Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-12 / 60. szám
1968. március 12. 4 Kedd Kit szidjon a fogyasztó ? A reform mán megélénkült, sokszínűbbé vált a gazdasági élet. Néhány hét, az első tapasztalatok — akár kedvezőek, akár kedvezőtlenek — azért még nem jogosítanak fel az általánosításra. Ma még nehéz akármilyen jelenségről egyértelműen állítani: ez mái- az új mechanizmus hatása. A reform sem képes egy csapásra letéríteni önmozgásának eddigi pályájáról a lendületben levő népgazdaságot egyik napról a másikra, megváltoztatni a kialakult bevezetése nyo- [ egyensúly megőrzéséért, a dolgozók életszínvonalának emeléséért. A központi irányítás eszközeit és energiát most mór nem kell számtalan részletkérdésre szétforgácsolni, hanem olyan átfogó feladatokra lehet összpontosítani, mint a fogyasztás és felhalmozás aránya, a beruházások, az alapvető műszaki politika iránya, a termelőeszközök ésszerű területi elhelyezése, a nemzetközi munka- megosztás továbbfejlesztése A szocialista állam és vállalatai, valamint a különböző szövettörvényszerűségeket. Az elhamar- kezetek és egyéb intézmények kökodott általánosítástól, a jelenségek, a tények egyoldalú, tendeció- zus csoportosításától nemcsak ma, a jövőben is célszerűbb óvakodnunk. A reform, az új mechanizmus a jelenségek, a folyamatok komplexebb, összetettebb értékelését, a differenciáltabb gondolkodást igényli két szempontból is. Mivel az új körülmények közt a vállalati érdek összeütközése révén érvényesül gyakran a népgazdasági érdek, így az, ami az adott esetben rossz és káros az egyénnek vagy a kollektívának, az végső társadalmi hatását tekintve jó lehet és hasznos. Ha például a versenyben életképtelennek bizonyul egy termék, vagy netán egy vállalat, ez feltétlenül hátrányosan érinti az adott termelő-kollektívát, bizonyos társadalmi veszteséget, nép- gazdasági kárt is okoz, de az új sikere, az életképesebb virágzása a végeredményt tekintve mégiscsak hasznos. Az új helyzet, a vállalatok megnövekedett önállósága, másként veti fel a felelősséget is. Amíg a centralizált gazdasági modellnél — ahogyan szakszerűen a régi tervutasításos rendszert nevezik — szinte minden apró hibáért a központi irányítást okolták, az egyes hiánycikkekért, a szegényes választékért, a hibás minőségű termékért többnyire magát a tervgazdálkodást marasztalták él, addig az új körülmények között az esetenkénti konzekvenciák — anyagi és erkölcsi következmények — az érdekelt vállalatot kell, hogy ér- | jék. Vállalati önállóság növelése nem jelenti a szocialista állam irányító szerepének, a terv- gazdaságnak a feladását. így államunk a jövőben is felel a népgazdaság szocialista fejlesztéséért: nemzeti erőforrásaink észszerű hasznosításáért, a gazdasági zött — a munka, a hatáskör és a felelősség ésszerű megosztása, az életkörülmények alakulásában például egyebek közt azt jelenti, hogy a központi szervek gondoskodnak az új mechanizmus szabályozó eszi:özeinek felhasználásával a lakosság magas színvonalú foglalkoztatásáról, az ár- és a bérszínvonal alakulásának összhangjáról, a minőség általános színvonalának emeléséről, a választék bővítéséről. Mindebből nem következik, hogy a szocialista állam, vagy az új mechanizmus okolható, ha egy konkrét j kereskedelem látja él. De szük- !ség van a kereskedelmi munka és ja gyári márka tömeges társadalmi ellenőrzésére is, hogy az új ! mechanizmus körülményei kö- j zött valóban érvényesüljön a termelő, az értékesítő munkában az cűy gyakran emlegetett piaci értékítélet. A piac pedig mi, vásárlók vagyunk, véleményünk, dicséretünk vagy felháborodásunk tehát mindenkor annak szóljon, akit megillet, az önálló hatáskörű vállalatnak. A szocialista állam a piac e vevő-eladó küzdelmében nem él- ; len felünk, hanem szövetségesünk. Gondoskodik versenytársakról, importot szervez, az érdekeltségi rendszerrel külön honorálja a minőség javítását, a választék bővítését, a divat, a műszaki fejlesztés rugalmas, gyors növekedését. Kirívó visszásságok esetén pedig kormányzati szerveink hatalmi eszközökkel is beavatkoznak a gazdasági életbe. Az új mechanizmus teljes kibontakozása, a fogyasztók magas színvonalú ellátása mégsem egyszerűen központi, álesetben beszüntetik valamelyik lami feladat. Tőlünk vásárlóktól, cikk gyártását, illetve emelkedik annak ára vagy romlik a minő- jsége. Az ilyen konkrét hibákért jés visszáságokért minden esetben a vállalatok felelnek. Nem formai kérdésről van szó, nem is csupán arról, hogy az egyedi gazdasági visszásságból ne vonjunk le mesz- szemenő politikai következtetéseket Az új mechanizmus fontos része, aktív eleme a piac, a vásárlóközönség, amelyet ahhoz, hogy feladatait elláthassa, érdekeit megvédhesse, szerveznünk, nevelnünk kell. A jogos önvédelemhez tartozik ugyanis, hogy a fogyasztó haragja, felháborodása a tényleges vétkest, a hibás termék előállítóját az esetleges árdrágítót — minden esetben tehát a konkrét gyári márkát és ne az iparágat — sújtsa. Figyelnünk kell most már jobban a gyári márkákat, de a termékeket átvevő és kiszolgáló kereskedelmi vállalatot boltot is. Amelyikben nem csalódunk, tiszteljük meg újból és újból bizalmunkkal, vásárlásainkkal. Amelyik viszont becsapott, azzal ne álljunk szóba. Az új mechanizmusnak van egy ilyen követelménye is. tanuljunk meg vásárolni, fogyasztói jogainkkal élni! A fogyasztói érdekek szakszerű védelmét a vásárlók jogainak szervezett képviseletét igaz, mindenekelőtt a fogyasztóktól is irányban változik tünk. függ. piaci milyen helyzet Kovács József „Mit kapunk érte?” Versenyek, határidős, üzemi érdekeket érintő feladatok meghirdetésének a refrénje — immár túlzottan hangos követelőző refrénje — a „mit kapunk érte?” Emlékezzünk csak egy pillanatra: mit kapott az idősebb generáció, amikor a felszabadulás előtt több bért, nagyobb ada- gú, táplálóbb életrevalót kert véznatestű önmagának, teától, zsírtalan levesektől puffadt hasú gyermekeinek? — „Takarodj, hogy ne is lássalak többc”-t, csendőrségi idézést, kardlapot, puskatust, internáló tábort és a „felforgató clemck"-nek járó megsemmisítést. — „Mindez régen volt, mással jöjjenek most a szocializmus építésének második évtizedében” — hallatszik gunyorosan, vagy goromba visszautasításként az ilyen viszonyításra. A múltat emlegetni többek megítélése szerint bűn ma már. De hát mivel tápláljuk az önfegyelmet, az öntudatot? Milyen érvekét szegezzünk az egyes emberekben túlzottan elharapódzó kapzsiság, a „csak ennyiért csinálom” ellen? Nem az egészséges igény növekedése ellen szólunk. Nem az ellen, hogy a családi ház, az új bútor, a tv és a háztartási gépek után autó — és nem is motorkerékpár — az újabb elérni kívánt cél. Csakhogy sem ez, sem az, még kevésbé a „minden”, nem lesz követelőzésből, a „csak akkor dolgozom, hogyha ennyit és any- nyit fizetnek érte”-ből. 10 éves a Km Heh CStfMÍa Vezetőképző Iskola Endrod minden ötödik lakosa takarékszövetkezeti tag Az ősszerű életszínvonal elő. E nemes sítói a falusi tek. Hogy ez bizonyítja az takarékosság az emelkedését segíti törekvés megvaló- takarékszövetkeze- mennyire így van, Endrődi Takarékszövetkezet 1967. évi tevékenysége is. E pénzintézmény a múlt évi tervét 107 százalékra teljesítette, a részjegy-tulajdonosok számát pedig 285-tel növelte. így a jelenlegi taglétszám 1867. Részjegyalapjuk 1967 végére 195 ezer forint lett. Elérték, hogy Endrőd minden ötödik lakosa takarékszövetkezeti tag. A betét- állomány év végére 11 622 000 forintra emelkedett a tervezett 11 557 000 forinttal szemben, egy betétesre 9244 forint átlag jut. Legnépszerűbb a kamatozó betét, melyből hétmillió forint befizetés volt a múlt évben. Tovább növekedett a gépkocsinyeremény- betét is az elmúlt évben, mintegy 180 ezer forinttal. Ezzel együtt a jelenlegi gépkocsinyere- mény-betét összege 470 ezer forint. A lakosság nagymértékben kihasználja a kölcsönök folyósítását is. Különösen sokan vásároltak a takarékszövetkezet segítségével bútort, motorkerékpárt, televíziót, rádiót és egyéb nagyobb értéket képviselő tárgyat. A takarékszövetkezet 110 ezer i forintos nyereséggel zárta az elmúlt esztendőt. Méltán érdemelte ki azt a két elismerő oklevelet, melyet a MÉSZÖV, OTP és KPVDSZ megbízásából Wagner József osztályvezető nyújtott át Csapó T.ászlónak, a takarékszövetkezet igazgatósági elnökének. Sztanyik Károly A központi épületben piros karszalagos napos figyelmezteti az arrajárókat: még tart az óra. Az előadóteremből lemezjátszóról a nászinduló hallatszik. — Mai témánk a KISZ-esküvő megszervezése és lebonyolítása — magyarázza a csend-rend szigorú őre — majd kisvártatva szünetet jelez. A következő óra kezdetéig a Kulich Gyula KISZ Vezetőképző Iskola hallgatóinak csevegésétől „hangos” a békéscsabai Lencsési úti tábor. • * * Jubilál az idén a vezetőképző iskola. Tíz esztendővel ezelőtt tartották az első tanfolyamot, amelyen Bács-Kiskun, Békés, Csong- rád, Hajdú, Pest és Szolnok megyei fiatalok ismerkednek az újjászervezett ifjúsági szövetség tennivalóival. — Az első években Hódmezővásárhelyen — itt létesült az iskola — csupán az ipari, mezőgazdasági és hivatali alapszervezetek titkárait oktattuk — tájékoztat Salka László előadó. — Később, amikor differenciálódott a KISZ- vezetők munkája, szükségessé vált az ágit. prop. titkárok, propagandisták, a kultúr- és a sportfelelősök képzése is. Az új rendszerű oktatás bevezetése óta a 2—4—6 hetes tanfolyamok hallgatói Bács- Kiskun, Békés és Csongrád megyei kiszesek. * * » A jelenlegi tanfolyamon a három megyéből: termelőszövetkezeti, állami gazdasági és gépállomási alapszervezetek titkárai sajátítják el a jó ifjúsági vezető legfontosabb tudnivalóit. — Miről hallanak itt előadásokat? — kérdezzük. Ben esik Ilona iskolavezető válaszol: — A marxizmus alapjairól, a kül- és belpolitikai helyzetről, a világnézeti, az erkölcsi, az esztétikai, a testi és munkára nevelés elméleti, gyakorlati kérdésekről, ezenkívül vezetési, szervezési módszerekről, pedagógiából, pszichológiából és retorikából. Tájékoztatást kapnak a reszorto- sok tennivalóiról, az akcióprogramok összeállításáról, a KISZ- csoportok működéséről és a KISZ-megbízatások rendszeréről. A vezetőképző iskolában tartott egy-egy előadás mintaként áll a ti (károk előtt: hogyan lehet és kell otthon, az alapszervezetben tartalmassá tenni a mozgalmi munkát Itt az előadások — az alapszervezetben az összejövetelek — nívóját feltétlenül emelik a filmvetítés, a vita, a dokumentációk bemutatása, a dekorációkészítés és a magnófelvételek. A tananyag jobb megértését segítik elő a módszertani és egyéni foglalkozások, a konzultációs, a közös já- tékdélutánok, szellemi vetélkedők, klubestek. Hat hetet töltenek együtt a dél-alföldi mezőgazdasági üzemek ifjúsági alapszervezetednek vezetői Békéscsabán. Ez idő alatt gyakran beszélgetnek gondjaikról, terveikről. Tanácsokat, ötleteket adnak egymásnak, s ezek mindig a jegyzetfüzetbe kerülnek. Az itt tanultakat értékesnek tartják ezek után pontosabban tudják, mit kell tenni az alapszervezetben. Azonban, amint mondták, sok helyütt nincsenek meg a feltételek a vonzó KISZ-élet megteremtéséhez, egyes gazdasági vezetők ehhez konkrét segítséget egyáltalán nem adnak. Ám Várnai Erzsébet, Fazeskas Magda, Tarnay István, Körösi Ferenc, Németh Gizella, Szemenyei Márta. Kotálik József és társaik mindjárt hozzáteszik: az ifjúsági vezetők ne várják, hogy helyettük a feladatukat mások végzik majd el. A Kulich Gyula Vezetőképző Iskola hallgatói három hét múlva adnak számot tudásukról. Akció- programot készítenek és szóban is „felelnek”, ha úgy tetszik, vizsgáznak. Diplomamunkájukat alapszervezetükben védik meg. Dékány Sándor Mert végtére kik adjanak, és miből? Eddig is áz egyes üzemek, vállalatok gazdaságok kollektíváinak kiváló, jó. közepes vagy gyenge munkája döntötte el a bevétel, a jövedelem alakulását, a célprémiumra, jutalomra kiosztható összeg mértéket. Még inkább így van ez a gazdaságirányítás új rendszerében, amikor egyedüli mérvadó az, hogy mit milyen odaadással és milyen gazdaságosan termelnek az üzem, a gazdaság dolgozói. Elengedhetetlen a „mit kapunk érte?” mérlegelése, de ez a mennyiség, a minőség és az áruk kelendőségének fontolgatása és nem egyes emberek „csak ennyiért vagyok hajlandó, többet. jobbat csinálni” öncélú, kapzsi számítása legyen. Folyt- sa el csírájában az ilyenek kedvetlenséget, cinizmust, nemtörődömséget hintő és tápláló hangját az öntudatos emberek közössége. Azok a minden üzemben, gazdaságban többségben levő dolgozók, akik tudják, akik megtanulták, hogy mire képes a közösség évről évre nem lankadó szorgalma. Ennek nyomán lettek — a korábbi igényekből — a mostani családi- ház-építés, az új bútor, a háztartási gépek és az autóvásárlás lehetőségei. Ezek a lehetőségek tovább növekednek mindazokon a helyeken, ahol az eddiginél szorgalmasabb. lelkiismeretesebb munka válik elsődlegesé. E. I. Meglepetés a vásárlóknak Hétfőtől kezdve Békéscsabán kedves meglepetéssel szolgál a vásárlóknak a Centrum Aruház. Aki például férfiöltönyt vesz, az nyakkendőt kap ajándékba az öltönyhöz, aki női pulóver-garnitúrát, az nylonkendöt. Az ágyneműhöz mosópor, egyes női cipőkhöz nylonharisnya, a jugoszláv gáztűzhelyhez tűzálló tál, a Lunapress kávéfőzőhöz hat darab pohár, a 120 literes Lehel hűtőszekrényhez pedig mintegy 150 forint értékű fagylaltgép jár. Így sorolhatnánk tovább azokat a cikkeket, melyekhez apró figyelmességként ajándékot nyújtanak át a vásárlóknak az áruház éladói. Mint Szlávik Lajos, az áruház igazgatója elmondotta, régi tervük, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben bevezetik az ajándékozást s ezzel kialakítják a törzsvásárlókat, ugyanakkor bizonyos árucikkeket megkedvelteinek. 4z ajándékozás célja többek között az is, hogy megismertetnek új cikkeket a vásárlókkal, néldául az ágyneműhöz adott szintetikus mosónoro- kat vagy a szönyegvásárlás- nál ajándékozott tisztítószereket és így tovább. A Centrum Aruház ezenkívül a filmeseknek is kedveskedik, ugyanis, aki három filmet vásárol egyszerre, a negyediket ajándékba kapja. A kezdeményezéseknek, amit az iparcikk kiskereskedelmi vállalatnál az elmúlt héten és a Centrum Áruháznál most tapasztaltunk, bizonyára követésre találnak má,s kereskedelmi szerveknél is.
