Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-08 / 57. szám
1968, március 8. 4 PénteS Előadások, fii in vetítések az deli! nyugdijasok klubjában Eleken a községi művelődési otthonban igen jól működik a nyugdíjasok klubja. A szakmaközi bizottság, valamint a TIT gondoskodott folyóiratokról, könyvekről és különböző társasjátékokról, hogy a nyugdíjasok szórakozását biztosítsák. Ezenkívül az időseket érintő és érdeklő témákból előadásokat, filmvetítéseket ÜZEMI MŰVELŐDÉSI OTTHON KÖZSÉGI SZINTEN A Pamuttextilművek mezőberényi gyárának 610 dolgozója és egy jól működő mű- | velődési otthona van. E két tény kiemelése és egymás mellé állítása azért érdekes, mert az üzem I egyrészt a környék legnagyobb munkaadója, másrészt a Kossuth Lajos Művelődési Otthon tevé- j kenysége nem szorítkozik csak a I textilesek kulturális igényének , ,, , . kielégítésére, hanem — és ezt szerveznek. A klubot naponta 35 ; nyugodtan áníthatjuk _ az egész —10 idős ember látogatja. I község lakóit érinti. VasbetMgrfrtók húzva a művelődési otthon és a szakszervezet jó kapcsolatát. — Az anyagi támogatáson túl (amely nem jelentéktelen, hiszen AVASBETONGYÁRTÁS meg- igazolnak. Kerepeczki Pál főmű-j az évi tízezer forintot is megha- húzza az izmokat. Sódert lapátol- ; vezető többek között megköszöni, j ladja) emelni, ; hogy a Szerszám- és GépelemgyáPersze felvetődhet a kérdés, hogy szükséges-e egy üzemi kulturális intézmény hatását a szakmabeliek körén túl is kiterjeszteni, amikor azoknak rendelkezésre áll a községi művelődési otthon. Egyáltalán ésszerű-e az a mellérendelés, és — kereskedelmi nyelven szólva — a fogyasztó javára válik-e ez a verseny? Egyebek mellett ezekről a kér- j szervezés. Az emberek minde- désekről beszélgettünk a textil- j nütt nagyjából azonos igények- gyár dolgozóival és a gyár mű- j kel lépnek fel a kulturális indezünk táncesteket, csaknem 3 ezer kötetes könyvtárunkba 120 olvasó jár rendszeresen. Márciusban nyitjuk meg az eszperantó klubot, ahol az eddig egyénenként tanulókat szervezetten, képzett vezető irányításával foglalkoztatnánk. — Véleménye szerint mi a titka a Kossuth népszerűségének? — Ä ülök nyitja a jó velődési otthonának vezetőivel. Pázsit Imréné, az, üzem szaktézményekkel szemben, s az elvek is azonosak, de a .,hogyan”-1 szervezeti bizottságának nevében már az illető intézmény szerve- nyilatkozik, többszörösen alá- I zőinek kell kiokoskodni. Van egy ni, cementes zsákokat vasat illeszteni külön-külön is ne- j rak Békéscsabai Forgácsoló Szerhez munka, megizzad tőle az em- j számgyárának az építkezéséhez bér. El is csendesedik. Nincs ked- határidő előtt két nappal elkészíve közben dalolni. A látványosság nem sok ebben a munkában. Dolgozni kell. Gondosan, hozzáértéssel. Nagy Lajos betonozó brigádja ezzel szerzett tették a betonelemeket. Wabel j Ferenc építésvezető a Kulich Gyu- ! la Lakótelep építkezéséhez gyártott betonelemek jó minőségéért | mond köszönetét nemcsak a munkatervet állítjuk össze együttesen, hanem közös programokat is csinálunk. Fő tevékenységünk mégis a szervezés, s az igényfelmérés egyáltalán nem könnyű feladata. Aki olyan elképzelésünk, hogy a táncestekre rendszeresen csabai zenekart hoznánk. Ez már maga is idecsábít egy csomó embert, s akik megismerkednek az otthonnal, jól érzik itt magukat, ideszoknak. Legközelebb már „zenekar nélkül” is eljönnek, és részt vesznek egyéb foglalkozásainkon. Mezőberényben a Kossuth Lahímevet. Öt évvel ezelőtt tűzte j György építésvezetőnek, Paulai célul először a szocialista cím el- ! Mihálynak, a vállalat osztályve- nyerését és azóta minden évben zetőjének és Galovitz György szb- kiérdemelte a megtisztelő címet, j titkárnak az elismerő sorai Most negyedszer fogadta el a ja- j ugyancsak bizonyítanak. vaslatot a termelési tanácskozás. A vállalat már megjelölte a A Békés megyei Állami Építő- ; dolgozók tevékenységének, kezde- ipari Vállalat vasbeton előgvárto ményezésének kívánatos irányát üzemének 43 dolgozója ellenvéle mény nélkül szavazott. j szolgáló amit a versenycélkitűzéseket, brigádnak „aprópénzre' Nemrég újjáalakult a brigád.! kell váltania. A termeléssel kap- Az üzemen belüli átszervezés tét- j csolatban a legfontosabb szemle szükségessé. A régiekből né-1 pontok: a termelési érték és a termelékenység növelése, a jő minőségű munka, az anyagtakarékosság és a gépek jobb kihasználása. A vállalását március 27-ig tegyen maradtak, hárman pedi; hozzájuk csatlakoztak. Törzstag Nagy Lajos, Nagy Miklós, Gyeb- nár Pál, na meg az üzemvezető, Opauszki Mihály is. Az üzemvezető már öt évvel ezelőtt felis- j szi meg a brigád, addig még lehet merte, hogy milyen nagy segít- ( gondolkozni, vitatkozni rajta. Azt séget jelenthet számára a szocia- j is érdemes megbeszélni, hogy mit lista brigád, ma pedig ezt mond- kell a vezetőknek tenniük, hogy ja: — EZEK AZ EMBEREK szinte nem ismerik a lehetetlent. Határidős a munka? Ráhúznak. Egyszer a vállalat csak 3 hét múlva kapott volna meg 58 áthidalót. A daru, amelyért óránként 300 forintot fizettünk, kihasználatlanul állt. Elég volt ennyit megmondani a brigádnak. Egészen rövid idő alatt elkészültek az áthidalók. Elképzelhető, hogy milyen megtakarítást jelentett ez a vállalatnak. Azért nincs teljesen kibékülve mindennel. Sokszor bátorítani kell őkét. Csak nagyon szerény vállalást mernek tenni, nehogy széa vállalás teljesítését elősegítsék. Különösen fontos ez azért, mert ezentúl már helyszíni előregyár- tásra is kijár a brigád és bizony az első tapasztalatok nem a legjobbak. A gőztáwezeték építése Békéscsabán valahogy nem úgy halad, mint ahogy kellene. A munka műszaki előkészítésével van baj. Gyebnár Pál ezzel kapcsolatban egy kérdést is feltesz. — Hogy tudjuk majd ilyen körülmények között az egy főre jutó termelési értéket növelni? Végül szólaltassuk meg Váradi Mártont, aki két társával nemrég gyenben maradjanak. Most is e1 csatlakozott Nagy Lajos brigádjá- körül folyik a vita, pedig a tavalyi eredmény bizonyítja: a közösen megbeszélt vállalást, amit hoz. — Nekünk csak öröm, hogy ilyen jó hírű brigádba kerültünk a termelési érték növelésére tét- — mondja. — Meg kell szoknunk tek, csaknem öt százalékkal tel- j a munkatempót, aztán majd jesítették túl. Ami még lényeges,) együttes erővel 'igyekszünk még a minőség miatt egy alkalommal i nagyobb eredményeket elérni. Ha csak kicsit is ismeri ezt a terű- j jós Művelődési Otthon névlegesen a textileseké. De nem lehet azon csodálkozni, hogy kicsit az egész lakosság sajátjának érzi, hiszen — anélkül, hogy erre törekedne — változatos munkájával községi hatókörűvé vált. így aztán a mezőberényiek abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy egyszerre két művelődési otthon is verseng kulturális igényeik kielégítéséért. Ez a verseny, ha szabad egyáltalán annak nevezni, csak jó ügyet szolgál, és a nyertes mindenképpen harmadik, a lakosság lesz. Brackó István sem volt reklamáció. biztosítják a munkát, mi megletet, tudja, hogy könnyebb egy táncos rendezvényre kétszáz em- Petrovszki j-,ert megnyerni, mint húsz részvevőt megnyerni, teszem azt egy előadás-sorozatra. Nyilván társadalmi hasznossága az utóbbinak van, és szervezési szempontból ezt kell előnyben részesíteni, nem formális, hanem eredményes propagandával. Véleményem szerint a szakszervezet és a kultúrhá- zak, valamint az egyéb művelődési intézmények kapcsolatában ez az a közös terület, ahol a szándék és a megvalósulás találkozik, ahol lemérhető a közös munka hatékonysága... Ami pedig a kérdést illeti, a Kossuth nem lehet csak a gyáriaké, már csak a hozzátartozók miatt sem. Nem az dönt az otthon községi szintre való emelésében, hogy járnak-e oda, vagy sem más foglalkozású emberek. Ez formai dolog. Lényeg, hogy tartalmas, vonzó programmal idekössük a lakosságot, elsősorban a gyáriakat, s az csak az otthon tevékenységét dicséri, ha kültagok is szívesen jönnek ide. Kóta Ferenc igazgatót arról kérdezzük, hogyan sikerült olyan programot összeállítani, amely területivé tette a művelődési otthont. — Vegyük a fiatalok példáját. Az ifjúság szeret szórakozni, de nem zárkózik el az új ismeretek szerzése elől sem. Ennek megfelelően az ifjúsági klub 2— 2 és fél órás foglalkozásai négy részre oszlanak. Már évek óta az első félórában komoly zenét hallgatnak. Enélkül már nem kezdődik el egyetlen összejövetel sem. Utána hangulatoldó köny- nyűzene, tánc következik. A harmadik részt egy 40—50 perces előadás tölti ki. Olyan, amely érdekli a fiatalokat. Példaként néhány cím: Beatles-frizura és Békés megyében egyre többen csatlakoznak Kamuliak a Tranzisztor-akcióban A KISZ Központi Bizottságának felhívása nyomán — melynek célja, hogy az úgynevezett Tranzisztor-akcióval segítsék a fiatalok a vietnami nép hősi harcát — megyénkben is csatlakozásukat jelentették be az ifjúkommunisták. A kamuti Béke Termelőszövetkezet Viharsarok üzemegységének KISZ-szervezete legutóbbi taggyűlésén felhívta a megye többi fiataljait, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a vietnami szabadságharcosok aktív támogatásában. A kam útiak is felajánlották, hogy társadalmi munkában egy tranzisztoros rádió árát gyűjtik össze és juttatják él a harcoló Vietnamnak. A Békési Gépgyár ifjúsága — a helyi KISZ-szervezet kezdeményezésére — vasárnapi műszakot szervez. Elhatározták, hogy munkájuk eredményeképpen ők is egy tranzisztoros készülék árának felajánlásával fejezik ki szolidaritásukat. Borjúnevelőt építenek, erő* és munkagépeket vásárolnak Az ecsegfalvi Egyetértés Tsz- ben az idén egy 96 férőhelyes itatásos borjúnevelő istállót építenek, a munkát a dévaványai Aranykalász Tsz brigádja hamarosan elkezdi, ezenkívül új gépszín építésére is sor kerül ez évben. A szövetkezetiek négy hideglevegős szénaszárító berendezést, több erő- és munkagépet vásárolnak. A költségeket állami támogatásból, illetve saját erőből fedezik. Fii&iéiiai hírek BÉLYEGMÚZEUM II. Nagy Lajos, aki a riposztot ki j tesszük a magunkét, akarja védeni, így érvel: megjelenés, A filmkészítés tech- BÉREZÉS IS foglalkoztatja j nikája. Hogyan viselkedjünk; de Tavaly anyaggal jól el vol- i még a brigádot. A jelenlegit nem ; beszeltünk az uj mecnamzmus- mpcri-p.nHpipc íc volt i t.nrtiák ösztönzőnek. Úítv tudiák.! r°l es szakmai keidesekrol is. tunk látva, megrendelés is volt tartják ösztönzőnek. Ügy tudják, bőven. De ki tudhatja ezt előre j újat alakítanak ki. Azt szeretnék, biztosan ? TALÁN MÁR JOBBAN is tö- j ^«1 mindnyájan családos embe- rődtek a brigáddal, amit a brigád- j naplóban található bejegyzések isi Pásztor Béla Ha kedvező lesz az időjárás, megkezdődik a nyerstégla-gyártás A foglalkozások befejező része ha előre tudnának számolni, hi- j kötetlen, illetve alkalmanként A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat két békéscsabai téglagyárában február 2 óta tart a nyerscserép-gyártás. A nyerstégla-gyártást. a békéscsabai II.-es számú gyárban február 21-én, a mezőberényi I.-es számú gyárban pedig február 23-án kezdték meg. Mindkét helyen műszárító van. A gépek téli nagyjavítás utáni üzemi próbája a vidéki gyárakban is megtörtént. Ha a fagyveszély megszűnik, elkezdik a nyerstégla- gyártást. Az idő azért is sürget, mert téglából igen nagy az igény és ebben az évben a terv magasabb a tavalyinál. más és más. Van. amikor aktuális problémákról vitatkoznak a lányok és fiúk kérdezz — felelek formájában... Az a fontos, hogy a tartalmas programot tetszetős, könnyed formában adja a művelődési otthon, és akkor az az 50—60 fiatal (nemcsak a gyáriak, hanem mások is) továbbra is állandó látogatónk lesz. — Milyen egyéb elfog- laltságot kínál a művelődési otthon? — kérdezzük Karcag József szövő művezetőt, akiről hamar kiderül, hogy az igazgató „jobbkeze”. — Fotószakkörünk és irodalmi színpadunk van, hetenként renA háború alatt és utána is az értékcikkgyűjtemény, amely a későbbi Bélyegmúzeum alapja volt, egyre gyarapodott. A berni postairoda által rendszeresen küldött külföldi bélyegeken kívül, különösen a külföldi hiányok pótlására jelentős vásárlások történtek. 1915-ben a Postavezérigazgatóság egy páratlanul gazdag magyar anyagot tartalmazó gyűjteményt is vásárolt Poppovits Mirkótól. A gyűjtemény különösen az 1871. évi kiadású kő- és réznyomatos bélyegekből tartalmazott szinte egyedülálló darabokat. 1919-ben ugyancsak Pop- povitstól újabb magyar anyagot vettek. Ez a két gyűjtemény 5285 db különféle magyar bélyeget, próbanyomatot, négyes tömböt tartalmazott. Innen származnak a Bélyegmúzeum mai magyar klasszikus gyűjteményének egyedülálló és pótolhatatzők, klisék és eredeti bélyegrajzok, továbbá levél- és hamisitványgyüjte- mények. Gondos előkészítő munka után, 1930. április 28-án, az akkori kereskedelemügyi miniszter nyitotta meg ünnepélyes külsőségek között a Bélyeg- múzeumot. A korszerű múzeum világviszonylatban is feltűnést keltett. A bélyegkiállítások gyorsuló üteme következtében a múzeum néhány év múlva kicsinek bizonyult. Szükségessé vált a múzeum bővítése, s így került új helyére a Dob utca félemeletére, ahol ez idő szerint is van. Az átköltözés 1939-ben kezdődött, és 1940. november 23-án nyitották meg. Az új kiállítási terem lényegesen nagyobb volt, s a bélyegek száma már 90 000 darab volt. A külföldi ritkaságokon kívül — a gyűjteményben a magyar bélyegek csaknem valalan darabjai. Poppovits az első ma- | mennyi változata szerepel. Köze! 30 ezer darabos hamisítványgyűjtemény, próba- és színnyomatok, magánposták bélyegei, nyomóeszközök, tervrajzok teszik gazdaggá és érdekessé a gyűjteményt. A múzeumnak szak- könyvtára és korszerű bélyegvizsgáló berendezései vannak. Alig kezdte meg működését a múzeum új helyiségében, a háborús viszonyok miatt 1941. július ll-én be kellett zárni. A kiállítást leszerelték, ládákba csomagolták és bombabiztos helyre vitték. A 13 Iádból 3 ládát kihurcoltak külföldre, de 1946. szeptember 4-én ezek is visszakerültek sértetlenül. A kiállítás újabb felszerelése után. 1948. január 24-én, immár harmadszor ismét megnyitották. Azóta is zavartalanul működik, és évenként 25—30 ezer bel- és külföldi látogatója van. A gyűjtemény anyaga állandóan gyarapszik, 1964-ben 350 000 darabból álló gyűjtemény 1968-ig mintegy további 80 000 darabbal gyarapodott, s így a múzeum rövidesen ismét szűknek fog bizonyulni. Aki Budapesten jár, keresse fel, sokat tanulhat belőle. Vas Tibor gyár postabélyegek előállítására vonatkozó tervxajzgyűjteményét, majd 1918-ban egy hajóposta-bélyegzéseket tartalmazó gyűjteményt ajándékozott a postának. 1922-tő! az értékcikkgyűjteményt már mint „muzeális gyűjteményt” emlegetik. A húszas évek elején a Bélyegmúzeum felállítása — elvben — már eldöntött kérdés. A múzeum szervezésére tanulmányi bizottság alakult. A bizottság több külföldi múzeum megtekintése és tanulmányozása után, némi módosításokkal a nürnbergi múzeum berendezését javasolta mintául. A bélyegbizottság 1925. április 8-iki ülésén határozta el, hogy a Bélyegmúzeumot a Krisztina körúti épületének VIII. emeletén helyezik el. Az összegyűjtött anyagot Klimes Ká- rolytól átvették és megkezdték a múzeum szervezését. A gyűjtemény- anyagot közben csere és vásárlás útján továbbfejlesztették. A múzeum gyűjteményei jelentősen fejlődtek, úgy, hogy abban az időben a világon kiadott 70 000 bélyegből alig 1600 hiányzott. A gyűjteményhez tartoztak még a nyomáshoz használt különféle nyomóeszközök, postai bélyeg-
