Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-23 / 119. szám
*#68, május 23, 3 Csütörtök Fényűzés — állami pénzen A népgazdaság egyik legnagyobb eszköztulajdonosa a vasút. Sok milliárd forintot érő mozdonyokkal, vasúti kocsikkal, épületekkel és berendezésekkel rendelkezik. Az új esztendőtől — mint közlekedési és szállítási vállalat — érthetően a MÄV is arra törekszik, hogy minél gazdaságosabban dolgozzon. Ez azonban nemcsak rajta múlik, hanem a szállíttató vállalatokon is. Ha jó az együttműködés, akkor mindkét fél jól jár. Ha pedig nem, akkor valaki mindig ráfizet. S hogy ez megtörténhet, annak több oka van. Időközönként ugyanis változnak a szállítási igények. Nyáron, különösen pedig ősszel olyan nagyok, hogy csak a legjobb szervezéssel teljesíthetők. Ugyanakkor minden év elején vannak úgynevezett csendesebb napok és hetek. Természetesen értelmetlenség, sőt mi több, lehetetlenség lenne olyan követelés teljesítése, hogy a szállító-kapacitást a csúcsforgalom igényének megfelelően felfejlesszék. Ezt sem a pénzügyi lehetőségek, sem a szükségletek nem teszik indokolttá. Annál inkább azt, hogy a szállítást jobban összehangolják a lehetőségekkel. A csúcsforgalom előtt ugyanis sok mindent a rendeltetési helyére lehet juttatni. Ennek viszont kettős haszna van: olyankor sem vesztegelnek kihasználatlanul a vagonok, s később pedig ennyivel is csökkenhet a csúcsforgalom. A MÁV az előszállításokat az idén is különböző kedvezményekkel támogatta. Nos, ahogy az első negyedévi adatokból kitűnt, a vállalatok kevésbé éltek ezzel a felkínált lehetőséggel. A MÁV Szegedi Igazgatósága ebben az időszakban mintegy száznyolcvanezer tonna áru fuvarozásával maradt adós. A békéscsabai vasúti csomópont az év első három hónapjában csaknem hetvenezer tonnával kevesebb árut szállított, mint egy esztendővel korábban. Hogy milyen gondot jelent ez, az a következő adattal érzékeltethető : az igazgatóság szolgálati helyeire a tavaszi, a nyári és az őszi idényben mintegy húsz- harmincezer vasúti kocsira való zöldség- és gyümölcsszállítás hárul. Ennek a kényes, zömében gyorsan romló árunak a továbbítása nem tűr halasztást. Ilyen körülmények közepette még érthetetlenebb, hogy a sommázott országos tapasztalatok szerint nagyon sok vállalat mégis idegenkedik a hétfői, a szombati és a vasárnapi árufuvarozástól. Ezzel pedig a többi napokon az amúgy is előálló zsúfoltságot növelik. Ez pedig mesterségesen csúcsforgalmat idéz elő olyankor is, amikor arra semmilyen szükség sincsen. Jobb együttműködéssel, a népgazdasági érdekek tiszteletben tartásával lehetne és kellene is változtatni ezen a helyzeten. Azért is, mivel a hétfőn, szombaton és vasárnap üresen ácsorgó vagonok keresetkiesését végül is meg kell valakinek sínylenie. És ki más lenne ez, ha nem a népgazdaság? Márpedig akárhogy is vesszük, semmi szükség sincsen ilyen állami pénzen fizetett fényűzésre. P. P. Táviratban jelentjük a Békési Mézeskalács és Cukorkaüzem dolgozói a napokban röpgyűlést tartottak, amelyen elítélték az amerikaiak Vietnam ellen folytatott kalandor háborúját. Követelték, hogy szüntessék be az amerikaiak barbár támadásaikat a hősiesen küzdő vietnami nép ellen. Az üzem 75 dolgozója félnapi keresetét ajánlotta fel a hős vietnami nép megsegítésére. BÉKÉSI MÉZESKALÁCS- ÉS CUKORKAÜZEM DOLGOZÓI Községi gázcseretelep Már csaknem 600 propán-bután gázfogyasztót tartanak nyilván Tótkomlóson. Ez is indokolta, hogy hozzanak létre egy községi gázcseretelepet, ahol a lakosság néhány perc alatt kicserélheti kiürült gázpalackját. Korábban Orosházára, sőt Békéscsabára is gyakran utaztak palackcsere céljából. Hír a kerösnagyharsányi tűzoltókról üj egyenruhát kaptak a körös- nagyharsányi önkéntes tűzoltók. A csaknem 30 tagú tűzoltógárda az egyenruhafelvétel előtt folyamatos kiképzésen és gyakorlati oktatáson ismerte meg azokat a szabályokat, amelyek a tűzoltáshoz szükségesek. Lesz-e lib termés szitaszövet és acélcső Amíg a n. Tiszai Vízlépcső öntözővize eljut megyénk déli körzetébe, eltelik néhány esztendő. A termelőüzemek azonban ebben a néhány esztendőben is szeretnének évről évre többet termelni. De hogyan, ha az élet egyik legfontosabb kelléke, a víz hiányzik? Több gazdaságban már a korábbi években is kísérletet tettek arra vonatkozóan, hogy úgynevezett esőkutakat fúrtak, s 4—5 méterről öntözésre kiválóan alkalmas vizet hoztak a felszínre. A jó példával elöljáró szövetkezeteket, állami gazdaságokat követték és ismételten újabbak követnék, ha a csőkút készítéséhez nélkülözhetetlen réz-szitaszövetből és acélcsőből be tudnák szerezni a szükséges mennyiséget. Az orosházi Dózsa Tsz ebben az esztendőben 200 holdon szeretne csőkutas öntözést megvalósítani. Külön kútfúró brigádot szerveztek itt is és máshol is, de ezek a kollektívák egyelőre nem tudnak munkaidejükben mit tenni, mivel a kútfúrás nélkülözhetetlen elemei, a cső és a szitaszövet a hiánycikkek listájára került. Lesz-e több termés, javuló élet- és munkakörülmény ezekben a gazdaságokban, ha lehetőségeik kihasználásával háttérbe szorulnak? Nem! Hogy ez ne így legyen, elsősorban az iparon a sor: szolgálja ki a mezőgazdaságot, teremjen több zöldség, takarmány, hús, javuljon a helyi ellátás, az exportlehetőség kihasználása, hogy az ipar is importcikkekhez juthasson. —sik. Megyénk a A HISZÖV pavilonjában sok látnivaló akad megyénk termékei közűi is. A textiljálékkészitő, a MIRTEX kiállított tárgyai mellett ott láthatók a Szarvasi Háziipari Szövetkezet kedves játékai. A pavilon kirakata. Ezen a részen az első díjat nyert Békéscsabai Szőnyegszövő torontáli és müszálas szőnyegei, valamint fent függőlegesen a szarvasiak gobelinje látható. (Fotó: Demény) Nemzedéki H ébe-hóba hallani még olyan hangokat, melyek csak kritizálnivalót találnak a mai fiatalokban, melyek — rövidlátó általánosítással — könnyen ítélkeznek, hamar „egy kalap alá vonnak'’ minden tizen- és huszonvalahányévest, ha bizonyos fiatalok joggal kifogásolni való magatartásáról esik szó. A „felnőttek” közvéleményének egésze mégis egészen más, a realitásokat józanul mérlegelő véleményt formál a mi fiataljainkról, a felnövő generációról. Amint, hogy a párt IX. kongresszusán és ezt követően a KISZ VII. kongresz- szusán is kifejezésre jutott az a vitathatatlan tény, hogy ifjúságunk egészségesen fejlődik, szocialista szelleme erősödik, mind szakmai, mind világnézeti, mind pedig erkölcsi szempontból alkalmas arra, hogy az elődök, az idősebb generáció nyomába lépjen. Hogy tovább vigye azt a hatalmas munkát, melyet az apák és nagyapák oly sok verejték — időnként vér és áldozatok — árán megalapoztak és elkezdtek. Természetesen nem lehetünk mindenben elégedettek, engedékenyek vagy elnézőek fiataljainkkal szemben. Mindenesetre további feladat, hogy a marxista világnézet eredményes elplántálásával tovább erősítsük, tartalmasabbá tegyük a magyar fiatalság eszmei és erkölcsi egységét. Nem kis feladat összpontosítani és a lehető leghasznosabb célok felé terelni az ifjúságunkban rejlő lendületet, alkotási erőt, munkakedvet. Ezekre a kérdésekre kívánta ráirányítani a közfigyelmet a tavaly júniusban kiadott 1016-os kormányhatározat, mely „az ifjúság körében végzendő munkáról’’ foglalta egybe az időszerű teendőket. A határozat — melyet népszerűén „az ifjúsági törvény” címen is szoktak emlegetni — nemrégiben a Békés megyei Tanács V. B. elnökhelyettesének átfogó referátuma alapján megyei aktívaülésen: párt-, állami és tömegszervezeti tisztségviselők, pedagógusok, a nagyüzemek és gazdaságok vezetőinek részvételével vitattak meg. Ezen a tanácskozáson különös hangsúlyt kaplak azok a kérdések, amit ma mindnyájunknak tenni szükséges a fiatalok, a stafétabotot átvevők, a társadalom jövendő építőinek és vezetőinek jövője, a szocialista építés perspektíváinak érdekében. Az ma már nem vitatott, hogy a Kommunista Iifjúsági Szövetség képviseli fiatalságunkat az állami és társadalmi szervek előtt, védi a fiataloknak törvényekben és rendeletekben biztosított jogait. Felmerül azonban a kérdés, hogy minden községben. a városok kerületeiben, a vállalatoknál és gazdaságokban megvannak-e azok a tárgyi feltételek, amelyek egyáltalán lehetővé teszik a fiatalok, az ifjúmunkások szervezeti életének célszerű kibontakoztatását? Ennek a kérdésnek vannak anyagi összetevői is, de nem jelentéktelenebbek az erkölcsiek. A szóban forgó aktívaértekezlet javasolta a vállalatok vezetőinek, hogy minden tanácskozásba — erre a megyei pártbizottságnak is hozott határozatot — feltétlenül vonják be a KISZ-t, az ifjúsági szervezet képviselőjét. Legyenek jelen a fiatalok mindenütt, ahol róluk tárgyalnak, de ott is, ahol egy-egy üzem, gazdaság vagy intézmény sajátos feladatai kerülnek szóba. A megyei tanács vb az év első felében megtárgyalta a fiatalok továbbtanulásának. a korszerű szakmunkásképzésnek és a különböző ifjúsági rétegek elhelyezkedési problémáinak kérdéseit. Ezen a téren sok tennivaló vár azonban magukra az érdekelt termelőegységekre is. A tsz-szövetségek tekintsék feladatuknak annak szorgalmazását, hogy termelőszövetkezeteink tervszerűen igyekezzenek — mindenekelőtt — a leányokat munkába állítani. Ugyanez vonatkozik az állami gazdaságokra is. Ma is visszás helyzetet teremt, hogy bár a szakközépiskolákból kikerült fiatalok megállják helyüket a munkában, nem is egy tízünk nem fogadja szívesen s fiatal szakembereket, a gyakornokokat. Az iparban is előfordul, hogy a fiatal értelmiségiekkel nem foglalkoznak olyan súllyal, amint az indokolt lenne, nem mindenütt sietnek adni képzettségüknek, tehetségük kibontakoztatásának megfelelő munkafeladatokat. Ugyanakkor az iskolai párt- szervezetek, a nevelőtestületek vezetőinek van még javítanivalójuk, hogy egyrészt a fiatal pedagógusokat mozgósítsák az ifjúsági szervezetekben végzendő munkára, másrészt azokat a nevelőket, akik az úttörőmozgalomban és a KISZ-ben hasznos tevékenységet fejtenek ki, érdemük szerint erkölcsileg megbecsüljék és anyagi szempontból se kerüljenek hátrányba pedagógustársaikkal szemben. A művelődési otthonok sem nélkülözhetik a fiatalokat. Honosítsanak meg egyre több olyan szakkört, tanfolyamot, klubfoglalkozást, amelyek vonzzák a fiúkat és lányokat, alkalmasak kielégíteni a fiatalok sajátos érdeklődését. A megyei moziüzemi vállalat és a Jókai Színház is tehet további erőfeszítéseket azért, hogy a kiemelkedő színvonalú, az ifjúsághoz különösen közel álló darabokat — esetleg kedvezményesen — minél nagyobb számban megtekintsék, a látottakat megvitassák. Az IBUSZ és a TIT megyei szerveinek nemes feladata, hogy olyan országjáró körutakat, túrákat dolgozzon Jci — elsősorban középiskolások és ipari tanulók részére —, melyek révén fiataljaink megismerhetik hazánk különböző tájait, érdekes kulturális és gazdasági létesítményeit. A társadalom úgyszólván minden rétegének szerepe van az ifjúság nevelésében, a fiatalság egészséges fejlődésének kibontakoztatásában. Ennek elősegítése együttes feladat, közös cél — nemzedéki felelősség. Vajda János A SZARVASI ÁLLAMI GAZDASÁG Sárgahegyesi Kerülete (Eperjes) felvesz mg-i gépek javításában gyakorlott szerelőt. ív- és autogén- hegesztőt. kovácsmestert, valamint univerzális és lánctalpas gépre traktorost. Munkásszállás és napi háromszori étkezés biztosítva, térítés ellenében. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. 17100 ,
