Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-19 / 92. szám
t>68. április 20. 5 Szombat Előzetes a I. Nemzetközi Mint arról már beszámoltunk, június 26 és 31-e között rendezik meg Békéscsabán az I. Nemzetközi Bábfesztivált. Szernenkár Mátyástól, a Megyei Művelődési Ház igazgató- helyettesétől, a fesztivál titkárától érdeklődtünk: hol tartanak az I. Nemzetközi Bábfesztivál előkészületei ? — Néhány együttes kivételével a meghívottak már elküldték a nevezési lapot, feltüntetve a produkció címét, a szereplők létszámát és a bemutatásra kerülő darab rövid leírását. Elkészültek a fesztiváli levelezőlapok, bélyegek és készen vannak azok a plakettek is, amelyeket a legjobbak kapnak meg. A fesztivál első helyezett bábosai Békéscsaba város nagydíját és serleget vihetnek haza. de külön díjakat írtunk ki a legjobb hazai és külföldi együtteseknek. Azt tervezzük, hogy a résztvevők a fesztiváli díszdiplomán kívül üzemek, intézmények által felajánlott ajándékokat is kapnak. — Milyen együttesek vesznek részt a fesztiválon? — A 19 együttes fele hazai, fele a határokon túlról jön. Fellép az 1965. évi Ki mit tud? győztes pécsi Bóbita, az Aranyparaván díjjal kitüntetett kaposvári PaBékéscsahai Bábfesztiválról csirta bábcsoport, a már Békés- | csabán is járt angyalföldi báb- : együttes és a debreceni Ludas I Matyi bábszínpad, valamint az j egri és kecskeméti művelődési j ház bábosai, a kaposvári Csiri- ; biri. a pesterzsébeti Vasas Asztra ! együttese és természetesen a bé- I késcsabai Napsugár. A külföldiek i közül többek közt érdekesnek ígérkezik a jugoszláv együttes marionett bábjátéka és a berlini- ! ek árny játéka. Ezeken kívül még | cseh, NSZK-beli, bolgár, lengyel, román, szovjet és francia bábosok [ vesznek részt a fesztiválon. — A fesztivál tehát verseny jellegű. A nagyközönség hogyan kapcsolódhat be e nagyszabású seregszemlébe? — Az együttesek kétszer lépnek | fel mindennap. Délután nyilvános j előadásokat tartanak, este pedig j a szakmai zsűri előtt mutatják be ! produkciójukat, i — Kik lesznek a zsűriben? — A zsűri elnöke dr. Jan Malik j lesz, az UNIMA főtitkára. Tagjai között szerepel majd az UNIMA magyar szekciójának titkára, Hol- ! lés Róbertné, Koós Iván Munká- csy-díjas bábtervező, Szokolai Sándor Kossuth-díjas zeneszerző és Signorelli asszony, az olasz j bábosok vezetője. Brackó István A mezőkovácsfiázi Új alkotmány Tsz-öen újszerű létesítménnyel óvják a tagok egészségét Mezőkovácsházán, az Oj Al-1 ban avatták fel a tsz másik kotmány Termelőszövetkezetben idős kora ellenére aktívan tevékenykedik, vesz részt a társadalmi munkában Mag György, a termelőszövetkezet Vöröskereszt- j alapszervezetének titkára. aki egyben az egészségügyi szakasz j parancsnoka is. Kezdeményezésére hozták létre a termelőszövet- ; kezet egyik üzemegységében az első betegszobát, melynek teljes, berendezését a tsz biztosította. A második betegszobát a napok- ; — Mit suttognak? — mondta kihívóan. — Ide hallgasson, Harrincourt! Legokosabb, ha belátja, hogy kár volt idáig fáradnia. Maga megért engem! Nem fontos, hogy más is értse. Kár az ilyen okos emberért. Mert most már elkésett a sugdo- sással. Érti? — Van egy érzésem, Pencroft — felelte vidáman Galamb. — Mi még rövidesen összeverekszünk egymással. Maga nagyon erős, és kitűnően bokszol. Mindig örülök, ha ilyen embernek kiverhetem a fogait... Pencroft gúnyos mosollyal végignézte, azután kiment. — Majd szólj, ha felpofozod — mondta Troppauer Galambnak. — En is szeretnék néhányat ütni rá. — Még egy utasítást —1 szólt Galamb Hlavácshoz. — Mi történjék, ha kezdődik itt a hecc?, — Kérem... én nem szeretnék... tanácsot... adni — felelte nagy kínban. Mit akarnak tőle? Nem akar ujjat húzni ennyi lázadóval.— A leghelyesebb lenne talán... — nyögte ki végül — a rumot és alkoholt felhozni... a pincéből... Mert... Ugyanis a raktárban sok jó ital van... Galamb felugrott: — Zseniális! Remek...! A távolabb ülő katonák felfigyeltek, ezért kissé halkabban folytatta: — Köszönjük. Nagyszerű ötlet volt. Igen... a rum! „Csak tudnám, minek örül...” — töprengett Hlavács. Ha lázadás van, és úgyis főbe lőnek mindenkit. legalább berúgnak előbb, ez logikus. De miért zseniális? —• Érted? — mondta Galamb üzemegységében. Az ünnepélyes i avatón részt vettek a KÖJÁL [ megyei képviselői, a Vöröskereszt, [valamint más társadalmi és tömegszervezetek képviselői. A betegszoba teljesen korszerű berendezéssel lett ellátva, amelynek igen nagy hasznát veszik a szövetkezetben. Tervezik, hogy minden üzemegységben létre hoznak egy-egy betegszobát, ahol az arra rászorulókat elsősegélyben részesíthetik. Troppauernek, amikor kiértek az udvarba. — Elsőrangú ötlet, Ha itt elkezdődik a hecc, feltörjük a raktárt. Igyák le magukat, akik az erődben vannak, md viszont nem iszunk rumot... — Esetleg egy pár kortyot megkockáztathatunk — vetette közbe a poéta. — Mert ha már... — Nem! Mi józanok maradunk — felelte erélyesen Galamb. Elvált Troppauertől. Négy napja nem látta a leányt. Délben kis cédulát talált a tányérja mellett: „Ötkor várom” — csak ennyi állt a papíron. Éppen öt óra volt. Sietett a kantin mögé. Amikor a szobához ért, az ajtó csendesen kinyílt, Magde várta. Galamb boldogan vigyorgott. Az arab suhanc helyett a fehér bricseszes kísértet fogadta. A szép, szomorú arcú nő, aki énekelt a sivatagban. — Csak rövid ideig lehetünk együtt... — mondta Magde Russel. — Ezt sem szabadna megkockáztatni. Galamb elsősorban megcsókolta a kezét. — Nyugodt lehet. Bízzon bennem. — Vigyázzon, mert itt lázadás készül... — Tudok róla — felelte vigyorogva, — Most mór elárulom magának, hogy Hlavács nem cipész, hanem francia őrnagy. Az ő segítségével leverjük a lázadást. Magde félig sírva, félig nevetve fogta meg a fiú kezét: — Az istenért. ne tegyen semmit, maga olyan gyerekes, könnyelmű, meggondolatlan... (Folytatjuk) Lengyelországi útiélmények I. Tátrai tavasz Prolog A cím mellett írt I.. több folytatásból álló útleírást, útijegyzeteket sejtet. Ám bizonyára megbo- í csatja a kedves olvasó, ha a hosszabb lélegzetvételű beszámoló ' helyett — ma és holnap — csu- i pán a legmaradandóbb útiélmé- nyeinket adjuk közre. Szeretnénk még fokozottabb mértékben fel- ! kelteni az érdeklődést a cseh- j lengyel Tátra és Dél-Lengyelor- szág tájai, a vidék nevezetességei, ! történelme, hagyományai iránt. | És bizonyítani, hogy nemcsak nyá- , ron vagy télen érdemes, s hasznos j ide utazni, hanem tavasszal is — I amikor a két évszak gyönyörű látványa egy pompában ötvöződik. Hó fedte Tátra Kristálytiszta időben jól látha- j tők a Magas-Tatra hófedte csúcsai, melyek felett egymásba kapaszkodó, lassan úszó felhők őrködnek. Nemcsak az ormokat, gerinceket borítja hó. hanem az ala- j csonyabb tájakat is — síelők, ki- j rándulók nagy-nagy örömére. Itt, ezekben a hónapokban több százezren találnak pihenést, szórako- j zást. Űj létesítmények, szállodák I építésére, a kényelem biztosítá- ! sára az idén például 840 millió i koronát költ a csehszlovák állam. Nyáron csillogó tengerszem, télen és tavasszal hatalmas, hóval i borított jégtányér. Ezer méter ma- \ gas, csipkézett hegykoszorú öleli. Szép menedékházat építettek a ; Morskie Oko mellé, lengyel, magyar, francia, olasz és még ki ! tudja, hány náció turistáinak ked- [ véne találkozóhelye. Amikor | megunják a síelést és a csípős szél sem kellemes már. egy pohár me- I legítő italra ide térnek be. Morskie Oko Zakopane Ezt az üdülővárost évente több mint egymillióan keresik fel. Ilyenkor síparadicsomnak nevezik. A Gubalowka-csúcsra sikló viszi a kirándulókat. Mozgalmai kép fogad: napfürdőzők ezrei bikiniben, fürdőnadrágban — nyugágyban, tőlük pár száz méterre síelők parádéja, hógolyózók csatája, és a szolgálatot teljesítő kutyaszánok. Krakkó Néhány hét múlva a lengyel iskolákban is befejeződik a tanítás A diákok már most készülnek a hagyományos krakkói ifjúsági napokra. Három napig övéké a város. fesztiválokat, találkozókat tartanak. Lengyelország valamennyi tanintézménye küldöttséggel képviselteti magát. A házigazdák városuk nevezetességeivel is megismertetik a tengerpartról, a távoli vidékekről érkező társaikat Az évszázadok történelmét idéző Wavel, királyi vár, a Mária-temp- lom, a múzeumok kincsei, a Posztócsarnok és az egyetemek, mind lenyűgöző látványt nyújtanak. Ebben a városban most ugyan- . úgy, mint nálunk, rügyeznek a fák, ! nyílik az orgona, a zöldellő lige- I tek tavaszi hangulatot áraszta- I nak. Epilógus i Az olvasóra bízzuk, hogy döntse i el: érdemes-e ilyenkor megláto- ! gatni a Tátrát, megismerkedni pa- I tinás Krakkóval. Mi úgy gondol- | juk, igen. Hát tessék! Dékány Sándor ' (Folytatjuk) Tátrai kép 1968 tavaszán: napfürdözés, síelés közben. Krakkó óvárosának főterén emelkedik a Posztócsarnok. A kereskedelmi tradíciókat itt ápolják ma is. A Visztula köti össze az ezeréves várost Nowi-Hutával, a lengyel acélgyártás központjával. Az új kohóval egy idő ben új lakásokat és áruházakat is építettek. wMtti*
