Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-22 / 118. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA NÉPÚJSÁG 1968. MÁJUS 22., SZERDA Ara: 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 118. SZÄM Az örmény delegáció Puliai Árpádnál Kedden délelőtt Puliai Ár­pád, az MSZMP Központi Bi- zotságának titkára fogadta Ro­bert Hacsaturjan vezetésével ha­zánkban tartózkodó örmény delegációt. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón jelen volt Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, Kiss László, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos tit­kára és F. J. Tyitov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat költségvetéséből A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat ez évben mintegy 9 millió forintot költ a közel 2500 állami lakás karbantartá­sára, felújítására, gázzal való ellátására és különféle beren­dezési tárgyak vásárlására. A karbantartásra fordítandó ösz- szeg egy részéből helyrehozzák a lakók által naponta bejelen­tett kisebb hibákat. Emellett tervszerű megelőző karbantar­tást is végez a vállalat 85 ipa­rosa. Az idén 6 épületet újíta­nak fel. Már 1967-ben elkezd­ték a földgáz bevezetését, s az idei év végén körülbelül 570 állami lakást fűtenek földgáz­zal. A konyha és a fürdőszoba felszerelése ingyenes, ha azon­ban a bérlő a szobát is fűteni akarja, akkor körülbelül 10 ezer forinttal kell hozzájárul­nia a költségekhez. 1971-ig ezer állami lakást látnak el földgázzal és ez azt jelenti, hogy csaknem valamennyi mo­dern otthon rendelkezik majd ezzel a komforttal is. II vártnál fnbban alakult a tanácsi vállalatok helyzete - 55 millió forint nyereségre számítanak ez évben - Nőtt a bérből élők készpénzbevétele — Június 12-én megyei tanácsülés Május 21-én ülést tartott a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága Békéscsabán Csepregi Pál vb-el- nökhelyettes elnökletével. A tárgysorozatok közül elsőként a tanácsi vállalatok 1967-es évi gazdálkodását és a további fel­adatokat vitatták meg. A végre­hajtó bizottság összességében po­zitívan értékelte a tanácsi vál­lalatok munkáját, zöme jól dol­gozott, s egyben már, az új me­chanizmus teendőit is előkészítet­te. Több mint 130 millióval több bevételt értek el a korábbinál. Jó néhány új gyártmányt vezet­tek be és 7 millióval több nye­reséget fizettek a tervezettnél. Az eredmények elérésében kü­lönösen kiemelkedő az 50 száza­lékos önköltségcsökkentés. Tehát a vártnál jobban alakult a taná­csi vállalatok helyzete. Nem megnyugtató viszont a tanácsi építőipari vállalat munkája; így a tatarozó vállalatnál a nagyfokú fluktuáció, alacsony bérezés stb., amit a vállalat nem megfelelő jövedelmezősége okoz-. Ennek megváltoztatásában a megyei ta­nács szakosztályainak több se­gítséget kell nyújtania. Ezzel a vállalat önállóságát nem sértik meg. Megállapította a vb, hogy egyes vállalatok már jól kihasználják a piaci lehetőséget, ami biztató a további jövedelmezőség szem­pontjából. A tanácsi vállalatok összességében az elmúlt évi 14 millió forint helyett az idén — éppen a jobb munkaszervezés révén — 55 millió forintos nyereségre j számítanak. Ezt követően a vb a Magyar j Nemzeti Bank megyei igazgatósa- | gának tájékoztató jelentését fo-1 gadta el a megye lakossága 1967. j évi vásárlóerejének alakulásáról. A jelentésből kitűnik, hogy a fogyasztási cikkek iránti erőtel­jes' kereslet és a fejlesztési lehe­tőségek hatására az ipar az ere­deti terv kitűzéseinél többet ter­melt és az áruforgalom is na­gyobb volt a vártnál. A mező- gazdaság hozamai együttesen — kielégítőek voltak. A két nagy lakossági réteg készpénz jövedel­mének alakulásában ismét irány­zatváltozás következett be. 1966- ban a parasztság jobban növelte készpénzjövedelmét, mint a bér­ből élő lakosság. 1967-ben első­sorban a szövetkezeti ipar nagy­mérvű fejlesztése, a gyermekgon­dozási segély stb. és az 55 száza­lékkal emelkedő nyereségrészese­dés hatására a bérből élők kész- pénzbevétele nőtt jobban. A munkaképes korú lakosság foglalkoztatottsága 78,8 száza­lékról 80 százalékra emelkedett. A férfi lakosság foglalkoztatása csaknem 98 százalékos. A mező- gazdaság munkaerőellátottságá­nak alakulására egyrészt az álla­mi gazdaságok létszámcsökkenté­se, másrészt a termelőszövetkeze­teknél a dolgozó tagok számában — hosszú évek állandó visszaesé­se után — kisebb emelkedés volt jellemző. Összefoglalva: megyénk lakos­ságának pénzforgalma az új gaz­daságirányítási rendszer bevezeté­sét megelőző évben az országos­hoz hasonló arányokban válto­zott. A tendenciák is hasonlóak voltak az általánoshoz, azonban arányukban kisebb eltolódások mutatkoztak. A bérből élő lakos­ság megyénkben jobban növelte készpénzbevételét, a parasztság bevételének emelkedése viszont nem érte el az átlagot. A keres­kedelmi forgalom erősebben, a betétképződés mérsékeltebben nö­vekedett, mint országosan. A pénzforgalom megyénkben is egészséges, a gazdasági élet egyensúlyhelyzetét tükröző fejlő­désre utal. Végezetül a végrehajtó bizott­ság meghatározta a soron követ­kező megyei tanácsülés időpont­ját — június 12 —, és megvitat­ta, majd jóváhagyta annak na­pirendi pontjait. r. M A: Földszintről a magasba A tökéletes titkárnő *** Együtt a tagsággal Vietnami műszak a párizsi tárgyalások alkalmából Szarvasi ktsz kezdeményezése A Szarvasi Műanyagfeldolgozó és Játékkészítő Ktsz pártalap- szervezetének kezdeményezésére az üzem dolgozói elhatározták, hogy a Párizsban folyó vietnami —amerikai tárgyalások alkalmá­ból vietnami műszakot tartanak. A mozgalomból a szövetkezet fi­zikai és szellemi dolgozói egy­aránt kiveszik részüket, a mű­szak eredményeképpen 6400 fo­rinttal kívánnak hozzájárulni a vietnami nép megsegítéséhez. „Azt kívánjuk, hogy a tárgya­lások békét eredményezzenek, és a vietnami népnek szánt pénz­összeget az ország újjáépítéséhez lehessen felhasználni. Kérjük a megye ktsz-eit, hogy csatlakoz­zanak ehhez a mozgalomhoz, mellyel szolidaritásunkat és bé- keszeretétünket akarjuk kifejez­Kooperációs gőzvezeték '"[^'^^^ciiitfititiWiiiTfiniiiiiiiiifijiíiiiIliiig x y= M -■ . » t Vn % | Rádió- és tv-lnterjú Gáspár Sándorral Az alábbiakban — rövidítve — közöljük annak az interjúnak a szövegét, amelyet a rádió és a te­levízió készített Gáspár Sándor­ral, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjával, a SZOT főtit­kárával. Az interjút a rádió és a tv kedden délután sugározta. A riporter bevezetőben arról érdeklődött, mi tette szükséges­sé és indokolttá, hogy a SZOT és a kormány vezetői az utóbbi időkben már többször találkoz­tak, s közös tanácskozást foly­tattak? GÁSPÁR SÁNDOR: Megbeszé­léseink ma már rendszeresek, s ez így helyes és így jó. Mint isme­retes, társadalmi, gazdasági, po­litikai és kulturális életünk egész területén nagy az érintkezési fe­lület a kormány és a szakszerve­zetek munkáját illetően. A társa­dalom fejlődésének ma olyan szakaszában vagyunk, amikor a munka sokkal bonyolultabb, komplikáltabb és árnyaltabb, mint néhány évvel ezelőtt volt. Ahogy mondani szoktuk, a feladatok sza­kosodtak. Ezuitán kiemelte, hogy ma mar a korábbinál jobb munkamegosz­■fra* szükséges az MSZMP, az ál­j lamhatalmd, államigazgatási szervek, a szakszervezetek stb. I között. Űj az, hogy a munkameg- [ osztást más módon kell értelmez- nünk. Régebbi helyzetünk kibírta ! azt, hogy — kicsit eltúlozva mon- j I dóm — lényegében azonos kérdé- | sekkel azonos módon foglalkoztak | a különböző szervek. Ma már a : helyzetünk ezt nem bírja ki. Azo­nos kérdésekkel kell foglalkoz- j nunk mindannyiunknak, tehát j , minden szervnek, de más módon — a sajátos funkciónak megfele­lően. Másról is szó van azonban. A j kormány, helyzeténél fogva, hogy ; úgy mondjam „felülről nézi” a dolgokat, a csúcson van. Az egész ország irányítása a kormány fel­adata, s ennek természetes elő- j nye, hogy aki feljebb van, mész- szebbre lát. De aki „fent” van, I az „alul” levő részletkérdéseket esetleg nem látja. A szakszerve­zetek viszont — helyzetüknél fog­va — „alul” vannak, a tömegek­kel nagyon sok szállal összekötve. Azért vannak ezek a találkozók, hogy helyenként különböző néző­pontból vizsgálják ugyanazon kér­déseket, a nézeteket egyeztessük, s a közös és a sajátos feladatok- j kai kapcsolatos következtetéseket le tudjuk vonni. RIPORTER: Ez ugye nem ! zárja ki, hogy ezeken a megbe­széléseken vitára is sor kerül­jön? GÁSPÁR SÁNDOR: A megbe- j széleseken az ügy jobb, közös szolgálata a fő cél. S természete­sen vitatkozunk. A szakszervezeti mozgalom egészében támogatja a kormányt — ugyanakkor, ha el­lentétes véleményünk van, azt ki­fejtjük. Végső fokon tehát a kö­zös ügy szolgálata az, amiért az ilyen természetű megbeszélésre szükség van. RIPORTER: A napi sajtó je­lezte, hogy a megbeszélés egyik témája a bérszínvonal ez évi alakulásával volt kapcsolatos. Mennyiben tartották kielégítő­nek a bérek ez évi alakulását? GÁSPÁR SÁNDOR: összefog- j lalóan annyit lehet mondani, hogy j az átlagkeresetek és az átlagbé­rek, a reálkeresetek és a reálbé­rek a tervezettnek megfelelően alakulnak. Üj vezetési rendsze­rünktől többek között azt is vár- (Folytaitás a 2. oldalon) A békéscsabai István malom és a konzervgyár közös megállapodása alapján kooperációs távvezeték épül a két üzem között. A békéscsabai hőerőmű nem tud annyi gőz* termelni a nyáron, amennyi a konzervgyárnak ele­gendő lenne, ezért ebben az időszakban az István-malom besegít. Ezt a kon­zervgyár a téli holtszezonban viszonozza. A vezetéket a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat fekteti le, Fotó: Bemenj \

Next

/
Thumbnails
Contents