Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-24 / 96. szám

1968. április 25.

4

Csütörtök

Rozettás ruhadísz, bizánci ötvösutánzat a lószerszámon .

Országosan páratlan régészeti leletek megyénkben

A Körösok völgye ' igen gazdag „kincsesbánya” a régészek számára. Találni itt négyezer éves halomsírt, kelta, szarmata-temetőt, honfoglaláskori település nyomát és egyéb „vallatni” való területet. Az 1968. évi tavaszi ásatás megkezdődött. Az eddigi eredményekről a következőket mondotta el’ L. Juhász Irén régésznő tudósítónknak :

— Útépítőktől, homokbányában dolgozóktól, traktorosoktól, többször kapuník érdekes bejelentést a munka közben talált régészeti tárgyakról. Erőnkhöz mérten igyekszünk a leletmentéssel, de igen komoly a tervszerű ásaitás is. Legkorábban idén Medgyesegyháza határában ástunk. Korai Árpád-korabeli síroltat találtunk. Pénzt is sikerült felszínre hozni, amiből pontosan megállapíthattuk a sarok keletkezését. Három rétegben találtunk sírokat, tehát három nemzedék temetkezett ugyanazon területre. Érdekes volt a szabad'kígyósi ásatás is. Itt honfoglaláskori temetőre bukkantunk. Szegedi és budapesti specialisták segítettek. Itt egészen ritka temetkezési rítus került felszínre. Annak idején a halott lábfejét leváglak és az arcára helyezték, a lábujaikkal a szem irányába. Köztemető volt, mégis találtunk benne vezetők sírját is. Igaz. hogy több gazdag női sírt korábban kiraboltak, de <•ikerült országosan is páratlan leleteket találni. Többek között olyan rozettás lószerszámot találtunk, amelyet annak idején virágmintás ötvözettel gazdagon díszítettek. Ugyancsak rozettás mintás női ruha díszítésit találtunk, amit restaurálni lehet. Az ezüstből készült ötvözetet arannyal vonták be. ez igen nagy érték a honfoglalás korából.

— Orosháza határában a Béke Tsz területén folytattuk az avarkori temető feltárását. Itt állva és ülve eltemetett halott csontváza került többek között felszínre. Belső-ázsiai széles arccsontú koponyát találtunk. Tőrrel, vascsatakkal gyarapodott a régiségkészletünk. A fülkesíroktól a lovassirokig legkülönbözőbb variációit rejtette előlünk az orosházi határ. A IX

—X. századból való kerámia is került elő a sírokból. A régészek között vitára adnak okot ezek a leletek. Nem tudni, meddig éltek avarok hazánkban s milyen volt az avar—magyar kérdés? Találtunk olyan egyedi lóellenzőt, amelyre .oroszlánfejet raktak annak idején. Ez pedig bizánci minta. Talán a bevándorló mesterek lesték el a mintát. Találtunk olyan övve- retet, amelyet állatfigurákkal

Rövid határidőre vállal

víz- és villany- szerelő munkát

a MEZŐBERÉNYI

ÉPÍTŐIPARI KTSZ,

Mezőberény, Mátyás út 58 79784

díszítelek. Széles szarvú állatok és griffmadarak jellegzetes figuráival, ez is egyedülálló lelet. Említésre méltó az is, hogy gazdagon „ellátták útravaló- val” a halottakat annak idején. Legtöbben baromfihúst raktak „eleségül”, de találtunk olyan férfitetemet, amelynek mellkasára egész birkát helyeztek annak idején — fejezte be nyilatkozatát a fiatal régésznő.

Ary * I

Iskolai kórusbemutatóf tartottak Békéscsabán

A városi tan ács és az úttörő- szövetség általános iskolai kórusbemutatót rendezett hétfőn Békéscsabán a Jókai Színházban. A részt vevő kórusok közül a zsűri az 1. és a 2. számú általános iskolák énekeseit jutalmazta az aranyérmes együttes címmel. Ezüst fokozatot kapott a 3. számú; bronzot a 9. és 10. számú iskola kórusa.

A fiatalok szereplése után a békéscsabai munkásdalkör adott hangversenyt, bemutatva régi és új dalait.

Május 1.

a rádióban és a tv-ben

Változatos, színes programot készítenek elő május 1-re a Magyar Rádió és Televízió munkatársai. A Kossuth adón az ünnep napján, reggel 9 óra 45 perctől 13 óráig tizenkét riporter nemcsak a Dózsa György térről, hanem más eseményekről is jelentkezik az URH-kocsik segítségével. Bekapcsolják a vidéki stúdiókat is: Győrből, Pécsről, Szolnokról, Miskolcról és Nyíregyházáról adnak

A gazdasági irányítás új rendszerének eddigi tapasztalatai a tanácsi iparban

Beszélgetés dr. Dankó Jánossal, a Békés megyei Tanács ipari osztályának vezetőiével

gazgatóinak 'kizárólaCsaknem négy hónap telt el a i a vállalat gazdasági reform bevezetése óta. j gos joguk.

Ez idő alatt a vállalatok vezetői i — Mi az. ami irányt szab a

sok tapasztalatot szereztek, s annak alapján igyekeznek a termeI lést kialakítani. Vannak még nyitott kérdések is, amelyeknek a ; megoldásához idő kell. Azt azon- j ban máris meg lehet állapítani, ! hogy mindenütt egyre inkább megértik a nyereségre való ösz- | tönzés érteimét, szükségességét, í Ezekről a kérdésekről beszélget- ] tünk dr. Dankó Jánossal, a Bé- ! kés megyei Tanács V. B. ipari osztályának vezetőjével, aki bevezetésként elmondta, hogy a reform irányelvei a tanácsi iparra is vonatkoznak. Lényegében éppen úgy önálló gazdálkodást folytatnak, mint a minisztériumi vállalatok. Csak a szolgáltatás egyikmásik ágában kötelezik bizonyos tevékenység folytatására.

— Mi biztosítja a tanácsi vállalatok önállóságát?

Lényegében az, hogy megmost már önállósodott vállala^ tok tevékenységének?

— A nyereségre való törekvés. Hogy néz ez ki? Az árbevételből lejön a termelési költség és a közteher. Marad a nyereség, melyből az adó levonása után képződik a részesedési, a tartalék- és a fejlesztési alap. Ezeknek növelése igen nagy kötelezettséget hárít a vállalatokra.

— Mi a nyereség növelésének a feltétele?

— Nagyobb nyereség, nagyobb termelés, kedvezőbb értékesítési árak, alacsonyabb önköltség útján érhető el. A nagyobb termelés feltétele viszont nagyobb kereslet teremtése jó minőségű, korszerű gyártmányok előállításával, versenyképes áraikkal. ,, kedvezőbb értékesítési árak feltétele pedig a gyártmányok jobb minősége, korszerűsége, alacsonyabb önköltsége. Nagvobb nyereséget

! szűnt a tervutasításos rendszer. \ tehát végső soron csak gyárt - j Még tavaly decemberben, igazga- J manyfejlesztéssel, jó minőségű ! tói értekezleten bejelentettük, J termékkel és alacsony^ önköltség hogy az irányító hatóság a start- ! biztosításával lehet elérni. Ebben bérszínvonal kivételével semmi- iaz összefüggő mozgásban a légnemű kötött mutatót nem ad. A startbérszínvonal magába foglalja az 1967. évi tervezett átlagbért, amihez hozzájön a prémium, az állományon kívüli bér, az ipari tanulók bére, a tartós létszám- megtakarításból elért átlagbérnö- vekedés, az újításira és találmányra kifizetett bérek a rendelet szerint meghatározott mértékig. Ez azt jelenti, hogy. — az átlagbér keretén belül — a vállalat maga

fontosabb cél, a termelékenység növelése valósul meg.

— Előfordult már, hogy a tanács vb olyan feladat végrehaj- < tására kötelezte a vállalatot, j amely veszteséges?

— Igen, ilyen a szervestrágya- j gyűjtő tevékenység, aminek az anyagi következményeit — dotáció formájában — az állam vállalja. A szolgáltató tevékenység sem minden esetben nyereséges, j sőt egyik-másik meglehetősen azonban

melyből azt hajtja végre, amihez az anyag biztosítottnak látszik. Egyébként az alapanyag beszerzése változatlanul igen nagy gond mindenütt. Eddig a tervnek megfelelően kiutalták részükre, most be kell szerezniük. A nagyipar kis tételekkel nem akar vesződni. Kívánatos lenne társulást alakítani, de ehhez még nincs kialakult gyakorlat Időre van szükség, hogy ennek és sok másnak is megtalálják a helyes megoldását.

— Mi most a vállalatok legfontosabb tennivalója?

— A piaci mechanizmusnak megfelelően át kell alakítaniuk szervezeti felépítésüket, hogy gyorsan tudjanak reagálni minden változásra. Létkérdés, hogy a vállalatokat kívülről ért impulzusokból (igény, megrendelés) a vezetők ki tudják-e szűrni azokat, amelyek a fejlesztési, részesedési és a tartalékalapra pozitív hatást gyakorolhatnak. (Ehhez persze jó képességű műszaki és számviteli szakemberekre van szükség.) A vállalat fejlődésének, a dolgozók bérfejlesztésének egyetlen lehetősége: az árbevétel eredményeként a fejlesztési, részesedési és tartalékalapon meghatározott nagyságrendű felhalmozódás következzék be. P. B.

tudósítást. Több külföldi kapcsolás is Várható.

A délutáni program egyik érdekessége az Ifjúsági Rádió „Így írunk mi” irodalmi pályázatának díjkiosztó ünnepsége és a nyertes pályaművekből készült összeállítás. A zenekedvelők számára május 1-én sugározzák a szovjet rádiótól kapott ajándéktekercsről Szvjatpszlav Richter új felvételeit.

A televízió reggel 7 óra 45 perckor közvetíti Moszkvából a katonai díszszemlét és a sportolók parádéját. Azt követi a budapesti dolgozók felvonulása és az inter- vizáós átvételek a baráti országokból. A délelőtt folyamán öt-ötperces időtartammal „hozzák” az intervíziós körkapcsol ás ban Szófiát, Bukarestet, Moszkvát, Prágát, Berlint és Varsót. Tervezik, hogy május 1 délelőttjén helyszíni közvetítést adnak az egyik magyar vidéki nagyváros dolgozóinak ünnepi felvonulásáról is. (MTI)

Ötvenéves a magyar

— Az új járat: Budapest —Luxemburg

A magyar polgári légiközlekedés az idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Az első menetrendszerű légijárat kereken ötven évvel ezelőtt indult meg, 1918. július 4-én, amikor az első légipostát vitték a Budapest—Becs—Krakkó—

Lemberg útvonalon. A MALÉV géped ma már 15 ország 30 nagyvárosába repülnek. A jubileumot azzal is köszönti a MALÉV, hogy május 17-én megindítja új járatát a Budapest—Prága—Luxemburg útvonalon.

P. HOWARD.*

/ßejfif <faJ/

határozza meg, hogy hány dől- I veszteségles, amelyekre gozót alkalmaz, valamint , a tér- szükség vasn. melők és nem termelők arányát ! is.

— Ez természetesen a kisipari szövetkezeteket is érinti.

— Igen, méghozzá nagyobb részben. A megyében a szövetkezeti ipar évi 1 milliárd 200 ezer i forint termelési értéket produkál, — Továbbra is dönt a vállalatok aminek a 16 százaléka szolgáltató alapításáról, meghatározza tévé- j tevékenység. A teljes szolgáltaitás- kenységi körüket, kinevezi a ve- j bői a tanácsi ipar 45, míg a szö- zető állású dolgozókat. Megma- ! vetkezeti ipar 55 százalékban ve— Az irányításban milyen szerep hárul a tanács vb-re, illetve az ipari osztályra?

radt a fegyelmi jogköre és preferálja a vállalatok tevékenységét. Adott esetben utasít, ekkor azonban a gazdasági következményeket vállalja. Ellenőrzi a vállalatokat, de csak olyan vonatkozásban, hogy azok betartják-e a központi (ár- .és bérpolitikai) intézkedéseket, és hogy a tevékenységük megfelel-e a lakosság igényeinek. Az eszközökkel való rendelkezés

Makulatúra eladó

Békés megyei Lapkiadó Vállalatnál

Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 5.

(A totózó mellett). X

I szí ki a részét.

— Ha veszteséges valamilyen tevékenység, miért nem hagyják abba az érintett gazdasági egységek?

— A lakosság nem nélkülözhe- j ti azokat. A megyei tanács vb

foglalkozott a kérdéssel és az ille- I telkes szerveknek javaslatot tett a rendezésre oly módom, hogy a j vállalatoknak és szövetkezeteknek j egyaránt érdekük legyen a szolgáltató tevékenység folytatása.

— Mi az eddigi tapasztalat: hogyan alkalmazkodnak a tanácsi vállalatok a gazdaságirányítás új rendszeréhez?

— A megyei tanács vb ipari osztálya felügyelete alá tartozó

| vállalatokra vonatkozóan elmond- 5 hatom, hogy a Békés megyei Nyomdaipari, a Békéscsabai Szőr- | me- és Kézműipari, a Gyulai Ce- ! mentipari Vállalat és a négy sü- I tőipari vállalat különösen igyek- ■ szik megtalálni a helyes utat. A I Gyulai Cementipari Vállalat pél- I dául 3 variációs tervet készített,

62.

— Mi történik itt? — kiáltotta Adrogopoliusz a lépcsőlejáratnál. ,,Ez veszélyes ember! Hetek óta Pencrofttal meg a másikkal suttog” — villant át Galamb agyán.

— Emberek — üvöltötte rémülten a görög —, nem szabad berúgni! Vége mindennek, ha...

Galamb tántorogva, mintha részeg lenne, eléje állt:

— Mit beszélsz bele... Gyere, igyál te is... Majd éppen te fogsz parancsolni... mit képzelsz? Mi... nesze, igyál...

A görög dühösen eltolta a poharat, mire Galamb felordított:

— Megütöttél! Ezért megöllek, te kutya! — És míg a görög csodálkozott, mert hiszen nem ütötte meg Galambot, olyan rúgást kapott, hogy először hátraesett, azután mintha szánkáz- na, lecsúszott a pincébe. Azonnal felugrott, de egy zúgó ököl úgy orron vágta, hogy elsötétedett előtte néhány másodpercig a világ. Galamb tudta, hogy a görög felboríthat mindent.

A légionisták azt hitték, hogy szokványos verekedésről van szó. Röhögtek, és kiáltozva állták körül őket,

Adrogopoliusz hirtelen elkapta az ellenfelét. Galamb aggódva érezte, hogy túlerővel áll szemben: Adrogopoliusz karjai mintha márványból volnának. Máris kapott egy ütést alulról az állkapcsára, hogy elszédült, de vaktában rögtön lesújtott egy horogütéssel, és szerencsére talált. A görög megtántorodott egy pillanatra... Nekihátrált a hordóknak, és ugrásra készült. Szakállas arca rosszindulatú vigyor- ra torzult, és...

Az egymásra halmozott hordók tetejéről, hogyhogy nem, talán mert a nagy test odadőlt, egy kisebb, kéthektós a fejére esett, és kásává lapította a koponyáját...

A katonák néhány másodpercig ámultán álltak.

...Troppauer ezalatt leguggolt a nagy hordók mögé, mert ha kitalálják, hogy ő billentette le Adrogopoliusz fejére a kéthek- tóst, abból nagy baj lehet.

— Most legalább... megtanultad... — utánozta a részegek hangját Galamb —, hogy parancsolgass a légionistáknak... Szájharmonikája rázendített a kedvenc dalra.

Énekeltek és ittak. Némelyik más edény híján a sapkájával mérte a rumot.

Senki sem törődött Hilde- brandttal és a corvéeval... Spo-