Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-01 / 51. szám

! IMS. március 1. Péntek BoLoNo°s HUMOR Ami nem megy, az nem megy Két őrült elhatározza, hogy megszökik az elmegyógyinté­zetből. Kötelet kötnek a lepe­dőkből, azután egyikük le­ereszkedik a kerítés túlsó ol­dalán. Egyszer csak visszaki­ált: — Nem megy a dolog! Túl rövid a kötél! Kollégája visszahúzza. Meg­hosszabbítják a kötelet, még két lepedőt kötnek hozzá. Az első bolond megint leereszke­dik, és hamarosan hallatszik a kiabálása: — Most sem jó! Túl hosszú! * A főszerep A rendező elhatározza, hogy filmet készít X. a híres szí­nész életéről. Főszereplőt ke­res. Az egyik színészt túl fia­talnak találja, a másikat túl öregnek, a harmadikat túl kö­vérnek. — De hát miért nem szer­ződteti magát X-et erre a szerepre? — kérdezi a segéd­rendező. — Lehetetlen! Túl alacsony. * Ritka eset A fiatal mama, aki néhány nappal ezelőtt négyes ikreket szült, büszkén mondja a szom­széd ágyban fekvő kismamá­nak: — Gondolja el, hogy ez csak minden 187 973-ik alkalommal fordul elő! — Őrület! De hogy van ak­kor ideje a házimunkára? Otthon is csinosan. A házi ruha legfőbb követel­ménye, hogy kényelmes, egysze­rű, könnyen tisztán tartható le­gyen, ne akadályozza a benne I végzett munkát. Az asszonyok, lányok azonban manapság arra is gondot fordítanak, hogy ott- j honi öltözékük vonalaiban, szí- | neiben is a divatnak megfelelő j legyen. Számukra mutájuk be e j két csinos, divatos modellt. 1. Az elöl végiggombolt, rövid köpeny, mosható anyagból, színes tűzés díszítéssel, nadrághoz, MUSORKALAUZ Magyar tv 37.58 Hírek. 18.06 A Magyar Hirdető műsora. 33.10 Relativitáselmélet és fizikai valóság. (A sorozat befejező adása). 18.40 A mi őrsünk. 10.00 A Te­levízió politikai tanfolyama. A nem­zetközi helyzetiről. 10.30 Esti mese. 10.40 Nótaszó. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Zenélő órák. Verdi: A trubadúr. 21.25 Szülök, nevelők egymásközt. Kihez le­hetsz őszinte? — A felnőttek szemé­vel... Kerékasztal-beszélgetés. 22.05 Tv-híradó — 2. kiadása. Román tv 16.30 Orosz nyelvoktatás (5. lecke). 16.58 Napi összefoglalás. 17.00 Téli sportok a Prahova völgyében. 17.20 Jelentés a közúti forgalomról. 17.30 Legkisebbeknek: A. B. C. Miért? Is­kolásoknak: Ballada és legenda. 18.30 Esti híradó. 18.50 Idő járás jelentés. Hirdetések. 19.00 Világhírű múzeumok: Ermitázs. 19.30 Irodalom a képernyőn. 20.00 Reflektor. 20.15 Játékfilm: Szerel­mesek a „Francé” személyszállítón. 21.45 Korcsolya világbajnokság férfi szabadgyakorlat. Közvetítés Géniből. 23.00 Éjszakai híradó. Jugoszláv tv 9.40 Isko'lia-tv. 14.50 Islko'la-tv. 16.56 Első-segély — művelődési műsor. 17.10 Hírek. 17.15 Gyermekműsor. 17.30 Pio­nírok tv-sftúdiója. 18.00 Hírek. 18.20 Népi muzsika. 13.45 Miég egy lépés. 19.05 A belgrádi pinceszínház műso­rából. 19.45 Hirdetések. 20.00 Tv-hír­adó. 20.30 Hirdetések. 20.35 Közvetítés a genfi műkorcsolya VB-ről. 22.0*0 Tv- híradó. 22.20 Egy jégkorongmérkőzés közvetítése. Mozi Békési Bástya: A kasztíliai sólyom. Békéscsabai Brigád: Hűtlen asszo­nyok. Békéscsabai Szabadság: Kártya­vár. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Az aranyember, fél 8-kor: Háború és béke I. Gyulai Erkel: Edgár és Krisz­tina. Gyulai Petőfi: Játék a gyilkos­sággal. Mezőkovácsházi Vörös Októ­ber: Barátnőm', Sybille. Orosházi Bé­ke: Horgász a pácban. Orosházi Par­tizán: Fan to mas - a Scotland Yard ei­len. Szarvasi Táncsics: Nyár a hegyen. Szeghalmi Ady: A győztes Robin üoodg Színhá: Március 1-én, pénteken este 7 óra­kor Békéscsabán: ISTEN VÉLED, ÉDES PIROSKÁM (Jókai-bérdet) Rádió Kossuth rádió: 8.22 Könnyűzene. 8.56 Kórusok Tóth Árpád verseire. 9.09 nja Ehrenburg példázatad. 30.10 Óvodá­sok műsora. 10.30 Édes anyanyelvűnk. 10.35 Pompadour. Részletek Fali ope­rettjéből. 11.00 Iskolarádió. 11.30 Os- váth Júlia és Udvardy Tibor énekéi. 12.15 Tánczenei koktél. 13.08 Vita a korszerű mezőgazdaságról. 13.23 Két balettszvit. 14.20 Mai témák — mai dalok. 14.30 Zsibongó. 15.15 Üzenetek. 15.55 Falusi délután. 17.15 Új Zened Új­áéig. 17.55 Erich Kleibar vezényel. 18.11 Nyitott stúdió. 18.30. Az MRT népi ze­nekara játszik. 19.00 Esti Krónika. 19.30 Szórakoztató zene. 19.50 Az el­múlt hónap slágered, 20.20 Kilátó. 22.20 Zenemű vészeink reflektorfényben. 23.02 Tánczene. 23.30 A Juilliard-vonós- négyes játszik. 0.10 Könnyűzene. Petőfi rádió: 10.00 A Bécsi Filharmo­nikusok lemezeiből. 3J.2J0 Válaszolunk hallgatóinknak. 13.35 Könnyűzene Gyulai Gaál János műveiből. 12.09 Ballada. Szakonyi Károly novellája. 12.24 A Juilliard-vonósnégyes játszik. 13.09 Emlékek lázadása. Mátyás Ferenc verseskötetét bemutatja Dorogi Zsdg- mond. 13.19 Daloló nagyvilág. Szerel­mes dalok H. rész. 14.08 Horváth Jenő táncdataiból. 14.18 Bizet operáiból. 14.40 Fenntartott hely. Aktualitások. 15.00 Cigánydalok. 15.09 A láthatatlan japánok. Graham Green elbeszélése. 15.20 Liszt-dalok. 15.40 Horgászok öt- perce. 15.45 Ray Conniff együttesének negyedórája. 16.05 Operett részletek. 16.22 Orvo<sszerzés. Földes György írá­sa. 16.32 A philadelphiai szimfoniku­sok műsorából. 16.55 Beszéljük meg. 17.00 ötórai tea. 18.10 A Magyar Rádió n. zongoraversenye. Elődönő H. rész. Kb. 20.55 Egy magyar muzsikus a XVI. századból. Tinódy Lantos Sebestyén. Kb. 21.25 Könnyűzene. 23.40 Láttuk, hallottuk. 22.00 Britten: Peter Grimes. Részletek az operából. 22.20 Mit adott a természet? 22.30 Sántha Ferenc népi zenekara játszik. szoknyához egyaránt praktikus, csinos otthoni öltözék. 2. Az elöl zippzárral csukódó egyszínű — kockás, elütő színű pánttal és nagy rátett zsebekkel díszített — ruha hűvösebb na­pokon pulóverrel, blúzzal, jó idő­ben anélkül is viselhető. (Erhardt Magda rajzai.) Háromezer éves település A bulgáriai Taukliman közelé­ben, ahol a „Ruszalka” (Sellő) ne­vű új fekete-tengeri üdülőhely épül, Tirizisz régi trák település maradványaira bukkantak. Fel­tárták a trákok lakóházainak romjait, az áldozati oszlopokat, az égetett edények darabjait, to­vábbá a római épületek maradvá­nyait. Közületek munkaerőigénye A Körösi Állami Gazdaság felvételre keres gumijavító szakmunkást. Fizetés megegyezés szerint. Lakást biztosítani nem tudunk. Jelentkezés a Körösi ÁG központjában, a gazdaság főmérnöké­nél. 137 Felvételre keresünk megfelelő ké­pesítéssel rendelkező magasépítési technikust, költségvetési üzem vezetői állásra. Jelentkezés a Körösladányi Községi Tanács vb-elnökénél. x A hiba az ön készülékében! Egy tv-szerelő 2. Bár délutánra voltam Kordo­ván ügyvédékhez bejelentve, úgy jött ki a lépes, hogy 11 óra körül érkeztem. Több csengetés után bozontos férfifej jelent meg a kémlelő- ablakban. — Mit akar? — förmedt rám barátságtalanul. — A tévészerelő — mondtani a bűvös varázsszót. Az arc nem enyhült, de azért kinyílt az aj­tó. Elegáns lakásba léptem. A szobában egy ifjú hölgy éppen öltözködött. — A feleségem — mondta az ügyvéd. A hölgyről megállapí­tottam, hogy osztályon felüti márka, luxus kivitel, alig vala­mivel túl a garanciális időn, csak az ellenállása látszik gyengének. Mindenesetre a lánya lehetne a férfinak. — Jó tévé, ifjú hitves a bol­dog élet titka — humorizáltam, de csak a hölgy vette a lapot. Elmosolyodott, olyan hangosan, hogy a dobhártyám majd bele­repedt és önkéntelenül azt a gombot kérestem, ahol ezt a nőt le lehetne halkitani. A „Szigma” tévé vadonatúj volt, sajnos még garanciális. Itt nem sokat lehet keresni. Kirá­moltam a szerszámaimat. Aztán gondterhelt képpel leszereltem a hátlapot. Ezek a legizgalmasabb pillantok. Hosszasan fürkészem a gépet, időnként hümmögök, ráncolom a homlokom. A tulaj ilyenkor úgy csüng arcomon, mint kismadár a fán. Egyrészt, mert fintoromból a számla mennyiségét próbálja megálla­pítani, másrészt, hogy meló köz­ben ki ne cserélhessek valamit a gépében. Mert mind azt hiszi, hogy érdemes... De ez az ügyvéd rám sem né­zett. A feleségével volt elfoglal­va, öt bámulta, öt becézte és az arca is azt sugározta, hogy a leghelyesebb minél hamarabb eltűnni. — Nincs semmi baj — adtam meg a diagnózist. — Csak egy biztosíték-csere és már itt sem vagyok. Mindketten hálásan bólintot­tak. Bizonyára nagyon fiatal há­zasok. Ezeknek esténként még nem kell a tévé. Egy mozdulat és máris felvil­lant a monoszkóp. — Kész vagyok. — Csodálatos — sóhajtott az ügyvéd, de nem a tévé, hanem a nő csupaszemébe nézve. Már éppen csomagolni akar­tam, amikor az előszoba ajtajá­ban kulcs sörrent, majd ideges csengetés harsant. — A feleségem! — rebegte az ügyvéd. — Nyisd ki! Tudom, hogy nem naplój óból vagy egyedül — szirénázott kintről őnagysága hangja. — Máris szívem ... — vacog­ta a férfi és elindult. így me­het valaki az akasztófa alá. — És velem mi lesz? — sik- kantott a lányzó, de nem kapott választ. — Semmi! Álljon mellém — mondtam neki. Kint nyílt az aj­tó, én is kinyomultam. — Ügyvéd úr, mi is készen vagyunk. Nem volt nagy hiba. Az inasom megcsinálta. Az asszony mindkettőnket félresepert az útból. — Maga kicsoda? — förmedt a lányra. — Mondom! Az inasom... Kell az utánpótlás. Igaz, doktor úr? — He-he — kedélyeskedett az ügyvéd, de már kezdett némi szín visszatérni az arcára. — Na, ugrás kislány, rakd fel a hátlapot... Ne olyan idétle­nül, te! — oktattam az ügyvéd feleségének első helyettesét, akinek kezében még reszketett a csavarhúzb. — Apropos! A nagymodulációs kisfrekvencia amplitúdóját megnézted? — Igen... — válaszolt. — Az jó. Merthogy azt min­dig meg kell nézni. — Miért az inassal csináltatja azt a drága gépet? — áriázott ezúttal hozzám az ügyvédné. — Az én lakásom nem tanműhely. Vegye tudomásul, hogy az én uram véres verejtékkel keresi a pénzt. Mi nem tudunk min­den héten új tévét venni... — Hagyd, szívem — így az ügy­véd úr. — A kislány egészen ügyes ... — Akár mester is lehetne — tódítottam meg az elismerést. — Igazán főzhetnél nekik egy feketét — ajánlotta az ügyvéd és kituszkolta az asszonyt. — Te csak menj vissza, ne­hogy ellopjanak valamit... — Ezt kikérjük magunknak! Nem kell a feketéje, asszonyom. Gyere Kati. Megyünk. Fogd a táskát... Az ügyvéd elővett a tárcájá­ból egy ötvenest, majd meggon­dolta magát és százasra cserél­te... A lány a kapu előtt megkér­dezte: — Honnan tudtad, hogy Kati­nak hívnak? — Olyan Katis a képed... De jegyezd meg, hogy az inas nem tegezi le a mestert. Legfeljebb, ha hivatalosan is megisszák a pertut — utasítottam rendre és a szertartást elvégezni bevonul­tunk egy presszóba. Az itt töl­tött időt az ügyvéd munkalap­jára írtam. De azt még nem tu­dom, hogy az esti randit kinek számolóm el. Ősz Ferenc FIL ATELI AI HÍREK A Bélyegmúzeumot a Magyar Posta alapítot­ta, és tartja fenn. Alap­jainak lerakását a múlt század utolsó éveiben kezdték meg. A posta részére a bélyeg kez­detben kizárólag csak értékes postai nyomtat­vány volt. A postaigaz­gatások szemlélete sem terjedt ennél messzebb­re. Mintagyűjteménye­ket ugyan készítettek saját kibocsátott bélye­geikből — és legfeljebb postakezelési szempont­ból — figyelemmel kí­sérték a külföldi bé­lyegkiadást. Még ami­kor 1878-tól kezdve az Egyetemes Postaegyesü­let rendszeresen meg­küldi tagjainak az egyes igazgatások által ki­adott bélyegeket — a magyar igazgatás eze­ket, mint ügyirati mel­A Bélyegmúzeum lékleteket kezeli, egy ré­szük így ismeretlen helyre került. Talán az 1896. évben Budapesten rendezett világkiállítás tereli elő­ször a figyelmet a bé­lyegekre. De ekkor sem filatéliai, hanem kiállí­tási szempontból. Ada­taink szerint 1896. év­ben rendelik el először a bélyegek rendszeres őrzését, de ebben sincs sok köszönet, mert az őrzéssel megbízott tiszt­viselő a bélyegeket szakszerűtlenül, teljes lappal kartonlapokra ragasztja. Klimes Károly 1909- ben összeszedte a Pos­tavezérigazgatóság ügy­osztályaiban és a vezér- igazgató pénztáraiban őrzött bélyegeket, és kezdte filatéliai szem­pontok szerint rendezni, már szem előtt tartva a nemzetközi katalógusok adatait is. A külföldi bélyegekből ekkor már tekintélyes készlet volt, de annál sivárabb ké­pet nyújtott a magyar bélyegek gyűjteménye. Az 1871. évi kőnyoma­tos első magyar bélye­gekből csak pár darab, jobbára sérült bélyeg volt, a réznyomatosok nágyrészt hiányoztak. A Postavezérigazgatóság értékcikk-gyűjteménye 1911-ben 25 000 bélye­get, és 6000 darab ér­tékcikket tartalmazott. A gyűjtemény a berni postairoda által küldött példányokból, a forga­lomból kivont bélyegek­ből és értékcikkekből állt. Az 1911-ben megje­lent ügyirat intézkedik, hogy a forgalomban le­vő bélyegekből bizo­nyos készletet őrizetbe vegyenek, nehogy a bé­lyegek az utolsó példá­nyokig elfogyjanak. Ugyanitt találunk intéz­kedést arra nézve is, hogy az Állami Nyomda minden új kiadásból bi­zonyos bélyegkészletet adjon át az értékcikk­gyűjtemény részére. Eb­ben az időben merül fel a Bélyegmúzeum felál­lításának gondolata is, mely a közbejött világ­háború miatt azonban csak két évtized múlva valósult meg. A Bélyeg- múzeum felállításáról és annak működéséről legközelebb írunk. I

Next

/
Thumbnails
Contents