Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-12 / 86. szám

1968. április 12. 3 Péntek Növény rétiéi mi tanácsadás: Ä gabona vegyszeres gyomirtása Az időjárástól függően me­gyénkben 15—40 százalékos gyom- borítottság tapasztalható. Eszerint a vetésterület ilyen százalékán nem kultúrnövény, hanem gyom fejlődik. A gyomok kártétele, ha nem védekezünk ellenük, a 25 százalékot is elérheti. Ennek tu­datában fontos feladatunk a ga­bonavetések megvédése a gyo­moktól. A vegyszeres gyomirtást őszi búzában és őszi árpában akkor indokolt végrehajtani, ha négy­zetméterenként 1—3 erős, vagy 6 —12 gyenge tőrózsájú gyomnö­vény található. Alapkövetelmény, hogy a vegyszeres gyomirtást ak- ! kor végezzük, amikor a gabona- i vetés 15—25 centiméternél nem j magasabb, a gyomnövények pe- ) dig 3—4 leveles fejlettségűek. Esőben, szélben, ködös időben, \ sáros talajon, plusz 8 Celsius fok alatti hőmérsékleten vegyszeres gyomirtást végezni nem szabad! Az említett készítményekből szigorúan csak az előírt dózist adjuk. Túladagolással a kultúr­növény súlyosan károsodik. Ki­sebb dózissal viszont nem érjük el a kívánt gyomirtó hatást. A permetlevet csorgás nélkül, egyen, letesen szórjuk ki, hogy a kultúr­növény ne károsodjon. Érzékeny kultúrák szomszédságában (gyü­mölcs, szőlő, répa, dohány stb.) 50 méteres védősavat hagyjunk. A vegyszeres gyomirtás elvégzése után, ’ ha más permetezést aka­runk végezni, a permetlé-tartályt, a szórócsöveket szódaoldattal mossuk ki, majd legalább kétszer öblítsük át tiszta vízzel. Komlódi József, a Békés megyei Növényvédő Állomás laboratóriumának vezetője fl helytelen szemlélet évente jelentős mennyiségű terméstöbbletet von el a népgazdaságtól Négy megye öntözési szakembereinek ankétja Szarvason Az elmúlt év második felében 13 megyében tartott vizsgálatot | széles körű aktívahálózat segítsé­gével a Központi Népi Ellenőrzési, Bizottság. Ezúttal az öntözőgaz- j dálkodás fejlesztését szolgáló be- j ruházások hatását, műszaki szín- [ vonalát, egyszóval az öntöző gaz- j dálkodás hatékonyságát tűzte na- i pirendjére a KNEB. A vizsgálati jegyzőkönyv megállapításai sze- j rint még az eddigi berendezések- ! kel, a megépült öntözőtelepek adta lehetőségekkel sem éltek j megfelelően hazánk mezőgazdasá- j gi üzemei, vagyis a közös és az állami gazdaságok. A megfelelő tanulságok levoná­sa, az öntözéses gazdálkodás je- j lentőségének elmélyítése végett négy megye: Békés, Csongrád, j Hajdú-Bihar és Szolnok öntözési j szakembereit hívta meg ankétjá-1 ra a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság április 10-én Szarvasra. Kulkai Sándornak, a Békés me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének megnyitó szavai után Horváth roly, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság mezőgazda- sági és élelmezésügyi főosztályá­nak vezetője mondott bevezetőt, azután dr. Kovács Gábor, a szarvasi ÖRKI igazgatója, az or­szágos vizsgálat munkabizottsá­gának tagja mondott vitaindító előadást. Dr. Kovács Gábor elmondotta, hogy míg az elmúlt év tavaszán a magas talajvíz miatt nem tudtunk vetni, ma vetéseink csapadékhi­ánytól szenvednek. Az elmúlt öt­ven év átlagában októbertől már­cius végéig' általában 234 milli­méter csapadék hullott le, ezzel J szemben tavaly októbertől ez év j március végéig mindössze 110 millimélert mérhettünk. Ennek következtében 1—1,5 méterrel csökkent a talajvíz szintje. Mind­ezeket figyelembe véve azok .jár­nak el helyesen, akik már hozzá­láttak a búzavetések, a legelők és az évelő pillangósok öntözéséhez. A rendszeres öntözésre még ak­kor is szükség lesz, ha közepes csapadékelosztású lesz ez az esztendő. Sajnos, sokan téves né­zeteket vallanak, kétségbe vonják az öntözés szükségességét. Az igazsághoz tartozik, hogy sok hi­ba és szakszerűtlenség tarkította eddig az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, ennek ellenére az el­múlt években holdanként 4,8—5,8 mázsa között változott a többlet gabonaérték. Dr. Kovács Gábor lészletesen felsorolta, hogy az egyes növények termésátlagát mennyivel növeli a szakszeri! ün­Az akadályozó tényezők és az időjárása elemek több évtizedes átlagát figyelembe véve megálla­pítható, hogy a vegyszeres gyom­irtás végzésére átlagosan 10 nap áll az üzemek rendelkezésére. Ez rendkívül kevés idő és gyakran bővítenünk kell. A vegyszeres gyomirtás idejé­nek meghosszabbítása jó szerve­zéssel megoldható. Mindig a leg­fejlettebb gabonatáblákon kezd­jük és a fejlődés sorrendjében végezzük a vegyszeres gyomirtást. A korábban vetett és fejtrágyá- zott vetés korábban, a későbben vetett, nem fejtrágyázott vetés ké­sőbb indul szárba. A taiajminő- ség szerint is különbségek mutat­koznak a vetések fejlődésében. Mindezek figyelembevételével, a védekezés jó szervezéssel, a meg­levő gépkapacitás maximális ki­használásával megoldható. A megfelelő időben és szakszerűen végrehajtott vegyszeres gyomir­tás a gabonafélék termésátlagait 1— 2 mázsával növeli holdanként. Gabonavetéseinkben — a sör­árpa kivételével — hazai gyárt­mányú hormonhatású készítmé­nyekkel irtjuk a kétszikű gyomo­kat. Őszi gabonában — hazai faj­ták — felhasználható gyomirtás­ra: 1,3 kiló Dikonirt holdkanként 150 liter vízben, Dikotex—40-ből 2,2—2,6 kiló holdanként ugyan­csak 150 liter vízben (repülőgépes kiszórás esetén 70—80 liter vízben feloldva). Külföldi búzafajták és tavaszi gabonafélékre holdanként 1 kiló Dikonirt 150 liter vízben, Dikotex—40-ből pedig holdanként 2— 2,2 150 liter vízben feloldva és kipermetezve a leggazdaságosabb. Sörárpában csak Krezonit—E 2,2 kiló kataszteri holdanként 3—400 liter víz felhasználáva! végezzük a vegyszeres gyomirtást. A Diko- nirtos gabona gyomirtásnál ke­verhető holdanként 6—8 kilo­gramm Karbamid levéttrágyázós céljára. Ebben az esetben holdan­ként 200 liter vizet használunk. O* Biztfonsá ffPS Ól» i O’* bélyes jövedelmet is biztosítana a tagságnak. A nagy raktárkészlet fenntartá­sára magyarázattal is szolgáltak Eleken. Ebben a gazdaságban a traktorállomány rendkívül ve­gyes. MTZ-ből kél típust, a Zetor. iagj fiz elek! Lenin Tsz ra'ktá- ' egyet sem. Az év végi leltározás- rosa, Szverle János, nem kis büsz- nál 27 csomagot találtak belőle, keséggel mutatta be a szövetkezet, A szerelők az első negyedévben jól rendezett és felszerelt rakta- mindössze hét csapagyat vételez- rát. Volt ott minden, ami a gépek, , tek ki a raktárból, így hát a kész­berendezések folyamatos üzemel- j 20 darab. A csapágy egyenként tetőséhez szükséges. A deszkákból forinton felüli értéket képvi- __ összeácsolt polcok valósággal haj- 801 ■ Könnyen kiszámolható, hogy csaiádból hármat, a lánctalpas lottak a tehertől. Néhány négy- egynegyed év alatt a 20 csapágy j gépekből kétfajtát, az RS eszköz- zetméteren rendkívül nagy érté- raktáron való tartasaval mennyi j hordozó traktorokból szintén két ti. két hordtak össze az ország kü- anyagit Kötöttek le a szovetícezet ( puM üzemeUetnök A tehergépko- lönböző részeiből. A raktárban kasszájából. De láttunk ott MTZ- j ^ parkjuk is ilyen vegyes \ ffÄÄlÄ tovlbb ‘ «jármüvek körüli összegre becsülték. Ennek i aTO^; fz;eall^tr^zeket, melybe • telemben ’rákén^i^tí^szövet- I B tözés és az ahhoz szükséges talaj- táperő-utánpótlás. Befejezésül Ja­vasolta azt, hogy a márciusban, áprilisban és az őszi hónapokban eszközölt öntözéséit engedjék el a gazdaságoknak az eddig beszedett vízdíjat. A KNEB vizsgálati jegyzőköny­véhez, a bevezető és vitaindító elő­adáshoz több hozzászólás hang­zott el. Nagy Mihály, a Körösvi­déki Termelőszövetkezetek Szö­vetségének titkára többek között az öntöző szakemberek képzésé­nek további feladatait elemezte. Szerinte az eddigi öntöző szak­munkásképző tanfolyamok annyi­ra rövidek voltak, hogy a részve­vőknek nagyobb rangot, mint tu­dást adott. Az a véleménye, hogy az. öntözőgépész-képzés sokkal fontosabb, mint az öntözőszak­A BÉKÉSI FÜRDŐ lérfí fürdöszakmunkást keres felvételre. Munkabér megegyezés szerint. JELENTKEZÉS: személye­sen vagy levélben. BÉKÉS, Községi Tanács V. B.-nél. 50574 csaknem fele traktor- és teher- amint ifjú Gura Pál mondotta autóalkatrész, a másik fele zsák, ~ filléres dolgok, itt mégis sokra zsineg, ponyva, kéziszerszám, mű- ru®nak. helyfelszerelés és egyéb tartozék, j A szövetkezet főkönyvelője, Ifjú Gura Pál műhelytechnikus i Mokran Mihály, már több alka- elmondotta, hogy a termelőszö- í lommal szóvá tette a túlzott kész­vetkezet pótalkatrész raktárából ! létezést. Sói. az ellenőrző bízott - még sok minden hiányzik. Hála ;sa§ kifogásolta a rendkívül azonban a termelőszövetkezet ve- 1 raktári készletet. Minden „ - -------­zetőségének, mert bölcs előrelá- ti!' akalma* egy megyei ko- száiutását, telepítéséi megkönnyí­lássál gondoskrwiik «*rról hnerv a aiio anJ agbeszerzo, aki meg Ku- | v ebkeatetesre. Ha ebben a tenne- I „ , , .............. G épjavítás fölvamatots alkatrész lön gépkocsival is van látva, ! loszövetkezetben félmillió forint ; l° k°csihoz Az esőztető berende- hiimt nélkül tűnhess«!Mée olykm “eriegaKn hord össze al- j körüli pótalkatrészt kötnek le fe- zesek szórófejem ls soka javita- tovaíy iLzel ^ne^TToo Í2 útrészeket. j leslegesen, akkor a megye száznál | ‘íival° szeles ldoben S2inte forintot szavaztak meg pótalkat- ! A termelőszövetkezet vezetőd- főbb, az eleidhez hasonló gazda- j alkalmasak az egyenletes ön­j kezetet a szükségleten felüli pót­alkatrész-raktár fenntartására.. , , , . . „ ,, , , y, , , , , ,, i munkás-kepzes. Székely Sándor, Érdemes lenne elgondolkozni | a békéscsabai Május 1 Tsz agro- azon, hogy egy esetleges géptipi- 1 , . . , zálással milyen jelentős pótalkat- I nomusa azt lette szóvá, hog\ rész es egyéb megtakarítást erhet- I egyes szivattyumolorokhoz immár nőnek el szövetkezeteinkben ? | évek óta nem kapnak alkatrészt. i Ugyancsak nem jutnak hozzá az hogy az eleid ! esőztető berendezések csöveinek Lehetséges, rész-vásárlásra csak azért bogy a nek törekvését a termelés techni- téli időszakban tudjalak a sze- :kai biztonságának megteremtésé- relők nagyjavítás közben hová és j re> a túlzott raktárkészlet fenn- mihez nyúlni. Azóta is a kurren- | tartására a korábbi pótalkatrész- sebb cikkek után egy anyagbe- I ellátással talán meg is lehet ma­szerző járja az országot. Rend- j gyarázni. Korábban ugyanis nem szerint egy kisebb méretű teher- J mindig jutottak hozzá azokhoz a gépkocsival közlekedik, termesze- ! cikkekhez, melyekre éppen szük- tesen, külön gépkocsivezetővel. | ségük volt. Ha történetesen meg­bízták az anyagbeszerzőt két go­keilene tenni, j lyóscsapágy beszerzésére, akkor Ha mérlegre bogy az önálló anyagbeszerző [négyet, de leginkább ötöt vitt ha­mellett szukséges-e a raktár fel- | ^ azzal, hogy ami biztos, biztos, duzzasztása pótalkatrésszel, tikkor | egyértelműen nem-mel kellene j Manapság azonban már fö­ságában számolhatunk azonos ; tűzéshez. Hartyányi Sándor, az helyzettel. Ez csak pótalkatrész- j ÖRKI tudományos munkatársa bői 50 millió forinton felüli fö- : szembeszállt az olyan állítások- losleges lekötést jelent. Ha ide- kal melyek szerint a felületi ön- szamitjuk az anyagbeszerzés ki- ; ... , „ adásait, akkor évente ez is meskö- !tozes úzdasagtelan. Szerinte zelítheti a 15—20 millió forintot. | szükség van a felületi öntözésre A két összeg egybevetése után kis. Egyrészt azért, mert gyakori a megállapítható, hogy évente — szárazság, s ehhez még nem ren- szerény becslések szerint — 75— ! delkezünk elegendő esőztető öntö­válaszolnunk. Hogy miért? Egy­szerűen azért, mert ebben a szö­vetkezetben összesen 63 traktort, tehergépkocsit, személygépkocsit üzemeltetnek. Ha a raktáron levő egymilliós pótalkatrészt 63 felé el lösleges az ilyen vásárlás több okból is. Egyrészt az AGROKER békéscsabai vállalatánál a leg­fontosabb cikkek beszerezhetők. Ha netán a vevőt az itteni raktár­készletből nem tudnák kiszolgálná, 80 millió forint felesleges készlet- I lekötést vállalnak a gazdaságilag szilárd termelőszövetkezetek. Szükség van erre? Mai körülmé­nyeink között a túlzott óvatosság — amit az eleki példa is tanúsít — feleslegesen terheli a mezőgaz­dasági üzemeket. Dupsi Károly ző-berendezéssel. Amint mondotta, csak elmarasztalni lehet azt. hogy a Békés megyében felületi öntö­zésre berendezett 63 ezer hold te­lepből általában csak mintegy 48 ezer holdon elfogadható az öntö­zés. K. I. osztanánk, akkor gépenként több I akkor a vállalat értesíti a trösz mint 10 ezer forint körüli pótal- | töt, a tröszt pedig a megyei valla- katrészt találnánk. Mennyi lehet (latokat és telexgépen valóságos j ebből az inkurrencia? i „hajtóvadászatot” indítanak egy- | ., . .... . „ egy fontosabb alkatrész felkuta- I Megnéztük a 6211-es golyoscsa- ^ Az AGROKER ilyen eset. pagy kartonját es osszehasonh- ^ a rendelő cimére to. | vábbítja az alkaitrészt. Másrészt azért is felesleges több millió fo­A MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT 9. számú Gépjavító Állomása BÉKÉSCSABA felvesz hivatásos gépkocsivezetői jogosítvánnyal és nagy gyakorlattal rendelkező szerelő szakmunkásokat garanciális szerelői munkakörbe. toltuk a készlettel. Ebben az esz­tendőben az anyagbeszerző nem hozott ebből a típusú csapágyból , rintos raktól,keszietel fenntartani egy-egy gazdaságban, mert a ter­melőszövetkezet anyagi alapjainak olyan lekötéséről van sző, amely I nem hoz hasznot. Sőt, a túlzott raktári készlet fenntartása jelen- | tős anyagi erőket von el a terme- j lés más területedről. Szerény becslés szerint az eleki Lenin Termelőszövetkezet­ben félmillió forint értékű pótal­katrész-felesleggel rendelkeznek. Ha történetesen nem pótalkatrész­be fektetnék pénzüket, hanem va­lami másba, mondjuk új terhelési érték előállítására, akkor az ka­matostól télülne meg, sőt tekin­187662 Beton* és Vasbetonipari Müvek Budapesti Betenárupvár* BUDAPEST XXI., Rákóczi Ferenc u. 298 (Csepel) és BUDAPEST VIII., Asztalos Sándor u. 12. sz. alatt levő üzemeihez azonnali belé­péssel felvesz moraiklapnyárió munkára női segédmunkásokat A munkavégzés ipari jellegű, gyártócsarnokokban. Slélautomata gépeken történik. Kereseti lehetőség 100 százalékos norma kitel­jesítése esetén 1300—1800 Ft-ig. Begyakorlási idő után ennél magasabb kereset is elérhető. Munkásszállást és napi egyszeri meleg étkezést térítés ellenében biztosítunk. Csökkentett munkaidőben dolgozunk, ami azt jelenti, hogy minden második héten szabad szombat van. Jelentkezés Csepelen a munkaügyi csoportnál vagy Budapest VIII., Asztalos Sándor u. 12. sz. alatt az üzemvezetőnél. 253

Next

/
Thumbnails
Contents