Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-07 / 82. szám

11*8. április <­3 Vasárnál Szot*iw3óg'i»i iitüíiUxerek h m ii ii kálin ii B ízonyos okok nőt több ezer folytán tért j tokbók sok száz, aui luijw c^ci i hódit mindinkább a "párt- | dolgozóval folytatott beszélgető- | munkában a szociológiai módjsze- ; sekből vonják le a következtetése­rek alkalmazása- Mert hogy tért j két. hódít, ez kétségtelen. Mind gyak- j ■rézzel már ki is mondtuk: fel­rabban vitatnak meg párt-végre- j JL* tétlenül helyeselhető törek­hajtó bizottsági és pértbizottsági j vésről van szó. Miért hát a beve- üléseken szociológiai igénnyel j zetoben megfogalmazott, némi előkészített írásos anyagokat. kétségét ébresztő megfogalmazás: | ban a párt politikájának, Mintegy mgsfél évvél ezelőtt j „divatból” hódít-e tért a szocioló- nak megfelelően, került kezembe a budapesti párt-, gia a pártmunkaban? Azért, mert Tegyünk különbséget — a bizottságon egy ilyen jelentés a ] valóban divat ma sok területen pártmunka és a szociológia vo* fővárosi munkásság szociális ~ 1 ............ h elyzetéről, majd nem sokkal utá­rendelkezésünkre állnak írásos anyagok, akár felmérések is, hl- zen így szélesíteni tudjuk a meg­ismerés körét, s jobban tudjuk el­érni a célt, ami a pártmunkának valójában a lényege, az értelme: hatni, alakítani a mindennapi munkában, az emberek felfogásó­eéljai­na gondos kötésben több szocio­lógiai felmérés a Borsod megyei üzemekből, amelyeket a g^rári pártbizottságok felkérésére és azok közreműködésével készítet­tek el hozzáértő szakemberek. Azóta is egyre-másra találkozunk olyan törekvésekkel, amelyek a pártmunkát szociológiai felméré­sekkel segítik, vonatkozzanak a vizsgálatok a termelésre, vagy az egyes dolgozó rétegek anyagi, kulturális helyzetére, vagy éppen az őket foglalkoztató elvi, politi­kai kérdésekre. Mostanában pél­dául több megyében, városban vizsgálják a pártbizottságok: me­lyek az első, mérhető hatásai a gazdasági reformnak az egyes ré­tegeknél az árszínvonal alakulá­sa, a politikai hangulat tekinteté­ben, s melyek a reformmal kap­csolatos főbb, gazdasági, terme­lési problémák. A tapasztalat sze­rint nem elégszenek meg az álta­lános jellemzéssel, tényekből, ada­divat ma sok területen a kérdőívek segítségével folyta- ^iközásában ez az egyik legfőbb tott vizsgálódás, amelyet sokan lanulgág _ módszer es módszer már önmagában is. szociológiának közölt aggor. amikor a tudatbeli tartanak, holott a szociológiai | változásokat, a politikai vélemé- kutatásnak a kérdőív csak egyik ; nyeket légkört” akarjuk meg- módszere. Eleve óvnunk kell te- jsmel.ni, amikor termelési prob- hát attól, hogy a kérdőíves vizs- ; lámákról vagy az egyes rétegek gálódást túlzásba vigyük a párt- anyagj( UuUurális feltételeiről kí- munkában és attól is, bogy azt vanung tájékozódni. Az előbbiek* mar önmagában is szociológiának é, nyilván kisebb mértékben és A napokban került a! tekintsük, kezembe egy középiskola alap­szervi titkárának kiküldött kér­dőív, amelyen az általában konk­rétan fogalmazott kérdések kö­zött ilyenek is szerepelnék: „Mi­lyen az alapszervezet szervezeti ereje? Milyen a pártirendezvé­nyek légköre?” Az ilyen kérdések aligha alkalmasak arra, hogy a válaszokból a felsőbb pártszer­vek megbízható képet kapjanak arról, valójában milyen szerepet is tölt be az iskolában a szóban forgó pártszervezet. Azon túl te­hát, hogy a kérdőív nem az egye­dül üdvözítő módszer a szocioló­giában, a kérdések rossz megfo­galmazása használhatatlan vagy J nagyobb körültekintéssel kell al­kalmaznunk a szociológiai vizs­gálódás módszereit, csupán segéd­eszköznek tekintve, kiegészíti. <it arra, hogy ily módon is ellenőriz­zük azokat a tapasztalatokat, amelyeket az életből, az élettel szoros kapcsolatot tartva szerez- [ tünk. Az utóbbiaknál viszont két­ségkívül tágabb lehetőség nyílik az adatgyűjtés és elemzés mód­szerének alkalmazására. N emcsak, hogy van létjogo­sultsága tehát a pártmun­kában a szociológiának, ellenke­zőleg: mind szélesebb körben kell azt alkalmaznunk- Nem azért, mintha most fedeztük volna fel, TAVASZI próbarepOlés gólyáeknal. Demény Gyula felvétele Négy megye szakemberei tárgyalják meg Szarvason a HEB öntöző gazdálkodástól szóló jelentését A megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság az elmúlt év második fe­lében országos vizsgálat kereté­ben a mezőgazdasági öntöző gaz- dálkozás beruházásainak haté­konyságát vizsgálta. E témáról országos jelentés készült.. Az itt szerzett tapasztalatokat és a to­vábbi feladatokat ankét kereté­ben április 10-én, délelőtt 10 órakor Szarvason, a járási tanács nagytermében Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szolnok megye szakemberei tárgyalják meg. pet fest a valóságról. Gondoljuk el: milyen nagy felelősséget, je­lent következtetéseket levonni, mi több, feladatokat meghatározni egy-egy kérdőíves közvélemény­kutatás, felmérés alapján. Ha megbízhatatlanok a válaszok vagy torz arányokat tükröznek a vizs­gálódásra kiválasztott területek, torzak, helytelenek lesznek a kö­vetkeztetéseink. M indezzel nem elriasztani akarunk a szociológiai módszerek alkalmazásától a párt­munkában, hanem figyelmeztetni: a szociológia tudomány, alkal- zottan vízjárásos a földjük nagy I miai javítást és 394 hold digózást; mazása felkészültséget, hozzaér­helytelen válaszokat szül, torz ké- : hanem azért, mert most értek Sokoldalú segítséget kaptak a gyulai járás gyengén gazdálkodó szövetkezetei ÉVEK ÓTA 8—10 gyengén dől- [ A másik semmivel sem kisebb gozó, divatosabb kifejezéssel él- | feladat a gyenge adottságú sző­ve, gazdaságilag meg nem erősö-| vetkezetek ben a talajjavítás szor- dött szövetkezetét tartanak nyíl- i galmazása. A gyulai járásban ta­ván a gyulai járásban. Gyengéi- valy és tavalyelőtt kémiailag 9 kedésüknek sok oka, szövődnie- j ezer, digózással pedig 1600 hol- nye van. Egyrészt az, hogy gyen- i dat javítottak meg. Ez évre főleg ge termőképességű, szikes és túl- | a gyenge tsz-ekben 1599 hold ké­Felvételre keresünk kőműveseket és kőművesek mellé segédmunkásokat kiemelt jellegű, teljesítmény­béres munkára. Szállást, kü­lönélés! pótlékot, meleg ételt, a rendelkezések szerinti uta­zási költségtérítést, egy, Hl. három hónap eltelte után munkaruhát biztosítunk. Ötna­pos munkahét! Felvétel esetén az utazási költséget megtérít­jük. Jelentkezés: VILLANYSZERELŐI PARI VÁLLALAT, BUDAPEST, VIL, Síp u. 33. Walter Lászlóné munkaerőgazdálkodónál. A felvételhez munkakönyv, személyazonossági igazolvány és katonai igazolvány szüksé­ges. 3350 része. A belvíz miatt tavaly is 800 j hold körüli szántójuk maradt ve­retlen. Ez ismételt elemi csapás volt az előző évi bel-, és árvízre és : az azt megelőző sok kárt okozó j száj- és körömfájásra. A gazdál­kodás irányításával, az adottságok jobb kihasználására való törek- I véssél is baj volt, ezeknek a szö­vetkezeteknek a többségében. EZT A DIAGNÓZIST a szövet­kezetek fejlődéséért felelősséget érző és a gyengélkedésüket na­gyon fájlaló járási szervek állapí­tották meg, s jó orvoshoz ha- j sonlóan, nem riadtak vissza a teljes | „vérátömlesztéstől” sem. A helyi párt- és tanácsi szervekkel, de fő­leg a szövetkezeti gazdákkal ala­posan szemügyre vették az eddigi vezetők rátermettségét és képzett­ségét, s ahol szükségesnek látták, teljesen új vezet* gárdát válasz­irányoztak elő. A rét- és legelő- | tést kíván, gazdálkodás színvonalának növe­léséhez a gyulavári, a mezőgyáni és a kötegyáni tsz-ek az utóbbi három évben másfél millió forint dotációt kaptak. Az ilyen és más címen juttatott dotációt azzal a I feltétellel kapják a gyenge tsz-ek, hogy szükséges mennyiségű talaj- i táperő-anyagot, továbbá gyomir­tó- és növényvédőszereket vá­sároljanak és használjanak fel. A jobb talajadottságokkal rendelke­ző tsz-ekben 8—10. sőt 12 ezer forint is volt tavaly az egy holdra jutó halmozott termelési érték. A gyulai járásban átlagosan ennek a felét érték el a tsz-ek, a gyen­gébbek pedig csak egyharmadát és egynegyedét. A KÖZÖS VAGYON gyarápo- dásában nincsenek lemaradva a gyulai járás szövetkezetei, pél- tottak a régebbiek helyett. Az | dául a szarvasi ' járásbeliekkel, ilyen értelmű „vérátömlesztésnek” Holdanként átlag 6131 forint kö­meg a feltételek az alkalmazásé­ra. Két okból is: a párt egész po­litikája — s a legjobb példa erre a gazdaságirányítás új rendszere — a tudományos felismeréseken, a gazdasag, a társadalom fejlődé­se törvényeinek alapos ismeretén "nyugszik, ezekből indul ki, eze­ken alapszik. Tudományossá kell tehát tenni a pártmunkát is, s ennek egyik eszköze — mint a valóság megismerésének egyik fontos módszere —■ a szociológia. A másik ok: régen elmúltak azok az idők, amikor csupán az élet „napos oldala” érdekelt bennün­ket, amikor annál jobb volt egy Helyesebb tehát először magát jelentés, minél inkább megszépí- a szociológiai tanulmányozni, ! tette a tényeket. Ismerni akarjuk mint előkészület nélkül alkal- j a valóságot, mert csak így tudjuk mazni. A pártbizottságoknak megváltoztatni azt céljainknak megfelelően. L ehetőség, igény és szükséges­ség is tehát a szociológia betörése a pártmunkába. S ha el­kerüljük azokat a veszélyeket, amelyeket a hozzá nem értés, a túlbuzgóság vagy éppen a szoeio-, ismeri a maga szakterületét, de lógiával kapcsolatos illúziók kelt nem ért a szociológiához és meg- 1 - ■■ ■ ­forditva: valaki jó ismerője a szociológia tudományának, de nem ismeri a vizsgálandó szak­területet. módjukban áll megtalálni és be­vonni a munkába olyan szakem­bereket, akik nemcsak a megvizs­gálásra kijelölt problémakörben járatosak, hanem magában a szo­ciológia tudományéban is. Mert lehet, hogy egy mérnök kiválóan legszembetűnőbben Méhkeréken mutatkozik a kedvező hatása: ta­valy a belvíz és az aszály ellenére zös vagyon jut. A beruházott va gyón azonban felég alacsony szin­tű, főleg a gyenge tsz-ekben. Is kigyógyult az addigi krónikus j Ezért a gyulai járás irányító szer­mérleghiány-betegségből. A VEZETÉSEN nagyon sok mú­lik — bizonyíthatnánk ezt számos ( korábbi gyulai járási példával —, de nem minden. Tudták ezt a já­rás vezetői is és eszerint csele- kedtek. Intézkedési tervüknek csaik egyik kis részét képezte a I szövetkezetek vezetési színvona- j Iának javítása, többségét az anyagi támogatás. Egyik legfon­tosabb feladatként az ismétlődő belvízkár mérséklése jelentke- i zett. Tavaly már több mint 2,6 milliót fordítottak erre a j Elkészült további 19 ezer 500 hold ■ föld belvízrendezési terve is, eb- j bői 18 ezer 350 holdon az idén készül el a munka a gyenge szö- I vetkezetekben. Többek között Gyulaváriban 3200, Kötegyánban j 2400, Méhkeréken 3000, Mező- I gyánban pedig 2500 holdon. vei már tavaly is ezeket részesí­tették előnyben a beruházási hite­lek elosztásánál. Többek között a sarkadi Lenin Tsz 800 ezer, a sar- kadi Kossuth Tsz 280 ezer forint hitelt kapott az állattenyésztési férőhelyek korszerűsítésére. Ha­sonló összégű hitelt kaptak az ál­latférőhelyek felújítására a köte­gyáni, a mezőgyáni, a méhkeréki és a többi gyenge tsz-ek is. S zólnunk kell egy másik problémáról is. A szocioló­giai jellegű vizsgálódásokat nem célnak, hanem eszköznek kell tekintenünk a pártmunkában. S j erre azért is figyelmeztetnünk kell, mert nincs veszélyesebb do- j log annál, mint hogy valaki kér­déseket gyárt az íróasztal mellett, azután íróasztal mellett feldől- I gozza, értékeli a válaszokat, s azt ; hiszi, az ólet, a valóság bontako­zott ki előtte a maga teljességé­ben, sokszínűségében. Először is: a pártmunkát sohasem pótolhat­ják a kérdőívek, az írásos vála­szok, mert az nem regisztráló, hanem élő, eleven, alakító erő. Másodszor: a pártmunkában — mégha szociológiai eszközökkel is — jórészt tudatbeli, politikai fel­fogásokat, nézeteket, változáso­kat vizsgálunk, s ezek megisme­hetnek, s amelyeket a fentiekben igyekeztünk vázolni — a szocioló­gia tudománya, módszereinek al­kalmazása a pártmunka hatékony segítőjévé válhat. Faragó Jenő ■ réséhez nem elégséges az írásos A JÄRAS IRÁNYÍTÓI tovább- válasz. Harmadsorban: semmiféle ra is figyelemmel kísérik ezeknek : kérdőív alapján végzett elemzés célra. Ia szövetkezeteknek működését, gazdálkodását. Az eddig adott és ezután adható sokirányú anyagi és erkölcsi segítség nyomén min­den bizonnyal hamarosan leradi- rozhatjuk a gyulai járás vala­mennyi termelőszövetkezetének neve mellől a gyenge jelzőt. K. I. sem pótolja az élet, a valóság is méretét. A szociológiai vizsgáló­dás különben sem csupán adatok gyűjtését, elemzését jelenti. Szo­ciológiai igénnyel lehet vizsgála­tot végezni élőszóban is, a dolgo­zók véleményének megismerésé­vel. Az persze mindenképpen j hasznos, ha már ezt megtílózően J Mélyfúrási munkákhoz külső munkahelyekre segédmunkásokat felveszünk Havi kereset kezdőknek kb. 2000 forint. Díjmen­tes lakás, szervezett ét­keztetés, étkezési hozzá­járulás. Belépéskor munkaruha, felvételkor útiköltség- térítés. Munkahelyen korsze­rű tisztálkodási lehető­1 . - ség. 44 órás munkahét beve­zetése folyamatban. Njjereség, prémium tel­jesítmény szerint. i e k 1 ő d é s : Vízkutató V. üzemveze­tősége, Cegléd, Rgkóczi út 72. 110058

Next

/
Thumbnails
Contents