Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-13 / 87. szám

es Világ proletárjai, egyesüliétekl NÉPÚJSÁGk 1968. ÁPRILIS 13., SZOMBAT Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM Népfront és népg-villések Jelentős szakaszához érkezeti, a népfrontmozgalom: már hetek­kel ezelőtt minden községben, városban megválasztották a he­lyi népfrontbizottságot s a múlt napokban befejeződtek azok a megyei küldöttértekezletek is, amelyeken összegezték egy-egy megye népfrontmozgalmának helyzetét, meghatározták a to­vábbi tennivalókat, megválasz­tották a népfront megyei bizott­ságát és az április közepén sorra kerülő IV. kongresszus küldöt­teit, Több mint százezer embert választottak meg a népfrontbi­zottságokba és 800 küldöttet a kongresszusra, akik az egész ország lakosságát képviselik e nagy jelentőségű politikai fóru­mon. A községi választól gyűlések és a megyei küldöttértekezletek gazdag és sokrétű tapasztalattal szolgálnak, érdemes közülük a legfontosabbakat példázni. A falusi, városi népgyűléseken és a megyei küldöttértekezlete­ken egyaránt sok szó esett tár­sadalmunk alkotmányos, szocia­lista demokráciájáról. Arról, hogy a népfront, mint politikai tömegmozgalom miként szolgál­ta eddig e demokrácia fejlesz­tését és mit tegyen a jövőben ennek erősítéséért. E vonatko­zásban foglalkoztak a felszólalók ezrei például a tanácsok tevé­kenységével; dicsértek vagy bí­ráltak. Dicsérték azt a törekvést, hogy egyszerűsítjük az állam- igazgatási ügyintézést, kirostál­juk az elavult, idejétmúlt jog­szabályokat. De emlegették a bajokat is. Mert vajon nincs nálunk több-kevesebb sokféle­képpen értelmezhető törvény és rendelet? Vagy már teljesen száműztük a lélektelen, bürok­ratikus ügyintézést? Sok felszó­laló által emlegetett megtörtént eset bizonyítja, hogy ilyen gon­dok gyakran hátráltatják a szo­cialista demokrácia erőteljesebb kibontakozását. A kritizálok azonban nemcsak rosszallóan nyilatkoztak, hanem javaslato­kat is tettek. A többféle elkép­zelést így lehet summázni: a népfrontmozgalom mindenütt legyen a tanácsok tömegpolitikai bázisa. Ez annyit jelent, hogy a tanácsok, a népfrontbizottságok közreműködésével ismertessék meg minél több emberrel az ér­vényes közérdekű jogszabályo­kat; saját határozataik, intézke­déseik meghozatala előtt pedig — ugyancsak a népfrontbizott­ság közreműködésével —, kér­dezzék meg minél több ember véleményét. Így alakulhat ki egyre hasznosabb és állandó párbeszéd az államhatalom szer­vei és a nép széles rétegei kö­zött. Egyes községi gyűléseken el­hangzott hozzászólásokról né­melyek azt mondták, hogy az illető tulajdonképpen személyes magánügyével hozakodott elő. Am nyomban vi la kerekedett arról: hol van a határ a köz­ügy és magánügy között. Es ér­demes megfigyelni, hogy ilyen határvonal az esetek többségé­ben szinte meg sem húzható. Mert ha a szövetkezeti gazda szóvá teszi a háztáji ügyben őt ért sérelmet, vagy megemlíti a tanyákhoz vezető dülőutak elha­nyagoltságát — ez csak részben egyéni gond, ugyanis legalább olyan mértékben társadalmi ügy is. Vagy: azok a kisiparosok, akik az anyagbeszerzésben mu­tatkozó nehézségeket emleget­ték vajon nem közügyről szól­tak-e? Es a külterületi pedagó­gus, amikor saját mostoha is­kola- és lakásviszonyait hangoz­tatta, akkor nemcsak önmaga, hanem sorstársai nevében is ki­fogásolt. Végül is: nagyon jó, hogy a falusi és városi politikai gyűléseken csakúgy, mint a me­gyei küdöttértekezleteken min­den jogos bíráló észrevételt megoldandó társadalmi ügye­ink közé soroltak. Az újjáalakult .népfrontbizottságok dolga, hogy e feladatoknak munkájuk során gondját viseljék. Társadalmunk minden rétegé­nek lelkiismeretét és felelősségét bizonyították azok az észrevéte­lek és javaslatok, amelyek a város- és községfejlesztés köré­be tartoznak. Jellemzője volt ennek a témának, hogy nem egyszerűen költségvetési kérdés­ként kezelték, hanem az oko­sabb, körültekintőbb, racionáli­sabb város- és községgazdálko­dás megvalósítását sürgették. A vélemények zöme arról tanúsko­dik, hogy az állampolgárok so­kaságában helyesen él a lakó­hely szeretete, a szocialista pat­riotizmus és hazafiság. De nem lenne teljes a kép, ha nem em­lítenénk, hogy jelen van még a mi társadalmunkban a cinizmus és nemtörődömség; vannak em­berek, akik lekicsinylőén gon­dolkodnak és szólnak lakóhe­lyükről, hazánkról, szocializmust építő népünkről. Nos, ezek az emberek több népfront-tanács­kozáson élénk vitában kaptak választ nézeteikre. Nem taszító, kirekesztő volt ez a válasz, ha­nem inkább megnyerő, töreked­vén arra, hogy gondolkodásukat egészségessé formálva a néppel, a népfrontpolitikával egy sorba álljanak. A tanácskozások meg­győzően bizonyították, hogy ez a törekvés a népfrontmozgalom egyik legnemesebb politikai hi­vatása. Ugyanilyen hivatás és a nép­frontmozgalom lényege gazdál­kodási rendszerünk társadalmi, politikai kérdéseinek figyelem­mel kísérése. Ezért tűzte most a népfront napirendjére a gaz­daságirányítási reform megvaló­sításának társadalmi segítését A népfrontbizottságokat meg­választó gyűlések, hűségesen ki­fejezték társadalmunk mai hely­zetét, a szocializmust igenlő ér­zelemvilágát és programot adtak a következő évek munkájához. Az is előfordult, hogy helyen­ként még inkább a külsőségek domináltak; Itt-ott meg sok volt az üresen csengő beszéd — ám a népfrontmozgaiom erejét bi­zonyítja, hogy e jelenségekre felfigyelt és képes a való hely­zetet helyesen értékleni. A „po­litikai üresjárat” figyelmeztet. Arra int, hogy a mai népfront­mozgalom támaszkodjon saját múltjának tapasztalataira, érté­kelje a valóságnak megfelelően a. jelent és mind tudományosabb tényekre támaszkodva határozza meg a jövőt. Horváth László ja. Mihalik György első titkár el­nökletével tegnap a békéscsabai pártszékházban ülést tartott a KISZ Békés megyei Bizottsága. A tanácskozáson megjelent és fel­szólalt dr. Szabó Sándor, a párt megyei bizottságának titkára. A KISZ tagösszeíráis és tag- könyvcsere végrehajtásának ta­pasztalatairól Nagy Jenő, a me­gyei KISZ-bizotitság titkára szá­molt be. Az akció politikai célja — többek között — az volt, hogy erősítsék az ifjúsági szövetség, kommunista és tömegszervezatd jellegét, politikai, szervezeti és cselekvési egységét. Ugyanakkor lehetőséget nyújtsanak a KISZ-ta­gok demokratikus jogainak széle­sítésére. A megyei KISZ vb a csaknem ötvenezer gyermek az í általános iskolai tanulók 82 szá- j zalóka tevékenykedik. A képzett | vezetők száma és a tárgyi feltété- ; lek azonban már nem elégsége­sek ilyen sok gyermek igényes fog­lalkoztatásához. A KISZ KB Intéző Bizottságá­nak határozata értelmében szer­vezeti változást hajtottak végre az ifjúsági szervezet megyei ve­zetésében. Ennek értelmében Fa~ bulya Balázst, a KISZ megyei bi­zottságának ágit. prop. munkával foglalkozó titkárává, Várai Mi- liálynét pedig a megyei bizottság úttörőmunkával foglalkozó titká­rává választották meg. Olvasóink figyelmébe! Húsvéti lapunkban ingyenes 16 oldalas színes reklámmellékletet adunk minden kedves olvasónknak. 5 tagösszeirás és az akcióprogram-viták tanuiságai — Szervezeti változások — Megyénk úttörőcsapatai Ülést tartott a megyei KISZ-bizottság Sok javaslat, új elképzelés hangzott el azokon a KISZ-tag- gyűléseken, ahol az idei akció- programot vitatták meg a fiata­lok — állapította meg a KISZ megyei bizottságának beszámoló­többsége nagy gondot fordít a ma­gyar forradalmi hagyományok ápolására, a szovjet nép életének, harcának megismertetésére. Megyénk 169 úttörőcsapatában tagsági könyvek cseréjét, az alap­szervi akcióprogramok elkészíté­sének idejét az idén januárban és februárban határozta meg. A be­terjesztett tervezetek felett — legtöbb alapszarvezetnél — élénk vita alakult ki, a fiatalok élezték, hogy övék ez a program, ami fe­lett döntenek. A termelési mozga- j lom mellett az idén nagy teret szentelnek az agitációs és propa­gandamunkának, <s a programok készítésekor nagy figyelmet for­dítottak az új gazdaságiirányítási rendszer sajátosságainak is. Békés megye úttörőcsapatainak tevékenységéről számolt be Várai Mihályné megyei úttörőtiiitikár. Az elmúlt években úttörőcsapataink­nál a materialista nevelés erősí­tésére, a technika és a tudomány eredményeinek bemutatására, a természeti és társadalmi ■ tör­vényszerűségek megismertetésére törekedtek. Az út. törő vezetők so­kat tettek a gyermekek szocialista hazaszeretetre és praletárintema- cionalizmuisra nevelése érdeké­ben. Fejlődtök a csapatok társa­dalmi kapcsolatai. A próbáköve- telmények teljesítése, a változa­tos mozgalmak — Ütstörőexped: - cdó a jövőbe, Úttörők a hazáért, A Vörös Zászló Hősednek Útján — kedvezően hatották a gyermekek fejlődésére. Az úttörőcsapatok Kukoricatermesztők tanácskozása Újkígyóson A Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége április 12-én, pénteken kukorica- ; termesztési tanácskozást szerve- j zertt az újkígyósi Aranykalász Ter­melőszövetkezetben. Tsz-elnökök, ! íőagronómusok, gépcsoportveze­tők és a kukoricatermesztesiben érdekelt szakemberek meghall- I gatták azokat a tapasztalatokat, j melyeket a közelmúltban az új- kigyósiak szerezték. A szakmai megbeszélés kitér- ] jedt az egyszeres, és a kétszeres, valamint a háromvonalas hibrid- 1 kukoricák termesztésére, a vető- j mag minőségére és a vetésmély­ségre, a tőszám jelentőségére a terméshozam növelésében, továb- j bá a startírozásra és a műtrágyá­zásra. A szakmai megbeszélés mellett sort kerítettek gépi be- : mutatókra is. 1 Termelőszövetkezeti szakemberek háromnapos tapasztalatcseréje A Körös vidéki Tsz-Szövetség és az IBUSZ háromnapos tapasz­talatcserét szervez a fez-szövet­séghez tartozó termelőszövetkeze­tek vezetőinek és szakemberei­nek. A tapasztalatcsere alkalmá­val április 28-án ellátogatnak So­roksárra a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolára amelynek gazdaságát tekintik meg. Ezt követően a sa- sadi termelőszövetkezetbe látogat­nak, ahol a gépi könyvelést tanul­mányozzák, majd a_ Bábolnai Ál­lami Gazdaságban a sertés- és baromfitenyésztésben szerzett ta­pasztalatokat ismerik meg. A há­romnapos tapasztalatcsere alkal­[ mával Iregszemcsére, a kutató- j intézetbe és Hőgyé.szre, az állami gazdaságba is ellátogatnak. A programban budapesti színház­előadás megtekintése, valamint csopaki, balatonfüredi és tihanyi látogatás is szerepel. A tsz-szak- emberek 80 tagú csoportja két autóbusszal indul útnak, s ez az első ilyen nagyobb kirándulás, melyet szerveznek. További tervük, hogy a szövet­séghez tartozó termelőszövetkeze­tek különböző területen dolgozó szakemberei részére külön szak­mai utakat is szerveznek. Az idén külföldre is ellátogatnak. IFJÚ GENERÁCIÓ.

Next

/
Thumbnails
Contents