást adjanak. A pártbizottságok további feladata, hogy a korábbinál ösztönzőbben támogassák az alapszervezetek vezetőségét, természetesen ügyelve, nehogy megsértsék a pártszervezetek önállóságát. Októberben megkezdődnek az alapszervezeti vezetőségválasztások. Ennek a munkának: az előkészítése és szervezése szintén fontos helyet kap a következő félévi tervekben. Van-e ennek gazdasági jelentősége? — Olyan áru, ami nyugata piacokon korlátlan mennyiségben elhelyezhető. Éppen ezért igen fontos a nyúltenyésztés fejlesztése. Egyelőre háztáji gazdaságokban foglalkoznak vele, 'az idén • azonban a sarkad! Lenin Tsz; nagyüzemi módon kezdi meg a te- í nyésztést. Ehhez a BOV segítséget nyújt. — Visszatérve a baromfira: hányféle termék készül a gyáregységben és kik a megrendelők? — A kilenc baromfifajból mint. csabai téglagyár, melynek vízzel j egy 200 féle kidolgozási módban telt gödreiben most 50 ezer kacsát; készül áru, 50 százalékban exportnevel a BOV. Ezek 49—52 nap í megrendelésre. Hozzáfűzöm azonAmikor elolvastam a hírt az újságban, nem akartam hinni a szememnek. Amikor még egyszer elolvastam, kénytelen voltam elhinni. Amikor pedig el kellett hinnem, úgy éreztem, magam, mintha fejbe rúgott volna egy szódásló. A hír villámcsapásként ért engem, sőt talán az egész magyar közvéleményt. Döbbenetes és elképesztő hír volt, egyike az utóbbi évek leghajmeresztőbb bejelentéseinek. Azt hiszem, sejti is már a kedves olvasó, miről van szó. Igen, arról a hírről, amely röviden így szól: Magyarországon Coca-Colát fognak gyártani. Coca-Cola Magyar- országon? Igaz lehet ez? Ha álmodom, szép álom-e ez, vagy lázálom? Bevallom, a legnagyobb zavarban vagyok, hogy értékeljem ezt a korszakos eseményt. Kétségeimet fokozza, ha felötlik bennem, miként reagálnak erre • hírre a különböző COLA vérmérsékletű honfitársaim. Hogyan? — mondja majd az egyik ■— Coca-Colát fogunk gyártani ? Coca-Cola a szocializmusban? Eladjuk a jövőnket a monopolkapitalista italmágnásoknak? Hát. nem mondták, írták, idézték, szavalták az ötvenes években eleget, hogy a Coca-Cola az imperializmus szimbóluma, a Wall Street fegyvere a dolgozó nép elkábításában? Nem, és százszor is nem, én nem iszom az osztályellenség hitvány, mérgezett Coca-Colá- jából egy kortyot sem! Inkább lehúzok két üveg népi demokratikus málnaízű bambit, de nem hátrálok meg a nemzetközi burzsoá nyomása előtt! Hogyan? — mondja majd a másik — Coca-Colát fogunk gyártani? Ügy, szóval végre ezek is belátják, hogy nem lehetünk meg az ő világszínvonalú cucca- ik nélkül. Hát igen, már hamaraob kellett volna. Emberi jogokról beszéltek itt, ahol még egy üveg Coca-Colát sem lehetett inni? Kíváncsi vagyok, mi késztette őket erre az elhatározásra ? Állítólag Johnson behívatta a magyar ügyvivőt, és azt mondta neki, ha nem csinálnak Coca- Colát, akkor az ENSZ elé viszi az ügyet. Persze erre az begyulladt, nem akart nemzetközi botrányt... Hát ezért csinálták! * Ennyi zavarba ejtő vélemény meghallgatása után megkérdeztem egy okos, józan barátomat, hogyan vélekedjem a Coca ■ Cola gyártással előálló új bel- és külpolitikai helyzetről. Jó-e ez a dolog a Co- ca-Colával vagy rossz? Kicsit gondolkozott, majd így felelt: — Attól függ... Ha hideg lesz, ha rendesen jegelik, akkor jó lesz, ha nem, akkor rossz... — n ovo — Micsoda kiilönbség! Az új és a régi technika óriási küzdelmet vívott tavaly ősszel Körösladányban. Az Üj Barázda Tsz határában elmaradtak a búza vetésével, mert a rendelkezésre álló vetőgépek elavultak, nagy teljesítményre nem voltak alkalmasak. A csoroszlyás gépek nem helyezték az előírt mélységre a vetőmagot, míg a vésztői Aranykalász Tsz-ből odaküldött vetőbrigád modern, tárcsás-csoroszlyás vetőgépei olyan kiváló minőségű munkát produkáltak, amiben az irigység sem találhat hibát. Ez különben Búzás János tsz-elnök véleménye. Az új és a régi technika megvívta végső küzdelmét. Bebizonyosodott a körösladányi Üj Barázda Tsz-ben is, hogy a modern technika többre képesebb, mint a régi, az elavult. A kétfajta vetőgéppel végzett őszi vetés közötti különbség ma egyre nyilvánvalóbb. Egy-egy határjárás alkalmával szembetűnik, hogy a csoroszlyás gép utáni búza nem olyan fejlett, mint a tárcsás rendszerűvel vetett. Ebből a megokolásból úgy döntött a szövetkezet vezetősége, hogy ebben az esztendőben — ha anyagi lehetőségei megengedik — négy tárcsás vetőgépet vásárol, melyek elegendőek az 5 ezer holdas határ bemun- kálására. A vetőgépekért fizetett összeg a terméstöbbletből egykét esztendő alatt visszatérül. Megyénk egyik leggyengébb termelőszövetkezetében most már ilyen közgazdasági eszközökkel is számolnak, hogy ezzel is indokolják a beruházás hasznosságát. —sik. Csak a tsz-párititkár gondja? KÉSŐ DÉLUTÁN hiába kopogtattam a szeghalmi Rákóczi Tsz párti rodájának ajtaján. Kicsit bosszankodva hagytam abba a próbálkozást, amikor a hátam mögött halk hangon valaki megszólalt: — Ne tessék várni Erdei .Józsi bácsit. Alig néhány órája érkezett haza Jugoszláviából és biztosan piheni a fáradalmait. Hátranéztem, egy fiatalasszony szólt ki az egyik irodából. Megköszöntem a felvilágosítást és indulni akartam. Közben a folyosón magas, középkorú ember tűnt fel. Amint észrevett, megkérdezte: — Engem keres az élvtárs? Rögtön felismertem, s mondtam is, hogy mi járatban vagyok. Erre elnézést kért: — A határban volt dolgom és most akarom intézni a papírmunkát... A pártirodában folytattuk a beszélgetést, bár arra gondoltam, hogy nem alkalmas az idő. Biztosan fáradt. A párttitkár azonban marasztalt: • — Van néhány kérdés, amiről szívesen beszélek. Tudja, a 7100 katasztrális holdon gyenge talajadottsággal rendelkezünk, és minden fillérért erősen meg kell dolgozni... ÍGY KEZDI. Aztán a tsz-párt- alapszervezet munkája kerül szóba. A párttagság egyik legfontosabb tennivalója az elmúlt hónapokban az üzemegységek megszervezésének az elősegítése volt. Ezzel kapcsolatban mondja el: — Sokat törtük a fejünket, hogy a holdankénti 8—9 aranykorona értékű területen hogyan lehetne a gazdaságii munkát ru! galmasabbá, eredményesebbé ten- j ni. A különböző elképzeléseket, j pártvezetőségi, majd taggyűlésén I megvitattuk. Kialakult az a vélemény, hogy jó lenne két üzemegységet szervezni, és ennek megfelelően a párttagságot felosztani. Az üzemszervezésre vonatkozó javaslatunkat a tsz-közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Hogy az elgondolás nem volt rossz, azt bizonyítja: április 20-ra mindent elvetettünk. gond fiz Orosházi ífreggyár kőműves szakmunkásokat keres felvételre Július 1-től minden második héten 2 szabadnapot biztosít a gyár. Bérezés megegyezés szerint. Vidékiek részére szállás biztosítva van. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán 114960 — Az egyik legnagyobb tehát megoldódott... — Meg, de azért valami meg nincs rendben. Ez pedig a párttagok üzemegységenkénti eloszlása. Későn jöttünk rá. hogy az elosztás aránytalan. A párttagság zöme, csaknem 80 százaléka a segédüzemágakban dolgozik. Itt több ember van együtt, és így természetesen könnyebb a szóértés, mint a másik üzemegységnél, ahol nagy területen a növényápolók között kevés a párttag. Hogy ez milyen gond, azt nemcsak a párttitkár töprengése, hanem a vezetőségi ülések feljegyzései is mutatják. Persze ”an megoldás. A munkában élenjáró és a magánéletben példamutató emberekkel többet beszélgessenek és új párttagok felvételével erősítsék a párt befolyását. Mindez még csak az első lépés ahhoz, hogy a gazdaság gyenge adottságát megváltoztassák. Az átszervezés után a tsz pártvezetö- sége hároméves akcióprogramot dolgozott ki. Lényege ennek: szűnjön meg a gazdaságtalan termelés. — Ügy gondolom, a párttagság és a szövetkezeti gazdák elfogadják javaslatunkat — mondja határozottan a párttitkár. — Ez mindannyiunktól, a.vezetőktől és j a tagságtól egyaránt megfontoltságot, további ésszerű kezdemé- I nyezést és fegyelmezett munkát [ követel. LÁTSZATRA a nehézségek I gazdasági jellegűek, de hogy megoldódjanak, abban a szerep első- I sorban a kommunistákra hárul. Az ő okos fellépésükön is múlik, j hogy javuljanak a gazdálkodás eredményei, jobb legyen a szö- | vetkezeti gazdák hangulata, mun- j kakedve. l'ankolai István t
