Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-11 / 85. szám
7 A pártszervezetek és a vállalati politika Az új gazdasági mechanizmus bevezetése előtt, széles körben merült fel az aggály, hogy a vállalatok gazdasági önállóságának kibontakozása a gazdasági vezetés megnövekedett döntési szabadsága csökkenti a pártszervezetek szerepét. Sokan úgy vélték, hogy a gazdasági tényezők mellett másodrendű a termelési folyamatnak a politikai, emberi tényezője, s emiatt a párt tevékenysége is háttérbe szorul. Az eddigi tapasztalatok nem igazolták ezt az aggályt. Ellenkezőleg, a vállalati önállóság növekedése ösztönzően hatott a pártszervezetek tevékenységére, kezdeményezően léptek fel a vállalati gazdaságpolitikai koncepcióik a vállalatok egész tevékenységét átfogó kérdések kidolgozásában. Bizonyos, hogy a gazdasági vezetés nagyobb önállósága, felelőssége önmagában is módosítja a pártszervezetek szerepét a gazdasági munkában. A párt- szervezetek ellenőrző munkája is elsősorban a gazdasági egység összmunkájának a vizsgálatára irányul. Az a tény, hogy a pártszervezetek elsősorban politikai oldalról közelítik meg a kérdéseket, hogy a gazdaságfejlesztés irányairól, általában az egész vállalati politikáról önálló véleményt formálnak, természetesen nem jelent és nem is jelenthet hatalmi alapon álló szemben állást a gazdasági vezetéssel. A pártszervezetek minden tevékenysége politikai jellegű. Így a gazdálkodást és a gazdasági vezetést érintő tevékenysége is csak politikai természetű lehet. Nem a gazdái- Wjdás közvetlen irányítása, a konkrét termelési, üzemfejlesz- tési tervek kidolgozása a feladata, hanem annak a biztosítása, hogy még a legkisebb jelentőségű gazdasági kérdés eldöntésében is érvényesüljön a gazdasági vezetés politikai felelőssége. Ebből következik, hogy bármilyen gazdasági döntésről is legyen szó, ha annak kihatása akár egyetlen embert is érint, politikai döntésnek kell tekinteni és alaposan meg kell gondolni, fel kell mérni hatását a vállalati kollektívára, az egyes emberekre, azok gondolkodására. Az új körülmények között nagyobb a kockázat. Érthető, hogy a gazdasági vezetés esetenként húzódozik a nagyobb jelentőségű, kockázattal járó vagy esetleg az adott időszakban népszerűtlen. de később az egész vállalat tevékenységét, kedvezően érintő intézkedések, döntések meghozatalától. A pártszervezetek — ismerve a dolgozók véleményét, hangulatát — a maguk politikai eszközeivel kedvezően befolyásolhatják, támogathatják a gazdasági vezetést. Természetesen nem arról van szó, hogy a pártszervezetek megosszák a gazdasági vezetés felelősségét a gazdasági döntésekben, hanem arról, hogy a piaci helyzetet, a közgazdasági körülményeket figyelembe véve, együttesen mérlegeljék a lehetőségeket. A gazdasági önállóság növelése nem öncél, hanem eszköz ahhoz, hogy a vállalatok úgy alakíthassák gazdálkodásukat, ■hogy az a legnagyobb társadalmi hasznot hozza. A vállalati tevékenység eredményessége elsősorban a vállalati nyereségek alakulásában tükröződik. A vállalatok gazdasági vezetőinek, az üzemi kollektíváknak is az az érdeke, hogy a nyereség az adott körülmények között maximális legyen. A vállalatoknak ez a törekvése — jól működő közgazdasági szabályzók esetén — természetesen megegyezik a népgazdaság érdekeivel is. Azonban az is világos, hogy nem lehet olyan mechanizmus, amelyben a közgazdasági szabályozók olyan részletességgel szabhatnák meg a feladatokat, hogy helyileg — még azonos gazdasági eredményeket feltételezve is — ne lehessen választani a népgazdaság számára előnyösebb megoldások között. A vállalati önállóság megnövekedése erősíti a helyi érdekeket, azok néhol túlsúlyba is kerül- hetneK. Ilyen esetekben a párt- szervezetnek, mint politikai testületnek, rendkívül nagy szerepe lehet. Azt természetesen nem lehet elvárni és nem is várják el egyetlen pártszervezettől sem, hogy politikai eszközökkel beavatkozva, a saját üzemük érdekei ellen lépjenek fel. Az elképzelhető, hogy ideig-óráig a gazdasági vezetés, a munkáskollektíva magas politikai öntudattal rendelkezve, elbírja az ilyen ellentmondásokat, de tartósan csak politikai munkával nem nem lehet ellensúlyozni a kedvezőtlen közgazdasági hatásokat. Viszont abban az esetben, amikor a helyi érdekek érvényesítése nyilvánvalóan sérti a népgazdaság érdekeit és azonos gazdasági eredmény elérése mellett ez elkerülhető lenne, akkor a pártszervezetnek, amely a leg- öntudatosabb dolgozókat tömörítő politikai testület, fel kell lépnie az ilyen törekvések ellen. Természetesen a pártszervezetek sokrétű politikai munkájában továbbra is az ember, az emberi viszonylatok maradnak a középpontban. A vállalati önállóság növekedése csak a lehetőségét teremtette meg az üzemi demokrácia kiszélesítésének, a kezdeményező készség kibontakozásának. Ez nagy lehetőség, amelyet valóra kell váltani A pártszervezetek feladata, hogy a gazdasági vezetőktől az egyes dolgozóig, segítő támogatásban részesítsék a kezdeményező, kísérletező, alkotó embert. Tevékenységükkel segítsék elő az olyan politikai atmoszféra megteremtését, amelyben szabadon érvényesül az elvtársi együttműködés, az újra, az alkotásra való törekvés és a kölcsönös bizalom. Dankovits László, az MSZMP KB munkatársa M A: Bővül a bedolgozói munka lehetősége *** Harckocsizok a víz alatt * * * Életveszélyes játék Kitüntetések a Jókai Színházban Április 5-én házi ünnepség keretében adta át Vass Károly, a Jókai Színház igazgatója Körösz- tös István színművésznek és Suki Antal díszlettervezőnek a Szocialista kultúráért kitüntetést, valamint Csabai Lászlónak, az asztalostár vezetőjének a művelődés- ügyi miniszter dicsérő oklevelét. A kitüntetetteket a színház igazgatósága külön pénzjutalomban is részesítette. A tervezettnél kevesebb árut szállítottak az év elején Tanácskozás az új vasúti díjszabás és az első negyedévi tervteljesítés tapasztalatairól A Békés megyei Szállítási Bizottság szerdán délelőtt a békéscsabai vasútállomás vezetőinek és a csomóponthoz tartozó nagyobb fuvaroztató vállalatok képviselőinek részvételével tanácskozást rendezett a MÁV Vécsey utcai művelődési otthonában. Az értekezletet, amelyen ott volt Vajda Sándor, a MÁV Szegedi Igazgatóságának kereskedelmi osztályvezetője is, dr. Szántai János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának főelőadója nyitotta meg, majd Fodor Mária, a vasúti csomópont körzeti fuvarozás-szervezője tartott vitaindító előadást Beszámolójában elmondta, hogy az új gazdaságirányítási rendszer alkalmazása a vasúton szükségessé tette az árufuvarozási szabályok felülvizsgálatát. Ennek alapján a fuvarozási szerződés feltételeinek olyan szabályozására volt szükség, amely megfelel az új irányítási rendszer elvednek. Természetesen a MÁV ezután is igyekszik minél jobban kielégiteni a szállítási igényekeit. Ezt a célt szolgálja, hogy létrehozták a fu- varozásszervező hálózatot, melynek rendeltetése a piackutatás eszközeivel a szállítási igények felkutatása, összegyűjtése. A tapasztalatok szerint azonban a csomóponthoz tartozó vállalatok egy része jóval kevesebb árut szállított az idei első negyedévben, mint amennyire az előzetes információk alapján számítottak. Ennek következtében az idei első negyedévben mintegy 67 ezer tonna áruval kevesebbet szállítottak, mint egy évvel korábban. A vitaindító előadás utón a vállalatok képviselői is elmondták tapasztalataikat. Olyan igény is elhangzott, miszerint több kisra- komónyú kocsi kellene. Egyesek a tolatási költséget sokallták. Molnár Gábor, a békéscsabai vasútállomás főnöke hozzászólásában elmondta, hogy mellékdíjat vagy tolatási díjat csak akkor számolnak fel, ha az indoKolt. Javasolta, hogy a közeljövőben negyedévenként rendezzenek a mostanihoz hasonló tanácskozást. Almást Ferenc, az üzemi pártibizottság titkára a komplex brigádok hasznosságát méltatta. Tekintve, hogy ezek igein eredményesen betöltik rendeltetésüket, helyes lenne, ha a kisebb vállalatok is megalakítanák. Vajda Sándor, a MÁV Szegedi Igazgatóságának osztály- vezetője felszólalásában elmondta, hogy a valóban jogos igények alapján az új díjszabás a jövőben még módosítható. Akárcsak a vitaindító, ő is arról számolt be, hogy az első negyedévben az áru- szállításban a MÁV Szegedi Igazgatósága lemaradt, A lemaradás mintegy 180 ezer tonnát tesz lei, pedig, mint mondotta, az első és a második negyedévben a MÁV szabad kapacitással rendelkezik. Szerdán folytatta munkáját a' zel egyidejűleg interpellációk Az előszállítások azonban a egész sorát terjesztették az állami l vállalatok varakozó álláspontja Folytatta munkáját a diákparlament II. országos diákparlament. A középiskolások és szakmunkásta, , . _, : miatt — nem úgy sikerültek, e s társadalmi szervek jelenlevő , ahogy szerették volna. nulók 300 küldötte délelőtt szék- I vezetői ele. Délután plenáris ülés- j tan,lcskozós ^-evőí dilatációkban tanácskozott a különbözőig^ ^ ff a f 1 ^ hőgután negyedéveniskolatípusok tanulóinak helyze- f f a I kéat r?ndeznék hasonló me*>c., .tarol, majd Beterjesztenek a n. szeleseket, s erre a nagyobb vasiéról, tennivalóiról es azokról a országos diákparlament záródoku- útállomások főnökeit, az AKÖV gondokról, amelyek nehezítik a mentumainak tervezetét. i vezetőit és a nagyobb vidéki válkorszerű műveltség, a magasfokú A tanácskozás csütörtökön ér \ lalatok képviselőit is meghívják. szakmai tudás megszerzését;. Ez- 1 véget. (MTI) (P. P-> PUSZTAI TÁJ, ANNO 1968. Fotó: Eeztergály Kéve
