Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-15 / 112. szám
10(58. mújus 15. 4 izeid» Ádamikné kollektívája az idén is helyt akar állni Délelőtt 10 órakor értünk Szarvasra, az ím.sz 1-es számú felvásárlótelepére, de még mindig legalább harmincán várakoztak az átvevőhelyiség előtt. Bent, a sötét helyiségben Ada- mik Paine, a telep vezetője lámpázta' a tojásokat és Űzetett. — Bízunk abban, hogy idei baromfi- és tojásfelvásárlási tervünket teljesíteni tudjuk — újságolta Ádamikné. — Az első negyedév eredményei erre engednek következtetni. Ugyanis a március végéig felvásárolt 2332 kilogramm baromfi kereken 10 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának a mennyiségét. Tojásból is jóval több mint 370 ezer darabot vettünk át április 1-ig. De a tenyésztők jóvoltából azonban mással is dicsekedhetek. Először is azzal, hogy amíg tavaly, az év végéig összesen 2500 házi- nyulat tudtunk felvásárolni, ezzel szemben az első negyedév végéig már 2000-re kötöttek szerződést. Ez azt is jelenti, hogy az elkövetkező hetekben további szerződéskötésekre számíthatunk. A galambnál szinten kedvező a helyzet. Április első napjaiban már 2060 darab átadására kötöttek szerződést a környékbeli lakosok. Véleményünk szerint az idén 20 százalékkal tudunk több galambot felvásárolni, mint tavaly. Azonban mást is megtudtunk Adamiknélól, ettől a mindig mosolygós és köztiszteletben álló asszonytól. Többek között azt, hogy 19 évvel ezelőtt kapott megbízatást az frnsz igazgatóságától az 1-es sz. felvásárlótelep vezetésére. A leltárhiány ismeretlen fogalom itt. S amikor ezt említi, Jedrejcsik And- rásné, Sztancsik Györgyné, Gunda Míhályné, Molnár Istvánná és Csirmaz Zoltánné munkáját dicséri, akik úgymond vele együtt kezdték. Majd 1963- ban ők is versenyre keltek a Szocialista brigád cím elnyeréséért, melyet azóta minden évben ki is érdemeltek. Saját magáról azonban hallgat Adamik- né. De az elismerő és dicsérő oklevelek ,,beszélnek'’ helyette, melyekből tíznél több sorakozik bekeretezve egymás mellett a falon. Köztük négy az Fmsz Kiváló Dolgozója kitüntető jelvény elnyeréséről tanúskodik. E jó hírben és köztiszteletKollektiv népruj/oyűjíő-nmoka Vésztőn ben álló kis kollektíva az idén is becsülettel helyt áll. Kép, szöveg: Balkus Imre Új univerzális olaj finomítását kezdték meg Télen. nyáron egyaránt használható univerzális autóolaj finomítását kezdték meg a komáromi kőolaj vállalatnál. Az új olaj neve: „mul- tigrade”. Több fokozatú kenő- és tapadóképességét nagy hőmérsékleti különbségek között sem veszti el. Mínusz húsz fokos hidegben sem dermed meg és csak öt-tízezer kilométer után kell cserélni. Az új termék a megküldött minták alapján a motorolaj- oldalékokat előállító ismert nyugati cégektől is kitűnő minősítést kapott. A multig- rad literes fémdobozokban rövidesen forgalomba kerül. A hoppon maradt vőlegény Az I. Sárréti Napok alkalmából a Múzeumok Békés megyei Igazgatósága nagyszabású néprajzgyűjtő-munkát szervezett Vésztőn. Egy hétig maradnak megyénk néprajzosai Vésztőn, s együttesen kutatják a falu múltját, néprajzi hagyományait. Összegyűjtik az értékesebb tárgyakat. A Sárréten ugyanis sok még a „fehér folt'’ a néprajzgyűjtési munkában, s a vésztői kollektív munka ta- pasztp'-Vit később hasznosítják. Nem illethet senki a pletykál- ikodó” vádjával, ugyanis Miklós, a hoppon maradt vőlegény hozzájárulásával adom közre ezt a kis : tragikomédiát. ■— Hadd okuljanak belőle mind- azok — mondta fanyar mosollyal —, akik úgy képzelik, hogy kivé- ítél nélkül minden lányt elbűvöl, ba valaki „lapáttal nyomja a só- [ dert”. (Az érthetőség kedvéért: j lapáttal nyomja a sódert = min- I den mondanivaló nélkül szédítő- : en sokat beszél.) De, hogy az elején kezdjem: a j KISZ-kultúrosok tanfolyamán ogy minta esküvőt rendeztek ! a hallgatók. Csak azért, hogy gya- j korolják a KlSZ-lagzik lebonyolítását. Volt ott minden: fátyol, ta- j nú, örömszülő, anyakönyvvezető, j És volt természetesen egy szép j ifjú pár is. A hallgatók közül választották ki önkéntes jelentkezés J alapján. A férj szerepét Miklós, a ! dús üstökű, 22' éves esztergályos vállalta, mégpedig nagy örömmel. ! hiszen az ara fátylát egy szép szőke kislány öltötte magára. Kitűnő képeiket készített az esküvőről a tábor fotósa, s így valóban „objektív” a megállapításom: pompásan nézett ki egymás mellett a két fiatal. Az arcúikon elomló meghatott, boldog mosoly arról árulkodik, hogy lelkűk mélyéig átélték szerepüket. — En, sajnos, túlságosan átéltem — jegyezte meg beszélgetésünk során Miklós, s tulajdonképpen ezzel öltött tragikus színt a vidám komédiának indult história. Az esíküvő után zajlott tovább a tanfolyam megszokott élete, az díjú „férjen” azonban egymás titán jelentkeztek az ismert tünetek: étvágytalanság; álmatlanság, fátyolos tekintet, sóhajtógörcs. Semmi kétség, beleszeretett a „saját" feleségébe és ez még akkor is ritkaság számba megy, ha csak névleges a házasság. A lény viszont csak nevetett a dolgon, továbbra is jó barát, pajtás maradt, sőt talán még annyi sem. Megsejtve a fiú érzelmeit, hidegebben bánt vele, mint annak előtte. — Még moziba sem jött el velem, s képzelje, nem fogadta el az eper-fagylatot, pedig tudom, hogy imádja — emlékezett fájdalmasan beszélgetésünk során Miklós, majd így folytatta:— Játszott velem, ma már tudom. Pedig szimpatikus voltam neki, ezt elárulták a barátnőd. S íme, a dráma utolsó felvonása: hosszas könyörgés után a kislány hajlandónak mutatkozott j egy fagylalt-partira valamelyik | békéscsabai cukrászdában. Miklós döntő ütközetre készült: fél délután mosta patyolatfehérre az ingét, háromszögre kötötte divatos j — ferdén csíkozott — nyakkendő- I jét, s végül, de nem utolsósorban elővette egész szókészletét. Es most hadd Idézzem ismét őt: — Más lányoknál mindig bevált a „hadovám”. Az én arámnál azonban nem. Pedig egész délután be nem állt a szám, „lapáttal nyomtam a sódert”, beat-zenéről, sexl-filmekről, egyebekről. Mégis így búcsúzott tőlem: „Helyes fiú vagy, de egész délután nem hallottam tőled egy értelmes, őszinte mondatot. Amíg meg nem komolyodsz, ne is álmodj arról, hogy folytatása lesz a tréfa-esküvőnek.” A tanfolyam poétája is megénekelte a záróesten elhangzott csasz- tuskában a szomorú esetet: „Miklós, a bősz vőlegény, kis híján befürdött szegény.” Igaz, ami igaz, egész este lógatta az orrát Miki. A kislányt ugyanis mindig más vitte táncba. De könnyek ezért ne csorduljanak. Az ő korában még kiheveri az ember az ilyenféle bajokat. Sőt, szégyenkeznie sem kell a kudarc miatt. Még öregebb, bölcsebb emberek is elhibáznak néha egy- egy házasságot. Ráadásul igazit. Bekcs Dezső Vesszen a nemtörődömség! A békéscsabai Kulich Gyula az ácsolatokból kihúzott, kiráncl- Lakótelepen, az ottani óvoda gye- gált görbe és rozsdás szögeket pes udvarán »árnyékot, szel és egyszerűen széthajigálták a fűben, eső ellen védő félig nyitott színt nem törődve azzal, hogy ez a tertt- épíleltek az apróságok részére, let gyanútlan óvodások játszóhe- Noha szerény kis létesítmény, az Iye. Egész halom szög gyűlt össze építtetők gondoskodtak arról, a riadalom utáni tisztogatáskor, hogy a munkásoknak pihenőidő- Az óvónő sérülése egyébként ben legyen hol meghúzódniuk, annyira súlyos volt, hogy a kór- szerszámaikat elhelyezniük, s házban hozták rendbe. Ugyan- emiatt felvonulási épület is ké- így járhattak volna a csöppségek szült. A feladat végeztével ezt le- is. Az építúmunkások közt senki bontották és távoztak. Előzőleg sem akadt, akinek óvodás gyer- azonban — gondos, figyelmes mekc van és rágondolva meg- emberekhez illőn — bizonyára akadályozta volna a veszedelmes alaposan körülnézlek, hogy nem szögek elhajigálását? Lám a kö- hagynak-e el személyes holmit zöny, a nemtörődömség, felelőt* vagy szerszámot. lenség. A napokban az óvó nénik, szó- Nemrég Csabán, a Bartók Béla kás szerint kivezették apróságai- úton járókelőt láttam, akinek ta- kat a jó levegőre, a finom gyepre. Ián még biciklije sincs, mégis le- A mind erősebben tűző nap elől lépve a járdáról, eltávolítóit az később mindnyájan a szárnyékba úttestről egy törött sörösüveget, húzódtak. Hirtelen az egyik óvó nehogy cserepei bajt okozzanak néni fájdalmasan felkiáltva a a tömlőkben és közvetve, ember- lábához kapott. A harisnyán és társai testi épségében. Valahogy könnyú cipőn át dőlt a vér. Szög- így kellene gondolkodnunk és cse. be lépett ugyanis. A felvonulási lekednünk mindenütt és mindenépület bontásakor a munkások kor. — új — „Felfelé a lejtőn" Néhány évvel ezelőtt nem éppen irigylésre méltó helyzetben volt a mai Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság. A termelés eredménytelensége folytán az év végi mérlegben csaknem 16 millió forint bevételi hiányt vehettek számításba. A termelés-szervezés mélypontjáról csak igen lassan került feljebb, „felfelé a lejtőn” — mint mondani szokták —, míg végül 1967-ben a mínusz 16 millió forintból plusz 16 millió forint eredményjavulást értek el. Néhány év alatt tehát 32 millió forinttal változott itt a gazdálkodás árbevétele. Az 1987. évi kimagasló gazdaságszervező munkáért a gazdaságot Elüzem címmel, az igazgatót pedig miniszteri kitüntetésben részesítette a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A Centrum Áruház kirakatában vaunak már a Polgári Védelmi rejtvénypályázat díjai Pénteken, május 17-én indul lapunkban az a rejtvénypályázat, melyet a Népújság szerkesztősége és a megyei polgári védelmi parancsnokság rendez. A nyolc fodulóból álló pályázat két hónapon keresztül, minden pénteken jelenik meg. A helyes megfejtők között sorsolás útján tíz díjat osztunk ki: táskarádiót, szovjet zsebrádiót, háztartási robotgépet, női karórát, férfi karRatidrni a Row Ománban 8. Szakadatlanul csengett a telefonkészülék. Kinyúlt egy kéz, megfogta, felemelte a kagylót, majd visszaejtette a helyére. A férfi — Wocheck professzor — oda sem fordult a zöld készülék felé. Megszokott mozdulattal végezte el a visszautasítás eme egyszerű mozdulatát. Amikor pedig a kagylót tartó keze felszabadult, újra a lila ceruza után nyúlt, és az asztalán tornyosuló akták, rajzok, definíciók tanulmányozásához látott. Külön világ lüktetett ebben a hatalmas, rózsakertre nyíló dolgozószobában. Wocheck professzor a vadászkutya szívósságával tapadt a nyomra, arra a parányi jelre, amely arról vallott, elérhető közelségbe került egy újabb nagy kérdés megoldásához. Harminc- három esztendeje dolgozott itt. Napi tizenkét-tizenhat órát. Fiatal korában otthon, Németországban még teniszezett, nagyon nagy jövőt jósoltak neki, de egyik napról a másikra búcsút vett a fehér labdától. Edzője hetekig várta a labor bejáratánál, nem egyezett bele egykönnyen, hogy a — szerinte — világbajnoki képességekkel rendelkező sportoló csak úgy odébbálljon. Karl-Heinz Wocheck, az ifjú vegyész ekkor a közeli sörpincébe hívta az edzőjét. — Arra kérem, Julius bácsi... mondjon le rólam. Higgyen nekem, ha most engednék is a rábeszélésnek, előbb-utóbb visz-- szatérnék a vegyészeihez. Soha nem tudnék teljes szívvel csak a sportnak élni. Nem tudom elhagyni a hivatásomat. Julius Werner, a birodalmi le- niszválogatott edzője nem nyugodott egykönnyen a kudarcba. Ám Wocheck-kal nem lehetett vitatkozni. — Kár kérlelnie, Julius bácsi! Amikor a diplomamunkámon dolgoztam, az élőlények vas-asszimilációját választottam témául. Azt hittem, egyszerű dolgom lesz, könnyú, sikeres munka. De tévedtem. Az emberi szervezet létéhez, majdnem minden élőlény fennmaradásához, az oxigén és a víz mellett még egy alapvető anyagra van szükség. A vasra. Vas és fehérje, órát, Szmena—8 fényképezőgépet, Luna-press kávéfőzőt, Babi- kávéőrlőt, manikűr-készletet, valamint a Centrum Aruház 300 forintos vásárlási utalványát. A díjakat Békéscsabán, a Centrum Áruház kirakatában lehet megtekinteni. A rejtvénypályézaton kereszt- rejtvények, képrejtvények, betűrejtvények szerepelnek. látszólag egymástól homlok- egyeneset különböző anyagok. Az egyik roppant egyszerű elem, a másik hallatlanul Összetett ve- gyület. A vas létezhet fehérje nélkül. Az élő anyag viszont elpusztul, ha nem rendelkezik kellő mennyiségű vassal. — Ezt minden laikus tudja, barátom. — De azt senki nem tudja megmondani, miképp építi át a ferrumot az élő szervezet a saját „szájaíze” szerint. Milyen hallatlanul összetett vegyi folyamat játszódik le az ember szervezetében, amíg például az almahéj csekély vastartalma az élethez szükséges beépített fer- rummá módosul. Két hónapja értettem meg: ha egész életemet e titokzatos folyamat felderítésére szentelem, többet teszek az emberiségért, mint ezer megnyert játszmával. Egyszerűen nincs Időm a napi öt-hatórás edzésekre. — Hallgasson ide — vesztette el Werner a türelmét —, maga az I. G. Farben alkalmazottja, és tíz esztendőre szóló szerződést írt alá. Jó, kiválik a csapatomból. Ezt nem tudom megakadályozni, de gondoskodom róla, hogy ez a tíz esztendő — a maga számára — száz évvel is felérjen. — Engem nem lehet fenyegetni — pattant fel az ifjú tudósjelölt. — Tudom, hogy a személyzeti osztályunkon milyen nagy szava van önnek. De azt teszi, amit jónak lát. Célom van, és ettől semmiféle fenyegetéssel nem lehet eltántorítani. Néhány pénzdarabot lökött «
