Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-17 / 90. szám

IMS. április IS. 2 Csütörtök A Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolója (Folytatás az 1. oldalról.) hogy a szocialista társadalom na­gyobb fizetéssel honorálja a na­gyobb teljesítményt, másfelől nem tűrhető el, hogy önző, anya­gias gondolkodás uralkodjék el tagjai körében. A modell világos: a munka, a nagyobb teljesítmény legyen a hajtóerő, és ehhez já­ruljon a teljesítmények után az anyagi elismerés. Hogy ezt álta­lános társadalmi mércévé lehet tenni, arra bizonyíték a kiemel­kedően dolgozó munkások, pa­rasztok és értelmiségiek nagy száma. De ez spontánul, magától nem következik be, ehhez — a gazdasági és jogi szabályozók mellett — nevelőmunka, állan­dó társadalmi befolyásolás, a közvélemény élénk reagálása, a jó példák uralkodóvá válása es a rossz példák társadalmi elítélé­se szükséges. A reform bevezetése utáni első lépések biztatóak. A népfrontbi­zottságok most fordítanak külön­leges figyelmet a kialakuló hely­zet megítélésére, s azokra a tár­sadalmi-politikai kérdésekre, amél veiket az új mechanizmus felvet, illetőleg élesebben feltár. Előrelátóan felkészültünk ezekre. Különösen községi bizottságaink | vezetőinek téli megyei tanácsko­zásain kerültünk szembe olyan i társadalmi és' morális problémák­kal, amelyek fontos szerepet ró- ; nak a népfrontmozgalomra is. Az irányító szerep és a fele­lősség legnagyobb súlya e poli- I tikai munkában is a pártra há­rul, de a többi társadalmi szer- I vezetéknek és mozgalmaknak is : ki kell venniük részüket ebből a munkából. | Feladatunk elsősorban a párt gazdaságirányító, illetőleg ehhez j kapcsolódó agitációs . és propa­gandamunkájának erősítése és ki- j egészítése. A kialakult munka- j megosztásban nekünk elsősorban | a falusi és a városi lakóterülete­ken, illetőleg az értelmiség kö­rében nyílnak erre lehelősége- ; ink. A sajátos népfrontmozgalmi j feladatok és lehetőségek sokfé- : lék. Máris látható, hogy sokol­dalú közvéleményalakító tevé- í kenységet kell kifejtenénk, hogy j a reform is kifejthesse kedvező I politikai és társadalmi hatását, j Ezért az e téren jelentkező prob- I lémák és feladatok elemzésére is bizottságot szerveztünk, s az e ! téren folytatott vita anyagát is ' a kongresszus elé terjesztettük. A Hazafias Népfront mozgalmi tevékenysége A Hazafias Népfront minden­napi mozgalmi tevékenysége szi­lárd politikai alapokra támasz­kodva — tisztázott szocialista és nemzeti cél jaink szolgálatában — fejlődött. Erősödték a népfront szervei, kialakultak főbb munka- területeink és szélesedett mozgal­munk hatósugara. Országos testületeink rendsze­resen működnek. Az országos ta­nács és az elnökség több ízben vitatott meg olyan nagyjelentősé­gű politikai dokumentumokat, amelyeket az MSZMP Központi Bizottsága bocsátott vitára és amelyekkel kapcsolatban a Haza­fias Népfront véleményét kérte. Ilyenek voltak — az időrendi fel­sorolásban —: a KISZ komgresz- szusi irányelvei, a Központi Bi­zottság ideológiai irányelvei, a gazdasági reform kérdései és az MSZMP IX. kongresszusának irányelvei. Ezenkívül minden eset­ben megvitatták országos testü­letjeink a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány összetételére vonatkozó személyi javaslatokat. Megvitattuk az új választási törvény elveit, az országgyűlési képviselői jelöléseket, a Hazafias Népfront választási felhívását és külön foglalkoztunk a választások értékelésével, valamint a képvise­lők és a tanácstagok választóke­rületi munkájával, illetőleg az ezzel kapcsolatos népfrontfelada- toklkal. Sokoldalúan tárgyalták országos testületeink a népfront­mozgalom belső ügyeit, szervezési •kérdéseit, feladatait és problé­máit. A területi népfronittbizottságok is aktívak voltak, rendszex-esen foglalkoztak a soron levő orszá­gos és helyi kérdésekkel. A ma­guk körében is hasznos politikai munkát végeztek és sok esetben kezdeményezték kereteiken túl­menő, többé-kevésbé sikeres ak­ciókat. Működésük általában vé­ve fejlődő, azonban ezzel kapcso­latban több probléma is felme­rüli Egyik ezek közül az egyes szin­tek problémája. A fővárosi és megyei népfrontbizottságok mun­kamódszere és tevékenységi köre már régebben kialakult és elnök­ségük működése is rendszeres, konszolidált. Nem ugyanez azon­ban a helyzet a városi és a járási népfrontbizottságok esetében. Ép­pen ezért a III. kongresszus óta folyamatosan tanulmányoztuk ezek helyzetét, és többször or­szágos tanácskozást tartottunk a megyei és városi titkárokkal. A működésükkel kapcsolatos főbb kérdések: a járásodénál a közsé­gekhez fűző kapcsolatok, a vá­rosokban a központi és kerületi, illetőleg városrész! tevékenységek összehangolása, a társadalmi erők bevonása, valamint a különféle társadalmi szervezetekkel való Icapcsolatuk, illetőleg együttmű­ködésük. Mindezekben tapasztal- 1 ható előrehaladás — egyes helye­ken komoly fellendülés — de még nem lehetünk elégedettek. j A városok vonatkozásában — s e tekintetben a főváros sem kivé­tel — külön problémát Okozott, ; hogy ezek korábban nem tartoz­tak a népfront fő működési terü- j leiéhez. A gyakorta! azonban I másként alakult: a lakóterületek kommunális problémái súlyosan nehezednek a n épfront bízót, tisá- gokra, a városfejlesztés is sokol­dalú mozgalmi tevékenységet igé­nyel. Ezért a jövőre nézve mind a városi, mind a falusi lakóterüle­teket fontos működési területünk­nek kell tekintenünk és külön erő. feszítéseket kell tennünk azért, hogy a városi problémák megol­dásában — sokszor távoli — üze­mekben dolgozó munkásokat is bevonjuk. A városok problémáit már csak azért sem hanyagolhatja el a népfrontmozgalom, mert korunk i hatalmas előretörő jelensége az ! urbanizáció. A város és falu lé- j nyeges különbségei megszűnésé- I nek küszöbéhez értünk, s ez szo- | cialista társadalmunkban külö­nösen fontos feladatokat állít I elénk. Ezért nekünk is megikülön- i böztetett figyelemmel kell foglal- j koznunk mind a városfejlesztés, mind a város—vidék kapcsolatok • problémáival. I A községi népfrontbizottságok | fejlődésében sok az egyenetlen- ’ ség. Főleg az elhanyagolt külső ; területekre terelődhet a figyelem. ; Van is előrehaladás a kisebb te- j lepülések és tanyák körzeti nép- j frontcsoportjai szervezésében és | a külterületek társadalmi, kultu- I rális problémáinak napirendre j tűzésében. I Más természetű problémakör, j hogy a korábbi években nagyobb ! j számban és élénkebben tevé­kenykedtek a sokféle -akcióbi- j zottságok, viszont állandóbb ; munkabizottságok létrehozásával szemben tartózkodás nyilvánult meg. A tapasztalat az, hogy a néprontbizottság annak arányá­ban tud eredményesen működni, ahogyan a társadalmi erők minél szélesebb körét tudja mozgásba hozni. A Hazafias Népront tevékeny­ségi köre nagyon széles. Mégis e téren is szükséges munkánk to­vábbfejlesztése, különösen az, hogy a városokban is intenzíveb­bé tegyük a mozgalmi tevékeny­séget. A népfrontmozgalom tevé­kenysége több irányú; a tisztán­látást segíti elő, ha megkülön­böztetjük a következőket: — A választások során betöl­tendő alkotmányos funkciók; — a párt és állami vezető szer­vek által kezdeményezett akciók, nagyobb országos politikai és gazdaságpolitikai feladatok meg­oldásában segítő közreműködés, és minél több társadalmi erő mozgósítása; — ezek mellett a Hazafias Népfrontnak saját kezdeménye­zései és akciói is vannak, — végül; különféle egyéb te­vékenységet is kell végeznie a népfrontnak, vagy azért, mert más nem végzi el, vagy azért, mert széles körű, sokakat érintő dologról van szó. Bizonyos, hogy . feladataink a jövőben is ilyen irányúak lesz­nek, s egyik területet sem ha­nyagolhatjuk el. Azonban min­denfajta működésünkben töre­kedni kell arra, hogy hatéko­nyabban, állandóan növekvő eredménnyel fejtsük ki tevé­kenységünket. Különösen szüksé­ges, hogy mind a helyi népfront­bizottságok, mind az országos testületek bátrabban és többet kezdeményezzenek, s az eddigi­nél több munkát vállaljanak a társadalmi munkamegosztásban. A szocializmus megváltoztatta Magyarország gazdasági, társadal­mi arculatát. Felszámoltuk a ré­gi tőkés-, földesúri rendszert: a dolgozó tömegek kizsákmányolá­sát és elnyomását. Leraktuk a szocialista társadalom alapjait. Ezzel megszüntettük az ezeréves nemzeti átoknak nevezett szét­húzás és viszálykodás gazdasági és társadalmi okait. Ma társa­dalmunk valamennyi osztályá­nak és rétegének lényegében kö­zösek az érdekei. A szocializmus teljes felépítése a tízmillió ma­gyar személyes ügye lett. Ezt a célt a Magyar Szocialista Munkáspárt legutóbbi kongresz- szusai jelölték ki. Munkánkban most első helyre került a szoci­alista termelési viszonyok to­vábbfejlesztése, a szocialista ipar és mezőgazdaság felvirágoztatá­sa, gazdaságunk műszaki, techni­kai színvonalának emelése, ter­mékeink minőségének javítása. Mindez feltétele az életszínvonal további fokozatos emelésének, a kultúra, a műveltség, az erkölcs fejlesztésének is. Társadalmunk alapjai szocialisták, most el kell érnünk, hogy Magyarország ne csak alapjaiban, hanem beren­dezkedésében, intézményeiben, , szokásaiban, erkölcseiben is szo-í cialista legyen. f Tisztelt Kongresszus! f Kedves Elvtársak! f Amikor munkánkat megkezd- j ,iük, kifejezzük azt a szilárd meg-J győződésünket, hogy mozgalmunk ♦ a kongresszus magas fórumárólj ismételten kinyilvánítja egyetér-i tését nagy nemzeti célkitűzésünk-! kel, a szocializmus teljes felépí-f lésével, s közvetlenül és hatéko­nyan hozzájárul annak megvaló­sításához. Meggyőződésünk, hogy kong- < resszusunk vitája, javaslatai és] állásfoglalásai tovább erősítik^ társadalmi osztályaink és réte­geink összeforrottságát, segítik« népünk anyagi, erkölcsi és kul­turális felemelkedését. Meggyőződésünk, hogy kong­resszusunk ismételten kifejezi tel­jes egyetértését a Magyar Nép- köztársaság külpolitikájával, az] imperializmus ellen, a békéért.] a társadalmi haladásért folytatott« állhatatos küzdelmével. Amikor ismételten üdvözlöm] tanácskozásunk minden részve-, vőjét, . engedjék meg. hogy kife-] jezzem azt a meggyőződésemet, hogy kongresszusunk újabb nagy állomás lesz a szocialista nemzetig egység erősítésének, hazánk to­vábbi felvirágoztatásának, népünk« boldogulásának. a szocialista. Magyarország teljes felépítésének] történelmi útján. (MTI) Az amerikai légierő folytatta a VDK bombázását Johnson hátráltatja az első találkozót a demokratikus Vietnam képviselőivel SAIGON Saigontól alig tíz kilométerre a dél-vietnami szabadságharco­sok szerdán hajnalban két helyen is tüzérségi tüzet zúdítottak a kormánycsapatok állásaira, 34 el­lenséges katonát tettek harckép­telenné. A Khe Sanh-i amerikai támaszpont körzetében, amelyet az amerikaiak nagy erőkkel igye­keztek megtisztítani, egy ameri­kai őrj árait a szabadságharcosok csapdájába esett. A századra ra­kéták és aknavetők lövedékei zú­dultak: 17 tengerészgyalogos meg­halt. 35 megsebesült. Az ameri­kai légierő szerdán folytatta a VDK déli részének koncentrált bombázását. Utakat, hidakat, raktárakat támadtak és igyekez­tek akadályozni a folyami köz lekedést is. HANOI Ötszázhúsz tonna francia áru­val a fedélzetén Haiphongba érke­zett egy szovjet hajó — jelenti az AFP. A rakományt az „Egy ha­jót Vietnamnak" akció kereté­ben gyűjtötték össze. A francia nép gyűjtésének eredményeként így különböző gépek, kerékpá­rok, gyógyszerek jutottak el a VDK-ba. HANOI A Nhan Dán szerdai számá­ban kommentálja Johnson hono­lului beszédét. Rámutat, hogy Johnson megfélemlítésre törek­szik. Ez a nyelvezet feltárja, mi­lyen manőverek rejlenek a „kor­látozott bombázás” mögött, és így hátráltatja az első találkozót a VDK-val. A lap leszögezi, hogy Phnom Penh és Varsó megfelelő helyek az első érintkezésre. Ha az Egyesült Államok csökönyösen továbbra sem fogadja el e he­lyeket, rá hárul a teljes felelős­ség — írja a lap. WASHINGTON Az amerikai külügyminisztéri­um kedden tájékoztatót tartott az újságírók számára és ezen újabb feltételt terjesztett elő az érint­kezés színhelyével kapcsolatban. A Reuter jelentése szerint a kül­ügyi tisztviselők azt fejtegették, hogy biztosítani kell az Egyesült Államok szövetségeseinek is a jelenlétét a megbeszélések szín­helyéül szolgáló városban, hogy így az Egyesült Államok, infor­málhassa őket. (MTI) Robert Kennedy jelölteti magát a próbaválasztásokra Washington MacCarthv szenátor kedden Charlestonban megtartott válasz­tási beszédében hangot adott vé­leményének, hogy az Egyesült Ál­lamok még a béketárgyalások előtt jóval jelentse ki, hajlandó elfogadni egy dél-vietnami koa­líciós kormány megalakítását. Koszigin Pakisztánba érkezett Rawalpindi Ajub Khan pakisztáni elnök meghívására szerdán hivatalos lá­togatásra Rawalpindibe érkezett Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. (MTI) » ♦ é * . [ Ez annyit jelent — fűzte hozzá McCarthy —, hogy a koalícióban jelen kell lenniük a Dél-vietna- j mi Nemzeti Felszabadítási Front ] képviselőinek. i Robert Kennedy szenátor ked- i den bejelentette, hogy jelölteti magát a június 4-i dél-dakotai I próbaválasztásokra. Dél-Dakbta Humphrey alelnök szülőhelye. Humphrey alelnök mindeddig még nem jelentette be, vajon óhajt-e indulni az elnökjelölési versenyben. Az AFP washingtoni tudósítója szerint az alelnök el- I halasztotta a bejelentést, mert j egyrészt még nem látja tisztá- | zottnak Robert Kennedy és Mc- j Carthy szenátorok körül az erő­vonalakat, másrészt pedig Hum- ! phrey szempontjából Johnson el- I nők túlságos későn adta tudtuk I hogy visszavonul. Churchill dorombolt — Hitler tajtékzott — Zsukov lelnizatta a csizmát Dr. Borns József, a Magyar Tör­ténelmi Társulat titkára hosszú évek óta kutatja, elemzi a má­sodik világháború mcmoárirodal- mát. Interjúnk a fiatal tudós mun­kálkodása nyomán készült. — A második világháború me­moárirodalma fantasztikusan nagy, szinte áttekinthetetlen. Stuttgartban egy könyvkiadó évente kiadja a téma bibliográ­fiáját. A legutóbbi például hat­száz oldalas! Ha egy oldalra csak tizenöt címet tüntet fel, akkor is 9000 kötet körül van a múlt ér ben megjelent memoárok, tanulmá­nyok száma. Nem is szólva arról, hogy a Brazíliában. Ausztráliában és Japánban megjelenő műveket nem tünteti fel. — Nagyon sok visszaemléke­zésre hivatkozott beszélgetésünk­kor, legtöbbször talán Churchillre, a kritikus idők angol miniszter- elnökére... — Az övé a legrészletesebb em­lékirat a második világháborúról, angolul hat, németül tizenkét kö­tet, közel hatezer oldal. Nagyon alapos, részletes munka, persze a hangsúly Anglián, a nyugati világon van. de elég tárgyilago­san, érdekesen ír Churchill a Szovjetunióról is. Nem mentes persze a szubjektivitástól, sőt... Leírja azt is, hogy« ha valami jó hírt kapott, dorombolt, mint hat kandúr. — Említette, hogy a memoárok nagy része Hitler személyiségével foglalkozik. Érthető, kikerülhetet­len. — A beállítás azonban elég vég­letes, a sematikus — Hitler őrült — ábrázolástól, a Führer dicsőíté­séig. Ez utóbbit teszik többen a nyugatnémet szerzők közül, első­sorban Hans Ulrich Rudel, aki is­teníti Hitlert. A birodalmi kancellárián élt szerzők többsé­gének emlékiratában azonban na­gyon sűrűn előfordulnak ilyen megfogalmazások: a Führer rán- gatódzott, maga elé meredt, dűl- ledt szemmel, tajtékozva stb. Idéz­zük talán Dahlerus, svéd nagy­iparos memoárját. A szerző a né­metek megbízásából a háború ki­törése előtt közvetített Berlin és London között. 1940 szeptember 1, péntek, dél­tájt. Hitler szalonja. A Vezér Dahlerushoz: „Ha Anglia egy évig háborúzik, egy évig háború­zom, ha Anglia két évig háború­zik, két évig háborúzom... Ha Anglia tíz évig háborúzik, tíz évig

Next

/
Thumbnails
Contents