Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-15 / 112. szám

5 tSzerdi május 15. Seprünyél, de miből? Űf segédüzemág meghonosí­tásával próbálkoznak a muronyi Lenin Tsz-ben. Seprűnyél gyár­tására rendezkedtek be. Megál­lapodtak a Békés és Vidéke Fmsz-szel a nyélfaragással kap­csolatban. Ezek szerint ebben az esztendőben 100 ezer nyelet kellene szállítaniuk, ha meg­kapnák a gyártáshoz szükséges faanyagot. Bükkfából viszont szegényes az ellátás. A Lenin Tsz vezetősége a ma­ga részéről a szükséges intézke­dést megtette. Volt egy seprü- nyélfaragó gépük. Emellé vásá­roltak egy másikat. Mind a két gép üzemképes, csak éppen a faanyag hiánya miatt használa­ton kívül áll. A vezetőség a ki­alakult helyzetben azt tervezi, hogy valamelyik hegyvidéken gazdálkodó termelőszövetkezet­tel tárgyal, hogy beszerezhesse a gyártáshoz szükséges rönkö­ket. Kéfszáznyolcvanlioten csaknem 100 liter vért adtak Kondoroson május 8-án és Sí­én kétnapos véradást rendeztek a helyi Vöröskereszt-szervezet aktívái és a megyei vérkonzer­váló állomás dolgozói. Az első napon Kondoros lakói közül 73- an adtak vért, a második napon viszont a termelőszövetkezetek önállóan is rendeztek véradást. Ebben különösen szép példát mutatott a Dolgozók Termelő­szövetkezet vezetősége és tag­sága, ugyanis összesen 140-en jelentkeztek. A Lenin Termelő- szövetkezetben szintén önálló véradónapot tartottak 74 jelent­kező részvételével. Este a köz­ségi művelődési otthonban a Gyulai Erkel Ferenc Művészeti Együttes adott ajándékműsort. A két véradónapon összesen 97 liter vérrel járultak hozzá a beteg emberek mielőbbi gyó­gyulásához. A lakossá» jobb ellátásáért A magánkiskereskedeelmről nemrégen megjelent kormány- határozattal kapcsolatos tevé­kenységről és tennivalókról Gerle Imre. a KISOSZ elnöke nyilatkozott: — A kiskereskedők száma or­szágosan mintegy 8500, közülük Budapesten 3400 működik. Leg­népesebb a zöldség-gyümölcs szakma, 1812 magánkereskedő­vel, s viszonylag sok a vegyes­kereskedő és a virágárus. Vi­szont néhány kereskedelmi ága­zatban több magánkiskereskedő működésére volna szükség. — A KISOSZ fontos feladatá­nak tartja, hogy a párt politi­kájának. illetve a kormányha­tározatnak m egf eleiden az új jogszabály lehetőségeivel élve megszervezzék a lakosság ellá­tását olyan területeken, ahol nincs megfelelő szocialista ke­reskedelmi hálózat. OTTHON Talán az Edenkertben lehe­tett ilyen béke és nyugalom. Az élet egy apróság körül forog, aki gyermekkocsiban, hátán fekve, az árnyékot adó almafa lombjai­nak mozgását nézegeti roppant érdeklődéssel. Aztán egy ma­dárka röppen a fára. csicsergé­sével mintha kis barátját akar­ná köszönteni. — Ö a mi Emesénk, a nagy­mamának pedig a Mucuskája. Anyukája, Seben Györgyné mutatja így be, s közben mint már oly sokszor négy hónap óta, most újra föléhajol. Szinte önfeledten összemosolyog a kis­lányával, akinek olyan kék a szeme, mintha csak a tavaszi ég­bolt derűjét vetítené vissza. A teraszon kényelmes kerti székeken foglalunk helyet. Kel­lemes a környezet, gondozott a kert. A terasz körül rózsabok­rok, melyek ágain a bimbók már kezdik nyitogatni szirmaikat. A Kazinczy utcai öreg ház talán még soha nem öltött ilyen szép köntöst magára. Még hátul, a nyári konyhánál van egy kis ten­nivaló, ahol a nagymama szor­goskodik, festi a falat. Utolsó si­mítás a névadó ünnepség előtt, amit a Békés megyei Vegyesipari Vállalatnál rendeznek, ahol Eme-1 se édesapja üvegcsiszoló. Az ün- i népség után a rokonságot itt lát­ják majd ebéden vendégül. Seben Györgyné egyelőre nem jár a munkahelyére dolgozni. A Férfifehérneműgyár békéscsabai gyáregységében bejelentette, hogy 1970-ig otthon marad. Kihasz­nálja azt a lehetőséget, amit tár­sadalmunk a gyermekgondozási segéllyel az anyáknak nyújt. Persze nem pihenni akar, arra nincs lehetősége. Csak egymagá­ban a baba is sok gondot jelent, amit így próbál megértetni: — Etetni, tisztába tenni, mos­datni, fürdetni... Mindent ponto­san. Nem megy az olyan gyorsan, mert közben beszélgetni is kell vele. Es ha látná, hogy szereti a vizet! Máris igazi pancsoló kis­lány. Idejének nagy részét rá áldozza tehát, közben tanulnia is j kell. A ruhaipari technikum esti tagozatának negyedik osztályát í most fejezi be, egy hónap múlva lesz a képesítő vizsga. Számára j ezért kétszeresen is nagy segítség a gyermekgondozási segély. Mondják, hogy a két és fél: éves szabadságot sokan megun-: márványasztalra, köszönés nél­kül kisietett a sörözőből. Másnap a laboratóriumban le­vél várta. „Az I. G. Farbenindustrie igazgató tanácsának rendeleté­ből: Értesítem önt, hogy a velünk kötött szerződésének 2/a pontja alapján úgy döntöttünk, hogy görögországi leányvállalatunk­hoz, az „Aerochémiához” he­lyezzük át. Áthelyezése határo­zatlan időre szól. Illetménye változatlan. Utazási okmá­nyait és az egy havi fizetésének megfelelő költözködési átalányát a pénztárban vegye fel. Űj beosz­tásában a munkát folyó évi ok­tóber hó 1-én kell megkezdenie. Olvashatatlan aláírás, sze­mélyzeti igazgató”. Ügyvédi irodákba rohant, de nem akadt jogászra, aki a gyár­ral kötött szerződésének felbon­tásához szükséges perben sikert jósolt volna neki. Késő estére ért haza. Csodálkozva vette észre, hogy szobájának ablaka világos. — Végre — nevetett rá az edző. — Alig tudtam kivárni. Nézze, hoztam egy levelet, eb­ben mi ketten megírjuk, hogy Ön továbbra is az I. G. Farben sportklubjában kíván teniszezni, és akikor gyermekjáték lesz elin­téznem. hogy abból a görögor­szági „idegenlégióból” semmi ne legyen. Wocheck hosszú, vékony, vér- telem arcát szokatlan tűz öntöt­te el. Dongó léptekkel szágul­dott lakás., ajtajáig. Feltárta. Biccentett. — A viszontlátásra, uram! Az edző szomorúan csóválta a fejét. — Hej, Wocheck úr — mond­ta —, ha maga ilyen tűzzel ját­szana a teniszpályán is... A vi­lág a maga nevét harsogná ... Az ifjú mérnök barátait, kol­légáit hívta telefonon és sikerült kiderítenie: az Aerochémia szü­letőben levő vállalat, amely kü­lönféle, a levegőből nyert alap­anyagok koncentrálásával és műtrágyagyártással foglalkozik majd. Magyarán: kénsavgyárba kerül. Ebből mindjárt meg is értette, miért nevezte Julius Werner idegenlégiónak azt a helyet. Heggel összecsomagolt. Bú­csúzni csak Hildehez ment, a lányhoz, akivel együtt készült a diplomamunkájára. A csontos arcú, láthatóan örökös vénkis- asszonyságra kárhoztatott leány vigasztalta: —- Ne szomorkodjon! A maga útja Athénben is a csillagokig vezet. Nehéz lesz eljutnia odá­ig, pedig maga tehetséges, olyan, amilyen egy században kettő- három ha születik. Ez a sorsa, menjen elébe, dolgozzon, ha pe­dig valaha szüksége lesz egy szövetségesre, a laboratóriumá­ban egy napszámosra, csak ír­jon nekem. — Egy kénsavgyárba megyek — mondta Wocheck. — A mennyországba utazik — mosolygott csendes szomorúság­gal a lány. — Ahol maga dol­gozik . .. Na, de isten áldja, ne szomorítsuk egymást. (Folytatjuk) ják. Hallott erről Seben György­né is. Jövő tavaszig azonban mindenképpen maga akar foglal­kozni a kislányával. Azután, ta­lán majd a nyugdíjban levő édes­anyja gondjaira bízza, aki itthon jól meglesz vele. Azért is tervezi a két és fél éves szabadság ide­jének a lerövidítését, mert hiába, kell az a különbözet, .ami a se­gély és a kereset között van. — Ilyen az ember, soha nem elégedett — nézi a kislányt, ami­kor mondja és közben meg is ci­rógatja őt. Mintha vele akarná megértetni: — Látod, aranyom, az anyukád ezentúl elsősorban érted dolgozik Azt akarja, hogy szép és gondtalan legyen az éle­ted. A technikumi oklevél is a ke­zében lesz. Nem volt könnyű — gép mellett dolgozva — munka­idő után mindennap tanulni, le­mondani a szórakozásról, most azonban már érzi, tudja, hogy a négy évi fáradozás nem veszett kárba. A harmadik osztály be­fejezése után meós lett és szá­múikat arra, hogy előbb-utóbb műszaki beosztásba kerül. Na­gyobb felelősséget vállal, de több lesz a keresete. És egyszer a kis­lánya is felnő, akit majd segíteni tud a tanulásban. Milyen becsü­letes módja van annak, hogy va­laki előbbre jusson? És melyik szülő nem akarja, hogy a gyer­meke legalább annyira vigye, mint amire ő képes volt? Erről beszélgetünk, miközben a fiatalasszony fél szemét Emesén tartja. Olykor-olykor fel is eme­li, becézgeti. A csöppség örömé­ben nagyokat sikít és a kis kezét édesanyja felé nyújtogatja. — Mennyi izgalom, mennyi féltés, mégis milyen jó, hogy vagy nekem— cuppant a mama egy csókot a kislány homlokára, c a cuppantást Emese is próbál­gatja. Csak néhány napja még. Min­dig valami újat produkál. Nem­rég rájött arra. hogy hasra is fek- het. Csak egyben nem ismer tré­fát: az evésben. Ami jár neki, azt megköveteli. Máskülönben a hangját alig lehet hallani. Van ugyan egy nagy baj — mondja az anyukája —, már három cu- mis üveget eltört és egész Békés­csabán nem talál egyet. Hiány­cikk. — Egyébként nincs szükség éb­resztőórára — mosolyog. — Reg­gel öt órakor kezd csiripelni. Olyan pontosan, hogy a nap já­rását hozzá lehetne igazítani. Újra a kocsijába kerül c kis Emese. Nagyokat nyújtózko­dik. Forgolódik még egy keve­set, aztán a friss levegőn lassan elalszik. Édesanyja őrködik fe­lette. A nyári konyhánál a nagy­mama befejezi a munkát és ő is közelebb megy. hogy gyönyör ködjön. a kis unokájában. Pásztor Béla Terűiéit népfóncvcrscnif Szarvason Május 11-én, szombaton a szarvasi járási művelődési ház­ban rendezték meg a VIII. orszá­gos szövetkezeti néptáncverseny és néptáncfesztivál területi elő­döntőjét, amelyen Békés, Csong- rád és Szolnok megye nyolc együttese vett részt, hogy eldönt­sék a júniusi pécsi országos szö­vetkezeti táncfesztivál döntőjébe jutást. A Kisipari Szövetkezetek Békés megyei Szövetsége és a Békés megyei Szövetkezeti Bizottság ál­tal rendezett szarvasi seregszem­lét Ament Ferenc nyitotta meg. Üdvözölte a vendégeket és a néptáncfesztivál három megyé­ből jött, mintegy kétszáz résztve­vőjét. Ezután színpadra léptek a táncosok, megszólalt a zene, röp­pentek a szoknyák. A zsűri, Si­mon Antal, a Pécsi Mecsek Együt­tes vezetője. Vásárhelyi László, a Népművelési Intézet munkatársa, Maácz László, a Művelődésügyi Minisztérium előadója lázas mun­kába kezdett, a közönség pedig gyakran ragadtatta magát tapsra, egy-egy produkció befejezése után. A fesztivál egyébként ma­ratoni hosszúságú volt, a zsűri (a történeti hűség kedvéért) 23.48 órakor kezdett hozzá az ered­ményhirdetéshez, az együttesek vezetőinek jelenlétében. öt együttes jutott tovább: a Túrke- vei Ktsz—Fmsz egyesített népi- tánc-csoportja, a Hódmezővásár­helyi Szövetkezeti Bizottság tánc-csoportja, a Tápéi Háziipari Szövetkezet együttese, a Makói Szövetkezeti Bizottság tánccso­portja és a Gyulai Körös-tánc­együttes. Meg kell jegyezni, hogy a gyu­laiak fiatal gárdája az elérhető 25 pontból 23-at szerzett meg, s azzal a tudattal készülhet és utaz­hat el az országos döntőre, hogy a szarvasi területi fesztivál egyik legjobb együttesének bizonyult. —br— Iskolások rtiuront/i dalostalálkozója Kedden reggel fanfárok meg­nyitója köszöntötte a muronyi dalostalálkozó általános iskolá­sait az állami gazdaság művelő­dési otthonában. Hanczár János- né ünnepi beszéde után szín­padra léptek a kórusok, a muro­nyi, kamuti, kétsopronyi, me­zőmegyeri, tarhosi, bélmegyeri, bélmegyer-fáspusztai ifjú dalo­sok. Szünet után a hangszerszólis- i ták és a népi táncosok szerepel­tek, majd az oklevelek és a ju­talmak kiosztása után, harsona­szó zárta le a dalostalálkozó műsorát. Juíalmuh egy magnetofont Vezet a Kner Nyomda ifjúsági szervezete A KISZ Békés megyei Végre­hajtó Bizottsága mellett működő Ifjúmunkás Társadalmi Osztály legutóbbi ülésén megvitatta és ér­tékelte megyénk ifjúsági szerve­zeteinek 1967. évi termelési ver­senyét. A nyolc legjobbnak bizo­nyult KISZ-szervezetet kitüntető oklevéllel jutalmazta. Ezenkívül a három első helyezett egy magne­tofont, sztereó-lemezjátszót, illet­ve lemezjátszó készüléket kapott. Az értékelés szerint a megyében legjobbnak a békéscsabai Kner Nyomda fiataljai bizonyultak. Őket követik az Orosházi Üveg­gyár, a harmadik helyezett pedig a Békéscsabai Építőipari Vállalat KISZ-szervezete. További helyezések: negyedik a Mezőhegyes! Vasipari Ktsz, ötödik a Gyulai Harisnyagyár, ha­todik a Békéscsabai Kötöttáru- gyár. hetedik az Orosházi Barom­fifeldolgozó Vállalat, nyolcadik a 8-as számú AKÖV, Békéscsaba. Magas teljesítőképesség, maximális biztonság, egyszerű kezelés, jellemzi az AOK 6,3 autódarut tip. Néhány műszaki adata: teherbírás 6300 kg emelőmagasság 6,5+1,2 m emelősebesség 10 m/min. önsúly 13 300 kg motor 4 hengeres SACHSENRING DIESEL 90 LE meghajtás Diesel-elektromos Áramot ad le más gépek számára! Meghajtási lehetőség idegen áramforrásból! Tartozék-készülékeivel (toronydaru, gémhosszabbító, markoló) jóformán valamennyi iparágban gazdaságosan felhasználható. Felvilágosítás: Mentési József, telefon: 294—288. AUTÓ- ÉS ALKATRÉSZKERESKEDELMI VÁLLALAT ÜJ AUTÓ KERESKEDELEM Budapest, XIII., Gogol u. 13. mmwt 391

Next

/
Thumbnails
Contents