Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-18 / 115. szám

W68. május 18. Szombat A kínai helyzet Púja Frigyes előadása az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Köz- j ez volt az egyik oka a „kulturális ponti Bizottság Külügyi Osztályának vezetője „A kínai helyzet” i forradalom” megindításának, címmel előadást tartott az MSZMP Központi Bizottságának Politi- ; A „nagy proletár kulturális kai Akadémiáján. Az alábbiakban az előadás rövidített szövegét j forradalom” megindulásának két közöljük. Púja Frigyes előadása bevezető­jében megállapította: A kommunisták, a haladó era­igénnyel léptek fel, hogy for­radalmuk tapasztalatait mód­szereit legalábbis a gyarmati, berek szívből üdvözölték a kínai ; vagy félgyarmati országok fel­népi forradalom győzelmet, busz- • szabadító mozgalma számára ál- kék voltak arra, hogy a népi Kína talános érvényű, kötelező példá- 1 okin telve, befolyása, szerepe a nak tekintsék, s hogy Kína vál- nrnnzeikoza porondon növekedett, j jék az imperialistaeilenes nem- Néhany eve azonban a kommu- j ^ felszabadító mozgalom fő rúgták aggodalommal szemlélik a Kínéli Kommunista Párt vezetői­nek tevékenységét. Mao Ce-tung es csoportjának belpolitikája, saa- kadár nemzetközi irányvonala megbontottia a nemzetközi kom­munista mozgalom, a szocialista világrendszer egységét, s ez csök­kenti a szocializmusért, a haladá­sért, a békéért folyó harc haté­irányító központjává. A kínai vezetők az ötvenes évek köze­pétől szisztematikusan rombolni kezdték a Szovjetunió és az SZKP tekintélyét. Annak ellenére, hogy a hely télén elképzelések és törekvések a kínai párt politikáját már ko­rábban is a torzulás irányába konyságát, nagy károkat okoz a nyomták, a párt politikája álta- kínai népnek s a szocializmus, a lánosságban mégis helyes volt. haladás ügyének az egész világon. E szakasz végén a Kínai Kom- Mao Ce-tung és csoportjának munista Párt VIII. kongresszvi- eéljaával, szakadár tevékenységé- sán olyan határozatokat hozott, vei egyetlen kommunista sem ; amelyek nemcsak megerősítették ertihet egyet. Ugyanakkor a kom- mindazt, ami helyes volt a párt munisták nem téveszthetik szem irányvonalában, de azt jelen­eiéi, hogy a nemzetközi kommu- tősen tovább is fejlesztették, nista mozgalom egysége a Kínai 1958 májusában a Kínai Kom- Kommunista Párt nélkül nem le- munista Párt belpolitikája száz- het teljes. nyolcvan fokos fordulatot vett. Az előadó rámutatott: Kina a ^ vili. tényező adott lökést. Mao Ce-tung és csoportja úgy vélte, ha továbbra is folytatja a „kiigazítás” politikáját, annak si­kere árnyékot vet a Mao Ce­ding-! koncepcióra, bebizonyoso­dik, hogy Mao Ce-tung és csoport­ja nem tévedhetetlen, sőt olyan tévedések halmazát követi el, amelyek mérhetetlen károkat okoznak a kínai népnek. A másik sürgető ok, ami miatt Mao Ce-tung és hívei kirobban­tották a „kulturális forradalmat”, a Kínai Népköztársaság nemzet­közi helyzetének alakulása, a Kí­nai Kommunista Pártnak a nem­zetközi politikában elszenvedett kudarcsorozata volt. Mao Ce-tung és csoportja a „kulturális forradalmat” több éven át tartó munkával készítette elő. 1962 végétől hozzálátott ah­hoz, hogy megszilárdítsa helyze­tét a pártban, az államapparátus­ban és a hadseregben. A „kulturális forradalom” elő­Heves harcok DéS-Yietnam északi területein Légiriadó Hanoiban Heves csaták dúlnak Dél-Viet- Mint az AFP kiküldött tudósí­nam öt északi tartományában, j tója jelenti Hanoiból, a párizsi Amerikai B—52-es repülőgépek e j megbeszélés megkezdése óta, pén- területeket rendszeresen bombáz- | teken délután másodszor szólaltak zák, hogy így csökkentsék a parti-. meg a szirénák Hanoiban. A hang- zánok által Dak To és Pleiku kör- szdrdk bejelentették, hogy a fővá- "ÄffiÄL csü- 1 rostól ™ kilométerre ellenséges re- törtökön heves összecsapás zaj- j pülogep tartózkodik, ez azonban a lőtt le az amerikai tengerészgya- í város felett nem repült at. Ezt logosok egysége és dél-vietnami megelőzően, csütörtökön volt légi­hazafiak között. i riadó Hanoiban. Sztrájkolnak a francia egyetemi hallgatók és munkások Párizs , mosított Renault-művek billanco- Franciaországban folytatódik a I urt-i, fpins-i, cléon-i és mans-i diákmozgalom, az egyetemeken üzemeit megszállva tartják a sztrájkolnak a hallgatók. Ugyan-, munkások. Hasonlóképpen a Sud akkor a munkások sztrájkmozgal- Aviation állami repülőgépgyár nan ma is tovább terjed. tes-i üzemét szállták meg és már A legnagyobb francia gyár, a negyedik napja elfoglalva tartják 70 000 embert foglalkoztató álla- i a dolgozók. készítésének másik eszköze ide­ológiai természetű volt. 1963—85- , mozgalom megosztására irányuló 1 gyakorlatban, ellenáll a kispolga- ben szélesedett Mao Ce-tung sze- törekvéseit. j ri nézetek nyomásának, leleplezi mélyi kultuszának propagálása. 4. A határozat az állítólag spon- és visszaveri a marxizmus leni­Mao Ce-tung a „nagy proletár tán módon alakult, úgynevezett nizmus elleni támadásokat, meg­kulturális forradalom” megváló- ; forradalmi szervezeteket és bi- akadályozhatja a helytelen néze­................ kongresszus második sitanéban mindenekelőtt a hadse- zottságokat a Párizsi Kommün felülkerekedését. a politika k ommunista mozgalom kialakuld- ; ülésszaka megváltoztatta a Vili. í regre támaszkodott. Másik fő tá- szerveihez hasonlította, s meg- deformálodasat A KKP tragedia­sanak időszakúban és később, a , kongresszuson elhatározott bel- j maszát az ifjúságban vélte meg- j hirdette a ködös és ellentmon- ,a’ hoSV Jelenleg olyan vezetők népi _ forradalom győzelméig fél- | politikát, s elfogadta a „három fca!a^ni,- „ „ ,__„ : dásos kommünkoncepciót, f eudális, félgyarmati s egyben pöro3 zászl&, azaz a, üj dl szociális es kulturális térén rend- , kívül elmaradott ország volt. Nem ‘alanOS 'ra*Vv°™1- “ «9 A „kulturális forradalom” Mao Ce-tungnak. csoportjának knti- kai kampányával kezdődött. En­A plénum után — mint, ahogy ez várható is volt —, kiéleződött a harc a párton belül. A szaka­lényegtelen tényező az sem, hogy *** t*. * kommunák irány- j, ^ célja, hogy csapást ! ", ~ nürimäs er^dmé Kína történelmi fejlődése objek- I VOnalat mérjen a kultúra és a sajtó terű- klánul erosodo nyomás erMme­tív talajlt képezett a nagyhatalmi A „nagy ugrás” koncepcióban! retén dolgozó, helyes nézeteket [ nyfkeppen megbénultak a part sovinizmus keletkezéséhez. ! a kínai vezetők azt a feladatot; képviselő és öt bíráló káderekre, \ választott szervei, rohamosan A kínai kommunista mozgalom állították a Kínai Népköztársa-! kezébe vegye a sajtó és a propa- csökkent a part vezető szerepe, a sajátos feltételek, miatt nem : ság népe elé, hogy néhány esz - ganda irányítását, s ennek birto- szétzilálódtak a „vörös gardi?­mehetett végig a fejlődésnek azo- | tendő leforgása alatt gazdaságijában indítsa meg a harcot Liu j tak és a „forradalmi lázadok kon a szakaszain, amelyeken az téren behozza, sőt elhagyja aj Sao-csinek és csoportjának eltá- martalékává váltak a helyi part- •ftirópai kommunista mozgalmak j Szovjetuniót és egyes fejlett ka- ' volításáért. ! bizottságok és pártalapsziervezetek. ^eresztől mentek. ! pitalista országokat. I Mao Ce-tung és csoportja a í Már a „kulturális forradalom” A kínai forradalomban és a kínai Néhány esztendővel a három i >>vörös gárda” segítségével sem kezdetén kiderült, hogy a pán vörös zászló” irányvonalának meghirdetése után a termelés kommunista mozgjalomban kezdet­től nagy szerepet játszott a katonai elem. Volt olyan kezdeti időszak, amikor ez pozitív szerepet ját­szott, később azonban katonákból lett pártvezetők óhatatlanul átvit­ték a pártiba a hadseregben alkal­mazott módszereket, a parancsol­gatást, más vélemények elfojtá­sát stb. Előadáisánaík következő részé- ben Púja Frigyes megállapította: | hetetlenségét illetően, a népi forradalom győzelme után hirtelen esni kezdett. 1962-ben az ipar globális termelése az 1959. évinek csak 54 százalékát érte el. A súlyos hibák, a nép nagy szenvedései miatt a kommunistái? Ce-tung és csoportjának tóved­„vörös gárda” támadásának első hulláma. Ez eleinte meglepte a körted kétségek Vr^dtok1 Mao I Púdereket, a ennek tulajdo­nítható, hogy 1966. augusztusá­ban a Központi Bizottság XI. I plénumán Mao Ce-tungnak sike­az a feladat állt a Kínai Kommu- I A • part veaftóseben nem volt rdlt elfogadtatni a Központi Bi- az a teiadat am a kínai Kommu egységes a velemeny az ország . ottsa _ , kulturális forraria üss, »sít £*£.' dőn,é­ÍSS..Í °m . I2Ä *,325 Ä5SÄ2S: A PM»™ egyértelmű.» ki­19<j2 végéig nagyjából befejező- j ^^5 fel a leggyorsaibbam a szocia- >tt a népgazdaság helyreállítás®. I ihsta. tái-sadalom . , _ , , , . ! ges elemek” és a „párton be­A „nagy ugrás kudarca után, burzsoá tekintélyek és ka­culonosen, amikor a mezogaz- 1 ... __,„ , í a „pártba befurakodott ellensé- elemek” és a - ,__i burzsoá tekin l islta építésben követendő fő | 'U OnOS,eru „*n.1!Í<0r ; Pitalista útra tért vezetők” cl dött a népgazdaság 1953 végén a párt központi bi zottsága megfogalmazta a szocia­írányvonalait. Az első 5 éves terv “asag a hely telén rriezőgazda- len fordltani. Arra búzdí­éveiben Kínában nagy lépést tot- “fLkPköv^<^tobenl—^^korla- i totla az ‘hiúságot, hogy bátran tok előre a modern ipar megte- kövedben | támadja és bírálja a helyi párt­remtésében, a mezőgazdaság es ^ a k^teófa a kínai nép általában a népgazdaság fejlesz- ; ^ az ehlnseft kfz°fre e,*!T lésében zett — megváltoztattak a párt A szocialista forradalom győ- P°í‘t'úcaiat. zelme, a népgazdaságban elért j elején a Kínai Kommums­sikerek jelentősége messze túl- ta Párt Központi Bizottságának nőtt Kína határain. A kínai szó- lx- Plénuma a lényégét tekintve cialista forradalom győzelme az új gazdasági irányvonalat foga­októberi forradalom után korunk dott el az úgynevezett „kiigazi­. . -harfai” rwli+.iilrat mmt később nVTl­volt képes elérni céljait. Ekkor káderei és tagsága a vártnál na- került még jobban előtérbe a gyobb ellenállást tanúsít Mao hadsereg, hogy a Mao Ce-tung j Ce-tung és csoportjának elkép- akaratát a hadsereg segítségével zeléseivel szemben, vigyék keresztül. Mao Ce-tung és csoportjának 1966. tavaszán indult meg a nem sikerült megszereznie a kí­nai társadalom egyetlen osztá­lyának, illetve rétegének tömeges támogatását sem. Mao Ce-tung így a hadsereg­re, mint végső esetben felhasz­nálható tartalékára számított. A hadsereg több tartományban át is vette az ellenőrzést. De a had­sereg sem váltotta be teljesség­gel azokat a reményeket, ame­lyeket Mao Ce-tung fűzött po­litikai szerepléséhez. Púja Frigyes az úgynevezett „kulturális forradalom” eddigi menetét sommázva megállapítot­ta: bármiképp is végződnek a Kínában jelenleg zajló folyama­tok, egy bizonyos: Mao Ce-tung antimarxistának bizonyult esz­méi, a „maóizmus”, halálos se­bet kapott, s régi tekintélyét soha legnagyobb eseménye volt. Fé­nyes bizonyítéka volt annak, hogy helyes vezetés mellett egy tósd” politikát, mint később nyil­vánosságra hozott adatokból lei- derült, ennek a politikának a tá­mogatói közé tartozott Liu Sao­felgyarmati, félfeudális ország- | ^ Teng Hsziao-ping és társaik, ban is győzhet a szocialista for-1 jyjao Ce-tung háttérbe szorulásá­nak egyik jele volt — mint ahogy ra dalom. A Kínai Népköztársaság nem­zetközi politikája is osztatlan el­ismerést váltott ki a világ né­peiben, a forradalmi mozgalom­ban, nagy tekintélyt szerzett a Kínai Kommunista Pártnak, a Kínai Népköztársaságnak. Az első ötéves terv éveiben kísérletek történtek a mezőgaz daság és az ipar fejlődési üte­mének mesterséges meggyorsítá­sára. A Kínai Kommunista Párt egyes vezetői már a népi for­radalom győzelme után olyan későbben ez kiderült — Mao Ce- tung lemondása a Kínaá Népköz- társaság elnöki tisztéről és visz- szavonulása „elméleti” munkára. A Kínai Népköztársaság elnöke Liu Sao-csi lett. Az új irányvonal eredményes­nek bizonyult. Sikerült jóvátenni a „nagy ugrás” és a népi kom­munák politikája okozott károk jó részét, gátat vetni a termelés további visszaesésének. 1965 őszé­ig az ipar és a mezőgazdaság ter­melése lényegében elérte az 1957. évi szintet. Paradox módon éppen és állami vezetést. 2. A Kínai Kommunista Párt j vissza nem nyerheti, alelnökévé Lin Piaót választót- j a kínai eseményekből néhány ták. Liu Sao-Csit önb’.rálatra következtetés vonható le. kényszerítették, megszűnt a Ki- 1, A Kínai Kommunista Párt nai Kommunista Part alelnoke politikája deforma]0dasanaik ob_ ennl I jektív okai is vannak. Korunkban 3. A plénum a hivatalos párt- , a forradalmi fölvamatban sofcmil- politika rangjára emelte a már j Hós nem proletár rétegek is be- évek óta ténylegesen alkalmazott kapcsolódtak. Ha a kommunista szovjetellenes politikát. Szentesi- párt és annak vezetése szilárdan tette a Kínai Kommunista Pórt-1 áll a marxizmus—leninizmus ta- nak a nemzetközi kommunista I Iáján, s alkalmazni tudja azt a B Békéscsabai Konzervgyár 1968. évi szezonidőszakra férfi és nődoigozókkal előszerződéseket köt Jelentkezni személyesen vagy levél útján a gyár felvételi irodájánál lehet mindennap délelőtt 8 óra és 12 óra között. 190599 állanak az élen. akik erre nem ké­pesek. 2. A kínai vezetők alapjában véve nem értették meg a mun-, kásosztály szerepét és jelentősé­gét a demokratikus és szocialista forradalomban, a szocializmus építésében, s túlbecsülték, egyesek abszolutizálták a parasztság sze­repét és jelentőségét. 3. A kínai események egyik leg­fontosabb tanulsága, hogy egyfe­lől a kínai valóság törvényszerű-, en szüli a marxizmus—leniniz-i mustól idegen eszméket, azokat* amelyek a „három vörös zászló”' irányvonalában és a .kulturális forradalom” programjában, vala­mint Mao Ce-tung egyes műved­ben kifejeződnek, másfelől az ob­jektív kínai helyzet nem engedi meg, a kínai nép pedig nem fo­gadja el az ezekben az eszmék­ben kifejeződő elképzelések meg­valósítását. Éppen ebben rejlik a „maóizmus” elkerülhetetlen ideo­lógiai és politikai vereségének egyik legfőbb biztosítéka. 4. A kínai események fontos tanulsága, hogy a párt politikájá­nak kidolgozásában gondosan számba kell vermi a reális való­ság tényeit, hogy a voluntarista* a reális valóság tényeit figyelmen kívül hagyó törekvések elkerül­hetetlenül kudarcra vannak ítélve. 5. A kínai események meggyő- ződően bizonyítják, hogy a kom­munista mozgalomban ma a na­cionalizmus képezi a legnagyobb veszélyt. 6. A kínai események is meg­mutatják, hogy a szocializmus sikeres építésének egyik alap­vető feltétele a párt- és állami élet normáinak szigorú betartá­sa. A „kulturális forradalomra” a pártszervezetek és a népi hata­lom szerveinek szétzilálására csak úgy kerülhetett sor, hogy lábbal tiporták a kollektív ve­zetés alapelveit, nem vették ko­molyan a szocialista demokrácia kibontakoztatásának, a törvé­nyesség megszilárdításának fel­adatait. Mao Ce-tung kivonta magát a párt kollektív" vezető szerveinek ellenőrzése alól, r fö­léjük emelkedve, önkényesen döntött fontos kérdésekben. 7. Mao Ce-tung és csoportja té­ves, szakadár nemzetközi poli­tikájának legfontosabb oka, hogy nem értette meg korunk jellegét, a szocialista világforradalom fo­kozatos fejlődésének lenini el­méletét, s a szocialista világ- rendszer szerepét — jelentette ki előadásának befejező részében Púja Frigyes.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents