Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-23 / 119. szám

*#68, május 23, 3 Csütörtök Fényűzés — állami pénzen A népgazdaság egyik legna­gyobb eszköztulajdonosa a vas­út. Sok milliárd forintot érő mozdonyokkal, vasúti kocsikkal, épületekkel és berendezésekkel rendelkezik. Az új esztendőtől — mint köz­lekedési és szállítási vállalat — érthetően a MÄV is arra törek­szik, hogy minél gazdaságosab­ban dolgozzon. Ez azonban nem­csak rajta múlik, hanem a szál­líttató vállalatokon is. Ha jó az együttműködés, akkor mindkét fél jól jár. Ha pedig nem, akkor valaki mindig ráfizet. S hogy ez megtörténhet, annak több oka van. Időközönként ugyanis vál­toznak a szállítási igények. Nyá­ron, különösen pedig ősszel olyan nagyok, hogy csak a leg­jobb szervezéssel teljesíthetők. Ugyanakkor minden év elején vannak úgynevezett csendesebb napok és hetek. Természetesen értelmetlenség, sőt mi több, lehetetlenség len­ne olyan követelés teljesítése, hogy a szállító-kapacitást a csúcsforgalom igényének megfe­lelően felfejlesszék. Ezt sem a pénzügyi lehetőségek, sem a szükségletek nem teszik indo­kolttá. Annál inkább azt, hogy a szállítást jobban összehangol­ják a lehetőségekkel. A csúcsfor­galom előtt ugyanis sok mindent a rendeltetési helyére lehet jut­tatni. Ennek viszont kettős hasz­na van: olyankor sem vesztegel­nek kihasználatlanul a vagonok, s később pedig ennyivel is csök­kenhet a csúcsforgalom. A MÁV az előszállításokat az idén is különböző kedvezményekkel tá­mogatta. Nos, ahogy az első ne­gyedévi adatokból kitűnt, a vál­lalatok kevésbé éltek ezzel a felkínált lehetőséggel. A MÁV Szegedi Igazgatósága ebben az időszakban mintegy száznyolc­vanezer tonna áru fuvarozásával maradt adós. A békéscsabai vas­úti csomópont az év első három hónapjában csaknem hetvenezer tonnával kevesebb árut szállí­tott, mint egy esztendővel koráb­ban. Hogy milyen gondot jelent ez, az a következő adattal érzékel­tethető : az igazgatóság szolgálati helyeire a tavaszi, a nyári és az őszi idényben mintegy húsz- harmincezer vasúti kocsira való zöldség- és gyümölcsszállítás há­rul. Ennek a kényes, zömében gyorsan romló árunak a továb­bítása nem tűr halasztást. Ilyen körülmények közepette még érthetetlenebb, hogy a som­mázott országos tapasztalatok szerint nagyon sok vállalat még­is idegenkedik a hétfői, a szom­bati és a vasárnapi árufuvaro­zástól. Ezzel pedig a többi na­pokon az amúgy is előálló zsú­foltságot növelik. Ez pedig mes­terségesen csúcsforgalmat idéz elő olyankor is, amikor arra semmilyen szükség sincsen. Jobb együttműködéssel, a népgazda­sági érdekek tiszteletben tartá­sával lehetne és kellene is vál­toztatni ezen a helyzeten. Azért is, mivel a hétfőn, szombaton és vasárnap üresen ácsorgó vago­nok keresetkiesését végül is meg kell valakinek sínylenie. És ki más lenne ez, ha nem a nép­gazdaság? Márpedig akárhogy is vesszük, semmi szükség sincsen ilyen ál­lami pénzen fizetett fényűzésre. P. P. Táviratban jelentjük a Békési Mézeskalács és Cu­korkaüzem dolgozói a napok­ban röpgyűlést tartottak, ame­lyen elítélték az amerikaiak Vietnam ellen folytatott ka­landor háborúját. Követel­ték, hogy szüntessék be az amerikaiak barbár támadá­saikat a hősiesen küzdő viet­nami nép ellen. Az üzem 75 dolgozója félnapi keresetét ajánlotta fel a hős vietnami nép megsegítésére. BÉKÉSI MÉZESKALÁCS- ÉS CUKORKAÜZEM DOLGOZÓI Községi gázcseretelep Már csaknem 600 propán-bután gázfogyasztót tartanak nyilván Tótkomlóson. Ez is indokolta, hogy hozzanak létre egy községi gázcseretelepet, ahol a lakosság néhány perc alatt kicserélheti ki­ürült gázpalackját. Korábban Orosházára, sőt Békéscsabára is gyakran utaztak palackcsere cél­jából. Hír a kerösnagyharsányi tűzoltókról üj egyenruhát kaptak a körös- nagyharsányi önkéntes tűzoltók. A csaknem 30 tagú tűzoltógárda az egyenruhafelvétel előtt folya­matos kiképzésen és gyakorlati oktatáson ismerte meg azokat a szabályokat, amelyek a tűzol­táshoz szükségesek. Lesz-e lib termés szitaszövet és acélcső Amíg a n. Tiszai Vízlépcső öntözővize eljut megyénk déli körzetébe, eltelik néhány esz­tendő. A termelőüzemek azon­ban ebben a néhány esztendő­ben is szeretnének évről évre többet termelni. De hogyan, ha az élet egyik legfontosabb kel­léke, a víz hiányzik? Több gaz­daságban már a korábbi évek­ben is kísérletet tettek arra vo­natkozóan, hogy úgynevezett esőkutakat fúrtak, s 4—5 méter­ről öntözésre kiválóan alkalmas vizet hoztak a felszínre. A jó példával elöljáró szövet­kezeteket, állami gazdaságokat követték és ismételten újabbak követnék, ha a csőkút készítéséhez nélkülözhetetlen réz-szitaszövetből és acélcsőből be tudnák szerezni a szükséges mennyiséget. Az orosházi Dózsa Tsz ebben az esztendőben 200 holdon szeretne csőkutas öntö­zést megvalósítani. Külön kút­fúró brigádot szerveztek itt is és máshol is, de ezek a kollek­tívák egyelőre nem tudnak munkaidejükben mit tenni, mi­vel a kútfúrás nélkülözhetetlen elemei, a cső és a szitaszövet a hiánycikkek listájára került. Lesz-e több termés, javuló élet- és munkakörülmény ezek­ben a gazdaságokban, ha lehető­ségeik kihasználásával háttér­be szorulnak? Nem! Hogy ez ne így legyen, elsősorban az iparon a sor: szolgálja ki a mezőgazda­ságot, teremjen több zöldség, ta­karmány, hús, javuljon a helyi ellátás, az exportlehetőség ki­használása, hogy az ipar is im­portcikkekhez juthasson. —sik. Megyénk a A HISZÖV pavilonjában sok látnivaló akad megyénk termékei közűi is. A textiljálékkészitő, a MIRTEX kiállított tárgyai mellett ott láthatók a Szarvasi Háziipari Szövetkezet kedves játékai. A pavilon kirakata. Ezen a részen az első díjat nyert Békéscsa­bai Szőnyegszövő torontáli és müszálas szőnyegei, valamint fent függőlegesen a szarvasiak gobelinje látható. (Fotó: Demény) Nemzedéki H ébe-hóba hallani még olyan hangokat, melyek csak kritizálnivalót találnak a mai fiatalokban, melyek — rö­vidlátó általánosítással — könnyen ítélkeznek, hamar „egy kalap alá vonnak'’ minden tizen- és huszonvalahányévest, ha bizonyos fiatalok joggal ki­fogásolni való magatartásáról esik szó. A „felnőttek” közvé­leményének egésze mégis egé­szen más, a realitásokat józa­nul mérlegelő véleményt for­mál a mi fiataljainkról, a fel­növő generációról. Amint, hogy a párt IX. kongresszusán és ezt követően a KISZ VII. kongresz- szusán is kifejezésre jutott az a vitathatatlan tény, hogy ifjúsá­gunk egészségesen fejlődik, szo­cialista szelleme erősödik, mind szakmai, mind világné­zeti, mind pedig erkölcsi szem­pontból alkalmas arra, hogy az elődök, az idősebb generáció nyomába lépjen. Hogy tovább vigye azt a hatalmas munkát, melyet az apák és nagyapák oly sok verejték — időnként vér és áldozatok — árán meg­alapoztak és elkezdtek. Természetesen nem lehetünk mindenben elégedettek, engedé­kenyek vagy elnézőek fiatal­jainkkal szemben. Mindeneset­re további feladat, hogy a marxista világnézet eredményes elplántálásával tovább erősít­sük, tartalmasabbá tegyük a magyar fiatalság eszmei és er­kölcsi egységét. Nem kis fel­adat összpontosítani és a lehe­tő leghasznosabb célok felé te­relni az ifjúságunkban rejlő lendületet, alkotási erőt, mun­kakedvet. Ezekre a kérdésekre kívánta ráirányítani a közfi­gyelmet a tavaly júniusban ki­adott 1016-os kormányhatározat, mely „az ifjúság körében vég­zendő munkáról’’ foglalta egy­be az időszerű teendőket. A határozat — melyet népszerű­én „az ifjúsági törvény” címen is szoktak emlegetni — nem­régiben a Békés megyei Tanács V. B. elnökhelyettesének átfo­gó referátuma alapján megyei aktívaülésen: párt-, állami és tömegszervezeti tisztségviselők, pedagógusok, a nagyüzemek és gazdaságok vezetőinek részvéte­lével vitattak meg. Ezen a ta­nácskozáson különös hangsúlyt kaplak azok a kérdések, amit ma mindnyájunknak tenni szükséges a fiatalok, a staféta­botot átvevők, a társadalom jö­vendő építőinek és vezetőinek jövője, a szocialista építés perspektíváinak érdekében. Az ma már nem vitatott, hogy a Kommunista Iifjúsági Szövetség képviseli fiatalságunkat az ál­lami és társadalmi szervek előtt, védi a fiataloknak törvé­nyekben és rendeletekben biz­tosított jogait. Felmerül azon­ban a kérdés, hogy minden köz­ségben. a városok kerületeiben, a vállalatoknál és gazdaságok­ban megvannak-e azok a tár­gyi feltételek, amelyek egyál­talán lehetővé teszik a fiata­lok, az ifjúmunkások szervezeti életének célszerű kibontakozta­tását? Ennek a kérdésnek vannak anyagi összetevői is, de nem jelentéktelenebbek az erkölcsi­ek. A szóban forgó aktívaérte­kezlet javasolta a vállalatok vezetőinek, hogy minden ta­nácskozásba — erre a megyei pártbizottságnak is hozott ha­tározatot — feltétlenül vonják be a KISZ-t, az ifjúsági szer­vezet képviselőjét. Legyenek je­len a fiatalok mindenütt, ahol róluk tárgyalnak, de ott is, ahol egy-egy üzem, gazdaság vagy intézmény sajátos felada­tai kerülnek szóba. A megyei tanács vb az év első felében megtárgyalta a fiatalok továbbtanulásának. a korszerű szakmunkásképzésnek és a különböző ifjúsági rétegek elhelyezkedési problémáinak kérdéseit. Ezen a téren sok tennivaló vár azonban magukra az érdekelt termelőegységekre is. A tsz-szövetségek tekintsék feladatuknak annak szorgal­mazását, hogy termelőszövetke­zeteink tervszerűen igyekezze­nek — mindenekelőtt — a le­ányokat munkába állítani. Ugyanez vonatkozik az állami gazdaságokra is. Ma is visszás helyzetet teremt, hogy bár a szakközépiskolákból kikerült fiatalok megállják helyüket a munkában, nem is egy tíz­ünk nem fogadja szívesen s fiatal szakembereket, a gya­kornokokat. Az iparban is elő­fordul, hogy a fiatal értelmi­ségiekkel nem foglalkoznak olyan súllyal, amint az indo­kolt lenne, nem mindenütt si­etnek adni képzettségüknek, tehetségük kibontakoztatásá­nak megfelelő munkafeladato­kat. Ugyanakkor az iskolai párt- szervezetek, a nevelőtestületek vezetőinek van még javítani­valójuk, hogy egyrészt a fiatal pedagógusokat mozgósítsák az ifjúsági szervezetekben vég­zendő munkára, másrészt azo­kat a nevelőket, akik az úttö­rőmozgalomban és a KISZ-ben hasznos tevékenységet fejtenek ki, érdemük szerint erkölcsileg megbecsüljék és anyagi szem­pontból se kerüljenek hátrány­ba pedagógustársaikkal szem­ben. A művelődési otthonok sem nélkülözhetik a fiatalokat. Honosítsanak meg egyre több olyan szakkört, tanfolyamot, klubfoglalkozást, amelyek vonz­zák a fiúkat és lányokat, alkal­masak kielégíteni a fiatalok sajátos érdeklődését. A megyei moziüzemi vállalat és a Jókai Színház is tehet további erőfe­szítéseket azért, hogy a kiemel­kedő színvonalú, az ifjúsághoz különösen közel álló darabokat — esetleg kedvezményesen — minél nagyobb számban meg­tekintsék, a látottakat megvi­tassák. Az IBUSZ és a TIT megyei szerveinek nemes fel­adata, hogy olyan országjáró körutakat, túrákat dolgozzon Jci — elsősorban középiskolások és ipari tanulók részére —, melyek révén fiataljaink meg­ismerhetik hazánk különböző tájait, érdekes kulturális és gazdasági létesítményeit. A társadalom úgyszólván minden rétegének szerepe van az ifjúság nevelésében, a fia­talság egészséges fejlődésének kibontakoztatásában. Ennek elősegítése együttes feladat, kö­zös cél — nemzedéki felelősség. Vajda János A SZARVASI ÁLLAMI GAZDASÁG Sárgahegyesi Kerülete (Eperjes) felvesz mg-i gépek javításában gyakorlott szerelőt. ív- és autogén- hegesztőt. kovácsmestert, valamint univerzális és lánctalpas gépre traktorost. Munkásszállás és napi háromszori étkezés biztosítva, térítés ellenében. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. 17100 ,

Next

/
Thumbnails
Contents