Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-03 / 102. szám
W68. május 3. 5 Péntek Tetem re hívás Hosszas tárgyalások előzték meg azt az átszervezést, melynek áldozatául esett a Szarvasi Gépjavító Állomás. Nem tévedés, a szó szoros értelmében lett áldozat ez a többszörösen kitüntetett üzem, melyet az Országos Talajjavító Vállalat bázisüzemévé tették. A Szarvasi Gépjavító Állomás vezetőivel még annak idején néhány perc alatt közölték a felsőbb szervek határozatát, melyet követett az átszervezés. Ez egyáltalában nem mondható sikeresnek, mivel a gépjavító állomáson foglalkoztatott vezetőkről, dolgozókról általában megfeledkeztek. Többen még ma is bizonytalanságban élnek. Még az átszervezés előtt — állítólag — olyan kompromisszum jött létre a Talajjavító Vállalat és a gépállomások megyei igazgatósága között, hogy a személyi állományt teljes egészében átveszik. Gondoskodnak a megfelelő ember megfelelő munkakörbe való helyezéséről, s folytatják a körzet termelőszövetkezeteiben a gépek karbantartását, javítását. Az átszervezés egyes intézkedéseit, különösen az emberi sorsokra hozott döntéseket elégedetlenség kísérte. Ez tapasztalható jelenleg is. Ezekből olyan következtetést vont le a gépjavító állomás egykori vezetősége, hogy nekik, az új vállalatnál, mint új embereknek nem sok szavuk lehet. Sajnos a vezetés kialakítása is ezt a szemléletet tükrözte. Voltak emberek, akik próbáltak beleilleszkedni tobba a légkörbe, ami a Talajjavító Vállalat szarvasi egységében kialakult, melyet végső soron rá- kényszerítettek a gépjavító állomásra is. Talán ez volt a legsérelmesebb. A kommunisták ezért is emeltek szót, tettek javaslatot, hogy a párt különböző fórumain vizsgálják felül az átszervezés tapasztalatait, tegyenek intézkedéseket az egykori jó munkalégkör visszaállítására, a dolgozók olyan értelemben vett megbecsülésére, mint amilyenre csaknem húsz esztendeje a gépállomás emberei 12 Élüzem cím elnyerésével rászolgáltak. E kezdeményezés hatására párt- és állami szerveink vizsgálatot kezdtek Szarvason, hogy a vállalat pótolja az eddigi mulasztást. Ez záloga lehet annak, hogy a munkában tanúsított érdem szerint, ne pedig más alapokon bírálják el itt is az embereket. Jogos a kérdés: miért juthatott 120 nap alatt ilyen helyzetbe a Talajjavító Vállalat szarvasi átszervezett egysége? Bizonyos értelemben nehéz ebben a témában eligazodni. Mindenesetre a legfőbb tanulság: egy esetleges átszervezés elvileg megoldható csupán egy tollvonással is. A gyakorlatban azonban mindig többről van szó. Az embert és az embereket nem lehet figyelmen kívül hagyni, különösen akkor, ha egy kollektíva mögött olyan munkasiker áll, mint amilyennel a volt Szarvasi Gépjavító Állomás is büszkélkedhet. D. K. Megjelent a Kritika májusi száma A „Kritika'’ májusi számában Sőtér István tanulmánya idézi — a százéves évforduló alkalmából — Gorkij művészetének fontos, időszerű tanulságait. Szakemberek és szélesebb olvasóközönség körében egyaránt érdeklődésre tarthat számot Miklós Pál írása Az irodalmi műalkotás kutatásáról. A szerző a hagyományos módszerek mellett részletesen elemzi azokat az eljárási lehetőségeket, amelyek a kutatás korszerűsítésének eszközeivé válhatnak, s egyben széles körű képet rajzol az egyes módozatok egymással való kapcsolatáról. Mai irodalmunk eleven, vitás kérdéseihez nyúl Fekete Sándor könynyed formájú polémikus cikke, a Folyosói szümpozion, többek között Gyurkó László drámájának, a Szerelmem. Elektrának sajátos problematikáját is érintve. A lap figyelme kiterjed szellemi életünket foglalkoztató egyéb, társadalmi kérdésekre is. Heller Ágnes egyén és közösség viszonyának kérdésköréről, Varga László pedig Sartre-nak Vietnammal kapcsolatos időszerű állásfoglalásáról tájékoztat. Nemeskürty István vitacikke, a „Horváth Markó dicsérete, avagy az illúziók nélküli ha- zafiságról” új szempontokkal egészíti ki ezt a közvéleményünket aktívan foglalkoztató kérdést. tos érdekük fűződött ahhoz, hogy a Szahara-vasút ne készüljön el. Macquart mint gazdag úr szerepelt Oranbam. Lorsakoffal és Grisonnal közöSen akarták megszerezni az átjáró tervét. Ezért lőtte le Grison Russelt is, de a tervet nem találták meg nála, Grison a két társát is becsapta. Azt mondta, hogy íves őrnagy, mármint én, szintén az ő kezükre dolgozna jó pénzért. Ha bizonyítékot akarnak erre az állításra, akkor hívják fel telefonon az őrnagyot. Ezek nem tudták, hogy Grison véletlenül éppen helyettem szerepelt, és természetesen az én nevem alatt bérel lakást, tehát léprementek. Grison jelentkezett a telefonnál, és ügyesen valószínűsítette, hogy az őrnagy hajlandó érintkezésbe lépni velük Grison útján, Saját magát úgy állított® be, mint a futáromat. Hogy miért tette ezt? Azt akarta, hogy ha ő megtalálja Russel villájában a tervet, akkor a horribilis jutalomból ő két részt kapjon. Egyet mint Grison, és egyet az én nevemben, mint íves. Ez kis híján sikerült, mert hiszen én nem is voltam Afrikában. Egy másik ügyben Konstantinápolyban tartózkodtam. Itt értesített Aubert tábornok, hogy vissza kell térnem, meri az Aut_ Taurirtba induló századdal fontos küldetésem lesz. Marseille- bt utaztam, és beálltam a légióba. Oranban már figyelik az újoncokat, meat sejtik, hogy a Szolgálat becsempész egy vagy két embert ide. Az aut-taurirti századdal Oranba hajóztam. Itt nem ielentkeztem a Szolgálatnál. ■' galmarn sem volt Grison üzelmeiről. Véletlenül jöttem rá. Egyszer láttam az utcán Macqu- art-ral, és gyanút fogtam. Érintkezésbe léptem Aubert-rel, aki megnyugtatott. Azt mondta, hogy Grisont használható embernek tartja, és a Russel-ügyben ő adott megbízást neki. Grison közben Mademoiselle Russelnek azt mondta, hogy íves őrnagy akar nyomozni az ügyben, és az ő útján engedélyt kér; hogy egy napot a villában töltsön el. Meg is kapta a belegyezést. Grison rájött arra, ami nyilvánvaló volt és mégis zseniális; a rajz csak olyan tárgyban lehet eldugva, a mi Russelnél volt és Brétadl doktorhoz került, és ennek a tárgynak a gyilkosság napján Brétailnál kellett lenni, hiszen úgy volt, j hogy átadja Corot kapitánynak, j így jött rá Grison, hogy a tér- j kép nincs is a villában, mert az j áldozatok holmiját az ügyészség a j vizsgálat idejére lefoglalta. Er- j deklődött az ügyészségen, es j megtudta, hogy a tárgyakat az { elhunyt címére az örökösöknek j kikézbesítik a vizsgalat befejezé- ! sekor. Megtudta a kézbesítés I napját is. | (Folytatjuk) s KŐSZÍVŰ EMBEREK Feri keserű tapasztalatai G. Feri tizenhárom éves, sző- 1 ke, göndör hajú. Az otthonban zárkózott gyermeknek j ismerik. Barátja sincs. Szemében ; kimondhatatlanul mély szomorúság ül, s ha szólnak hozzá, faggatják, mi bántja, szorosra zárt ajkad még keskenyebbre húzódnak, s álla megfeszül, de szólni nem szól. Vajon má bántja, mi az, ami lelkét gyötri és amitől nem tud kinyílni a légszebb szóra, simoga- tásra sem a felnőtt előtt? Apja rosszul választóit Feri alig pár hónapja került az otthonba. Addig szüleivel élt. Élt? Tengődött. Kivetve a család melegéből, szeretetéből. Édesanyja régen meghalt, meg sem ismerhette. Apja viszont ismét megnősült, de rosszul választott. Feri eleinte bízott az új asszonyban és olyan szeretettel közeledett feléje, aho- ! gyan csak egy gyermek tud. De az asszony nem szívlelte. Űtjában volt, mert miatta sokszor nem si- I került az idegen férfiakkal meg- | beszélt randevú. Ráadásul ivott j is, ha berúgott, Feri kapta a szi- | dásokat, ütlegeiket. Nem volt hát maradása a háznál. Többet csa- j vargott az utcán, mint amennyi | időt a négy fal között töltött. Pálinkaszag, bűz, rendetlenség, hideg tűzhely, éhezés. Ez volt ősz- j tályiésze, mindez azonban nem j fájt volna annyira, mint a durva szó, a szidás, egy asszony szája- j bői, akit édesanyaként fogadott, j Nem kívánt sokat, csak egy kis j simogatást és néha elég lett volna J még egy meleg tekintet is. Soha j egyetlen egyszer sem kapta meg. Pe ! dig de nagyon szerette volna. Apjá- j hoz is közeledett, de annak más gondjai voltak. A rosszul sikerült házasság miatt az örökös veszekedések, féltékenységi jelenetek foglalták le idejét. Az ilyen viták után aztán vigasztalásért maga is az italhoz fordult. Mit sem törő- ; dött a fiával. Feri — bán- voltok / szülei — j mégis egyedül volt, magára ma- radt vágyaival, szeretet utáni só- ! várgásával. A csöppnyi szív a sok-sok keserű csalódástól meg- j kérgeseden, mire az otthonba került. Itt jó. A nevelői szeretik is a maguk módján. De Feri tizenhárom évesen koravén emberré vélt, aki csak azt tudja, hogy ed- [ dig nem kellett senkinek. Vajon meggyógyul-e a sebzett szív, fel- : enged-e még a kérges keserűség, ! tud-e majd bízni ismét a felnőt- j bekben ? Jancsi nem kell senkinek? K. Jancsi egészen más típusú : fiú. Kimondja a véleményét, de az talán még a hallgatásnál is szomorúbb, megrázóbb. — Nem kívánkozom én haza, nincs nekem ott helyem. Nem kellek az apámnak, de az anyámnak i sem. A nagyszüleim is, akik kicsi ; koromtól kezdve neveltek, most elhagytak. Jobb lenne nem élni...! I Jancsit nagyszülei születésének j első percétől kezdve magukhoz vették. Az apja ugyanis látni sem j akarta, hiszen nem kívánt gyermek volt. Az anya attól való félelmében, hogy párját elveszti, még csak nem is szoptatta, és tizenhárom évig nem törődött vele. Ezután a nagyszülei már elfárad- 'aik, hiszen nagyon öregek. Felszó- ’ íították hát a szülőket — akiknek egyébként most saját házuk, gép- i kocsijuk és jó jövedelmük van —, vigyék magukhoz a gyereket. Eredménytelenül. Végül a gyám- ; iatóságnak kellett közbelépni, de j Jancsi nem sokáig melegedett a szülői háznál. Kollégiumba, majd gyermekotthonba helyezték. Innen megszökött, vissza a nagyszülőkhöz. Akik ismét elküldték, hiszen anyagilag sem bírták volna tovább nevelni. Üjra gyámhatóság, újra szülők, és gyermekotthon következett. Jancsi mindebből most már leszűrte a keserű igazságot: — Nincs más bűnöm, csak az, hogy megszülettem, a világon vagyok. Nem loptam. iom gyilkoltam, senkit sem bántottam, mégis bűnhődnöm kell, az apám vétke miatt. Hát miért van ez így? Hogy teheti ezt egy édesapa a fiával? Eszter valakihez tartozni akar Eszter- korban hasonló a két fiúhoz, csak az a különbség, hogy amióta csak emlékszik, a gyermekotthonban élt. Szüleit nem ismeri. De volt nevelőszülőnél, egy idős embernél, akire bőkezűen szórta minden gyermeki szerete- tét. A viszonzás — amennyire az egy magányos embertől telik — nem is maradt el, Eszter éppen ezért még ma is szeretettel gondol rá és sűrűn írt levelet is, beszámolt apró-cseprő élményeiről. Néha választ is kapott, azonban a levelek néhány hónap óta elmaradtak. Hiába leste izgatottan a postát nap mint nap. Nemrég mégis jött egy levél, de ebben nem volt köszönet. Név- | telenül írták. Idézünk belőle: „Idefigyelj, kislány! Ezzel a hü- J lyeséggcl hagyj fel. Nem hiányzol j te itt senkinek és nincs rád szük- | ség. Ne számíts arra, hogy a szün- i időben eljöhetsz, mert ide nem I kellesz. Különben is miért apu- j kázol. Keresd meg az anyádat és ! kérdezd meg. hogy ki volt az apád. Annak mondd, hogy apuka. Tudod, hogy a B. bácsi megnősült újra. Különben is, mi a fenét akarsz egy hetvenéves embertől, az neked nem apád. Majd ha férjhez mész, akkor az uradat szólítsd így, és ne is írjál, mert ha nem tudsz megnyugodni, még messzebbre is elkerülsz, írok a feljebbvalódnak, és akkor csodálkozhatsz majd, hogy mi történt veled. Válaszra nincs szükség...!” Eddig a névtelen levél. Ehhez minden kommentár felesleges. Beszél önmaga helyett. Eszter csendesen sírdogált, amikor elolvasta és még ma sem érti, miért bántották, miért vették el legutolsó reményét is. Igen, miért? Kérdezzük mi is. Bűn-e, ha Eszter tartozni szeretne valakihez? Tehet-e arról, hogy a világra jött? És arról, hogy az anyja elhagyta? Gyermek ő is, akárcsak más, aki együtt él szüleivel. Alakulhatott volna a sorsa jobban is. De iczért nem ő a felelős, és a Jancsi, a | Feri sem. Vagy hasonló korú sok j ezer kis társa. Nem bűnösök azért, mert szeretetne vágynak, mert i hiányzik nekik a családi otthon I melege. Kőszívű emberek azok. akik ezt nem értik. Kasnyik Judit Nem adják háremmilliói alul Mindössze 4 ezer négyzet- méter üvegfeíület és természetesen emellett még sok ezer négyzetméter felület fólia alatt hajtatják a különböző palántákat a békéscsabai Lenin Tsz-ben. Arra a kérdésre, hogy milyen primőr árut kapnak a piacozó háziasszonyok. Toronyi elvtárs, a főkertész azt válaszolta, hogy náluk a primőr áru csupán véletlenül „csúszik” be. Az idén is az elsők közt adtak át 20 ezer darab korai karalábot a MÉK- nek. Előreláthatólag május első hetében még átadnak mintegy 150 ezer db-ot szabadföldi termésből is. A fő profiljuk a konzervgyári és a hűtőházi zöldségtermesztés. Erre összpontosítják tudásukat és energiájukat. Már kiültettek 5 holdba több ezernyi korai tápkockás paradicsomot. Ezek csaknem mindegyike már virágzik. Remélik, hogy május végén tudnak belőle szállítani. Korai paprikából is több ezret ültettek ki. Bizonyosra veszik, hogy május végén ebből is tudnak szállítani. A csabai Lenin Tsz kertészeinek sokoldalúságát, szorgalmát egyébként az bizonyítja, hogy 40 holdon paradicsomot, 50 holdon étkezési hagymát, 16 holdon új burgonyát, 50 holdon zöldbabot, 10 holdon zöldpaprikát és még sok minden, felsorolni is sokféle zöldségfélét termelnek. Tavaly 2.1 millió forint volt a kertészet bevétele. Az idén növelték az üveg és a fólia alatti zöldséghaj tatást, s azt állítják, hogy hárommillió forintnál alább nem adják az ez évi bevételt. Cukorrépaátvevőnek adminisztratív munkában jártas férfi és női munkavállalót keresünk Jelentkezés: írásban Magyar Cukoripar Szolnoki Cukorgyára Répaosztály címre. 65070 Közgazdasági egyetemi vagy számviteli főiskolai végzettséggel rendelkező diplomást keresünk vezető munkakör betöltésére. Fizetés megegyezés szerint! Írásbeli jelentkezést életrajzzal „Vidéki vállalat” jeligére az orosházi hirdetőbe kérünk. 114793
