Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-22 / 118. szám
Világ proletárjai, egyesüljetekI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA NÉPÚJSÁG 1968. MÁJUS 22., SZERDA Ara: 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 118. SZÄM Az örmény delegáció Puliai Árpádnál Kedden délelőtt Puliai Árpád, az MSZMP Központi Bi- zotságának titkára fogadta Robert Hacsaturjan vezetésével hazánkban tartózkodó örmény delegációt. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón jelen volt Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, Kiss László, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos titkára és F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat költségvetéséből A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat ez évben mintegy 9 millió forintot költ a közel 2500 állami lakás karbantartására, felújítására, gázzal való ellátására és különféle berendezési tárgyak vásárlására. A karbantartásra fordítandó ösz- szeg egy részéből helyrehozzák a lakók által naponta bejelentett kisebb hibákat. Emellett tervszerű megelőző karbantartást is végez a vállalat 85 iparosa. Az idén 6 épületet újítanak fel. Már 1967-ben elkezdték a földgáz bevezetését, s az idei év végén körülbelül 570 állami lakást fűtenek földgázzal. A konyha és a fürdőszoba felszerelése ingyenes, ha azonban a bérlő a szobát is fűteni akarja, akkor körülbelül 10 ezer forinttal kell hozzájárulnia a költségekhez. 1971-ig ezer állami lakást látnak el földgázzal és ez azt jelenti, hogy csaknem valamennyi modern otthon rendelkezik majd ezzel a komforttal is. II vártnál fnbban alakult a tanácsi vállalatok helyzete - 55 millió forint nyereségre számítanak ez évben - Nőtt a bérből élők készpénzbevétele — Június 12-én megyei tanácsülés Május 21-én ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békéscsabán Csepregi Pál vb-el- nökhelyettes elnökletével. A tárgysorozatok közül elsőként a tanácsi vállalatok 1967-es évi gazdálkodását és a további feladatokat vitatták meg. A végrehajtó bizottság összességében pozitívan értékelte a tanácsi vállalatok munkáját, zöme jól dolgozott, s egyben már, az új mechanizmus teendőit is előkészítette. Több mint 130 millióval több bevételt értek el a korábbinál. Jó néhány új gyártmányt vezettek be és 7 millióval több nyereséget fizettek a tervezettnél. Az eredmények elérésében különösen kiemelkedő az 50 százalékos önköltségcsökkentés. Tehát a vártnál jobban alakult a tanácsi vállalatok helyzete. Nem megnyugtató viszont a tanácsi építőipari vállalat munkája; így a tatarozó vállalatnál a nagyfokú fluktuáció, alacsony bérezés stb., amit a vállalat nem megfelelő jövedelmezősége okoz-. Ennek megváltoztatásában a megyei tanács szakosztályainak több segítséget kell nyújtania. Ezzel a vállalat önállóságát nem sértik meg. Megállapította a vb, hogy egyes vállalatok már jól kihasználják a piaci lehetőséget, ami biztató a további jövedelmezőség szempontjából. A tanácsi vállalatok összességében az elmúlt évi 14 millió forint helyett az idén — éppen a jobb munkaszervezés révén — 55 millió forintos nyereségre j számítanak. Ezt követően a vb a Magyar j Nemzeti Bank megyei igazgatósa- | gának tájékoztató jelentését fo-1 gadta el a megye lakossága 1967. j évi vásárlóerejének alakulásáról. A jelentésből kitűnik, hogy a fogyasztási cikkek iránti erőteljes' kereslet és a fejlesztési lehetőségek hatására az ipar az eredeti terv kitűzéseinél többet termelt és az áruforgalom is nagyobb volt a vártnál. A mező- gazdaság hozamai együttesen — kielégítőek voltak. A két nagy lakossági réteg készpénz jövedelmének alakulásában ismét irányzatváltozás következett be. 1966- ban a parasztság jobban növelte készpénzjövedelmét, mint a bérből élő lakosság. 1967-ben elsősorban a szövetkezeti ipar nagymérvű fejlesztése, a gyermekgondozási segély stb. és az 55 százalékkal emelkedő nyereségrészesedés hatására a bérből élők kész- pénzbevétele nőtt jobban. A munkaképes korú lakosság foglalkoztatottsága 78,8 százalékról 80 százalékra emelkedett. A férfi lakosság foglalkoztatása csaknem 98 százalékos. A mező- gazdaság munkaerőellátottságának alakulására egyrészt az állami gazdaságok létszámcsökkentése, másrészt a termelőszövetkezeteknél a dolgozó tagok számában — hosszú évek állandó visszaesése után — kisebb emelkedés volt jellemző. Összefoglalva: megyénk lakosságának pénzforgalma az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését megelőző évben az országoshoz hasonló arányokban változott. A tendenciák is hasonlóak voltak az általánoshoz, azonban arányukban kisebb eltolódások mutatkoztak. A bérből élő lakosság megyénkben jobban növelte készpénzbevételét, a parasztság bevételének emelkedése viszont nem érte el az átlagot. A kereskedelmi forgalom erősebben, a betétképződés mérsékeltebben növekedett, mint országosan. A pénzforgalom megyénkben is egészséges, a gazdasági élet egyensúlyhelyzetét tükröző fejlődésre utal. Végezetül a végrehajtó bizottság meghatározta a soron következő megyei tanácsülés időpontját — június 12 —, és megvitatta, majd jóváhagyta annak napirendi pontjait. r. M A: Földszintről a magasba A tökéletes titkárnő *** Együtt a tagsággal Vietnami műszak a párizsi tárgyalások alkalmából Szarvasi ktsz kezdeményezése A Szarvasi Műanyagfeldolgozó és Játékkészítő Ktsz pártalap- szervezetének kezdeményezésére az üzem dolgozói elhatározták, hogy a Párizsban folyó vietnami —amerikai tárgyalások alkalmából vietnami műszakot tartanak. A mozgalomból a szövetkezet fizikai és szellemi dolgozói egyaránt kiveszik részüket, a műszak eredményeképpen 6400 forinttal kívánnak hozzájárulni a vietnami nép megsegítéséhez. „Azt kívánjuk, hogy a tárgyalások békét eredményezzenek, és a vietnami népnek szánt pénzösszeget az ország újjáépítéséhez lehessen felhasználni. Kérjük a megye ktsz-eit, hogy csatlakozzanak ehhez a mozgalomhoz, mellyel szolidaritásunkat és bé- keszeretétünket akarjuk kifejezKooperációs gőzvezeték '"[^'^^^ciiitfititiWiiiTfiniiiiiiiiifijiíiiiIliiig x y= M -■ . » t Vn % | Rádió- és tv-lnterjú Gáspár Sándorral Az alábbiakban — rövidítve — közöljük annak az interjúnak a szövegét, amelyet a rádió és a televízió készített Gáspár Sándorral, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a SZOT főtitkárával. Az interjút a rádió és a tv kedden délután sugározta. A riporter bevezetőben arról érdeklődött, mi tette szükségessé és indokolttá, hogy a SZOT és a kormány vezetői az utóbbi időkben már többször találkoztak, s közös tanácskozást folytattak? GÁSPÁR SÁNDOR: Megbeszéléseink ma már rendszeresek, s ez így helyes és így jó. Mint ismeretes, társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életünk egész területén nagy az érintkezési felület a kormány és a szakszervezetek munkáját illetően. A társadalom fejlődésének ma olyan szakaszában vagyunk, amikor a munka sokkal bonyolultabb, komplikáltabb és árnyaltabb, mint néhány évvel ezelőtt volt. Ahogy mondani szoktuk, a feladatok szakosodtak. Ezuitán kiemelte, hogy ma mar a korábbinál jobb munkamegosz■fra* szükséges az MSZMP, az álj lamhatalmd, államigazgatási szervek, a szakszervezetek stb. I között. Űj az, hogy a munkameg- [ osztást más módon kell értelmez- nünk. Régebbi helyzetünk kibírta ! azt, hogy — kicsit eltúlozva mon- j I dóm — lényegében azonos kérdé- | sekkel azonos módon foglalkoztak | a különböző szervek. Ma már a : helyzetünk ezt nem bírja ki. Azonos kérdésekkel kell foglalkoz- j nunk mindannyiunknak, tehát j , minden szervnek, de más módon — a sajátos funkciónak megfelelően. Másról is szó van azonban. A j kormány, helyzeténél fogva, hogy ; úgy mondjam „felülről nézi” a dolgokat, a csúcson van. Az egész ország irányítása a kormány feladata, s ennek természetes elő- j nye, hogy aki feljebb van, mész- szebbre lát. De aki „fent” van, I az „alul” levő részletkérdéseket esetleg nem látja. A szakszervezetek viszont — helyzetüknél fogva — „alul” vannak, a tömegekkel nagyon sok szállal összekötve. Azért vannak ezek a találkozók, hogy helyenként különböző nézőpontból vizsgálják ugyanazon kérdéseket, a nézeteket egyeztessük, s a közös és a sajátos feladatok- j kai kapcsolatos következtetéseket le tudjuk vonni. RIPORTER: Ez ugye nem ! zárja ki, hogy ezeken a megbeszéléseken vitára is sor kerüljön? GÁSPÁR SÁNDOR: A megbe- j széleseken az ügy jobb, közös szolgálata a fő cél. S természetesen vitatkozunk. A szakszervezeti mozgalom egészében támogatja a kormányt — ugyanakkor, ha ellentétes véleményünk van, azt kifejtjük. Végső fokon tehát a közös ügy szolgálata az, amiért az ilyen természetű megbeszélésre szükség van. RIPORTER: A napi sajtó jelezte, hogy a megbeszélés egyik témája a bérszínvonal ez évi alakulásával volt kapcsolatos. Mennyiben tartották kielégítőnek a bérek ez évi alakulását? GÁSPÁR SÁNDOR: összefog- j lalóan annyit lehet mondani, hogy j az átlagkeresetek és az átlagbérek, a reálkeresetek és a reálbérek a tervezettnek megfelelően alakulnak. Üj vezetési rendszerünktől többek között azt is vár- (Folytaitás a 2. oldalon) A békéscsabai István malom és a konzervgyár közös megállapodása alapján kooperációs távvezeték épül a két üzem között. A békéscsabai hőerőmű nem tud annyi gőz* termelni a nyáron, amennyi a konzervgyárnak elegendő lenne, ezért ebben az időszakban az István-malom besegít. Ezt a konzervgyár a téli holtszezonban viszonozza. A vezetéket a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat fekteti le, Fotó: Bemenj \
