Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-19 / 92. szám
i9t>8. április ao., szombat Ära so fillér xxm. évfolyam, 92. szám Befelezte munkáját a Hazafias Népfront IV. kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában pénteken Ne- mecz Ernő elnökletével az Országos Tanács beszámolója és javaslatai fölötti vitával folytatta munkáját a Hazafias Népfront IV. kongresszusa. Részt vett az ülésen és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gáspár Sándor, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának főtitkára és Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, a Hazafas Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai is. Az új gazdaságirányítási rendszer társadalmi és politikai kérdéseivel foglalkozó bizottság munkájáról tír. Bognár József, a bizottság elnöke számolt be a kongresszusnak, majd újabb felszólalásokkal folytatódott a vita. Li/pták András, Békés megyei küktött felsssólalásábain a helyi népirontbizottsá goknak a mezőgazdasági termelést, a szövetkezetek munkáját segítő tevékenységét elemezte, majd megyéjének nemzetiségi kérdéseivel foglalkozott. Elmondta, hogy Békésben a népfront agrárszakemberek összefogásával akcióbizottságokat hívott életre különféle mezőgazda- sági termelési területek felkarolására. Közelebbről arról van szó, hogy ki-ki kamatoztatja a bizottságban szaktudását a „patronált” termelőszövetkezetek előnyére. Például a mezőkovácisházi járásban, ahol a tsz-ek 19 000 holdon termesztenek kenyérgabonát, elhatározták, hogy néhány éven belül. 20 mázsára emelik a termésátlagot. Ajánlott és bevezetett termelési módszerek eredményeként a tavalyi év végére már elérték a 16,9 mázsás átlagot, ami országos vonatkozásiban is figyelemre méltó teljesítmény. Ismeretes, hogy gondot jelent a népgazdaságnak a szemestaikarmány-ellá- tás, azért Békédben a talkarmány- termesztésre is különös gondot fordítanak, már mutatkozik az eredmény: tavaly 20—30 százalékos hozamnövekedést értek el a megelőző évhez képest. Az állat- tenyésztésben dolgozóik és azok is, akik a háztáji gazdaságban se • Ténykednek, sok segítséget kap naik. értékes tapasztalatokat vesznek át a népfront szakember-bizottságaitól. Békés megye lakóinaik (438 000) mintegy 14 százaléka nemzetiségi' szlovák, román, délszláv — többnyire. A népfrontbizottságok megválasztásakor figyelemmel voltak arra. hogy megfelelő hányadban a nemzetiségeket is képviseltessék. Ez is egyik gyakorlati formája annak, hogy a népfront segíti a. párt nemzetiségi politikájának helyes megvalósulását. A mezökovácsházd járásban legutóbb mintegy 700 községi tanácstagot választottak, közéjük is néhány híján százan kerülitek a nemzetiségi lakosok közül. Erdei Ferenc főtitkár foglalta ezután össze a vitát és válaszolt a felszólalásokra, javaslatokra. A főtitkári vitazáró után következett a határozathozatal. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a Hazafias Népfront Országos Tanácsa előterjesztését, a határozatokat és a főtitkári választ. Ugyancsak elfogadta a Hazafias Népfront működési szabályzatának módosítására benyújtott javaslatot. A kongresszus hasonlóképpen jóváhagyta a három munkabizottság által kidolgozott dokumentumokat. Ezután dr. Zsigmond László a jelölőbizottság nevében javaslatot tett a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagjaira, szám szerint 174 személyre. A kongresszus megszavazta az Országos Tanács tagjaira tett előterjesztést. Ezután az új vezetőtestület összeült, hogy megválassza az elnökséget és a tisztségviselőket. A választás eredményét Szatmári Na,gy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja ismertette. Az Országos Tanács elnöke: Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, főtitkár: Erdei Ferenc, főtitkárhelyettes: Bu- gár Jánösné lett. Bejelentette Szatmári Nagy Imre azt is, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkáraivá Barati Józsefet és Mátyás Lászlói választoltak még. Ezután Kállai Gyula mondott zárszót. Nagy tapssal fogadott szavai után felcsendült a Himnusz, s ezzel véget ért a Hazafias Népfront IV. kongresszusa. R Hazafias Népfront IV. kongresszusának állásfoglalása a népíronlmozgalom helyzetéről és feladatairól • • Ünnepi ülés Varsóban A második világháború idején a varsói gettóban lezajlott felkelés 25. évfordulója alkalmából csütörtökön ünnepi ülést tartottak a Tudomány és Kultúra Palotájában. Az ünnepi ülésen, amelyet a demokrácia és a szabadság harcosainak szövetsége részt vettek a varsói élet, a politikai és szervezetek képviselői, az ellenállási mozgalom résztvevői, a második világháború veteránjai, a tudományos és kulturális körök, a varsói ipari vállalatok és köz- intézmények, a lengyel hadsereg képviselői. Az emlékbeszédet Kazimierz Rusinek, a szövetség vezetőségérendezett, I társadalmi ; társadalmi ; nek főtitkára mondta. (MTI) A tudomány termelőerővé válik Öntözési ankét a műszaki fejlesztési hetek keretében A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezete és a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának közös rendezésében került sor tegnap délelőtt a Békés megyei Műszaki Fejlesztési Hetek első mezőgazdasági jellegű tanácskozására: az öntözési an- kiótra Békéscsabán, a Technika Házában termelőszövetkezeti elnökök, íoagronómusok, állami gazdasági és vízügyi vezető szakemberek, párbbizotitsági és tanács- vb funkcionáriusok foglaltak helyet és hallgatták meg Szilárd Györgynek, a MÉM Tiszavidék Mezőgazdaság Fejlesztési Irodája csoportvezető főmérnökének előadását a II. Tiszai vízlépcső építésével kapcsolatos előkészületekről, munkákról. Az előadó részletesen ismertette azokat a módszereket, melyek segítségével kiválogatták mezőtervét az ÖRKI úgy állítja ösz- sze, hogy annak megvalósításában művezetői feladatot is ellát. Az üzemfejlesztési tervet, továbbá az OMMI által összeállított genetikus talaj térképet az üzemek állami dotációként kapják. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésében érintett üzemekben a vízügyi szerveik magasfokú vízrendezést valósítanak meg. Sokfelé ez a munka már elkezdődött. A MÉM Tiszavidék Mezőgazdaság Fejlesztési Irodája az Agrártudományi Intézettel és különböző állami intézmények bevonásával kidolgozta az öntözésfejlesztés módszerét, melybén a tudományos eszközök és eredmények dominálnak. Az előadást vita követte. Délután, ugyancsak a Technika Házában, a Bolyai János Matematikai Társulat megyei tagozatának rendezvényével folytatódott A Hazafias Népfront 1968. áp- íilis 17—19-én tartott IV. kongresz- szusa megvitatta a népfrontmozgalom tevékenységét a III. kongresszus óta eltelt időszakban. Országunk gazdasági és társadalmi fejlődése, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája és az előttünk álló feladatok lehetővé és szükségessé tették, hogy a kongresszus mélyrehatóan megvizsgálja a Hazafias Népfront mozgalmi tapasztalatait és állást foglaljon a fejlődésünk jelenlegi szakaszában előttünk álló tennivalókra. 1. A kongresszus megállapította, hogy a III. kongresszus óta eltelt négy év alatt a népfront tevékenységének a feltételei bővültek, s maga a mozgalom erősödött és fejlődött. A népfrontpolitika következetes érvényesítése és fejlesztése kedvező légkört teremtett a népfrontmozgalom kibontakozása számára, s a népfront szervei országosan megszilárdultak. Az országban 3500 népfrontbizottság működik 130 000 taggal, s emellett több százezer a mozgalom aktív munkatársainak a száma. Kialakult a Hazafias Népfront helye és szerepe hazánk politikai, társadalmi életében, bár a mozgalomban rejlő lehetőségeket meg nem aknáztuk ki a lehetséges mértékben. A népfrontmozgalom politikai életünk állandó tényezőjévé vált, és rendszeresen állást foglal a főbb társadalmi és politikai kérdésekben. Az országgyűlési és tanácsi választások előkészítésében és lebonyolításában megnövekedett a népfront szerepe, s a rá háruló feladatokat eredményesen ellátta. A Hazafias Népfront választási felhívása nagy visszhangot keltett a választópolgárok széles körében, s az ennek alapján kifejtett választási tevékenység hozzájárult közéletünk demokratizálásához. Az egyre bonyolultabb nemzetközi helyzetben a Hazafias Népfront széles tömegek társadalmi erejével támasztotta alá népköz- társaságunk külpolitikáját, állást foglalt a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. Különösen kiterjedt volt a békemozgalmi és szolidaritási tevékenységünk. A népfrontbizottságok eredményesen közreműködtek abban, hogy közvéleményünk a nemzetközi politika nagy kérdéseiben helyesen tudjon tájékozódni. 2. A szocializmus teljes felépítésének időszakában továbbra is történelmileg indokolt a népfront léte, sőt további erősítése és fejlesztése szükséges. Népünk túlnyomó többsége egyetért a szocializmus céljaival, s a társadalmunkban meglevő különféle világnézetű emberek és csoportok készek részt venni e célok valóra váltásában. Ennek alapja az osztályok és rétegek alapvető érdekeinek egybeesése. Társadalmi fejlődésünk adott időszakában azonban az osztályok, rétegek és a dolgozók egyes csoportjai között szükségszerűen átmeneti érdekütközések és részletbeli nézetkülönbségek is jelentkeznek. Ezek feltárásában és feloldásában nélkülözhetetlen szerepe van a nép- frontmozgalomnak. A szocializmus teljes felépítése azt jelenti, hogy élő valósággá tegyük mindazt, amit a szocializmus eszméi kifejeznek. Különösen feladatunk a szocialista tulajdonviszonyok erősítése és fejlesztése, a termelés növelése és az életszínvonal emelése, szocialista intézményeink működésének állandó javitása, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése és nemzeti kultúránk felvirágoztatása. Mindebben az a legfőbb hivatása a Hazafias Népfrontnak, hogy a szocialista nemzeti egység erősítését és fejlesztését szolgálja. Amíg osztályok vannak és van párt, addig a népfrontra is szükség van. 3. A szocialista nemzeti egység politikája: szövetségi politika, népfrontpolitika, aminek az az alapja, hogy a munkásosztály csak az egész dolgozó nép élén, széles osztály sző vétségben viheti győzelemre a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcát. Ez a politika érvényesül a népfrontmozgalomban, amely társadalmunk valamennyi osztályának és rétegének összefogását valósítja meg a szocialista társadalom teljes felépítésére a kommunisták és a p^rtonkívüliek szervezett együttműködésével, a (Folytatás a 2. oldalon.) gazdasági üzemeink közül azokat, melyeik természeti és közgazdasági helyzetüknél fogva igen alkalmasak az öntözéses gazdálkodásra. Külön kiemelte a szarvasi ÖRKI szervező munkáját a tanulmánytervek készítésében, melyből állami gazdasági szakembereink is jelentős részt vállaltak. A tiszai víz Békés megyei hasznosítására az érdekelt gazdaságokban üzemfejlesztési terveket készítenek. Erre a munkára a Tisztavidék fejlesztési iroda a napokban kötött szerződést a szarvasi ÖRKI-vel. E szerződés alapján év végéig az 1973-ban öntözővízhez jutó gazdaságok üzemi ejlesztési a műszaki fejlesztési hetek programja. A lineáris programozásról Kalmár Sándor, a kecskeméti Gépgyártástechnológiai és Automatikai Felsőfokú Technikum tanára tartott rendkívül érdekes előadást. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat irodaházában tegnap délelőtt Csekme István, az Építésgazdasá-gi és Szervezési Intézet tudományos munkatársa — a megnyitó előadás témájával rokon — a paneles lakásépítés gazdasági kérdéseiről tartotta meg előadását. Azért is volt figyelemre méltó, meat mint közismert, a közeljövőben a vállalat téglapanelből is épít majd lakásokat. Előadás a népművelés időszerű kérdéseirői Tegnap délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács dísztermében folytatódott az az előadássorozat, melyen a megye függetlenített tanácsi népművelői, könyvtárosai, ismeretterjesztői a népművelés és az ismeretterjesztés köréből hallgatnak meg tudományos szintű tájékoztatókat. A sorozat második előadását Vonsik Gyula, az MSZMP Köz ponti Bizottsága Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának munkatársa tartotta a népművelés időszerű kérdéseiről. A harmadik előadás május 7-én lesz, ez alkalommal Kiss István, a TIT országos titkára a korszr rű ismeretterjesztésről beszél.
