Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-12 / 60. szám
Világ proletárjai, egyesüljetekl BÉKÉS m A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1968. MÁRCIUS 12., KEDD Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 60. SZÄM A nyilvánosság erejével A gazdaságirányítás új rendszerének módszeres gyakorlása közepette figyelmet érdemlő jelenségeket összegeztek a minap megyénk egyik tsz-ében. Hogy melyikben, ez most talán mellékes lehet, különösen azért, mert a tsz vezetői is kérték: nevük ne kerüljön nyilvánosságra. Tulajdonképpen a megbírált vállalat diszkriminációját szeretnék elkerülni. Tavaly a pulykaáitvétel elhúzódása miatt megbírálták a BOV Békéscsabi Gyáregységének felvásárlási módszerét Az történt ugyanis, hogy a Hajdú-Bihar megyében tenyésztett gyöngyösök feldolgozását az ő rovásukra előbbre vették. A tsz akkor úgy értékelte ezt a kereskedelmi intézkedést, mint amelyik a közös zsebére, vagyis ellene irányul. Nem véletlen, hiszen a pulyka átvételének elhúzódása miatt a szövetkezetnek jelentős bevételi kiesése származott Ettől az esettől vezérelve arra a nézőpontra helyezkedtek, hogy magukat felfedve nem bírálják — legalábbis egyelőre — partnereik módszerét Egészen pontosan a következőket fogalmazta meg a szakvezető: „A szövetkezeti termelés a termeltető vállalat kezében van. Minden olyan szövetkezeti igény, amely nem esik egybe 6, vállalati érdekkel, és ha ez nyilvánosságra kerül, visszaüt a tsz- re. Így hát jobb hallgatni, majdcsak lesz valahogyan!’’ A gazdasági életben itt-ott tapasztalható termelői megnyugvás, belenyugvás a vállalati érdekek egyenlőtlen alapon való kiszolgálásában vajon hová is tehető? Most és a jövőben tehát mindjobban arról van és lesz szó, hogy a termelőszövetkezet mint önálló gazdasági egység, váljon egyenlő rangú partnerévé valamennyi szövetkezetnek és állami vállalatnak. Mivél önállóan szervezi munkáját, törvényeink alkalmazásával legyen ereje önmaga és érdeke megvédésére. Ez viszont nem megy, és nem is mehet úgy, ha a szövetkezeti gondokra, észrevételekre az illetékesek retorzióval válaszolnak. Az effajta vállalati munka- módszer előtt hajlongani ma még talán előnyösnek látszik. Hozzátehetjük azonban, hogy nem sokáig. Hiszen a vállalati érdek egyoldalú kiszolgálása azt jelenti, hogy a törvények segítségével biztosított önállóságról, a kiegyensúlyozott gazdálkodásról, a jövedelem egy részéről mondanak le egyesek. Ma is tapasztalunk ilyen jelenségeket A termelési szerződések kötésének időszakában az egyik tsz elnöke még nem láthatta a tejtermelés alakulását Ezért talán óvatos is lehetett a szerződés aláírásakor. Attól tartott, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségét a gazdaság nem teljesíti, a vállalat, bizonyosan benyújtja a kötbéres számlát. Akkor pedig a tsz fizethet A szerződéskötésnél tapasztalt óvatosságra — ma már megállapítható — nem volt különösebben szükség A tejtermelésben fordulat következett Az első negyedévben értékesítésre tervezett tejet lényegében 65—70 nap alatt átadják. A negyedév hátralevő részében— mivel érvényes szerződéssel nem rendelkeznek — kénytelenek a tejet szabad áruként, a szerződéses ár alatt tíz százalékkal értékesíteni. Adott esetben a vállalat eljárása törvényes, nem támadható. A tsz vezetőiben azonban mégis olyan gondolatot ébreszt, hogy a szerződésen felül szállított tejért miért fizet kevesebbet a vállalat? Miért sújtja a termelési kötelezettséget túlteljesítőket, vagyis a jól szállító partnereket csökkentett átvételi árral? Ezt azért is tartják furcsának, mert hetekkel ezelőtt a fölözési arány meghatározásánál minden liter . tejért kemény viták voltak. Az ipar ugyanis kevesellte a tsz-ekből eladásra kínált tejet Lehetséges, hogy egynémelyik vállalat vezetősége nem veszi jó néven, ha valamilyen probléma nyilvánosságot kap. Az utóbbi hetekben több olyan levél érkezett szerkesztőségünkbe, mélyekben a lapban megjelent jegyzetekre üzletrontást vagy a termeltető vállalat rossz színben váló feltüntetését, illetve ezek vállalatra gyakorolt kellemetlen hatását bizonyították. A közlemények és vélemények feletti nyilvános ráta kétségtelen, közelebb viszi a most már mind nagyobb önállósággal gazdálkodó vállalatokat a kölcsönös érdekeli tiszteletbentartásához. A termeléssel és az értékesítéssel járó gondok őszinte feltárása pedig alkalmas lehet arra, hogy az egyes ügyekben még nem érdekelt gazdaságok és vállalatok ismereted ne általánosságokban, hanem konkrétan gyarapodjanak. A helyzet ilyen értelmű felismeréséhez azonban nélkülözhetetlen az eddig követett vállalati módszer kritikai felülvizsgálása. A gazdaságirányítás új elveinek adaptálásához pedig talán az a legmegfelelőbb nézőpont, hogy a termelő és termeltető vállalat munkájának nyilvánossága tulajdonképpen egy irányba hat: a gazdasági fejlődés gyorsítását, a népgazdaság egyensúlyának tartását célozza. Ha az ilyen munkában valaha is szükség volt nyílt kiállásra, akkor ez napjainkban sem mellőzhető. Csakis egy ilyen módszer követésével kerülhető el adott esetben a partnervállalat vezetésének bizonytalansága, válhat bizonyossá, hogy hol, milyen intézkedések szükségesek a gazdasági fejlődés gyorsítására. Dupsi Károly Olyan társadalmi közhangulat kiépítésére törekszünk, mely állandóan éleszti az egyén és a közösség művelődési vágyát Ülésezett a TIT V. megyei küldöttgyűlése A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei szervezete vasárnap délelőtt tartotta meg Békéscsabán, a városi tanács dísztermében V. megyei küldöttgyűlését. A küldöttgyűlést dr. Sonkoly Kálmán, a megyei elnökség elnökhelyettese nyitotta meg. Miután a megválasztott elnökség elfoglalta a helyét, dr. Krupa András, a TXT megyei titkára vitabevezető szóbeli kiegészítést tett az 1964—1968. évi ismeretterjesztő tevékenységről szóló írásos beszámolóhoz. Megállapította, hogy a TIT megyei szervezetének munkája nélkülözhetetlen alkotóelemként mindenütt jelen volt és megfelelően hatott a fejlődésre. Munkájukat egyetlen alapkövetelmény vezéreli: a valódi, az igazi népművelés, a tudományok, a művészetek és a technika ismereteinek hatékony terjesztése. A továbbiakban hangsúlyozta: — A korszerű tartalom korszerű módon való terjesztése érdekében erősíteni kell szervezeti életünket, de különösen a tagság továbbképzését, hiszen csak így lehetünk méltó örökösei a magyar tudomány nagy öregjeinek, akik alkotó, teremtő munkájuk mellett legfontosabb erkölcsi feladatuknak a tudomány eredményeinek közkinccsé tételét tekintették. Olyan társadalmi közhangulat'kiépítésére törekszünk, amely tiszteli, ápolja a kultúrát, a műveltséget és állandóan táplálja, éleszZalai György, a megyei pártbizottság titkára, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese és Petrovszky István, a megyei pártbizottság osztályvezetője. ti a?: egyén, a közösség művelődési vágyát. A vitabevezető után Fehérvári Imre, az ellenőrző bizottság elnöke terjesztette be a bizottság jelentését, majd dr. Földházi Sándor, dr. Vági József, Koszta RoKiss István, a TIT országos titkára, dr. Sonkoly Kalman es nr. Vámos Vera, a TIT országos filozófiai választmányának titkára. zália, dr. Szabó Ferenc és sokan mások egészítették ki az írásos beszámoló anyagát. Petrovszky István, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezetője üdvözölte a küldöttgyűlést és a megyei pártbizottság nevében elismerését és köszönetét fejezte ki a TIT megyei szervezetének, a TIT minden tagjának, az elmúlt négy esztendőben végzett ismeretterjesztő tevékenységért, hangsúlyozva, hogy a termelés és az alkotó elme kapcsolata, a magas szakmai műveltség elérése a TIT fontos feladata az elkövetkezendő években is. Kiss István, a TIT országos titkára a beszámoló őszinteségére és realitására mutatott rá, és tájékoztatta a hallgatóságot az oi'szágos küldöttgyűlés előkészületeiről. A vita után megválasztották a megyei elnökséget, az ellenőrző bizottságot és az országos küldötteket. A TIT megyei elnökségének elnöke újból dr. Kertész Márton, a megyei tanács elnökhelyettese lett, titkára dr. Krupa András. Az ellehorző bizottság elnökéül Takács Jánost, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának vezetőjét választották. v sAz elnökség. (Fotó: Dcmény)
