Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-21 / 117. szám

M68. május 21. Kedd Színes, képes levelezőlap az Erkel-szoborról —téves adattal Gyula legrégibb köztéri szobra Erkel Ferencnek a Kal­lós Ede alkotta és 1896. június 26- án leleplezett mellszobra. Érthető tehát, hogy a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata a gyulai ne­vezetességekről készített színes levelezőlap-sorozatában ezt a szobrot és annak közvetlen kör­nyékét is felvette. A levelezőlapon négy nyelvű tájékoztató olvasható. Ez utal a szobor alkotójára. Kallós Edére, közli születésének és halálának Kiváló eredmények a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Válíalalnál A termelékenység 20 százalékkal nőtt — A nyereség ÍO millió forint — Új üzemrész épül 42 millióért Az elmúlt években 6—8 száza­lékos volt a termelékenység növe­kedése a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál. Ez év el­ső negyedében 20 százalékkal nö­vekedett a termelékenység, ami meglepte a vállalat vezetőit, mert ilyen magas százalékra nem számítottak. A tavalyi év hasonló negyedéhez viszonyítva 3 millió cseréppel és 6 millió téglával ter­meltek többet. A nyereség ennek alapján 10 millió forint lett. Kü­lön érdekesség, hogy a tavalyi hasonló időszakban 8 millió ío­évszámát is. Ismeretes, hogy Kai- , lós Ede Hódmezővásárhelyen j rint veszteség jelentkezett. 1866-ban született és Budapesten | A kimagasló eredményeket a halt meg 1952-ben. Téves tehát a vállalati vezetés azzal magyarázza, levelezőlapon azon adat, hogy a , hogy már jó előre felkészültek az szobrászművész 1886-ban szüle- új gazdasági mechanizmusra. tett. Ha ez igaz lenne, úgy mind- Pénzügyi tartalékot képezlek, össze 10 éves volt, amikor az Er- technológiai újításokat, munka- kel-szobrot leleplezték. átszervezést, hajtottak végre és új Célszerű lenne erre a tévedésre szovjet présgépet szereltek fel. az illetékesek figyelmét felhívni. , Mindezekhez hozzájárult a mun- hogy az esetleges újabb kiadásnál ! kások fegyelme és szakképzettsé- a téves adatot kijavítsák. —ai j ge. állandóan ellenőrzik a katonák étkeztetését A hadsereg szakemberei ál­landó figyelemmel kísérik a laktanyai étkezdék munkáját, az étrendet, ellenőrzik a kato­nák élelmezésének minőségét, összetételét. A statisztikai fel­mérések egyik legszembeötlőbb adata, hogy a sorkatonák által elfogyasztott szárnyashús meny- nyisége az 1965-ös szinthez ké­pest 1967-ben 331 százalék volt! Emellett az elfogyasztott sertés- és marhahús összmeny- nyisége sem csökkent, hanem növekedett. A katonák étrend­jében a korábbinál lényegesen több a tejtermék, a tojás, vi­szont csökkent a hüvelyesek, az őrlemények és burgonya fo­gyasztása. A friss és konzervált zöldségféléből 23 százalékkal, gyümölcsből pedig 39 százalék­kal került több a katonák aszta­lára 1967-ben, mint 1965-ben. A két a Tv-hen A békéscsabai II. számú tégla­gyárban 42 millió forintos beru­házással új üzemrész épül. Ennek a hatása abban is megmutatko­zik, hogy most 10 munkás termel egymillió téglát, az új beruházás után pedig ugyanennyit két mun­kás tud majd gyártani. A terme­lési eredmények növelték a mun­kások átlagkeresetét. Újjáépült Gyomán a ligeti pavilon «3 AI ­MC« ; f K. A. Trétiyov: Ljubov Jarová- ja (Kedd: 20.10). Romantikus for­radalmi dráma két részben, a Miskolci Nemzeti Színház előadá­sa felvételről. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 9. évfor­dulója alkalmából mutatták be Trenyóvnak ezt a talán legmonu- mentálisabb — ötven szereplőt felvonultató — művét a Moszk­vai Kis Színházban. A kritika már akkor is felismerte a darab ki­emelkedő erényeit, a szovjet drá­mairodalom korszakot jelző alko­tásaként méltatták. A forradalom 50. évfordulója alkalmából ha­zánkban is több színház tűzte is­mét műsorára Ljubov Jarováját, amely egy tanítóházaspárról, sor­sukról szól. A feleség rájön, hogy férje áruló, az ellenforradalmá­rok mellé állt. Először megpróbál küzdeni érte — meg akarja men­teni szerelmét —, majd amikor rájön ennek kilátástalanságára, ellene fordul. A dráma a jellemek fejlődéséről, a nagy történelmi események jellemíormáló hatásá­ról szól. Veszélyes kis villámok (péntek: 18.25). Régen ismert jelenség az elektrostatikus feltöltödés. ma is bárki tapasztalhatja a köznapi életben: a borostyánkő, ha meg­dörzsöljük, magához vonzza a pa­pírszeletkéket. a sötétben fésül- , angol ködő nő hajából szikrák pattan- ' Lynch nak ki. A régi hajók árbóc-csű- csán is megfigyeltek ebből eredő fényjelenségeket — egyszóval megannyi természetes és persze kísérleti úton is (ebonit- vagy üvegrúddal) létrehozható meg­nyilvánulása van ennek a fizikai jelenségnek. • A jól szigetelő mű­anyagok nagyarányú elterjedésé­nek korában ez a jelenség igen nagy fontosságot nyert; rendkívül komoly veszélyeket rejt magában az elektromos feltöltödés. A .i- lágon mindenütt balesetek tucat­jait idézi elő, az NSZK-ban pél­dául évi ötven ember hal meg az ebből eredő balesetek következ­tében. A film a hazai robbanó­anyagipar és a műanyagipar te­rületéről véve a példákat, azt mutatja be, hogy miként véde­keznek a szakemberek az ilyen veszélyek ellen. A megoldás min­den esetben a feltöltödés meg­akadályozása — a veszélyeztetett tárgy valamilyen vezetőréteggel történő bevonása, ami folyamato­san biztosítja az elvezetést és ily módon gátolja meg a veszélyt elő­idéző kisülést. Könyvsátor. 1968. (Szombat: j 16.50). Közvetítés a Magyar Írók i Szövetsége ünnepi könyvheti est- : jéről az Egyesült Izzóból felvé- j télről. Az idei könyvhét megnyi- | i tó ünnepségének egy részét köz- ! vetíti a televízió és mutatja be i — alkotóik megszólaltatásával is, j a művekből vett részletek felvil­lantásával is — a megjelenő könyveket. A műsort Darvas Jó­zsef vezeti be, majd az est „házi- | gazdája ’, Devecseri Gábor beszél- j get Barabás Tibor íróval és Ta- káts Gyula költővel möst megje- ; tenő köteteikről. Gyárfás Miklós I személyesen mutatja be Tanul- ; junk könnyen, gyorsan drámát } írná című kötetét; Kamondy Lász­ló és Örkényi István új kötetei- j bői pedig egy-egy jelenetet lát­hatunk. A költők közül többek | között Illyés Gyula. Benjámin ; László és Garai Gábor verseiből j hallhatunk. | West 11 (Szombat: 22.25), éj- ; szakai előadás. Magyarul beszélő film. A kitűnő Alfréd főszereplésével készült film — bár bűncselekményről is szól — nem krimi; társadalmi dráma, egy londoni lumpenproletár ne­gyed. a West 11 lakóinak életét, sivár, kilátástalan vegetálását mu­tatja be a főszereplő fiatalember sorsának nyomon követésével. A fiú, vidéken hagyva anyját, egye­dül lézeng ebben a környezetben céltalanul, unva és utálva a vi­lágot, a munkát és saját magát is. Nőtől nőig. munkahelytől munkahelyig vándorol — átlézen­gi napjait. S ez teszi alkalmassá arra. hogy jó alanyt lássanak ben­ne egy bűncselekmény elköveté­séhez: felbérelik egy gyilkosság­ra. Kidolgozzák számára a tervet, ám a fiú a végső percben vissza­riad a végrehajtástól — mégis maradt benne valami emberi. Az áldozat azonban mégis a fiú mi­att hal meg .., isiovemoer eiso nupjaioun csuk nem teljesen leégett a Képen látható gyo­mai Erzsébet-liget pavilonja. A gyo­mai Dózsa Termelőszövetkezet építő- brigádja és az fmsz dolgozói már a kora tavasszal hozzáfogtak az idegen- forgalom miatt különösen jelentős ligeti pavilon újjáépítéséhez, restaurá­lásához, amely csaknem 200 ezer fo­rintba került. Május elsején már is­mét régi fényében várta a községbe­lieket és vidékieket. Kép, szöveg: Balkus Imre Jobban, olcsóbban A KIOSZ megyei választmá­nyi és titkári értekezletén java­solták, hogy az illetékes szervek az iparengedely kiadásának el­bírálását ne egyik vagy másik ktsz véleményétől tegyék függő­vé. Ennek indoklásául elmond­ták: előfordult, hogy valamelyik ktsz záros határidőn belül új részleg létrehozását helyezte ki­látásba. ami azonban egy-két évig elhúzódott, sőt van olyan terület, ahol ilyen okok miatt ma is megoldatlan a lakossági szolgáltatás. Nem általános jelenségről van szó, de talán mégis érdemes be­szélni róla. Már azért is, mert a gazdaságirányítás reformja a gondolkodásban bizonyos vál­toztatást tesz szükségessé. Meg kell érteni, hogy a lakosság ja­vító-szolgáltató igényének a ki­elégítése a már jól ismert okok miatt igen fontos követelmény. És ezt az igényt nem is akár­hogy kell kielégíteni. Aligha len­ne elérhető a cél, ha kategoriku­san meghatároznánk, hogy egy- egy területet csak valamelyik ál­lami vállalat vagy ktsz-részleg, esetleg egy kisiparos „uralhat”. A monopolhelyzet az eddigi ál­lapotok fenntartását vonná ma­ga után, vagyis: sem minőség­ben, sem árban, sem pedig a megrendelők iránti előzékeny­ségben nem jelentene változást. Mi tehát a megoldás? Mint a gazdasági élet sok más vonat­kozásában, ésszerű keretek kö­zött itt is érdemes megteremteni a verseny lehetőségét. Bizonyos, hogy az elsőbbséget nem a szek­tor-kérdés dönti el, hiszen a lakosságot ez a legkevésbé sem érdekli. Persze az indulásnál sokkal előnyösebb az állami és a szö­vetkezeti szektor helyzete, mert képes arra, hogy megfelelő ösz- szeget fordítson egy-egy részleg kialakítására. Nem is árt, ha a versenyben kihasználja ezt az előnyt. Végső soron azonban mégis a legfontosabb: ki tud jobban, olcsóbban, az igények­nek megfelelőbben dolgozni? A lakosság, amelynek személyes érdekéről, „zsebéről” van szó, semmiképpen nem lesz elfogult ennek a kérdésnek az elbírálásá­nál. —or. Közkedveltek a népfrontkörök a szarvasi járásban Az elmúlt héten tartotta ülését a Hazafias Népfront Szarvasi Já­rási Elnöksége. Litauszki András, járási titkár számolt be a HNF IV. kongresszusán elhangzottakról. A tanácskozáson elhatározták, hogy a HNF-re váró sokirányú feladatok közül egyik legfonto­sabbként továbbfejlesztik — a külterületi lakosság igényeinek megfelelően — a népfrontköröket. Az eddig szervezett tíz kör nép­szerűsége, közkedvelt programja indokolják újabb körök létreho­zását. Gondoltak a haladó hagyomá­nyok, a forradalmi események, a helytörténetek feltárására, külö­nös tekintettel a Tanácsköztársa­ság 50., a felszabadulás 25. és Szarvas város alapításának 250. évfordulójára. Megbízták dr Tóth Lajost, a HNF járás elnökhelyet­tesét a helytörténeti kutatócso­port megszervezésével és irányí­tásával. Elhatározták még, hogy a moz­galom tanulságainak hasznosítá­sára tapasztalatcsere-látogatáso­kat szerveznek. Szarvasról az el- j nökség két tagja Kecskemétre, I Gyulára pedig nagyobb aktivista csoport utazik júniusban. Az ed­dig végzett jó munkáért a járás­ból hat aktivista vette át a HNF Békés megyei bizottságának elis­merő oklevelét. RänM a K<W Omztóítkit-fré/nttirfénet­13. Az ADN hírügynökség mér kommentálta is Wocheck pesti késését: „A Szövetségi Köztársaság kormánya és az I. G. Farbenin­dustrie vezérigazgatósága fáj­dalmas szívvel vette tudomásul a neves professzor feltehetően pillanatnyi elmezavarban elkö­vetett cselekményét. A szövetsé­gi kormány szóvivője útján ki­jelentette, hogy Wocheck pro­fesszort továbbra is saját állam­polgárának tekinti, bizonyos ab­ban, hogy a neves tudós, akin a fáradtság jelei hosszabb idő óta mutatkoztak, pillanatnyi elme­zavarában követte el meggondo­latlanságát. A szövetségi kor­mány minden lehetőt elkövet, hogy Wocheck szülővárosába ha­zatérjen. Ha a magyar hatósá­gok a tudóst e szándéka keresz­tülvitelében meggátolják, min­den felelősség a beteg ember akaratgyengeségével visszaélő hivatalos magyar fórumokat terheli.” Éjszaka 11-kor a külügymi­nisztérium sajtótájékoztatóra hívta a Budapestre akkreditált külföldi tudósítókat. A Gellért- száiló nagytermében háromszá­zan gyűltek össze. Nem sokkal később a Reuter gyorshírben je­lentette az alábbiakat: ..Wocheck a budapesti Gel- lért-szállóban tartott sajtóérte­kezleten elmeállapotának iga­zolására fejszámolás útján az újságírók által feltett két isme­retlenes egyenleteket oldott meg. Elhatározásáról csak egy mondatot szólt. Mint kijelentet­te, az egyetlen utat választotta, amelyet múltjával, becsületével és a tudomány érdekeivel össz­hangban választhatott.” A magyar fővárosból érkező rövid, szűkszavú közleményeket világszerte nagy figyelemmel ta­nulmányozták. A Farbenindust- rie székházéban vad futkosás vette kezdetét, a szakemberek a vállalat birtokában levő jegy­zőkönyvekből azt igyekeztek ki­deríteni, hol tarthat Wocheck valóban a kutatásaiban. Nagy teljesítményű számítógépek az évtizedek alatt felhasznált kész­Népművslés és honvédelmi nevelés Időszerű továbbképző tanfo­lyamot rendez a Megyei Műve­lődési Ház május 21-én, kedden Békéscsabán a főhivatású nép­művelők számára. Szász Domo­kos ezredes, a Magyar- Néphad­sereg Központi Klubjának pa­rancsnoka tart előadást A hon­védelmi nevelés népművelési módszerei és formái címmel. Az előadás előtt nyitják meg a Zrínyi Katonai Kiadó kiadvá­nyaiból készült bemutató kiállí­tást. Délután a témához kapcsolódó filmeket vetítik le a népműve­lőknek, friajd együttes laktanya­látogatáson vesznek részt. pénzkiadásokat összesítették, az igazgatótanács az erkölcsi vesz­teségek mellett a keletkezett anyagi kárra is szerfölött kíván­csi volt. A kormányfő nyugalmát a gyors egymásutánban bevett há­rom szem nyugtató sem tudta visszaadni. Titkárával néhány titkos telefonbeszélgetést bonyo­lított le. Arról gondoskodott, hogy délelőtt többé senki ne za­varhassa. A várt két férfi csakhamar meg is érkezett. A szakminisz­ter lépett be, nem sokkal később pedig a titkosszolgálat vezetője kopogott az ajtón. A kormányfő anélkül, hogy kérdést tett volna fel, a titkos­szolgálat főnökéhez fordult. — Nem érdekelnek a kifogá­sai. Tárgyaljon a szakminiszter úrral, tegyék amit jónak látnak; de én, mégpedig a legrövidebb időn belül személy szerint öntől várom a jelentést a professzor hazatéréséről. A szakminiszter felugrott és idegesen fel-alá járkált. — Miért tőlem várja a kor­mány a jelentést? Itt van az önök titkos szervezete és igen tisztelt vezetője is itt ül. Hol volt az elhárítás? Mit csináltak az önök athéni ügynökei? Nem lehet úgy lokálba menni, hogy a pezsgőzők között ne találjuk ott a titkosszolgálat embereit. Minden hálószoba-titkot a fü­lembe gyónnak. De hogy egy ilyen tudós mit forgat a fejében,

Next

/
Thumbnails
Contents